Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-30 / 104. szám

1962. december 30.­NÖSRADI NÍP0JSA8 5 A köz- és vagyonbiztonságról, a társadalmi tulajdon védelméről, * Rozsdahagyó karácsony a közlekedés rendjéről, a lakosság és a rendőrség kapcsolatáról Beszélgetésed Nógrád megyei Rendőr főkapitányság vezetőjével, Lipták Gyula őrnagy elvtárssal — Milyen a megye, valamint Salgótarján és Balassagyarmat közbiztonsági helyzete? — A megye és két váro­sunk közbiztonsága jó, Ezt egyébként mindenki sajat maga is tapasztalhatja. A rendőrség munkajanoz pár­tunknak az eiieiixoiradaiom utáni időszakban kialakított jó politikája teremtette meg a a kedvező feltételeket. Közis­mert, hogy megyénk rendőr­sége tervszerű munkát végez a bűncselekmények megelőzésé­re, a bűnöző elemek vissza­szorítására, megtévedt embe­rek nevelésére. Mind több a nagy szaktudású nyomozónk, oe rendőreink többségé is elsajá­tította mar a rendőri munka szakismereteit s ez természe­tesen megmutatkozik a bun- cseiekmenyek elleni eredmé­nyes kuzueiemben. Megyénkben a bűncselek­mények szama — nenany bűncselekményfajtától elte­kintve — evrol-evre csökken. Nógrád megyeben a bankrab­lás, a posiuraoias, az anyagi okok miatt eiKovetett rauto- gywtossag évek óta ismeret­len. Ami a huliganizmust ille­ti, naiunk sem létezéséhez, sem eiterjedésenez nem ked­vezőek a viszonyok. Ezért me- gyenkoen és megyénk két vá­rosában nem beszélnetünk huliganizmusról. Köztudott dolog, hogy a ka­pitalista államokban egyre emelkedik a fiatalkorú bűnö­zők aital elkövetett Dűncse- lekmenyek száma. Megyénk­ben az ellenkezője tapasztal­ható. Ez évben például a rendőrség által nyomozott ügyek terheltjeinek mind­össze 3,# százaléka volt fia­talkorú. De a cselekmények­től függően csak egy részük került börtönbe. Többségük­nél nevelő jellegű intézkedést, vagy figyelmeztetést alkal­maztunk. Persze a megyei Rendőrfőkapitányság a kedve­ző helyzet ellenére is igen fontosnak tartja a fiatalko­rúak bűnözésével, s ennek megelőzésével kapcsolatos problémák megoldását. Ba­lassagyarmaton és Salgótar­jánban is tapasztalták, hogy a lakosság nyugalmát zavarta néhány elszórt huligán-tevé­kenység. Egyik, másik ilyen cselekmény joggal háborította fel a város lakóit. A rendőr­ség tervszerű intézkedéseivel felszámolta a különböző ga­leriket, s néhányuk ellen büntető eljárást indított. Má­sokat a pedagógusokkal, munkatársaikkal, a szülőkkel közösen sikerült jobb útra téríteni. Szeretném hangsú­lyozni, hogy az egyes huligá­nok megfékezésében kivált­képp támogatást kaptunk a lakosságtól, az ifjúság szerve­zetétől, a KISZ-től. — Hogyan alakul az úgyne­vezett erőszakos bűncselek­mények, rablások, gyilkossá­gok száma? — Az erőszakos bűncse­lekmények száma évek óta mind kevesebb. Ez évben az egész megyében összesen négy emberölés ügyben nyo­moztak rendőri szerveink. A gyilkosságok okai között szinte elenyésző volt az anyagi haszonszerzés — job­bára féltékenység, családi vi­szály szülte ezeket a súlyos bűncselekményeket. A gyil­kosságok elkövetői közül va­lamennyinek sikerült a tette­sét kézrekeríteni. A rabláso­kat többségében részeg em­berek sérelmére követték el, rendszerint olyan módon, hogy az áldozatot az alkalmi ismerősök leitatták, majd el­szedték a pénzét. — Mit mutat megyénkben a rendőri statisztika a társadal­mi tulajdon elleni bűncselek­ményeknél? — A társadalmi tulajdon­ban okozott bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat, de sajnos még mindig elég magas. Bár azt is min J- járt hozzá kell tennem, hogy egyre több az olyan társadal­mi tulajdon elleni bűncse­lekmény, amelyet a lakosság bejelentése nyomán a dolgo­zók segítségével leplezünk le. örvendetes, hogy az ilyen be­jelentések túlnyomó többsége ma már a bejelentő aláírásá­val érkezik, ellentétben a ko­rábbi, sok névtelen levéllel. Az általános politikai morál és a közerkölcsök erősödésé­vel magyarázható, hogy ez évben 4,3 százalékkal keve­sebb ilyen ügyben kellett el­rendelni nyomozást, mint 1961-ben. Jelentősen csökkent a társadalmi tulajdonban oko­zott kár is. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azért a gazdasági vezetőknek még sokat kell tenniük a bizonylati fegye­lem betartásáért, az ellenőr­zések lazaságának, hanyag­ságának és gondatlanságának a felszámolásáért. S ha vala­hol, akkor ezen a területen különösen fontos, a lakosság segítőkészségének további fo­kozása. — Milyen tapasztalata van a rendőrségnek az állampolgárok vagyonbiztonságával kapcsolat­ban? — A személyi tulajdon ká­rára elkövetett betörések miatt a megyében 21 esetben kellett rendőri eljárást indí­tani, s ez az előző évhez ké­pest 4,4 százalékkal csökkent. Az igen jelentős csökkenés­ből azonban ki kell emelni a kerékpárlopásokat, amelyek különösen Balassagyarmaton és Salgótarjánban szaporod­tak mostanában. Meg kell említeni, hogy a magánosok kárára elkövetett csalások, a hiszékenység ál­dozatainak száma nem a leg­jobban alakult. Ez évben megyeszerte 25 ilyen ügyben nyomoztunk. E bűncselekmé­nyek elkövetői főleg bútorké­szítési, villanyszerelési, festé­si munkálatok ürügyén csal­tak ki kisebb-nagyobb össze­geket hiszékeny áldozatoktól. — Hogyan alakult a közleke­dés rendje, milyen szabálysér­tések jellemzőek a közlekedési balesetekre? Az életbe lépő új Kresz egyszerűsiti-e a for­galmat? — Elsősorban a gépjármű- park nagymérvű növekedését kell megemlíteni. 1961-ben 839 gépjármű, autó, motorke­rékpár került a megyében forgalomba, a gépjárművek kilométer teljesítménye is nagyobb, mint az előző évek­ben. 1962-ben eddig több bal­eset történt, mint az előző évben, persze ez az emelke­dés viszonylagos, mert az ezer gépjárműre jutó balese­tek száma viszont 0,5 száza­lékkal csökkent. De semmi­féle csökkenés sem késztet­heti elégedettségre a rendőr­séget, a megye társadalmát, hiszen a közúti balesetek kö­vetkeztében ez évben 14 em­ber vesztette életét, 79 em­ber súlyos és 44 könnyű sé­rülést szenvedett. Külön ki kell emelni a 14 gyermek­balesetet. A motorkerékpáro­sok ez évben 11-gyel több balesetet okoztak, mint az előző évben. Gondatlan veze­tés és ittasság 71 közlekedési balesetet okozott. Azt hiszem, figyelmeztető ez a szám. Január 1-vel lép életbe az új KRESZ. Az új szabályzat egyszerűsíti a forgalmat. A legszembetűnőbb egyszerűsí­tés a régi KRESZ-szel szem­ben, amely I—II. és III. ren­dű főútvonalakat ismert a mellékútvonalakon kívül, hogy az új KRESZ csak két­féle útvonalat különböztet meg. A régi módszer nehezí­tette a forgalomban részt ve­vők eligazítását és magát a forgalmat is lassította. A he­lyi viszonyokkal nem ismerős külföldi és vidéki gépjármű- vezetők nehezen tudtak el­igazodni. Az új KRESZ csak mellék- és főútvonalat is­mer. Az új KRESZ egyszerűsí­ti a forgalmat. Könnyítés a gépjárművezetőknek az is, hogy a jövőben a forgalom- irányító jelzőlámpáknál ' kié gíszítő jelzések mutatják a kanyarodási szabályokat, s a gyalogosok az úttesten csak meghatározott szabályok szerint kelhetnek át. Ha gya­logátkelőhely nincs kijelölve, csak az útkereszteződéseknél kelhetnek át. A KRESZ lé­nyeges változást hoz az egy­irányú utcáknál, a gépko­csik parkolásánál. Az eddi­giekkel szemben az ilyen ut­cákban is csak. a menetirány­szerinti jobboldalon szabad parkírozni. Az új KRESZ-ben egysze­rűbbek a sebességelőírások: lakott területen a személy- gépkocsik maximális Sebes­sége 60 kilométer óránként/ Megszűnnek az eddigi 5 és 15 kilométeres sebességkorlá­tozások, helyettük a rendel­kezések előírják, hogy a se­bességet csökkenteni kell, vagy meg kell állni olyan helyen, ahol ezt a személy és vagyonbiztonság megköveteli. A szabálysértések során ki­szabható pénzbírság legmaga­sabb összegét az új KRESZ felemeli. A gépjárművezetők részére kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ezer fo­rint, de egyes súlyosabb ese­tekben 3 ezer forint is lehet. Ilyen büntetést vonhat maga után, ha a gépjárművezető vezetés előtt szeszt fogyaszt, engedély nélkül részt vesz a forgalomban, vagy másnak ezt megengedi, nem működő A puha fehérség mindent érezni sem lehet a fiókák betakart az ünnepekre, az terhét, — jön szinte magától, élet mozgása a szobák mele- egészen engedelmesen mögöt­gébe huzdódott vissza. Bent tünk a hóban, alig vonódik. ékszeres díszbe öltöztek a jóillatu fenyők, — kint a s ni lám> csak most Hove- hó hangtompítója alatt hal- lem> az út telistele apró szá­tak el a hazafelé siető, meg- ttokkal, szánvonókkal és szá­megbüntetheti a helyszínen a $ késett emberek léptei. nozókkal, birtokba veszik az rendőr. í utcák szélességét, fittyet A rádiót hallgatom az ün- hányva a KRESZ-nek s a — Miben tudna a lakosság^nép nyugalmában s egy hír rend őre: csupa elnéző mo- segíteni a rendőrségnek mun- ► érkezik hozzám, már csak tö- soly. kája még eredményesebb el- 2 redékben, végső foszlányában látásához? 5 de így is rengeteget mondón: háborítaná ezt az ár­tatlan, tiszta örömötc.. Az „.. .éve ez az első kará- autók rohanásának nyoma — Úgy hiszem, az elmondot- • lakból kitűnik, hogy a megyei" rendőrsége eredményesen csony, amikor az egész vi- sincs, lágon béke van.” közúti forgalom egyetlen járműve, a szán: most dolgozik a párt, a tanácsok 5 Kinézek az ablakon, a hó késztet^^emberfogat^011111 es a társadalmi szervek se- ► szikrázva világít. A gyerme­gítségével, a lakosság életé- 2 fce/c az ünnep ajándékaival S a passzió végén, csakúgy, nek, testi épségének es va-i a padlón örvendeznek. Szán- mint önnön gyermekségem gyón biztonságának vedelme-1 áztatni kéne őket, — gon- idején, megnéztem a futótal- ben. Ennek ellenere tovább szolom, — az asszonynak is pák. vastagságát. Merő ezüst­akarjuk csökkenteni a bűn- cselekmények számát, aminek egyik alapvető feltétele a megelőző munka. Ehhez vi­szont elengedhetetlen a la­kosság segítsége. Már eddig is sok támogatást kaptunk a dolgozók soraiból jelentkezett önkéntes rendőröktől, mun­kásőröktől. A, jövőben még tudatosab­ban törekszünk arra, hogy a dolgozókkal egyéb módon is elmélyítsük kapcsolatainkat. A bűncselekmények elleni harc tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a közbiztonságra legveszélyesebb bűncselekmé­nyeket zömében a többszörö­sen büntetett előéletű szemé­lyek követik el. Ezek száma nem nagy a megyében, de tevékenységük igen veszé­lyes. Ezeknek a visszaeső bű­nözőknek az ellenőrzése nem lehet csak a rendőrség fel­adata, mint ahogy a megté­vedt emberek neveléséhez is kérjük és várjuk a megye la­kosságának segítségét. Bizo­'arra lenne most kedve: sétál- csillogás a két szalag. A sár- int egyet a csendes, békés vi- ga rozsda ott maradt az .lágbaru úton... Puhán siklik a szán, (barna) lábfékkel vezet, országúti ta­lálkozásnál nem tompítja nyos, hogy közös együttmű fényszóróját. Ugyancsak fel­emelték a helyszínen kiszab­ható pénzbírság összegét: a járművezetőket 100 forintra, a gyalogosokat 50 forintra is ködéssel az elkövetkező év­ben még kedvezőbben alakul­hat megyénkben a közrend, a közbiztonság. Mit mondanak anyakönyvi lapok 3Z 1962-CS évről? az Születés, házasság, halál..: Az ember életének három legfontosabb állomása. Ünne­pélyessége van mindhárom­nak; egyiknek komor, megrá­zó, másiknak örvendeztető, harmadiknak reményeket bon­tó. Életünk három nagy eseményének az anyakönyvi lapok bizonyságtevői s ilyen­kor, év végén érdekes bepil­lantani a vaskos könyvekbe, mit mondanak az esztendőről? A salgótarjáni anyakönyvi hivatalban az 1962-es évben 1162 születési bejegyzés történt, valamivel kevesebb, mint amennyiről az 1961-es könyv ad számot. A házasságkötés is alatta ma­rad valamivel az 1961-esnek, A gyöngyháznyelű bicska Az öreg körül megfordult a világ. A fej­sze, amivel éppen tűzifát aprított kihanyat­lott a kezéből és szédelgő fejjel ült le a tőkére. Alig kapott levegőt. Pár percnyi pi­henés után betámolygott a konyhába. Fe­lesége ijedten kezdett sopánkodni körülöt­te, meleg ruhát rakott a hasára, meg a szí­vét dörzsölgette, aztán pálinkát itatott vele. Le is nyelt néhány kortyot. De ezzel ki is merült a házipatil^a tudománya, az asszony rémülten nézegette sápadó arcát. — Szaladjak orvosért? — kérdezte, de vá­laszt sem várva nyúlt a berliner kendőért. Nyakába terítette, aztán olyan fürgén, ahogy az telik egy meglettkorú testes asz- szonytól, szedte a lábát az orvos lakása fe­lé. Míg az asszony odajárt, az öreg Csurgót mardosta a tétlen keserűség. Nem, új baj az övé. Hónapok óta így van. Szédül, nincs étvágya, nem marad meg berthe az étel. csak átszalad rajta. Mikor már nagyon legyengült, elment az orvoshoz, de nem so­kat bízott a tablettában, amit kellett volna szednie. A diétát sem tudta tartani. 0 pa­raszt ember, nem veszi be a gyomra a pü- rét, meg a rántottlevest. Jó húsok, tartal­mas előétel, rá a finom bor, meg pálinka. Ez igen. Ez való neki. Most is összegyűlt a nyál a szájában, ahogy rágondolt. De ez a szédülés, ez förtelmes. Es valami nyomás, kínzó fájás a gyomra tájékán. Ahogy ereje engedte, dobott egyet ma­gán az ágyon. Ekkor léptek nesze riasztotta fel a tépelődésből. Megismerte az asszony csoszogó járását és az orvosét is, fiatalos, ruganyos lépteiről. Mihelyt belépett, rögtön a pulzusát nézegette, vizsgálta a szívét, meg a gyomrát tapogatta. Aztán gondter­helt arccal fordult a könnyeit hősiesen visz- szanyelő asszonyhoz. — Hívjuk a mentőt. Sürgősen, még nem késő, Vérre van szüksége és azt hiszem, azonnali műtétre. Csak ez segíthet. Az öreg magába roskadt. Hát ez a vég. Elment ő eddig a maga lábán. Most meg tegyék, vigyék, mint egy csecsemőt. — Nem!... — próbált erőlködve felülni, de aztán visszahanyátlőtt^. — Jöjjön a vég — gondolta és nagyot határozott. Komoron tapogatta meg a zsebeit. Igen, itt van. ö hozzá késsel ne nyúljon senki. Ha mégis csak ez a kiút, akkor inkább 6 végez ma­gával. De ő rajta nem kísérletezik senki. Az ö teste az övé, szolgálta máig becsület­tel, most már vége. Szinte megfeszült ba­rázdás arcán a bőr a nagy elhatározástól. A kórteremben, ahová vitték, négyen vol­tak rajta kívül. Közvetlen szomszédja, egy öreg, sárga arcú, sárga szemű ember részt­vevőén kérdezte: — Rosszul van bácsikám? Segíthetek? — Mi köze hozzá — torkolta le gorombán Csurgó és szorosra csukta, a szájat. Aztán, miközben gyengéd kezű ápolónőn öltöztet­ték a fehér kórházi ingbe, vasmarokkal ka­pott zsebébe búvá bicskája után. — A késem... Azt nem adom. Az kell nekem — mormogta keményen. — Maguk meg menjenek innét, hagyjanak engem bé­kén. Közben két orvos lépett a kórterembe. A beutalóra sebtiben odavetett diagnózist olvasgatták. Suttogtak. Az öreg füle ello­pott egy-két szót. Közte azt is, hogy műtő.. . valószínű rák. Elszántan kinyitotta a bics­káját. A szelíd arcú főnővér ijedt mozdu­lattal kapta ki a kezéből. Az öreg keze visz- szahullt. Most már hagyta, hogy óvatos ke­zek a gördülő tolókocsira emeljék. A műtét után hét napig egyetlen falatot nem tudott megenni. Hányt, fogyott, sápadt, ijesztő volt. Egy hétig naponta kapta a vért, minden nap egy bíborszínű palackkal. Es mellé 36 palack tápszert, infúzió formá­jában. Csak feküdt mozdulatlan, többnyire csukott szemmel. De már nem gorombás- kodott. Szelíden tartotta testét az injekciós tű alá. Étvággyal nyúlt az első zsemle után. Szinte az egész kórterem ünnepelt, amikor Csurgó bácsi megette a zsemlét. Másnap kettőt, aztán még eggyel többet. Es még egyet. Erezte, hogy szerető szivek dobognak körülötte. Aggódó, féltő, segítőkész embe­rek vigyázzák ■mozdulatait. Az egyik reg­gel, vizit előtt a tükörbe nézett. Hosszan szemlélte megnyúlt arcát, fényben égő sze­meit. Majd az előtte megálló főorvosnak, kissé érdes hangsúllyal mondta. — Kaphatnék mától dupla porciót? ügy érzem a vasat is meg tudnám már enni. Szégyellem, de így van. Hajnali négytől várom a reggelit. A főorvos mosolygó szemmel adott utasí­tást a főnővérnek. Matild nővér nesztelen léptekkel távozott. Mikor visszajött kezé­ben ott csillogott az öreg Csurgó gyöngy­háznyelű bicskája. Zavartan magyarázta. — Segítségnek a dupla porcióhoz. Az öreg, hogy rejtse megindultságát, be- húnyta a szemét. A nővér az ajtóból még visszaszólt: — A főorvos azt mondta, újévkor már otthon ünnepel. Újlaki Mária mert míg akkor 287 pár foga­dott egymásnak hűséget, ad­dig 1962-ben csak 242. Sajnálatos tény ezzel szem­ben, hogy az egy évvel előb­bihez mérve több, mint fél­százzal több halálesetet, — 355-öt jegyzett be az anya­könyvi hivatal Salgótarjánban; örvendetes növekedést mu­tat viszont a névadó ün­nepségek népszerűsödése. A most lezárt évben összesen 71 újszülöttnek Jartott név­adót az anyakönyvi hivatal kizárólag Salgótarjánban. Ez a bejegyzett születések szá­mával nem arányosítható reá­lisan, mert számos olyan új­szülöttet könyveltek a me­gyeszékhelyen, akinek szülei Nógrád más helyén laknak; csupán a szülés történt vala­melyik salgótarjáni kórház­ban. Az 1962-es esztendő is jó- néhány családot örvendezte­tett meg ikrekkel a megyé­ben. A tíz ikerpár- közül leg­több a szülők boldogsá­gára jó erőnek, egészség­nek örvend, szépen fejlő­dik. Két csehszlovák és egy bol­gár állampolgárságú vőlegény házasságát kötötte meg az el­múlt évben a salgótarjáni anyakönyvi hivatal s a jelek szerint az új év házasságkö­tésekben bővelkedni fog, mert már január második felére is történtek feliratkozások. — Lesznek-e intézkedések a társadalmi események eddigi­nél ünnepélyesebbé tételére az új esztendőben? — kérdez­tük az anyakönyvi hivatal ve­zetőjét. — Az új évben sor kerül a házasságkötési terem felújítására. tJj magneto­fon berendezést szerelünk fel, a terem friss parket­tet, új bútorokat kap s magát a házasságkötési aktust is meghittebbé, bensőségesebbé kívánjuk tenni. A szertartások keretében sze­retnénk bevezetni például a gyűrűcserét és minden igye­kezetünkkel azon vagyunk; hogy életünk nagy pillanatai emlékezetes eseményekként maradjanak meg bennünk. Havonta 75 ezer forint újságokra A posta hírlapterjesztő osz­tályának nyilvántartása sze­rint Balassagyarmat lakos­sága havonként több mint 75 ezer forintot költ a legkülön­bözőbb újságok, folyóiratok és képes kiadványok vásárlá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom