Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-22 / 102-103. szám
1962. december 23. NÓGRÁDI NffPÜJSAG 15 / T«Pími.\T es tecrmuRa Á szovjet „Mars-1" önműködő bolygóközi állomás útvonala Mélységek felé a Föld és a tengerek alatt A közelmúltban nálunk járt ■és a geológusok tudományos társaságában előadást is tartott Haroun Taziefí. Hivatalosan — a szakmája szerint — tűzhányókat kutató francia vulkanológus, a . „Találkozás az ördöggel“ című film forgatója és szerzője. Most újabb filmeket hozott magával, ezúttal nem a nagyközönség számára. Ezeket is a vulkánok torkában készítette. A tudósok személyes bátorsága és az az újdonság, hogy műszereikkel miként közelítik meg a Föld méhére vonatkozó adatokat kínáló „kutatópontokat” — ezeket az új filmeket, ha lehet, még izgalmasabbá tették az előzőnél. Aki Tazieff filmjeit, figyelmesen végignézte, észrevehette, hogy a tudósok az élő .vulkánokat szeretik, mert úgy tekintik őket, mint a Föld izzó méhébe — magjába — vezető kürtők és alagutak birtokosait. Legszívesebben tűzálló „álvilági” hajóba szállva ereszkednének le abba az 1500 C°-on izzó, sitsergő tűz- barlangba, amely elnyeli és a Föld gyomrába visszevezeti egyik-másik vulkán krátereiben a fortyogó lávafolyamot. Ezek a kutatók vulkánológu- sok, de nem annyira a vulkánok kedvéért, mint inkább a Föld belsejének megismerése és kikutatása kedvéért... Lázasan és mindent kockáztatva keresik a természetadta, mélységekbe vezető, már kihűlt kürtőket is. Szpeológu- soknak, barlangkutatóknak nevezik őket ebben a minőségükben, de lényegében többről van szó, mint egyszerűen barlangkutató szenvedélvii k- tőI. Közel akarnak férkőzni, minél közelebb a Föld szivéhez. Medern kis építkezéseken, kiállítási pavilonokon, utcai árusító bódékon, stand-épületeken nálunk sem szokatlanok a hullámvonalé tetők. Sokan úgy vélik, hogy az építkezések hóbortja mindez és nem törődnek különösebben a látvánnyal. De a hagyományos tetőszerkezetektől nem véletlen az eltérés, nem üres modernkedés. Aki megfigyeli az újszerű tető- berendezéseket, észreveheti, hogy AUTOMATIKUSAN VEZÉRELT HAJÓ A Dnyeper folyó hullámain nemrégiben megjelent a világ első teljesen automatikus Diesel-hajója. A hajón nincs kormányos, a fedélzeten nincsenek matrózok, a hajó gépterme üres. A hajót teljes egészében műszerek irányítják a partról. A szovjet konstruktőrök „laboratóriumnak” nevezik az érdekes új vízijárművet, amely kitűnően manőverezik a folyó kanyargó vizén, kikerüli a zátonyokat, időben csökkenti, illetve növeli a sebességet. Akusztikai szondák pontosan regisztrálják a víz mélységét, a sebességmérők pedig azonnal jelzik a sebesség változását. Valamennvi adat egv kapcsolótáblánál dolgozó szovjet matematikusnőhöz fut össze ő iránvítja a hajó útját a Dnyeperen. H. É. nem messze érték el s az 1122 méter, amely egy barlangrendszer földalatti üregének legmélyebb pontja. Nyolc nemzet kutatói, belgák, franciák — köztük „természetesen” Tazieff is — lengyelek, svájciak, angolok, spanyolok, olaszok, libanoniak, szálltak le a mélybe, törték át a vízzárakat — a veszedelmes szifókat — és tárták fel a járható utakat. Most majd a laboratóriumok tudósai követik a kitaposott utat és végeznek sokirányú méréseket. .. A kutatások nyomán — előfordul, hogy tragikus körül- ménvek között — sok új megállapítás „került napvilágra”. Amikor például Loubens francia kutató befejezve munkáját fel akart emelkedni a mélvből, a csörlőkötél elszakadt, ő pedig halálos sérülten a mélybe visszazuhant. A még lent lévő társai — köztük H. Tazieff — ott a barlang mélyén hántolták el. Tizenkét hónappal később, új berendezéseket hoztak, hogy a holttestet kiemeljék barlangsírjából. A legnagyobb meglepetésre a holttest még nem indult romlásnak... Ilyen tragikus körülmények között fedezték fel a mélybarlangok sterilitását, gomba- és baktériummentességét. Ezzel szemben — amíg az ember személyesen fel nem kutatta a tengerek mélyét — az a tudományos nézet uralkodott, hogy a mélv tengerfenék a teljesen s+eril, ahol élőlények nem is létezhetnek. Ennek következtében a tudósok arra számítottak, hogy a tenger mélye „konzervdobozként” máig megőrizte a tengeri ős- lénvek alámerült tetemeit... Búvárgömbökkel (batiszfé- rákkal) és mélységhajókkal (batiszkáfokkal) leszállva a tengerfenékre sehol sem találták a feltételezett őslények konzerválódott tetemeit. (A mélység rekordere Jaques ezek hasonlítanak egy hosszában kettévágott tojáshéjra. Mi adta az építészeknek ezt az ötletet? Az, hogy az épületek stabilitásának csökkentése nélkül takarékoskodjanak az építőanyaggal. Rómában — annak idején — nágyzteméterenként még 4 tonna volt a konstrukciós anyag súlya. A gótikus boltozatépítések tanulságai révén ez a súly ötszörte kevesebb lett. Amint ezt René Sargar világhírű francia építész megállapította, a francia építészek már a múlt évszázad közepén felfigyeltek a tojás héjának óriási ellent- álló erejére. Kísérleteik során rájöttek, hogy a szél erejének ellensúlyozására a hullámos vonalú tetők igen alkalmasak. De akkoriban hiányzott még az a fontos anyag, amelyből tojáshéj- szerű konstruciókat készíthettek volna. Már a beton felhasználásával megvalósíthatták a héjszerkezetet. A héj, görbületei révén, önmagában merev konstrukció, amit még ellentállóbbá tesz az egy- másbafonódó tojáshéj megoldás. Újabban még a betonhéjakból készült tető is kiszorul. Helyébe a rögzített drótháló került, amelyet tetszés szerint lehet görbíteni. Ennek súlya kevesebb a betonnál. Műanyaggal vonják be és változatos esztétikai hatásokat érnek el vele. A brüsszeli kiállítás óta a modern építészet egyre gyakrabban használja. Nádor Jenő 11521 méter mélyre ereszkedett alá a Csendes Óceán fenekére, 200 mérföldnyire nyugatra Guam szigettől). Ellenkezőleg, azt tapasztalták, hogy olyan mélységben is, ahol abszolút sötétség uralkodik és minden egyes négyzetcentiméterre 40 tonna nyomás nehezedik élet van, élőlények, tengeri állatok léteznek és virulnak. Lefelé ereszkedve az élőlények száma egy bizonyos rétegig állandóan nagyobb és nagyobb lesz, míg egy sűrű réteget nem alkotnak. Ezt a réteget a tudósok levesnek keresztelték el — nyílván olvan övezet, ahol a legszaporább állatok a legkedvezőbb életfeltételeket találták meg. Ezen a rétegen túl ismét csökken az állatvilág, de sehol, a legnagvobb mélységekben sem szűnik meg az élet! A tengerfenék ásváovvilága is újszerűségekben bővelkedik, egyesek javasolták mélytengeri bánvák megnyitását is. Arra a kérdésre azonban még nincs válasz, hogv mi van mélyebben a tengerfenék fövenye alatt? Ezek a kutatások sem váratnak azonban sokáig magukra, mert az ember ma már rendelkezik olvan technikai segédeszközökkel és felszereléssel, hogy kiterjessze hatalmát a Kozmosz. a Föld és a tengerek mélyére egyaránt! Szluka Emil Amióta az első szputnyik elhagyta a Föld légterét, mindenfelé elszaporodtak a következő évszázadok technikáját bemutató kiállítások, és az arról írott cikkek. Az emberek érzik, hogy nagy változások küszöbén állunk, s akik már nem tudják megérni a jövő évszázadot, legalább képet szeretnének kapni arról, hogy mi is lesz akkor. Részint ez vezette azokat, akik nemrégiben Seattleban meanyitották a „XXI. század kiállítását” és persze az, hogv jó propaganda is ez azoknak a cégeknek, amelyek részt vettek a kiállítás előkészítésében. A kiállítás legkiemelkedőbb pontja egy mintegy 200 méter magas 60 emeletes, üvegből és acélból készült torony, amelyet „a világűr tüdejének" neveznek. Gyors lifttel lehet a tetején épült vendéglőbe bejutni, ahonnan jól látható a „jövő” városa. A házak színes, impregnált anyagból készülnek, ragasztva vannak, festeni soha sem kell, a takarítást ultrahanggal végzik, a fűtést pedig a nap energiájával biztosítják. Aki nem akarja egész lakását fűteni, az külön fűtést kapcsdl- hat fekhelyébe, vagy székébe is, ha pedig kint nagyon meleg lenne, akkor a fűtővezetékkel hűteni is lehet. A minden lakásban megtalálható elektronikus gép persze egyszerű utasításra minden t elvégez. Felhozzá a pincéből az ételt, bekapcsolja a fűtést, kiviszi a piszkos tányérokat, telefonüzenetet továbbít, de ha kell, a kertben lévő locsolót is megindítja. De aki a/carja, az az űrben érezheti magát. A „Spa- tiarium” hatalmas körmozijában 12 perces űrutazáson vehetnek részt a látogatók, s úgy érezhetik magukat, mintha valóban rajta lennének az űrhajón. Az út természetesen a rakéta kilövésével kezdődik, azután elrepülnek a Hold előtt és a Mars mellett, majd meteorfelhőkön áttörve, a ra1962. novem- t bér 1-én a Szovjetunióban felbocsátották az első Mars-rakétát. A „Mars—1” elnevezésű 893.6 kg súlyú önműködő bolygóközi állomást földkörüli pályára feljuttatott nehéz mesterséges holdról indították útjára. a szovjet szakemberek. A Marsrakéta feladata. hogy a Naprendszer — a Navtól való távolság tekintetében — negyedik bolygóját, a Mar- sot • lefényképezze. a fényképeket a Földre továbbítsa, a világűrt hosszabb ideig tanulmá- “ nyozza és a Földdel kozmikus rádióösszeköttetést létesítsen. A rakéta több mint 7 hónapos útja során mintegy 500 millió kilométernyi utat tesz meg a Kozmoszban, hogy elérje a Marsot. A Mars 1,88 Ha megfigyeljük a villamos berendezések késes és egyéb kapcsolóit, az érintkező felületeket, kinövéseket, kráterszerű bemélyedéseket láthatunk. Ennek a felületi elváltozásnak az oka a ki- és bekapcsoláskor létrejövő szikrákéta keresztülhatol a Satur- nus gyűrűjén, s a Pluto közelében elhagyja a Naprendszert. Kiállítások, filmek ismertetik a tudomány addigi fejlődését, bemutatják a tudománytörténet legnagyobbjainak klasszikus kísérleteit, ismertetik a matematika szerepét, a modern tudományos módszereket, sőt, egy laboratóriumban a látogatók maguk is végezhetnek kísérleteket. földi év — azaz 687 nap — alatt kerüli meg a Napot, melytől átlagos távolsága 228 millió kilométer (a Föld naptávolsága 149 millió km). A legújabb szovjet interplanezás. Ezt a jelenséget használják fel a fémek elektromos szikrával történő megmunkálására, melynek legszélesebbkörű alkalmazását a Szovjetunióban dolgozták ki, és 1945 óta ipari méretekben is alkalmazzák. A megfelelő szikrák előállítására RC generátor kapcsolásban fűrészrezgéseket állítanak elő, ahol a szikrás kisülés a szempillantás tört része alatt 6-10 ezer fok hőmérsékletet alakít ki és épp a rövid idő miatt a magas hőmérsékletnek nincs ideje tovább terjedni. A fel- használás rendkívül széles körű: Villamos szikrás forgácso- lógeppel, üregkészítés, kis- lyuk-fúrás, szuvasítás, köszö- rűjellegű megmunkálás és élezés végezhető el. táris rakéta a szovjet tudósok és rakétaszakemberek nagyszerű munkájának újabb bizonyítéka. Térképünk: a Mars-rakéta útvonalát ábrázolja. ÜREGKÉSZlTÉS: Bonyolult alakú üregek készítését szokták így végezni, például a gépkocsiiparban gipszből elkészítik a formatervezők a karosszériát, ezt fődarabjaira felosztják, majd vékony fémréteget visznek rá. Az így előkészített darabokat — mint katódot — használják fel, é9 a lemezsajtoló üregét szikraforgácsolással pontosan utána munkálják. KISLYUK-FÜRÄS: Porlasztó fúvókák 0.1 milliméteres furatainak készítése nem gazdaságos ' hagyományos eljárással, mert a vékony csigafúrók könnyen eltörnek. Ezzel az eljárással könnyen készíthető a dróthúzásnál alkalmazott keményfém és gyémántbetétes húzógyűrűk furata is. ÉLEZÉS: eddig a kemény- fém-lapkás forgácsoló szerszámokat gyémánt, vagy szi- líciumkarbid köszörűkoronggal élezték. Ezek elég pontatlanok. illetve drágák. A villamos szikrás élezés nem igényel különleges köszörűkorongot, a megmunkált felület simasága a villamos adatok megváltoztatásával tág határok közt könnyen szabályozható. Ugyanígy használható a villamos szikrás megművelés szuvasításra, köszörülésre, darabolásra. Érdemes megemlíteni, hogy a villamos fűrész egymilli méteres daraboktól 800 miliméteres átmérőig használható, csak 1 milliméteres vágás képződik és a sebesség nagy. Például egy vasúti sín elvágási ideje két perc. Nagy lehetősége van a vil’amos szikrás eljárással történő bevonásnak és felület keményítősnek. Mennyi aluminium van ételeinkben? Mennyi aluminium van élelmiszereinkben? Egy kiló marhahúsban 2.3-84 milligramm (egy milligramm a gramm ezredrésze), egy kiló disznóhúsban 4,4 mg. egy kiló disznó vagy boriúmájban 17,5 mg, 1 kiló lisztben 16,9 mg, 1 kiló burgonyában 10 mg, egy kiló zöldbabban 0,8 mg, 1 kiló hagymában 43 mg, egy kiló kávéban 41,2 mg, egy kiló száraz teában 465 mg MŰVÉSZ- ÉS TÁNCLEMEZEKET VÁSÁROLJON A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETBEN /Iélvségi rekordjukat a fran- Picc3rd — a sztratoszféra-ku- iaországi Grenoble városától1 tató fia — 1960. január 22-én Építészet a tojáshéj mintájára A XXI. ssásad kiállítása Fémek megmunkálása villamos szikrával \
