Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-22 / 102-103. szám

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ELETEBOL fl román „csoda” A Német Demokratikus Köztársaság életéből ŰJ SZÁRNYVONALAT HELYEZTEK ÜZEMBE A MOSZKVAI METRÓN • • w ' ** Románia alig két évtizede még egyike volt a gazdasági­lag elmaradott országoknak. Ma viszont az ENSZ hivata­los közleményei is a legdi­namikusabban fejlődő euró­pai országok között emlege­tik. E fejlődés ütemére jel­lemző, hogy az ország ipara ma nem egészen két hónap alatt termel ugyanannyit, mit 12 évvel ezelőtt egy egész esztendőben. Románia az utóbbi évtizedben behozta az iparilag fejlett országokkal szemben mutatkozó lemara­dása egy részét, s nem sok idő kell hozzá, hogy mind az egy főre eső termelésben, mind a fogyasztásban utolér­je azokat. Nos, mivel magyarázhat hát a román népgazdaságna ilyen gyorsütemű fejlődés amit egyes nyugati közga: dászok román „csodánál kezdenek nevezni? Amikor a párt 1945-ben k dolgozta Románia iparosítás; nak a programját, Gh. Ghi arghiu-Dej leszögezte: „A ország természeti kincseine ésszerű kihasználására ah pozott, s a belső sziikségh leknek, valamint a szomszt dós államokkal folytató egészséges kereskedelmi kaj csőlátókból fakadó lehetőst geknek megfelelően fejlesi tett erős nehézipar az a tér gely, amely körül az orszá gazdasági élete új feltétele mellett fog fejlődni.” Ennek az előrelátó proj ramnak következetes mei valósítása szülte az orszá iparosításában elért eredm< nyékét. S éppen ezt nem akarják, vagy nem képesen megérteni a nyugati lurmagyarazók. Románia iparosításának meg­lepő sikereit kizárólag az or­szág nyersanyag készletével hozzák összefüggésbe. Elfe­ledkeznek róla, hogy a hábo­rú előtt is megvoltak ezek a nyersanyagok, de Románia akkor mégis gazdaságilag ép­pen olyan fejletlen ország volt, mint nem egy állam ma is a szocialista táboron kívül, s amelyek ugyancsak bővelkednek természeti kin­csekben. Románia azonban, a fel- szabadulás után, alapanyag- gyártó iparának fejlesztése, valamint népgazdasága egyéb szükségleteinek távlati bizto­sítása érdekében jelentős erő­feszítéseket tett. Csupán az 1954—1959-es évek között 8 milliárd lejt fordított geoló­giai kutatásokra, az 1960— 1965-közötti tervidőszakban pedig további 12 milliárd lejt irányzott elő ugyanerre a célra. Ezek a milliárdok pe­dig nem a természet valami­lyen ajándékai, hanem a nép munkájának gyümölcse, me­lyet saját jólétének további emelésére fordít. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztése azonban egymagá­ban nem oldja meg az ipa­rosítás kérdését. A nemzetkö­zi tapasztalatok bizonyítják, hogy ezen túlmenően — a szocialista iparosítás módsze­reinek megfelelően — bizto­sítani kell az ország termé­szeti kincseinek minél gaz­daságosabb kihasználását. A nyersolajból nyert termékek értéke például 1960- ban 17 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben; egy köbméter faanyagból nyert termelési érték pedig 66 százalékkal emelkedett ugyanebben az időben. A nyersanyagok ilyen ma­gasfokú értékesítése ugyan­akkor parancsolóan előírja a feldolgozó ipar különböző ágazatainak arányos fejlesz­tését, az üzemek gyártási technológiájának korszerűsí­tését, ezen belül is elsősor­ban a géngyárfás fejlesztését, melv nélkül az ország iparo­sítása el sem képzelhető. Végső soron a román ipar fejlődése azon a modern ipa­rosítási elven nyugszik, mely az egész népgazdaság sokré­tű és harmonikus fejlesztését írja elő, s amely egyben meg­követeli az ország természeti és gazdasági javainak a leg­teljesebb kihasználását. Az a tény pedig, hogy Ro­mánia ezen az úton haladva ilyen nagy eredményeket ért el, a szocialista iparosítás ma- gasabbrendűségének a bizo­nyítéka. Igazolása egyben annak is, hogy csakis a szo­cialista világrendszer kereté­ben lehet felszámolni a gaz­dasági élet alakulásának azt az egyoldalúságát, melyre a munka elosztásának elavult kapitalista formái kárhoz­tatták a múltban az országok nagy többségét, közöttük a régi Romániát is. Azon pedig, hogy ezt az egyszerű tényt a nyugati köz­gazdászok „csodának” neve­zik, — mi nem csodálkozunk. Ferencz Lajos A mongol Forradalmi Nép­párt és a mongol kormány az utóbbi időben új rendszabá­lyokat foganatosított a 1949—1950 között a kétéves tervvel a háborús károk hely­reállítását valósították meg, s egyúttal a népgazdaság fej­lesztését is célul tűztek ki. Az első, valamint a második Öteves tervekkel az NDK hét­éves tervének gazdasági alap­ját rakták le. 1959—1965 ko­zott a hétéves terv keretében az NDK ipari termelése ösz- szesen 88 százalékkal emelke­dik. Az ipari termelés, vala­mint a mezőgazdaság gépesí­tésének biztosítására az NDK területén, főleg a keleti és deii körzetekben hatalmas lé­tesítményeket építenek. Az NDK minisztertanácsának 1962. júliusi határozata alap­ján a hétéves terv beruházási súlypontjai közé négy létesít­mény: a Barátság Kőolajveze­tékének egyik végállomásánál épülő schwedti olajfinomító, a Leuna vegyi kombinát, va­lamint a Schwarze Pumpe kombinát újabb egységei, il­letőleg a lützkendorfi olaj­feldolgozómű tartozik. mongol dolgozók anyagi és kulturális színvonalának eme- lese eretekében. A termelőszövetkezetek szervezési-gazclasagi megszi- laraitasa es a termelőszövet­kezeti tagok joveaelmenek növelése céljából határozatot hozott a hús felvásárlási árá­nak 2,5-szeresevel vaio növe­lésere. A termelőszövetkeze­tek ez évi jövedelme ezáltal több mint 1UU millió tugrik- kai növekszik. Mongóliában nagy figyelmet fordítanak a munaas veuerem és a dolgozók pihenésének inegszervezesere. Jelenleg minden negyedik alkalmazott, illetve munkás szakszervezeti üdülőben, illetve szanatóriu­mokban tölti szabadságát. Az a tény, hogy a mongol kormány 1962-ben szociális- kulturális célokra a kóitseg- vetes 35 százalékát irányozta elő, nagyszerűen tanúskodik a mongol dolgozok növekvő jó­létéről. A Mongol Népköztársaság harmadik ötéves nepgazdaság- fejiesztesi terve, amelynek célja a szocializmus anyagi- műszaki bázisának további kiszeiesltése az országban, a dolgozók jóléte és kulturális színvonala növelésének igazi programja. Az ország nemze­ti jövedelme a harmadik öt­éves terv végéig, vagyis 1965- ben 1960-hoz viszonyítva több mint 60 százalékkal lesz ma­gasabb. LENGYELORSZÁG Lengyelország egyik legnagyobb turisztikai érdekessége a Dunajecen való tutajozás. A mintegy 4 órás út a festői szépségű hegyszoroson keresztül vezet. A képen: lengyel gurálok tutajaikkal. (MTI Külföldi Képszolgálat) Növekszik a mongol nép jóléte Az u, a^urny vonaton az Október tértől a Novije Cscremuski új városrészig mindössze 11 percig tart az utazás. A képen: A „Szakszervezet” metrómegálló peronja. ÜJ MIKROBUSZ PROTOTÍPUSÁT KÉSZÍTETTE EL A MOSZKVAI LIHACSOV AUTÓGYÁR A „Zil—118 típusú” Junoszty 18 személyes mikrobusz 8 hen­geres 150 lóerős motorja óránként 120 km-cs sebességgel repíti az utasokat. A Képen: A „Junoszty” mikrobusz. VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KUBA Kuba forradalmi ifjúsága tanul és tanítja a népet. Állaiídó harci készültségben őrzik országukat, a szabadság dél-ame­rikai hazáját, s a kiképzésben elért eredményeket jelvé­nyek adományozásával teszik emlékezetessé. Képünkön: az egyik milicista boldogan fogadja a kitüntetést. Szlovákia a szocialista Csehszlovákiában A kapitalista Csehszlovákia alatt Szlovákiából csaknem 220 000 ember vándorolt kül­földre munka és megélhetés biztosítása céljából. A felsza­badulás után gyökeres válto­zások történtek Szlovákiá­ban. Szlovákia ipari termelé­se megtizenkétszereződött. 1947 óta 231 új ipari vállalat épült, 169-et újjáépítettek. Az ipari vállalatok jelenleg több mint 434 000 dolgozót, vagyis négyszer annyit fog­lalkoztatnak, mint a legma­gasabb kapitalista konjunktú­ra idején. Szlovákia részese­dése Csehszlovákia ipari ter­melésében az 1937. évi 7 szá­zalékról 1961-ben 18,3 száza­lékra emelkedett. • Szlovákia mezőgazdasági termelése 1961-ben 1936-hoz viszonyítva 38 százalékkal, a mezőgazdasági termelés mun­katermelékenysége csaknem 2-szeresére emelkedett. Az állandó mezőgazdasági dol­gozók száma ugyanezen idő alatt több mint a felére csök­kent és jelenleg 475 000 főt tesz ki. Sok tízezer mezőgaz­dasági dolgozó más iparágak­ba ment dolgozni. Lényegesen növekedett A Nemet Demokratikus Köztársaság segítségével épült Hanoi Konzervgyár 1963. második negyedében készül el teljesen. Egyes részlegei azonban máris dolgoznak. Befejezése után trópusi gyümölcsöket fog exportra konzerválni. A képen: NDK-beli szakértők csírátlanító berendezést szerelnek viet­nami munkásokkal (MTI Külföldi Képszolgálat) Európa legmagasabb tornya az NDK-ban ges állványozás és segédbe­rendezés nélkül „önmagát bővítette”, lépésről lépésre* Természetesen, a szerelőket, akik az építkezés utolsó fázi­sában ég és föld között 300- 350 méter magasságban dol­goztak, alaposan próbára tet­te az időjárás. Ennek ellenére az eredetileg tervezett hathó­napos építési határidőt — ép­pen a jó módszerek alkalma­zásával — sikerült éppen a felére csökkenteni. A zehlendorfi óriás torony ma meg „Európa-bajnoknak” számít magasságát tekintve* de már nem sokáig. Már épül, s nemsokára elkészül a moszkvai 520 méter magas­ságú TV adótorony, mely a világ legmagasabb épülete lesz. A moszkvai TV állomás elkészülte után a zehlendor­fi torony Európában a máso­dik, világviszonylatban pedig a negyedik lesz a „magassá­gi rekorderek” között. (Ligeti) Szlovákia lakosságának élet- színvonala. Az egy lakosra eső húsfogyasztás 1961-ben 1936-hoz képest 2,2-szeresére, cukoré 2,4-szeresére, tojásé 2,5-szeresére, sajté 2,8-szeresé- re emelkedett, stb. Lényege­sen növekedett az iparcikkek fogyasztása is. 1961 végén 8 főre egy mosógép, 35 főre egy hűtőszekrény, 8 főre pe­dig 1 varrógép jutott. Míg Szlovákiában 1937-ben 106 000 rádiótulajdonos volt, addig 1961-ben számuk meghalad­ta a 702 000-et A televízió­tulajdonosok száma jelenleg eléri a 140 000-ret, úgyhogy pillanatnyilag minden 30-ik emberre esik 1 televízió. A nyugdíjakra előirányzott 1961. évi összeg 1949-hez vi­szonyítva megháromszorozó­dott és 1961-ben elérte a 2,5 milliárd koronát. 1961 végén egy orvosra 656 lakos jutott. A szakközépiskolák száma a háború előttihez képest megkétszereződött. Szlovákiá­ban a második világháborúig 1 egyetem működött három tanszékkel, összesen 2259 hall­gatóval. Jelenleg 17 főiskola 35 tanszékkel és 35 000 isko­lai hallgatóval dolgozik. A közelmúltban kezdte meg a műsorszórást Berlin közelében a Német Demokra­tikus Köztársaság új zehlen­dorfi adóállomása. A zehlen­dorfi óriás antenna 356 méter magas, 56 méterrel haladja meg a világhírű Eifíel-torony magasságát és 42 méierrel hazánk legmagasabb építmé­nyét, a lakihegyi antennát. Építésénél érdekes módsze­reket alkalmaztak. Előzetesen 4 méter magas betonhasábot süllyesztettek a földbe, erre építették a hatalmas acélszer­kezetetet, mely nem keve­sebb, mint 400 tonna súlyú! A berendezés egyes elemeit szovjet tapasztalatok alapján készítették és különleges va­gonokban szállították a hely­színre. Az első antennarész felállítása után, ötletes mó­don a már elkészült . részt használták fel az építők a to­vábbi antennaelemek felhú­zására és szerelésére, tehát az antenna minden különle-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom