Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-09 / 2. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 2. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. JANUAR 9. A nagy tanácskozás kezdetén Jelölőgyűlések kezdődnek január 15-én megyeszerte, s ezzel kezdetét veszi egy nagy, átfogó beszélgetés életünkről, fejlődésünkről, örömeinkről, gondjainkról. Az ország leg­főbb gazdája, a dolgozó nép tanácskozik, miközben felül­vizsgálják azokat az ország- gyűlési képviselő és tanácstag jelölteket, akiket a Hazafias Népfront bizottságai javasol­tak megválasztásra. Ezrek és ezrek vesznek részt ebben a nagy megmozdulásban. Mond­hatjuk: társadalmunk legszé­lesebb rétegei. Szinte megva­lósulni látja az ember a költő szavait: a dolgozó nép okos gyülekezete tárgyalja meg ügyes-bajos — de te­gyük hozzá — minden olyan problémánkat, melyek a jelen, méginkább a holnap feladatai lesznek. Az országgyűlési és tanács­tag választások mindig nagy eseményei voltak életünknek. Gondoljunk csak vissza a legutóbbi választásokra. Sza­vazott dolgozó népünk amel­lett, hogy mindennemű ellen- forradalmi kísérlettel szemben megvédi a proletárdiktatúrát, Es jól szavazott. Az eltelt négy esztendő igazolja, hogy jól választott. Ha csak rövid bepillantást teszünk megyénk fejlődésére, kitűnik: az el­múlt négy év alatt nagyot léptünk előre társadalmilag, gazdaságilag egyaránt. A má­sodik ötéves tervben megyénk fejlesztésére 3 milliárd forin­tot fordítottunk. Jelentős az az összeg is, amely az ez évi tanácsi költségvetésben szere­pel megyénk gazdasági, kul­turális és szociális ellátottsá­gának biztosítására. Három­száztíz millió forint. Mind­ezek nagyon ékesen bizonyít­ják. milyen óriási léptekkel fejlődik Nógrád megye. Az előző választástól elté­rően ma már mások a törté­nelmi viszonyok. Pártunk VIII. kongresszusa leszögez­te: hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait, osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta viszonyok. Az idei válasz­táson most már arra adják a dolgozók a szavazataikat, hogy erősítsük, felépítsük a szocializmust, A most követ­kező jelölőgyűléseknek ab­ban van a nagy jelentőségük, hogy végeredményben azokat a képviselőket, tanácstago­kat jelölik ki megválasztás­ra, akiknek feladata lesz ve­zetni a dolgozó népet ez új, nagyszerű célok megvalósítá­sára. Dolgozó népünk legszéle­sebb tömegei így válnak tel­jes egészében cselekvő ré­szeseivé életünk alakulásá­nak. Ha jól jelölnek, jó ve­zetőjük lesz a következő négy évben. Nagy a felelőssége tehát minden egyes állam­polgárnak és ezért is nagyon lényeges, hogy mindenki részt vegyen a jelölőgyűlésen. Az illetékesek feladata pedig, hogy a jelölőgyűléseket úgy rendezzék: azon mindenki részt vehessen és a szocialis­ta demokrácia szellemében vitathassa meg a jelölt sze­mélyét. A vita akkor lesz igazán hasznos, ha sokolda­lúan, bátran elmondja min­denki a maga véleményét, nem takargatja senki gondo­latait, annál is inkább, mert hosszú időre alapozzuk meg életünket, fejlődésünket és mindazokat a feladatokat, amelyeket megkövetel tőlünk a szocializmus építése. Mind­azok mellett, hogy a jelölő- gyűléseknek legfőbb célja ki­jelölni az országgyűlési kép­viselőket és tanácstagokat, nem rekedhet meg csupán ennél a ténykedésnél. Meg kell határoznia a választási munka politikai tartalmát is. Ennek az egész megyénkre kiterjedő nagy beszélgetésnek ez a másik fő feladata. Az, hogy hozzájáruljon, elősegítse államhatalmunk további erő­sítését. Lendületet adjon a szocializmus teljes felépítésé­hez, hitvallást tegyen a béke védelme mellett. Kiinduló pont legyen a VIII. kong­resszus határozatainak meg­valósításában. Az egyik községből levelet írtak hozzánk, hogy ők az elmúlt négy év alatt nem ér­tek el olyan eredményt, mint más" községek. Nincs még művelődési házuk sem. Egy rövid számvetést tettünk ve­lük. Valóban művelődési há­zuk még nincsen. De amikor megnéztük, hogy a fiatalok közül hányán járnak felsőbb iskolába, kiderült, hogy ti­zenöten. Hat azoknak a szá­ma, akik magas, megyei, vagy országos vezető szintű munka­körben dolgoznak. Huszonhét család új házat épített. Uj or­vosi rendelőjük van, bekap­csolták a községüket az orszá­gos közlekedési hálózatba, villanyfénnyel világítanak, nincs egyetlen munkanélküli sem a községben, az emberek élete kiegyensúlyozott. így sorolhatnánk az eredménye­ket. Soha jobb lehetőség, mint a jelölőgyűlések, mindezt megbeszélni az emberekkel. Mert hiszen anélkül, hogy számba vegyük elért eredmé­nyeinket, nem múlhat el je­lölőgyűlés. Csak az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve nekünk minden kérke­dés nélkül van miről beszél­ni. Végeredményben ezek az eredmények mindannyiunk két keze munkájának gyü­mölcsei, amelyről csak büsz­keséggel beszélgethetünk. Be­széljünk róla, mert ennek is­merete megerősíti, növeli az emberek hitét, tenniakarását. Aki a jelölőgyűlésen körül­tekintően elvégzi állampolgá­ri kötelességét, majd a vá­lasztáson a jelöltekre igent mond, azokra az eredmények­re mondd igent, amelyeket szocializmust építő rendünk nyújtott kivétel nélkül min­den egyes embernek. Népünk, — különösen az idősebb korosztály — nehéz, vérgőzös napokat élt már meg. Idegen érdekekért fel­dúlták hazánkat. Hányszor nehezedtek már ránk is há- burútól terhes napok. Át­vészeltük a nehéz időket. Ma már hazánk a szocialista világrendszer egyenlő tagja­ként bizakodással tekinthet a holnapba. Ereje, védelmi készsége, az igaz barátoktól kapott támogatással megnőtt. Szorgalmas munkával, a nép­frontba tömörült erők szo­ros összefogásával tovább nö­vekszik. A mi közös törekvé­sünk azt az egységet erősíti, amely védelmet ad minden háborús kísérlettel szemben. Most, amikor a jelölőgyűlé­sekkel kezdetét veszi egész népünk nagy politikai de­monstrációja, annak a fele­lősségnek a tudatában ve­gyen azon részt minden ál­lampolgár, hogy a választás előkészületei, a szavazás újabb kiinduló pontja további sike­reinknek, amely a szocializ­mus teljes felépítéséhez, a béke védelméhez vezet. Bobál Gyula Népfrontbizottsági ülést tartottak Hétfőn Salgótarjánban a megyei tanács épületében tar­totta meg ülését a Hazafias Népfront Nógrád megyei bi­zottsága. A bizottságot JHr. Bartha Róbert, a Hazafias Népfront Nógrád megyei, Bi­zottságának titkára tájékoz­tatta az 1962. évben végzett munkákról és ismertette azo­kat a feladatokat, amelyek az országgyűlési és tanácstagi választásokkal kapcsolatban a Hazafias Népfront bizottsá­gaira hárulnak. A bizottsági ülés után el­nökségi ülés volt, ahol az or­szággyűlési képviselők Nóg­rád megyei csoportja számolt be az elmúlt évben végzett munkájáról. Ülésezett a megyei NEB A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kedden délelőtt tar­totta meg ülését, ahol meg­tárgyalta a tsz-ek növényter­mesztési munkájával kapcso­latban a hozamok emelésére tett intézkedések végrehajtá­sát, majd ezt követően meg­tárgyalta az üzemi konyhák helyzetét. Növekedett az újítások száma, emelkedtek a gazdasági eredmények Jelentések az újítómozgalom 1962. évi eredményeiről Szocialista társadalmi rendszerünk a gazdasági mun­ka fejlesztésére nagyszerű új erőket bontakoztatott ki: a dolgozók százezreinek alkotó tevékenységét. Az újítómozga­lom egyre nagyobb eredményei bizonyítják ezt az állí­tást. Az újítások százezreinek alkalmazása segíti ma már elő a munka termelékenységének növekedését, az önköltség csökkentését, a nehéz fizikai munka könnyítését, az élet- és vagyonbiztonságot. Az újításokból eredő sok-sok millió forintos megtakarítás fizikai és műszaki dolgozóink al­kotó tevékenységét bizonyítják. Erről szólnak beszámolóink. Egy év alatt megháromszorozódott az anyagi haszon a Tűzhelygyárban Érdekes, hogy 1962-ben ke­vesebb volt az elfogadott újí­tási javaslatok száma, mint 1961-ben, a bevezetett újítá­sok száma mégis felülmúlja az előző évit. S ami még fon­tosabb, az újításokból szár­mazó megtakarítás lényegesen felülmúlja az 1961-es eredmé­nyekét. Míg 1961-ben 67 újí­tást vezettek be, 1962-ben 91-et, míg 1961-ben mintegy másfél- millió forint megtakarí­tást hoztak az újítások, tavaly előkalkuláció sze­rint 4 millió 635 ezer fo­rintot. Ez az összeg a végleges szá­mítások idején minden bi­zonnyal emelkedni fog, ezt jelzik a féléves eredmények: kevés híján két és félmillió forintot mutattak ki. Az újí­tások zöme éppen azzal tűnt ki tavaly, hogy nagy gazda­sági eredményekkel járt be­vezetésük. Egyedül a Pille tűz­helyen végrehajtott súlycsök­kentést célzó újítások több, mint egymillió forint hasznot hajtottak a gyárnak, illetve a népgazdaságnak. Az újítómozgalom fellendü­lését jelzi itt nemcsak az a tény, hogy tavaly 360 javas­latot nyújtottak be munkások, műszakiak, hanem a kifize­tett újítási díjak növekvő ősz- szege is. Az 1961-es évben újítási és közreműködői díj cí­mén 57 ezer forintot fi­zettek ki, tavaly pedig több mint 230 ezer fo­rintot. Ilyen eredmények után nem lehet csodálkozni azon, hogy a Tűzhelygyár első helyre került a ZIM gyáregységei közül újítási szempontból is. Az idei újítási feladattervet is már 1962. decemberében el­készítették, harmincegy téma szerepel benne, több olyan probléma megoldásához kérik az újítók segítségét, mint fél- automatikusan működő köszö­rű célgép megszerkesztése, amellyel a tűzhelyalkatrészek külső és belső köszörülését el­végezhetik, mint a kulcsgyár­tás gépesítése úgy, hogy a termelékenység is emelkedjék 20 százalékkal, a szilikózis­veszélyes munkaihelyeken olyan védőfelszerelés megal­kotása, mely a munkásokat megvédi a portól és így to­vább. Ezeknek a feladat >k- nak a megoldóit áz újítási dí­jon kívül, céljutalomban is részesítik. 280 elfogadott újítás Jelentős bázisává lett az Acélárugyár műszaki fejlesz­tésének az újítómozgalom. Az újítók tevékenysége nemcsak egy-egy gyártási művelet tö­kéletesítését, könnyítését, biz­tonságát, de sok pénz meg­takarítását is eredményezi. Az aktivitásra jellemző, hogy tavaly is 572 újítást nyújtot­tak be, amelyből 280-at el is fogadtak, be is vezettek. Ugyancsak megvizsgáltak 25, tapasztalatcsere útján a gyár­hoz került újítást, amelyek közül négyet szintén elfogad­tak és bevezettek. Tavaly különösen a gazdasá­gi szerszámgyár jeleskedett, ott is elsősorban a csavar­gyárban vezettek be több ér­tékes újítást. Kovács László például a szerszámok úgy­nevezett tompa hegesztéssel való gyártására tett javasla­tot. amellyel nagymennyiségű wolframacéit takarítanak meg. Évente 320 ezer fo­rintra rúg a haszon csak ezzel az egy új eljárás­sal. Több mint ezer újítási javaslat a szénbányászatban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt, mint minden évben, 1962-re is kidolgozta újítási A jövő hét végén kezdődnek a zárszámadási közgyűlések Az érsekvadkerti Dimitrovban 20000 forint felett lesz az egy tagra jutó éves jövedelem A jövő hét második felé­ben megkezdődnek megyénk­ben a zárszámadási közgyű­lések. A zárszámadási köz­gyűléseket minden járásban, termelőszövetkezetben alapos előkészítő munka előzte meg. Mindenütt befejezték határ­időre — december 31-re — a termelőszövetkezet vagyoná­nak leltározását, s az új év első napjaiban hozzáfogtak a zárszámadási mérlegek készí­téséhez. A zárszámadási mérlegeket — amelyek pontosan tükrözik a termelőszövetkezet anyagi helyzetét, a részesedés nagy­ságát — január 25-re minde­nütt el kell készíteni. A mérlegek elkészítése és jóváhagyása folyamatosan történik. A gyenge termelőszövetkeze­tekben február 5-ig, a többi­ben pedig február 15-ig fe­jezik be a zárszámadási mér­legek felülvizsgálását a járá­si tanácsok mezőgazdasági osztályai. A tervek szerint február 25-ig minden termelő- szövetkezetben megtarják a zárszámadási közgyűlést. Az előzetes felmérések alapján a legnagyobb jö­vedelmet az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövet­kezet fizeti a tagjainak. Ebben a közös gazdaságban előreláthatólag 20 000 forint felett lesz az egy tagra jutó évi jövedelem. A zárszámadási közgyűlések január 18-án kezdődnek. A szécsényi járásban elsőként a zsúnypusztai Dózsában, a pásztói járásban pedig a ku­tasói Dózsában rendezik meg ezen a napon az 1962-es gaz­dasági év számvetését. A ba­lassagyarmati járásban janu­árban befejezik a közgyűlése­ket, a salgótarjáni járásban viszont csak február 5-én kez­dődnek meg a zárszámadási közgyűlések. feladattervét és meghirdette újítási versenyét is. A fela- datte-rvben igen jelentős he­lyet foglalt el az új fejtési technológiák kidolgozása, a bányagépek gazdaságos alkal­mazásai minőség javítása, az önköltség csökentése. nem utolsó sorban a biztonságos termelés feltételeinek megte­remtése. Egész évben, de különösen a kongresszusi munkaverseny idején sok hasznos újítási ja­vaslatot dolgoztak ki és nyúj­tottak be szénmedencénk fi­zikai és műszaki dolgozói. A benyújtott újítási javaslatok száma megközelíti az ezerket- tőszázat. Egy év alatt 563 ja­vaslatot fogadtak el. Örven­detesen javult a bevezetett újítások száma: 1962-ben meghaladta a 610-et. Olyan javaslatok is bevezetést nyer­tek, amelyeket még 1961-ben fogadtak el. Nagyszerűen alakult a gaz­dasági eredmény is. A be­nyújtott javaslatok előkalku­lált gazdasági eredménye 7,8 millió forint, csaknem két­millióval több, mint 1961-ben volt. Felvételünk a salgótarjáni új sajtószékház és nyomda makettjéről készült. Az új léte­sítmény építését rövidesen megkezdik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom