Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-19 / 5. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. január 19. Gyermekbénulás elleni oltás lesz A városi tanács egészség­ügyi csoportja kéri a szülő­ket, hogy 1959. október 1. és 1962. szeptember 30. között született gyermekeiket vigyék el a gyermekbénulás elleni második védőoltásra. Az Arany János utca és Kossuth utca vonalától észak­ra lakók folyó hó 22-én és 23-án délelőtt az acélárugyá­ri körzeti rendelőben, ettől a vonaltól délre lakók ugyan­ebben az időben a vásártéri iskolaorvosi rendelőben jelen­jenek meg. Oltások lesznek még 22-én délelőtt a Damjanich utcai rendelőben, 23-án délelőtt az Iskola úti kultúrteremben, Baglyasalján, 24-én délelőtt I Salgóbányán, 25-én délelőtt | Somlyón, Csizmadia-telepen. ÉRDEMES MEGISMERNI ÁTLAG 40 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTET­TÉK A LEGFONTOSABB TAKARMÄNYKI- EGÉSZITÖ SZEREK ÁRÁT A Földművelésügyi Minisztérium január elsejei hatállyal átlagosan 40 százalékkal csökkentette kilenc legfontosabb takarmány­kiegészítőszer árát. A legjelentősebb takarmány­kiegészítő antibiotikum — az Er- ra — üzemszerű gyártását 1958- ban kezdték meg az állami vacci- natermelő intézetben. A mező- gazdaság abban az évben még ezer mázsát sem kapott belőle. Tavaly már több mint 13 ezer mázsát használtak fel, az idei előirányzat pedig meghaladja a 17 ezer mázsát. A gyártás fejlő­désével párhuzamosan már ed­dig is évről évre csökkentek a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1963. I. 19. r ^5 i-K B 1 5C b» sz wá s? m sT~ ti Í3 ■ Í.H ~ m­□ □ n Vízszintes: 1. Magasra tart. 4. Európai főváros. 7. Helyeslés. 10. Egyiptomi napisten. 11. Szemé­lyes névmás. 13. Német névelő kiejtve. 14. Kötőszó. 15. Igekötő. 16. Heves megyei község. 20. Női becenév. 22. Finom ital megkever­ve! 23. Névelővel: édesség. 24. Ezen módon. 25. Való m. hang­zói. 26. Névelővel: európai folyó. 27. Súlymérték. 29. Sellak m. hangzói. 31. Tény. 33. Női bece­név. 36. Török név. 37. Építői- anyag. 3«. Ürmérték röv. 39. He­gye. 41. Személyes névmás. 42. Mázol. 43. Kicsinyítő képző. Dí­szes. 49. Pompás, megkapó. 51. Gyakori családnév. 53. Köszönés. 54. Erre a helyre. 56. Zsinór fe­le. 58. Előd. 59. UNM. 61. Fo­lyó kiöntés. 64. Kérés közepe. 65. Szerencséje van. 67. Paradi­csom. 68. Nem kell több. 69. Két Nógrád megyei község. Függőleges: 1. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa választá­si felhívásának egyik megállapí­tása (folyt, vízsz. 34., függ. 35.' vízsz. 45., függ. 46. és ftigg. 9. sz. sorokban). 2. Folyó nap. 3. Folyadék. 5. Arra a helyre illő. 6. Észak-magyarországi város. 7 Szintén. 8. Igekötő. 12. Indulat­szó. 14. Patakocska. 15/a. Női név. 17. Betű kiejtve. 18. Azonos be­tűk. 19. Arra a helyre. 21. Já­rom. 23. Egyik szülő. 28. Név Is van ilyen. 29. SZT. 30. Kinek a tulajdona? 32. öreg németül; 34. Pálya. 35. Török név. 38. Figyeli. 40. Hullani. 42. Kicsinyítő képző. 43. Irány. 44. Latin kettősbetű. 46. Tara fele. 48. Ragadozó ma­dár. 49. Jármű része. 50. Mező- gazdasági munkát végez. 52. Ra­gadozó állat (utolsó kocka ket­tősbetű). 55. Visszaád! 57. Hírhedt szervezet volt. 60. öltözék. 62. Klasszikus költőnk neve kiejtve. 63. A német das birtokosesete. 64. A jó késnek van. 66. Tetejér'e. 68. Ö németül. Az oó, iletve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő az idézet, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szel­vény január 23-ig. A borítékra írjuk rá: Fejtörő. Múlt heti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: A szocializmus alapjait. — A tsz-ek rnegerősíté- sét. Könyvjutalmat nyertek: Kovács Jánosné Kishartyán, Gőz Béla Salgótarján és Rados Mihály Mo­hóra. A gyermekrejtvény helyes meg­fejtéséért könyvjutalmat nyert Hegyi Agnes, Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. termelési költségek és az árak, bár nem ilyen mértékben, mint az idén. A különböző Erra- készítmények mostani ára már húsz százalékát sem teszi ki az öt év előttinek. Az árcsökkentés által érintett egyéb, főként vitamintartalmú, az állatok ellenálló képességét nö­velő takarmánykiegészítőszerek gyártása általában csak tavaly kezdődött, s használatuk most terjed el az állami gazdaság gokban és a termelőszövetkeze­tekben. Az ipar mind ezekből, mind az Errá-ból teljes egészé­ben ki tudja elégíteni a mező- gazdasági üzemek igényét. •j* ÚJ KEDVEZMÉNYEK «• A SZERZŐDÉSKÖTŐKNEK Kormányzatunk 1963. január l-től újabb kedvezményekkel se­gíti mindazokat a termelőszövetkezeteket, háztáji és egyéni ter­melőket, akik tojásértékesítésre, hízott libára, pulykára szerző­dést kötnek. Tojásból 300 darabra és ezen felüli mennyiségre köthető szerző­dés. A szerződést kötő a vételáron felül a tojásért darabonként még 8 deka kukoricát is kap mázsánként 215 forintos áron. A libára szerződést kötő termelők minden liba után 10 kiló ked­vezményes kukoricajuttatásban és 2 forint felárban részesülnek kilónként, a földművesszövtekezeteken keresztül történő értéke­sítés esetén. A pulykára szerződést kötő termelők minden pulyka után 5 kiló kukoricát kapnak kedvezményes áron. Szerződés köthető továbbá minden mennyiségben csirkére és kacsára is. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (termelői szak­csoportok), mezőgazdasági társulások, szakszövetkezeték, falusi ifjú­sági szövetkezetek a közös tenyésztésből származó baromfi után 1963. évben is kilónként 1 forint nagyüzemi felárban részesülnek, ha a szerződés alapján egy tételben legalább 100 kiló csirkét, 150 kiló kacsát, 250 kiló libát, vagy pulykát adnak át. A felsorolt kedvezményes szerződéskötési akciók lehetőséget nyújtanak háztáji és egyéni termelőink részére baromfiállományunk jövedelmező és gazdaságos fejlesztéséhez. Keltetőállomásaink pedig megfelelő mennyiségű és minőségű naposállatok biztosításával se­gítik a szerződést kötőket. Az említett szerződéskötésekkel kapcsolatban részletes tájékoz­tatást a helyi földművesszövetkezetek és a baromfifelvásárlók ad­nak. •» RENDELET A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉPÍTŐIPARI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az évente növekvő beruházá­sok kivitelezésében mind nagyobb részt vállalnak a termelőszövet­kezetek házi építőbrigádjai. E brigádok mintegy 15 ezer tagja 1959-ben 400—500 millió, tavaly pe­dig már csaknem egymilliárd fo­rint értékű munkát v’égzett. Az idei esztendőre a termelőszövet­kezetek mindössze 650 millió fo­rint értékű házi építkezést tervez­tek. A csökkenés oka, hogy a közös gazdaságokban most már sokkal kevesebb egyszerű épület készül, a nagyüzemi méretű és jellegű, műszakilag igényesebb épületek kivitelezésére pedig az eddigi házi építőbrigádok már nem alkalmasak. A mezőgazdasági építkezések új feladatait, valamint a „próba- vállalkozások’* kedvező tapaszta­latait figyelembe véve az építés­ügyi és a földművelésügyi minisz­ter most együttes rendeletben sza­bályozta a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységét. A ren­delet sok lehetőséget nyújt a termelőszövetkezeteknek megfe­lelő építkezési szervezetük ki­alakítására és annak tevékeny­ségére. A szövetkezeteknek a ren­delet szerint működő brigádjai felépíthetik a szövetkezet terme­lési épületeit, ezenkívül építő­ipari munkát végezhetnek a szö­vetkezet tagjai, valamint más szövetkezetek, továbbá a földmű­vesszövetkezeti szervek, s a köz­ségfejlesztés keretén belül a köz­ség részére is. Az elvégezhető munkák jelle­gét a brigád vezetőjének szak­mai képzettsége határozza meg. Ennek alsó határa a kőműves- mesteri oklevél. Ha a brigád ve­zetője építészmérnök vagy építő­mester, akkor a brigád bármi­lyen építőipari feladat ellátására jogosult. A közös brigádok élén a részt vevő termelőszövetkezetek által választott igazgatói tanács áll. A jövedelem zömét a rendelet sze­rint a közös vállalkozás techni­kai felszerelésére, a szükséges eszközök, kisebb gépek beszer­zésére fordítják. Az új rendelet megvalósítása igen sok előnyt biztosít az épít­kező termelőszövetkezetek részé­re. Először is: saját brigádjaik mintegy 20 százalékkal olcsóbban tudják a termelési jellegű épü­leteket felépíteni, mint a külső építőipari válalatok, mert a házi építkezések után nem kell adót fizetni, s kisebb a rezsiköltség is. További előny, hogy a nem megfelelő munka esetén a ter­melőszövetkezet közvetlenül fele­lősségre vonhatja saját vállala­tát, s ez minden bizonnyal az építkezések minőségének javulá­sát eredményezi majd. Végül: a több szövetkezetben és községben különböző jellegű épületeken dolgozó brigádok folyamatosan, szalagszerüen, az egész év folya­mán egyenletesen szervezhetik meg munkájukat. Pályaválasztási kérdésekről beszélgetünk az esti gyors­> vonaton. ) — Lelkesített a tavalyi kudarc. De higgye el, leg­> jobban azért, mert sajnáltam a szüléimét. Ismeri őket: az > anyám régi betegsége miatt nincsen állásban, még az ott- [ honi munkában is segítségre szorul. Apám tisztviselő, 1800 J;forintot keres. Itthon szerényen, panasz nélkül megélünk * ebből hárman. De tudom, nekem sietni kell, hogy minél i előbb elvégezzem az egyetemet, én is keressek és oldjak \az anyagi gondok nehezén, hiszen öreg emberek már i ezek az enyémek. Meg könnyen el is csüggednek, mint akkor is, amikor í megjött az értesítés, hogy létszám feletti vagyok, nem {vettek fel az orvostudományi egytemre. „Persze, te közép- l osztálybeli vagy, neked nincs szocialista összeköttetésed, [kár is volt próbálkozni”, így keseregtek. Csitítottám őket, J de végeredményben saját magamat sem tudtam meg- 1 nyugtatni. Azóta jó pár hónap eltelt, Pesten dolgozom az egyik I kórházban kisegítőként s most beiratkoztam a felvételi [előkészítőre. Négyszáz forintos albérletben lakom, szeren- >cse, hogy kedvezményes áron étkezhetem a munkahelye- 1 men, mert éppen annyit keresek, ami elég a lakásra, k kosztra. így csak zsebpénzre, utazásra és ruhára kell ott­honról pénzt kérnem. Most azzal biztatom szüléimét, hogy I ebben az évben biztos felvesznek, hiszen szeretnek a > munkahelyemen, a főváros elégedett munkámmal, $ már | az se számit, hogy polgári származású vagyok. Montija, mi lesz, ha megint csalódnak ezek a becsü­letes, egész életüket csak rám áldozó emberek? Mert, , amit nekik vigaszul mondok, számomra is csak remegő |reménység. Annyi mindent lát az ember, ami megingatja ’ a hitét. Hát tavaly ki volt városunkból az az egyetlen fiatal, [akit felvettek ugyanoda, ahonnét engem elutasítottak? Jó > rendű tanulónak kihozták az érettségin, a nagybátyja mi- [ nisztériumi ember, az járt közbe. Most az első fél év vé­! Qén már két tárgyból utasították utóvizsgára s ő azzal fe- | nyegetözik, hogy félbehagyja a tanulást. Semmi lelkiís- | meretfurdalása nincs, hogy elvett mástól, talán éppen | tőlem egy helyet. „Legfeljebb otthon maradok, a faterék J ketten összedobnak havonta négyezret, abból én is élhe­> tek egy darabig”, így beszél. Az első általános iskolától kezdve tizenkét éven át i sem a fél évi sem az év végi bizonyítványomban nem [ vittem haza ötösnél rosszabb eredmény jegyet. Az egye- , térni felvételi vizsgán habozás és késlekedés nélkül meg­> oldottam minden tételt. Itt van házunk a városban, kü- | lönben is megyei társadalmi ösztöndíjra pályáztam, vagy- \ is: eszemágában sincs, hogy ne itt dolgozzam, ahol tizen- ' nyolc éves koromig éltem. Sőt, mondani ugyan szégyel­> tem, de magamban sokszor gondoltam arra, hogy egy le- iszek azok közül az orvosok közül, akik az annyiszor em- | legetett megyei hiányt pótolni fogják. Mégse sikerült. Persze, körülnéztem már az egyetem tájékán is, van i ott néhány orvostanhallgató ismerősöm. S az eddigi ta- | pasztalataim nem biztatóak. Rengeteg a tőzsgyökeres pes- 1 ti fiatal, akik közül, ha egy százalék vidéki állást fog vál- »íalni, arról hőskölteményt írnak majd az újságok, hogy k áldozatot hozott. Mi, akik természetesnek tartjuk, hogy ott dolgoz­at zunk a diploma megszerzése után ahonnan jöttünk, hiába ! teszünk meg minden tőlünk telhetőt, legföljebb csak nap- i számosok lehetünk a hivatásnak érzett pályán. Miért van ez így? Ha megszüntették a származás sze­> rinti megkülönböztetést, miért nem törölnek el minden­féle protekciót? Mert ez talán még igazságtalanabb az > előbbinél. Nem lehet azt megtenni, hogy csak a ráter- |mettség, csak a biztosítékkal alátámasztott hivatásérzet i dönthessen a felvételnél? S akinek az érdekében bárki J szót emel, azt eleve utasítsák el, hogy elriasszanak min­iden hasonló kísérletet? Azt mondja, hogy fiatal vagyok, elragad a hév, azért > túlzók? Nos, szeretném azt látni, hogy milyen higgadt és [megértő lenne az én helyzetemben, sokunk helyzetében i ön, kedves elvtárs. Most igazán érdemes bútort vásárolni, AZ IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Balassagyarmaton és Kisterenyén Festett konyhákból, fényezett és kárpitozott bútorokból, modern lakószobákból NAGY VÁLASZTÉK! OTP részletakeióban vásárolhatók: konyha- és csőbútorok 2.000 forinton felüli, kárpitozott és fényezett bútorok 5.000 forinton felüli értékben. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom