Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-01 / 96. szám

1962., december 1. NÓGRÁDI NffiPÜJSAG Kiadvány a pályaválasztási tanácsadás idaszerü feladatairól A Munkaügyi Minisztérium, a megyei pályaválasztási ta­nácsok, illetve a pályaválasz­tási tanácsadás megsegítésére füzetsorozatot ad ki, amely­nek első száma a közelmúlt­ban megjelent: segédanyag nácsadást,. lan a pályaválasztási problé­mákkal szemben, de azért is, mert a pedagógus és a szülő közös munkája teszi lehetővé, hogy a gyermek adottságaira, képességeire alapozzák a ta­az általános és középiskolák osztályfőnökei számára. A füzet első fejezete a pá­lyaválasztás elhatározó jelen­tőségét hangoztatja: egy em­ber élete, boldogsága, vagy boldogtalansága függhet a pá­lyaválasztástól. A helytelen, sikertelen pályaválasztás nemcsak az egyénnek káros, káros az egész közösségnek is, hangsúlyozza a bevezető. Ez emeli fontos rangra a pálya- választási tanácsadást. Ezu­tán az iskolák, elsősorban az osztályfőnökök feladatait tag­lalja a kormányhatározat tükrében. A feladat jellegét megha­tározandó, leszögezi, hogy az iskolában folyó tanácsadás pedagógiai, az iskolai oktató­nevelő munka szerves része, és a tanulók megismerésének pedagógiai módszerére épül. A pedagógusnak, nevelő mun- káia során kell a tanulót előkészíteni, illetve a helyes pályaválasztás irányába terel­ni a gyermek érdeklődését. A módszerek egyik nagyon fontos tényezője, hogy a ta­nulók minél több foglalko­zást, életpályát ismerjenek meg, s ezt minden eszközzel elő kell segíteni. A fiatalságnak nyújtott se­gítségen kívül, nagy súlyt kell helvezni a szülők felvi­lágosítására is. Azért is, mert a szülőik egy része tanácsta­A pedagógusok jól felhasz­nálhatják a pályaválasztás: tanácsadásra az osztályfőnöki órákat. Munkájukhoz több­irányú segítségre támaszkod­hatnak. A gyermekek* megis­merésén, megítélésén túl, a továbbtanulásról és a pálya- választási lehetőségekről nyújt információkat a kiadott Pályaválasztási Tájékoztató, elvi és módszertani cikkek­kel a különböző folyóiratok megfelelő rovata, mindenkor fordulhat a megyei Pályavá­lasztási Tanácshoz. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Pá­lyaválasztási Tájékoztató minden tanév második felé­nek elején megjelenő füzetei. A füzet ezekután a pálya- választási tanácsadás néhány mai problémáját taglalja, vé­gül közli az e kérdéssel kap­csolatosan megjelent rendelet szövegét. A füzet irodalom­jegyzékkel zárul. Méltó szövetségesek Nyugat-Európa szociálde­mokrata pártjai kongresszust ta titíali. s ennek keretében közös akcióprogramot fogad­tak el. Ebben az okiratban — mintegy céljaik summá- zásaképpen — a következő mondat olvasható. „Amikor e pártok a béke és a szabad­ság világának megteremtésé­re törekednek — amelyben ismeretlen a kizsákmányolás és az elnyomás, s az egyén kibontakozása az egész em­beriség pyümö’csöző fejlődé­sének alapja — ezt abban a tudatban teszik, hogy az egész világ demokratikus szo­cialistái az ő oldalukon áll­nak.” Annyi szép szó, hogy el- I.igvul a szív. Illetőleg el- lá^vulna — ha nem tudná, hogy ugyanezek a szociál­demokrata pártok lelkesen támogatják az Északatlanti Szövetséget. A kép tehát szokatlan, sőt különös, a nyugati szociálde­mokrata vezetők küzdeni óhajtanak egy kizsákmányo­lásmentes világért — karöltve Abs bankárral, Rotschilddal és Rockefellerrel. Elítélték a pásztói járás tyúktolvajait ítéletet hozott a pásztói járásbíróság abban ! a csak­nem öt éve folytatott, szövet­ségben elkövetett üzletszerű betöréssorozat -ügyében, amelynek tetteseit az idén ítéletek közlekedési ügyben Molnár József gépkocsive­zető. salgótarjáni lakos nem tartotta be az óvatos közle­kedésre vonatkozó szabályo­kat. és nekiszaladt az út mel­letti korlátnak. A járásbíró­ság 1600 forint pénzbünte­tésre ítélte. Verebélyi Pál kisterenyei lakost a járásbíróság 6 hóna­pi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsök­kentéssel azért, mert ittas állapotban motorkerékpárt vezetett és befordult az árok­ba. Fodor Barnabást gondatlan­ságból elkövetett veszélyezte­tés bűntette miatt a balassa­gyarmati járásbíróság 1 évi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsökkentés­sel. Fodor Barnabás zagyva­rónai lakos, tehergépkocsive­zető olyan tehergépkocsival közlekedett, amelynek fékbe­rendezése nem működött ki­fogástalanul s amikor fékez­nie kellett, a gépkocsit nem tudta kellő időben megállí­tani s ezért elütötte Kleiban Istvánt, aki combtörést szen­vedett. le a Tények és állítások BIZTOS JÖVEDELEM A SZERZŐDÉSES DOHÁNYTERMELÉS! MAGAS BEVÁLTÁSI ÁRAK! KAMATMENTES ELŐLEGEK! KEDVEZMÉNYES ÁRU CIGARETTA! TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK! Kösse meg mielőbb 1963. évi dohánytermelési szerződését! 771 APRÓHIRDETÉS Eladó áron alul beköltözhetően egy új ikerház 140 négyszögöl kerttel. Pásztó, Köút 3/b alatt. Érdeklődni: Szurdokpüspöki, Sza­badság útja 39. (781) Kifogástalan állapotban levő Skoda Oktávla Super építkezés miatt azonnal eladó. Érdeklődni Katona Tibor Dorogháza Lenin u 87. Telefon: Salgótarján 12-61. (782) A rózsa ültetés ideje Ismét el­érkezett. Különleges fajtákkal, gyönyörű színekkel állok a ked­ves rózsakedvelők rendelkezésére. Szállítás postán, utánvéttel. Díj- menes fajta és árjegyzéket kül­dök. Rózsakertészet, Budapest, Dalszínház u. 10. (768) Mozaiklapjaim változatos, élénk­színű mintákkal készülnek. Kér­jen mintakártyát Farkasnétól. Budapest VII. Barcsay u 14. (769) Vállaljuk: különféle (élelmiszer- ipari, könnyűipari, kohászati) ke­mencék, kazánok és kémények falazását, javítását. KÉMÉNCEÉPlTÖ KTSZ Bp. XIII. Pozsonyi út 73A75. Tel: 206—554. , (758) Egy jókorban levő P—70-es el­adó. Salgótarján Rákóczi u. 61. (780) EM. Salgótarjáni Palackgyár fel­vételre keres szllikát gépészmér­nököt, szillkát vegyészmérnököt (—5 éves gyakorlattal. Gépész- mérnököt 5 éves gyakorlattal. Fi­zetés megegyezés alapján. Jelent­kezés írásban, vagy személyesen Riba Pál főmérnöknél. Útikölt­séget felvétel esetén térítünk. Egy mérnök részére lakást azon­nal biztosítunk. (760) Az É. M. Nógrád megyei Áll. Építőipari V. építésztechnikus, épület­gépésztechnikus s épület gépészmérnököt vesz tel, valamint építő-gépkezelő­ket és kompresszor kezelő­ket. Jelentkezni lehet a vállalat salgótarjáni köz­pontjában. A jelentkezés személyesen vagy levél­ben történhet. 759 tavasszal tartóztatta rendőrség. Hugyik István és Juhász József verSegi lakosok Kalló, Erdőkürt. Erdőtarcsa, Héha­lom, Egyházasdengeleg, Nagy- kökényes és Heréd községek­ben évek óta rendszeres be­töréseket végeztek. Baromfia­kat, ételneműeket, ruhafélé­ket, gazdasági sorszámokat, egyéb ház körüli eszközöket loptak el éjszakai órákban betöréseik alkalmával. A mintegy 82 különböző ember­től szerzett holmi egy részét saiát maguk céljaira haszno­sították, más részét felesé­geiken keresztül a budapesti és aszódi piacokon értékesí­tették. A bíróság — Hugyik Ist­ván elmeorvos szakértői meg­vizsgálása után, — őt bűnös­nek mondotta ki. három évi és hat hónapi szabadságvesz­tés’ büntetésre, társát, Juhász Józsefet három évi szabad­ságvesztés büntetésre Ítélte. Feleségeiket orgazdaság bűn­tettében kisebb büntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. 1. z Európai Közös Piac előnyeiről és hátrányairól vi­tatkoznak Nyugaton. Az ENSZ XVII. ülésszakán Ajub Khan pakisztáni államelnök meg­bélyegezte a monopolkapita­listákat, amiért piacaikat el­zárják a kis államok iparcik­kei elől. Sekou Touré guineai államelnök egy cikkében a ló és a lovas legkevésbé sem egyenrangú állapotában jelöl­te meg az új afrikai államok és a nyugat-európai fejlett tő­késországok viszonyát. S lé­nyegében erről a felemás vi­szonyról beszéltek a brit nem­zetközösségi értekezlet olyan tengerentúli résztvevői, akik ellenezték Anglia belépését az Európai Közös Piac államai közé. Ezek a tények. Szabad Európáék az ilyen aggodalmak előtt bedugják fülüket és „magyar problémá­kat” keresnek. Képmutatóan kiabálnak: „Baj van nálunk... termékeinkre nem találunk vevőt... más országokból ugyanakkor importálunk.” Szemérmetlenül állítják: „a népi demokráciákban fenn­tartással fogadják a KGST-t, az üzemek nem hajlandók le­mondani bizonyos cikkek ter­meléséről ..Ezek az állítá­sok. 2. tényleges helyzet pedig a következő. Külkereskedelmi forgalmunk értéke jelenleg a nemzeti jövedelem 58 százalé­ka, szemben az 1938-as év 28 százalékos részesedésével. Ha­zánk csaknem száz országgal tart fenn kereskedelmi' kap­csolatot. Nehézipari berende­zéseket, erőműveket, műszer- és könnyűipari üzemeket egy­aránt szállítunk határon túli partnereinknek. Igaz, ugyan­akkor vásárolunk is hasonló obiektumokat. Az ötéves terv keretén belül csaknem har­minc üzem teljes gépi be­rendezését külföldről impor­táljuk, szocialista és kapita­lista országokból. Ezek során kénsavgyárral, polietilénüzem­mel. hideghengerművei és kőolaj finomítóval gazdagodik a magyar ipar. Horthy-Magyarország kivi­telének 70 százaléka mezőgaz­dasági termék volt — a feu- dálkanitalista rendszer ugyan­is a szó legszorosabb értelmé­ben a népmilliók szájától von­ta el a mindennapi kenyeret. Ma. amikor az egy főre eső kalóriafogyasztásban túlha­ladtuk Ausztria, Franciaor­szág, Hollandia, Svédország lakosságát, már jórészt ipari termékeinket exportáljuk. S nem is akármilyen terméke­ket. Kereskedelmi kapcsola­tainkat nemcsak a KGST ál­lamaival bővítjük, hanem a Közös Piac országaival és más országok kereskedelmi köreivel is. Prágában és Ham­burgban, Belgrádban és Mi­lánóban. az indiai Hyderabad- ban egyaránt sikert arattak, például ez évben a magyar elektronikus műszerek, orvosi műtőasztalok, TV szervizállo­mások, geodéziai felszerelé­sek. Olyan termékek, ame­lyekben iparfejlesztésünknek megfelelően a magyar szak­emberek munkája már többet nyom, mint a nyersanyag sú­lya. Emellett gyárakat építünk, nem csupán az izmosodó Ku­bai Köztársaságnak, hanem a íejlett Szovjetuniónak is, ahol éppen ezekben a napokban adtuk át a szaranszki fény­csőgyárat. Termékeink jó hí­re bejárta Dél-Amerika, Ázsia, Afrika piacait. Külke­reskedelmünk a KGST-n be­lül és a tőkés világpiacon egyaránt biztatóan erősödik. Jóminőségű termékeink vevő­re találnak a világszerte éle­sedő versenyben, ugyanakkor mi is igényt tartunk a nem­zetközi ipari munkamegosztá­son belül más népek munká­jának termékeire. Ügy véljük, ezzel szolgáljuk az egyetemes emberiség érdekeit. S miközben iparunk gőzerő­vel dolgozik, tovább akarunk lépni barátainkkal. szocia­lista partnereinkkel együtt. Azt szeretnénk, ha a fejlett országok világszerte egyen­rangú félként kereskednének a fejletlen országokkal. Ezért terjesztette be javaslatát a szovjet delegáció az ENSZ XVII. ülésszakán: 1963-ban hívjanak össze nemzetközi ke­reskedelmi értekezletet. 3. zt jelenti ez, hogy nincs gondunk, tennivalónk? Ko­rántsem. A népi demokráciák a tőkés rendszertől számos elmaradott, kis szériára beál­lított, kiskapacitású gyárat örököltek. Ezekben a gyárak­ban nehéz világpiaci színvo­nalon versenyképes árut ter­melni. Ugyanakkor iparfej­lesztési tervgazdálkodásunk első éveiben párhuzamosan épültek olyan objektumok, amelyek azonos árut, azonos szovjet nyersanyagból készí­tettek — ám hasonlóképpen versenyképtelen kisszériában. Egyetlen autógyárunkban például tízegynéhány év alatt sem ' termeltünk százezer te­hergépkocsit, de felnőtt köz­ben egy olyan műszaki-tech­nikai gárda, amely már szí­vesen átállt volna személyko­csi gyártásra — hasonló kis­szériás körülmények között. A világméretű verseny azon­ban mindenekelőtt nemzetkö­zi kooperációt követel, hogy olcsó és jó minőségű terméke­ket vihessünk az 50—60 éves autógyárak termékei közé. Célunk az. hogy minimális ráfordításokkal maximális eredményt érjünk el. E cél eligazítást ad a jövőt kutató szemmel néző szakemberek­nek is. Megmagyarázza né­hány, a közelmúltban tett in­tézkedés — gyárösszevonás, profilváltozás stb. — okát. Megérteti, hogy megszüntet­jük az elképzelt világpiacon egymás mellett álló kis népi demokratikus elárusító bódé­kat, hogy helyükbe modern, világszínvonalon álló ..eladó­termeket” hozunk létre, min­den vevő igényeinek kielégí­tésére. 4. ért igaz, a nemzetközi kooperáció néha jobb, mint a belföldi. A Barátság-vezeté­ken az olaj simábban halad, mint egy-egy szállítmány a szomszéd gyárba. De éppen a nemrégen lezárult üzemi párt­értekezletek a tanúi: a mi dolgozóink a lazaságokat, a nemtörődömséget, a lema­radások okozóit bírálják, s nem azt az összefogást, azt a perspektívát, amelyet népeink számára a KGST nyújt. A müncheni körök sopán­kodnak. Nem. nem azért, hogy fejletlen, kis tőkés államok olcsó nyersanyagért drága készárut kapnak, hogy éhes monopóliumok elnyelik a ver­senyképtelen kiscégeket, hogy emiatt modern rabszolgaság formájában megismétlődhet — szabad munkaerővándorlás címén — a valamikor általunk annyira ismert munkás-kál­vária. Ök a magyar népgaz­daságot „féltik”. Messziről az ember azt mond, amit akar — tartja a közmondás. A SZER munka­társának is rendelkezésére áll az effajta kiskapu, amikor vi­tatkozunk. De hát a tények makacs jószágok. S ebben a cikkben csak tényeket írtunk, válaszképpen az állítások­ra... Jurmics László (KISREGÉNY) Csendbe, sötétbe merült a szoba, itt kért szállást éjsza­kára a békesség. Öra nem virrasztott, ember nem hor­kolt, csak az idő folydogált simogatóan, mint a lassú pa­tak vize, amelyben tündöklő halak állnak és uszonyuk lágy mozdulataival számlál­ják a pillanatokat. Daniról lehamvadt a szé­gyen, mire hazaért, s most, hogy pihenőre bújtak, a csönd örömberészegítő sátora alatt, megbocsátón gondolt mindazokra a szegény gőgö­sökre, akik jószándéka előtt fösvényen bezárták a kaput. Nem áhítozott többé irgalom­ra. Nyugodt belátással elhatá­rozta, hogy végképp kiválik a módos parasztok sorából, ha ők is így kívánják. Vigyázó tenyerével asszo­nyát simogatta. Az asszony hálásan fogadta a becézést, hajlatai marasztalták a férfi kezét, a csípő szemérmesen mozdult, s lélegzése lassú hul­lámaiban érett a vágy. Lan­gyos zápor fürdette őket könnyűvé, érett gyümölcsbe haraptak, illatos szénába hemperegtek, azután derűs felleggé váltak, azután elsu­hantak a névtelen távolsá­gok fölött, anyatejet ízleltek, boldog kábulatba zuhantak tőle, villámok fényére ocsúd­tak, kiscsibék pihéje melegí­tette az arcukat, búzaérlelő napfény küldött rájuk gyö­nyörű gyengeséget. S a gondolat is úgy tért vissza, mintha most született volna meg. Dani ezen az estén érezte meg teljes bizonyossággal, hogy életének nem szabhatott más sorsot a rend. Éveken át készült a beteljesülésre, vá­gyaiban egy fogalommá ölel­kezett Klári és a szerelem. A képzelet ugyanolyan szilárd formákhoz kötődött, mint a tekintet a látható világban: Mint ahogy élete azonosult a szülőföld, az otthon jól is­mert arculatával, úgy a meg­álmodott jövő sem létezhetett Klári nélkül, aki mellé az el­hivatottság konokságával készülődött. Vele volt már, mielőtt egyszer is megfogta a kezét, most, amikor a vá­gyak világa helyett a való létben vallhatta magáénak, még a végzetet is gyengének látta ahhoz, hogy döntésén változtasson. A természet megújulása volt már ez, minden hatalom közt a legelső. Ha Dani tölgy­fa volt, akkor hiába kívánták tőle, hogy vadkörtét terem­jen, ha fecske volt, nem szab­XIII. hatták meg neki, hogy me­lyik eresz alá rakjon fészket — s mivel férfi volt, nem dönthette el az apja, hogy melyik leány szíve alá ál­modta gyermekeit. Boldogsá­gát az tette teljessé, hogy nem bukott bele a választásba, elébe jöttek, nem alázta meg a keserűség, amelyre egy má­sik asszony, egy idegen társ kárhoztatta volna, aki mellől reményvesztetten sóvárog vissza az első szerelem cso­dája, oka volt rá, hogy őrizze mindhalálig, felelősséggel, ahogy az életét védi az em­ber. Akár lehunyta a szemét, akár nvitva tartotta, egyfor­mán sötétet látott. De a te­kintetnek nem is volt szük­sége semmi látványra. A jö­vőbe próbált nézni és erről aligha tudtak volna a falak beszélni. — Elmegyünk innen — mondta halkan, nyugodtan, mintha kevés jelentősége len­ne a szavának. Klári ijedt rezzenéshez ha­sonló mozdulattal moccant a dunna alatt. — Azt nem lehet. Apámat nem hagyhatom ... A férfi sokáig hallgatott. Kemény karját asszonya feje alá nyújtotta. Arcuk egymás­hoz bújt. — Nem örökre. Tavasszal visszajövünk. Télen jobban törődnek a pletykával az em­berek. Velünk ne törődjenek. Tavasszal meg szalad min­denki a munka után. Olyan­kor van úgy, hogy napokig se kínálkozik alkalom a kö­szönésre. Menjünk ... Most sokfelé építkeznek ... Klári belekapaszkodott em­bere nyakába, a melléhez bújt, akarta, hogy ne legye­nek kétségei. Másképpen ál­modta meg a boldogságot. Egyetlen napra sem szándé­kozott megválni otthonától. Minél hamarabb szerette volna berendezni sorsuk fész­két, azzal a féltéssel és gon­dossággal, amelytől nem le­het eltántorítani az asszonyi ösztönt. De igazat adott fér­jének, belátta, jobb lesz, ha egy időre elhúzódnak felejte­ni a sunyi áskálódás közelé­ből. — Menjünk — egyezett be­le, s aggodalmasan sóhajtott. — De csak tavaszig ... Mint árnyékban a moha, úgy termett meg a félelem a sötétben. Ez a félelem nem volt még nehéz, csak éppen megsejdült, ahogy a betegség szokta jelezni jöttét. Össze­ölelkeztek szorosan, hogy vé­dekezzenek. Várták az ál­mot, de a szemük nem kí­vánt lecsukódni. A tavaszra gondoltak, látták virágzani a cseresznyefákat, az emberek­re nevettek és örültek, hogy szívesen fogadják vissza őket. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom