Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-26 / 7. szám

SI 4 ä-S M nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS mm——w W"” wwa LAPJA m» »ui»m XIX. ÉVF., 7. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. JANUÁR 26. Csaknem 40 millió forint beruházást kap az idén Nógrád megye mezőgazdasága Az idén csaknem 40 millió forintot fordítanak Nógrád megyében termelőszövetkeze­ti építkezésekre, és egyéb be­ruházásokra. Több száz szarvasmarhának, sertésnek és baromfinak biztosítanak így szállást a közös gazdasá­gok. A tervek szerint öt ter­melőszövetkezetben : Bujákon, Endrefalván, Érsekvadkerten, Nagy­orosziban és Kallóin 100— 100 férőhelyes szarvas- marha istállót építenek. Ezenkívül Diósjenőn, az Uj Barázda Termelőszövetkezet­ben és Galgagután, a Tán­csics Termelőszövetkezetben a meglévő kisebb szarvasmarha istállókat alakítják át 100 ál­lat számára alkalmas szállás­helyekké. A számítások sze­rint, ezek az építkezések mintegy 7 millió 700 ezer fo­rintba kerülnek és a terme­lőszövetkezetek legtöbbje már megkötötte az építési szer­ződést a megyei építőipari vállalattal. A megye termelőszövetke­zeteinél az eddigi építkezé­sekkel az volt a cél, hogy megfelelő helyen legyen a közös szarvasmarhaállomány. Az idén már egyre több olyan szállás­helyet építenek az ál­latállománynak, amely­ben lehetővé válik az új termelési eljárások al­kalmazása is. 1963-ban mintegy 6 millió forint értékben építenek bor- júnevelőket 12 termelőszövet­kezetben. Ezzel a korábbi 600 helyett 1400 fiatal állat befo­gadására alkalmas borjúne­velő lesz a zetekben. termelőszövetke­Ezenkívül még mintegy 800 férőhelyes növendékmarha istállót és - 400 állat részére alkalmas juhhodályt is építe­nek a termelőszövetkezetek. Baromfi-telep két terme­lőszövetkezetben, Nógrád- sápon és Magyarnándor- ban épül az idén. Az előzetes számítások sze­rint, egy-egy baromfitelep 2 millió 200 ezer forintba kerül és 15 ezer baromfi befogadá­sára alkalmas. A tervek sze­rint a korszerű „baromfigyá­rakat’” a környező termelőszö­vetkezetek közösen látják majd el csibékkel és a ba­romfineveléshez szükséges takarmánnyal. A szécsényiek számadása DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke Szécsényben Szerdán tartotta zárszám­adási közgyűlését Nógrád megye egyik legnagyobb kö­zös gazdasága, a 4000 holdon gazdálkodó szécsényi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezet. A községben azonban már na­pokkal előbb a közgyűlésről beszéltek. Érthető volt a nagy érdeklődés, várakozás, hiszen Szécsényben hamar híre sza­ladt, hogy részt vesz a szö­vetkezeti tagok tanácskozásán Dobi István elvtárs is. Meg aztán azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet, az elmúlt három év alatt, eredményei alapján egyre na­gyobb hírnevet szerzett ma­gának a megyében, s egyre gondtalanabb életet biztosít tagjainak is. A 4000 holdas gazdaság, három kisebb termelőszövet­kezet egyesülésével jött lét­re. s a közgyűlésen a járási művelődési otthon nagyter­Jelentés a szénbányákból Terven felüli teljesítés, felkészülés a jövő heti feladatokra A hideg időjárás miatt megnövekedett az ország szén­igénye. A nógrádi bányászok sok-sok nehézséget leküzdve tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, amely ebből a jeladatból rájuk hárul. A havi eredmény: 15 vagon szén terven felül 850 hóidat öntöznek az idén a termelőszövetkezetek A tervek szerint, tovább növekszik az idén Nógrád megye termelőszövetkezetei­ben az öntözéses kertészetek területe. 1963-ban négy és félmillió forintot fordítanak különböző öntözőberendezé­sek megvásárlására, csőkutak és víztározók létesítésére a közös gazdaságok. így újabb 648 hold kertészet lesz öntöz­hető a megyében és ezzel 850 holdra növekszik az öntözött terület nagysága. Diósjenőn, az Űj Barázda Termelőszövetkezetben fel­használják öntözésre az idén a tó vizét is. A termelőszö­vetkezetben a tervek szerint 120 holdat öntöznek, s a ker­tészet mellett lehetőség nyí­lik a szántóföldi kultúrák, a kukorica és egyéb takar­mánynövények öntözésére is. A legutóbbi jelentések sze­rint január 1-től 23-ig 100,7 százalékra teljesítették bányá­szaink a termelési tervet. En­nek következtében 150 vagon­nal több szenet adtak az or­szágnak, mint amennyit a ha­vi terv eddig esedékes része számukra előírt. Ennek az eredménynek az elérésében természetesen nagy szerepet játszott a január 20-án, vasár­nap tartott háromharmados termelőműszak. A hónap ele­jétől sokszor kellett elhárítani a hideg időjárás által okozott és előre nem látott nehézsége­ket. A legtöbb gondot a bun­kerekben tárolt szén összefa- gyása okozta. A folyamatos szállítást sok esetben az ösz- szefagyott hatalmas széntöm­bök szétrobbantásával tudják csak biztosítani. A csillékbe befagyott szén és meddő szin­tén sok nehézséget okoz a kül­színi dolgozók számára és ne­hezíti a bányászok ürescsillé­vel történő ellátását is. Az élenjárók örvendetes, hogy ebben a nehéz időszakban is a terme­lés mennyiségét és a szén fű­tőértékét tekintve első helyen álló bányák dolgozói jelentő­sen túlteljesítik terveiket. A tiribesi bányászok például a hónap eddig eltelt időszaká­ban 17 százalékkal több sze­net termeltek, mint a terve­zett volt. A nagybátonyiak 6,7 százalékkal tetézték meg elő­irányzatukat és munkájuk ér­tékét külön növeli, hogy a hó­nap eltelt időszakában csak egyetlen nap maradtak az esedékes terv alatt. A kányá- siak, a szorospatakiak, a ka- zári és a zagyvái bányászok szintén figyelemreméltó túl­teljesítést értek el ebben az időszakban. A huzamosabb A tsz-állatállomány átteleltetését vitatja meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Hétfőn ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke ad jelentést az előző VB ülések lejárt határidejű határozatainak végrehajtásá­ról, valamint a két VB ülés közötti időben elnöki jogkör­ben kiadott intézkedésekről. Ezután a osztályvezető mezőgazdasági előterjesztésé­ben a tsz-ek állatállományá­nak átteleltetéséről és az ál­lattenyésztési helyzetről szóló tájékoztatóját vitatják meg a VB tagok. Ugyancsak ezen a végrehajtó bizottsági ülésen hangzik el a kereskedelmi osztály vezetője előadásában a kereskedelmi osztály je­lentése a fogyasztók érdek- védelme biztositásáról és a fogyasztók ^^panaszainak in­tézéséről. ideje lemaradással küzdő ménkesi bányaüzem is szép eredményeket ér el. Helytállnak a bányabeliek, a külszíniek A széntermelésben elért si­kerek okai között elsőrendű jelentősége van a bányászok helytállásának, a szénfalnál dolgozók jó munkájának. A jelentésekből kitűnik, hogy mind hétköznap, mind az el­múlt vasárnapi műszak alkal­mából a bányászok szinte ki­vétel nélkül megjelentek munkahelyeiken. Bár egyes üzemrészekben, különösen az osztályozókon, ' a külszínen dolgozók között megnőtt a be­teglétszám, ez nem akadá­lyozza a tervek teljesítését, mert munkatársaik pótolják az így keletkezett kiesést. Több bányaüzemnél felemelték a csilletakarításnál, a szállító utak karbantartásánál dolgo­zók létszámát és szinte kivé­tel nélkül biztosítják a pala­válogatáson dolgozók létszá­mát, hogy a szén minősége a megnövekedett mennyiségi termelés ellenére se csökken­jen. „Zöld út’’ a szénvonatoknak mében együtt várakoztak a kezdésre a Benzúrfalván, a Pöstyén-pusztán és a Szé­csényben dolgozó tagok. Négy-négyszázötven- ember köszöntötte felcsattanó taps­sal a közgyűlés színhelyére érkező Dobi Istvánt, az Elnö­ki Tanács elnökét, Jakab Sán­dort, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Hankó Jánost, a Nóg­rád megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnökét, Ka- nyó Bélát, a járási pártbizott­ság titkárát, a megyei, járási pártbizottság és tanács szá­mos vezetőjét, (munkatársát, a szövetkezet vendégeit. . Tan miről beszámolni Varga Ferenc, a termelő- szövetkezet fiatal pártitkárá­nak üdvözlő szavai után Sü­megi János, a termelőszövet­kezet elnöke számolt be a tagoknak a múlt év gazdálko­dásáról. A közös gazdaság tavaly tovább erősödött, s egyre például 14,30 mázsa volt a holdajnkéti átlagtermés. Nagy­szerű eredmény ez. Míg a község dolgozó parasztjai egyénileg dolgoztak, mondják, 10 mázsánál többet soha nem adott a búza holdanként. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés közös jövedelme az A hajnali órákban egy kilenc kocsiból álló, szénnel megra­kott vagonoszlop tolatás köz­ben nekiütközött és elindított három teli vagont. Az egyik kocsinak négy tengelye, a má­sik kocsinak két tengelye ug­rott le a vágányról, az őket követő többi vagonok pedig elzárták a ki járati utat Gyula­táróról a kisterenyei vasút­állomás irányába. Az osztá­lyozó és a kisterenyei állo­más dolgozóinak összefogása nyomán az így keletkezett balesetet rövid idő alatt el­hárították és tíz órakor már szabad volt az út Kisterenye felé. Néhány hónappal ezelőtt hasonló eset történt ezen az osztályozón, amikor az üzem­zavar elhárítása tizenhat órát vett igénybe. Készülnek a jövő hétre, a február 3-i termelésre A bányászok szőtte a nóg­rádi szénmedencében már most készülnek a február 3-i, vasárnapi termelésre. Január 27-én valamennyi bányaüzem­ben nagyszabású fenntartási munkálatokat végeznek, hogy biztosítsák az egész heti és a jövő vasárnapi munka za­vartalanságát. A bányában folyó fenntartás mellett a külszínen is elvégzik majd a szükséges munkálatokat. Az a cél, hogy hitfőn reggelre min­den széntároló bunkerban robbantással fellazítsák az összfeagyott szenet és a tá­roló helyiségek teljesen tisz­tán várják a hétfőn megin­duló termelést. Intézkedése­ket tesznek a csillék és más szállító eszközök kitisztításá­ra is. Mindezek, egyben azt a célt is szolgálják, hogy meg­óvják a szén minőségének romlását, elejét vegyék az ed­dig sok gondot okozó üzem­zavaroknak. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a megyei és a szövet­kezeti vezetők társaságában. Hatékonyabbá vált az együttműködés ebben az idő­szakban a vasút és a bánya­üzemek között is. A hónap eddig eltelt időszaka alatt va­gonhiány komolyabb mérték­ben nem akadályozta a ter­melést. N agybátony ból és Mátranovákról, illlletve Kiste- renyéről továbbra is rendsze­resen indulnak a szénnel megrakott irányvonatok. Sőt, amikor ezt a helyzet megkí­vánja, a szénnel megrakott vagonokat más szerelvények­hez csatolva továbbítják a vasutasok, hogy ^ 'addig se vesztegessenek időt, amíg az egy-egy irányvonathoz szük­séges vagonmennyiséget szén­nel megtöltik. Az azonnali szállítás, a „zöld út” biztosi- . , . , tása, a napközben jelentkező J lgen jelentos osz' Sümegi János, a szécsényi ÍI. Rákóczi Termelőszövetkezet el­nöke, beszámolóját tartja a zárszámadási közgyűlésen. Á termelőszövetkezeti tagok egy csoportja a közgyűlésen. inkább belterjesen gaz­dálkodó, jól jövedelmező nagyüzemmé válik. A tavalyi aszályos időjárás ellenére, a főbb növónyféle- ségekből magasabbak a hol­danként! hozamok, mint az 1961-es évben volt. Búzából elmúlt évben meghaladta a II millió forintot. A növénytermesztés és ál­lattenyésztés eredményei ré­vén, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet 1962­(Folytatása a 2. oldalon) Sok helyen parkosítanak a A megye községei és váro­sai az idén az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a város és községgazdálkodási feladatok elvégzésére. Az 1962 évi költségvetéssel korszerűsítik a közvilágítást, falvakban és városokban az idén pótlólagos igények kielégítése vezérli a szénmedencében dolgozó vasutasok munkáját. Gyorsan elhárított baleset Gyula-tárón Csütörtökön reggel váratlar esemény zavarta meg a Gyu- I la-tárói osztályozó munkáját. szeggel. 4 és fél millió forinttal terveztek többet tanácsa­ink költségvetésükben a városok és községek szé­pítésének megvalósításé­ra. iflár a hároméves tervben és a második ötéves terv el­ső két évében is megnöve­kedtek a községi fejlesztési feladatok. Jelentős összeget terveztek a tanácsok a határmenti és a 2. sz. főközlekedési út men­tén fekvő községek közvilá­gítási hálózatának korszerű­sítésére, neonositására. Somoskőújfalu községben 210 ezer, Erdrefalván, Örhalomban, Érsekvad­kerten és Réíságon 100 100 ezer forintot terveztek ilyen munkákra. Nagybátony bányaváros szé­pítésére. parkosítására több mint 800 ezer forintpt költe-. nek az idén. 1963-ban két­szeresére növekszik a belterjes par­kok terül te és a zöld­övezetek szebbé, tisztáb-. bá teszik városainkat és falvainkat. Az idén emelkedik a törpe­vízművek száma is a somos- kői és még másik 3 vízmű építésével. A községfejlesztési tervek ugyancsak nagy gondot for­dítanak a kommunális fela­datok ellátására. A több mint 24 ezer négyzetméter útépí­tés és felújítás mellett 33 ezer négyzetméter járda épí­tése is szerepel a tervek­ben. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom