Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-16 / 4. szám

vm\ ff**' : ff V 57 7A3-Í nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÚGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 4. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1963. JANUÄR 16. Számadás A termelőszövetkezeti gaz­dák számadásra készülnek. A Jóváhagyták a tanácsi vállalatok tervét megye két szövetkezetében néhány nap múlva megtart­ják a zárszámadási közgyű­lést s ezt követően folyama­tosan valamennyi járásban sor kerül a nyilvános szám­adásra. Február 25-ig mind a 134 Nógrád megyei szövetke­zetben pontot tesznek egy esztendő gazdálkodására. A számadás mindig érdek­lődést, izgalmat vált ki, hi­szen a végső számítás mutat­ja meg, milyen eredménnyel gazdálkodtunk. Kellő szorgal­mat tanusított-e a közösség; van-e látszata a szorgalmas igyekeztnek a közös vagyon és a tsz-tagok jövedelmének növekedésében; prédáltunk-e, vagy takarékoskodtunk; he­lyesen választottuk-e meg gazdaságunkban a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben a fajtákat; törődtünk-e eléggé az új, nagyüzemi mód­szerek kialakításával; célra­vezetőnek bizonyult-e az al­kalmazott premizálási mód; hivatása magaslatán állott-e a termelőszövetkezet vezető­sége? Lényegében minden fontos és kevésbé fontos kérdésre választ adnak a mér­legen, a zárszámadási beszá­molóban szereplő számok. De az év végi számadás nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem utat is mutat: a tsz vezetősége és tagsága, világosan láthatja, hogy hol vétett hibát, melyik úton nem szabad jamia s azt is. milyen munkák, próbálkozások vezet­tek eredményre, melyik irány­ban kell tovább haladniok. A számadás tanulságait feltét­lenül gyümölcsöztetni lehet, hasznosítani kell az előttünk álló esztendőben. S azt, hogy a szövetkezet 1963-ban milyen utat járjon, a zárszámadási közgyűléseken a szövetkezeti közösség maga döntheti el, hiszen a zárszám­adási közgyűlés kell legyen évente minden tsz-nek a leg­tartalmasabb, legeredménye­sebb „munkaértekezlete”. Mert igaz az, hogy az időjá­rás szeszélyeit, viszontagságait nem kerülheti ki a szövetke­zet gazdálkodása, de az is igaz. hogy helyes gazdálkodás esetén a mostoha időjárás^ ma már csak kevéssé befolyásol­hatja a szövetkezetek ered­ményességét. Ehhez azonban jó agrotechnikai és zootech- nikai a nagy­üzemi gazdálkodásra érett ve­zetőség s tagság összefogása, magasabb színvonalú tervek és határozott. szorgalmas munka szükséges. Még nem áll rendelkezé­sünkre pontos számadat, hogy melyik szövetkezet hogyan zárta a múlt évet. De bármit is — jó, közepes, vagy gyen­ge eredményt — mutassanak ki a számadások végösszegei, a zárszámadások közgyűlésein ki kell jelölni a további fel­emelkedés útját. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hétfőn, január 14-én tárgyalta a he­lyiipari vállalatok és a megyei villamosítás tervét. A terve­ket, a megyei illetékes szer­vek felterjesztése nyomán ta­valy decemberben jóváhagyta a Minisztertanács. A tanácsi vállalatokra háruló gazdasági feladatok ez idén még jelentő­sebbek, mint tavaly, s ennek természetes következménye, hogy a felügyeletet gyakorló tanácsi szakigazgatási osztá­lyok feladatai is nehezebbek, bonyolultabbak lettek. A munka jobb megszer­vezése érdekében az egyes vállalatok általában már tavaly év végén megkapták 1963-as tervü­ket. Megtörténtek a tervtárgyalá­sok is az üzemekben, vállala­toknál. A megyei tanács tervosztá­lya most a végrehajtó bizott­ság elé terjesztette a tervben megszabott és a Miniszterta­nács által jóváhagyott terv­számokat. A Nógrád megyei tanács vállalatainak idei gaz­dasági tevékenységében ki­emelt helyen szerepelnek a téglagyártás, amelyből 12 mil­lió darabot kell előállítani, a sodronyfonat és szövet, amely­re 23 tonna az előírás, ugyan­csak kféméit cikként szere­pelnek a ruházati ipari ter­mékek 11 millió 400 ezer fo­rint értékben, fabútort össze­sen 15 millió 800 ezer forin­tért kell gyártani, kenyeret 22 millió 350 ezer tonnát, va­lamint 27 millió darab pék­süteményt. Tavaly befejeződött Nógrád megye faluvillamosítása. Az idén és a következő években tehát a villamos- hálózat bővítése és a külterületi lakótelepülé­sek villamosítása került a napirendre. Idén két külterületi lakott hely villamosítására nyílik lehető­ség: a Benczúrfalvához tarto­zó Ordas-pusztán és a Cseszt- véhez tartozó Kincsem-pusz- tán. Tavaly a villamosításból eredő megtakarításokból és a községek által befizetett helyi hozzájárulásból mintegy 13— 14 községben végeztek terven felül hálózatbővítést. Az 1962-es tapasztalatokon okul­va az idén is ezt az utat vá­lasztják, s így lehetőség nyílik to­vábbi, terven felüli háló­zatbővítésre. A jóváhagyott terv szerint egyébként Palotáson, Salgó­tarjánban, Nógrádsápon, Ber­eden, Nógrádmarcalon, Bar­nán és Somoskőújfalun kerül sor hálózatbővítésre, közülük a legjelentősebb Palotáson, Salgótarjánban, Nógradmarca- lon és Somoskőújfalun lesz. Folytatódtak a jelólógy fi lések Űjabb országgyűlési képviselőjelöltek: Jakab Sándor, Czottner Sándor, ül illáiy ti Ernő, Réka Mihály Mini arról lapunk legutóbbi számában beszámoltunk, január 10-én megyeszerte megkezdődtek a jelölőgyűlések, amelyeken sor került annak eldöntésére, hogy kik kerülnek fel az országgyűlési és tanácsi választások során a válasz­tási listára. Vasárnap, január 10-én ismét négy helyen ren­dezték meg a képviselők jelölésével kapcsolatos választói gyűléseket: Nádújfaluban, Béren, Romhányban és Kazáron. KAZAR: „Bizalmat előlegezünk, sikereket kívánunk a további munkához” Már a gyűlés kezdetén mél­tán jegyezte meg valaki, hogy Kazáron ritkán jött még ösz- sze ennyi ember egy-egy gyű­lés alkalmával. A kultúrott­hon nagytermében már jóval három óra előtt foglalt volt minden szók, sokan állva, vagy az előcsarnokban hall­gatták végig a tanácskozást, Hol hangos tapssal, hol csen­des helyesléssel nyugtázták a gyűlés résztvevői azokat az eredményeket, amelyeket Tő- zsér Gyula, a Hazafias Nép­front községi bizottságának elnöke felsorolt. Az előadó mindenekelőtt arra emlékeztette a község lakóit, hogy a felszabadulás idejétől olyanok állottak a falu élén, akik élvezték a nép bizalmát és hűséggel meg is szolgálták azt. Szólott arról, hogy mennyi út, járda épült, új iskolát kapott Ka­zár. szép könyvtárral rendel­kezik, nemrégen kezdték meg egy 50 személyes napkö­zi otthon építését. Méltán fo­gadta tapssal a választói gyű­lés azt a megállapítást, hogy a kazári bányászok 1945-től mindig derekasan kivették a részüket a termelésből, a széncsatákból. Nem volt hiány a gondok, problémák ismertetésében sem. Az egyre növekvő igényeket jelzik a Tegnap megnyílt az NSZEP VI. kongresszusa A több mint száz esztendős német forradalmi munkás­mozgalom nagy eseménye, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa kedden reg­gel a berlini Werner-Seelen- binder-halleban megkezdődött. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az 1,6 milliós párttagságot képviselő 2300 küldött, valamint a kongresz- szus külföldi és hazai vendé­gei és a világ minden tájáról egybegyűlt újágírók. Pontban 9 órakor felcsat­tant a taps: beléptek a terem­be a testvérpártok küldöttsé­gének tagjai, élükön N. Sz. Hruscsovval, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, majd a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai, élükön Walter Ulbrichttal, az NSZEP Megtartották a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét Füzet jelent meg a fejlődő Salgótarjánról A városi pártbizottság és a városi tanács kiadásában íz­léses füzet látott napvilágot Salgótarján fejlődéséről, a vá­ros lakóinak gazdagodásáról, az élet- és munkakörülmé­nyeiknek utóbbi négy évben elért eredményeiről. A közel 150 oldalas főzet több száz adatot, tényt, érve­ket sorakoztat fel Nógrád megye székhelyének gazdago­dásáról, az 1965-ig megvaló­suló tervekről. A képekkel és grafinokkal gazdagon illuszt­rált füzet 4 ezer példányban került el a város lakosságá­hoz, hogy megfelelő segítséget nyújtson az országgyűlési és tanácsi választásokat előké­szítő politikai munkában. Szombaton tartották meg a szakszervezetek megyei kül­döttértekezletét Salgótarján­ban. A küldöttértekezlet meg­hallgatta és jóváhagyta a Szakszervezetek Megyei Taná­csa végzett munkájáról elő­terjesztett beszámolót és a számvizsgáló bizottság jelen­tését. A tanácskozás beszámolója méltán állapította meg, hogy a megye szakszervezeti szer­vei jelentős eredményeket ér­tek el a párt VII. kongresz- szusa határozatainak, vala­mint a SZOT XIX. kongresz- szusa által megszabott felada­tok végrehajtásában. Javult a szakszervezeti élet, a vá­lasztott szervek kollektív te­vékenysége, a szakszervezeti munka társadalmi jellege. A beszámoló az előterjesztett határozati javaslat, valamint a felszólaló 14 küldött jelen­tőségének megfelelően foglal­kozott megyénk szakszervezeti szerveinek legfontosabb fel­adataival. A munkáshatalom gazdasági erősítésében első helyen szerepel a megye dol­gozóinak mozgósítása a má­sodik ötéves terv teljesítésé­re. Ennek keretében megha­tározták a szocialista munka­versenyt, a szocialista brigád­mozgalom, az üzemi demokrá­cia, a műszaki fejlesztés, az újítómozgalom, a szakoktatás, valamint a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos tenni­valókat. Széleskörűen megvitatásra kerültek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sával, a szocialista bérezéssel és törvényességgel, a munka- védelemmel, az egészségügy­gyei, társadalombiztosítással, üdültetéssel, és a munkásellá­tással kapcsolatos feladatok is. A kultúrnevelés és a sportte­vékenység is megfelelő helyet kapott a tanácskozáson. Vé­gül a küldöttértekezlet meg­állapította, hogy a szakszer­vezetek az előttük álló felada­tokat csak akkor képesek megoldani, ha tovább növelik a vezetés színvonalát. A szakszervezetek életében fentos tanácskozáson megje­lent és felszólalt Jakab Sán­dor elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja. Ugyancsak fel­szólalt Bessenyei Miklós, a SZOT elnökségének tagja, a Postás Szakszervezet főtitká­ra. A beszámoló és a vita alap­ján a küldöttértekezlet hatá­rozatot fogadott el. Ezt kö­vette a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa rendes és pót­tagjainak, valamint a szám- vizsgáló bizottság rendes és póttagjainak megválasztása. Az új SZMT első ülésén meg­választotta elnökségét, vala­mint a munkabizottsági elnö­köket. Az SZMT vezető titká­rává Sándor István elvtársat, az eddigi megbízott vezető titkárt választották. Központi Bizottságának első titkárával. Ezután a pártkongresszus sorban köszöntötte a testvér- pártok küldöttségeit. A kong­resszuson 70 testvérpárt kép­viseltet! magát. Az elnökségbe választották a testvérpártok számos kül­döttét és a Német Szocialista Egységpárt 200 tagját. A pártkongresszus ezután megválasztotta a kongresszus különböző bizottságait és el­fogadta a napirendet. „A szocializmus programja és a Német Szocialista Egy­ségpárt történelmi feladatai” címmel Walter Ulbricht 9,45 órakor kezdett hozzá referá­tumának elmondásához. gyűlésen elhangzott jogos kí­vánságok — egyben a mint­egy 3000 lelket számláló falu lakóinak egyetértő támogatá­sát igazolja az a több ezer munkaóra, amit társadalmi munkában eltöltőitek közsé­gük szépítésén, gazdagításán. A nagy figyelmet érdemlő aktivitást igazolja, hogy ezen a gyűlésen 20 választópolgár mondotta el véleményét. Jó- zsa Pál elvtárs, a mizserfai szénbányák főmérnöke kért először szót: — Javaslom, hogy a vá­lasztói gyűlés Jakab Sándor elvtársat, a megyei pártbizott­ság első titkárát, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagját jelölte országgyűlési képviselőnek... Taps és újabb hozzászólók véleménye támogatja a fő­mérnök javaslatát. Szót kér­nek a mizserfai, a kazári bá­nyászok küldöttei, a helybeli Zöldmező Termelőszövetke­zet tagjai, pedagógusai. Egyet­értő támogatását fejezi ki az egyházközség nevében Ponyi Artúr plébános. Hallatják hangjukat a hallgatóság kö­zött helyet foglaló nyugdíja­sok, sokan közülük a mun­kásmozgalom veteránjai... Bizalmat előlegeznek, sok si­kert kívánnak a jelöltnek to­vábbi munkájához, kérdése­ket tesznek fel, ismertetik eredményeiket, a falu, vagy személyi gondjaikat, tervei­ket. .. A képviselőjelölt, Jakab Sándor elvtárs, meghatott szavakkal szól az előlegezett bizalomról. Élete, munkája, eggyéforrott választóival, azok­kal, akik most ismét jelölték országgyűlési képviselőnek, megyei tanácstagnak. Egy­ben beszél a többi jelöltek nevében is. A választói gyű­lés pótképviselőnek Sándor István szocialista brigádvezer tőt, járási tanácstagnak Do­monkos Imrét, és Szabó Ist­vánt fogadja el. több községi tanácstagra is javaslatot tett. A gyűlés után a jelöltek és választók még hosszú ideig együtt maradnak, s máris arról folyik a szó, milyen feladatok várnak valameny- nyiükre, hogy még szebb, gondtalanabb legyen az élet a megyében, a községben, min­den családi házban... NADÜJFALU: „A négyéves munka gyümölcsét mi is élvezzük” Az erős mátrai szél piros­ra csípte az emberek arcát. Ez azonban senkit sem tartott attól vissza, hogy részt ve­gyen vasárnap délután Nád­újfalun, a művelődési Otthon­ban megrendezett országgyű­lési képviselő és tanácstagi jelölőgyűlésen. Meghívókat sem küldtek ki, de a körzet­ből ott voltak az emberek, — szinte kivétel nélkül vala­mennyi választó. Ott voltak, hiszen ők maguk mondották el: érdekli a választókat, hogy mit értek el a négy év alatt, mit várhatnak a képviselőtől, a tanácsok tagjaitól, a követ­kező esztendőkben. Nádújfalubam volt miről beszélni. Ez a község az 1958- as választás óta igen nagyot fejlődött. S amikor Medve József elvtárs éppen erről a fejlődésről szólott a jelölő­gyűlésen, a választópolgárok nemegyszer mosolyogtak Czottner Sándor elvtáré, ne­hézipari miniszterre. Mert abban, hogy 1,4 millió forin­tos költséggel megépülhetett a község minden igényét ki­elégítő művelődési otthon, igen jelentős szerepe volt a miniszternek, a megye egyik országgyűlési képviselőjének. A 400 méter villanyhálózat bővítés, az orvosi rendelő, járdaépítés a község lakói­nak összefogása mellett a képviselő, a tanácstagok gyü­mölcsöző együttműködésének eredménye. Az pedig, hogy a faluban már 257 rádió van — több mint ahány ház, a lakóházak tetején, 32 televí­ziós antenna, hogv négy év alatt 35 új lakóház épült, hat­szorosára nőtt a takarékbetét átlaga, abban is az ország, a megye, a járás, a község ve­zetőinek, valamennyi dolgo­zójának benne van a mun­kája. így fogalmazta ezt meg Kotrocó János termelőszövet­kezeti tag is. — A jövőben is segítsük képviselőink, a tanácstagok munkáját, mert még haszno­sabbat csak így tudnak alkot­ni. Czottner elvtárs így beszélt: — Bizalom már az is, hogy a választópolgárok akaratá­(Folytatása a 2. oldalon.) Átadták a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présművét (MTI foto)

Next

/
Oldalképek
Tartalom