Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-19 / 101. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1962. december 19. (Hítsátyl fáv hírei ♦*. ♦% ♦% ♦% ♦% ♦% .% ♦*» ♦*« ♦% ♦% 4 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Terven felül 1500 cserépkólyha — SZOMBATON TELJESÍTETTÉK ÉVES TERVÜKET A ROMHÁNYI CSERÉPKALYHAGYAR DOLGOZÖI — AZ ÉLTETŐ VÍZ... Már a párt VIII. kongresz- szusának irányelvei is leszögezték, a kongresszus pedig határozatra emel.te, hogy a második ötéves tervben nem 250, hanem 300 ezer lakást kell felépíteni. Ennek megvalósítása nem csak az építődre, az építőanyagipari dolgozókra jelént nagyobb kötelességeket, hanem a Romhányi Cserépkályhagyár kollektívájára is, hiszen az új, a terven felül épített lakásokba több cserépkályha is kell. A gyár vezetői már az év elején mindent megtettek azért, hogy biztosítsák a fizikai dolgozók zavartalan munkáját. Külön műszaki intézkedési tervet készítettek, s nyolc pontban határozták meg a feladatokat — külön a termelés fejlesztésére, a termelékenység fokozására, a műszaki színvonal növelésére, a munkaszervezésre, stb. Legfontosabbnak azonban a technológiai fegyelem betartását, illetve betartatását tartották, minit például a kemence egvenletes hőfoktartását, amely nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is biztosít. Az új generátor üzembe helyezésével megváltoztatták a szén keverési arányát is, amivel jobb gázt tudnak a kemencének biztosítani. A házilag készített és üzembe helyezett műszárítóval lényegesen csökkentették a selejtet, ugyanakkor javították az anyagmozgatást is. A Cserépkályhagyár dolgozói, műszaki vezetői a kongresszusi munkaversenyben arra is törekedtek, hogy bővítsék a csempék választékát. Ebben a versenyszakban 12 új mintát alkalmaztak már, s így 25 más-más mintájú csemA rétsági könyvtárban pét tudnak a kereskedelemnek szállítani, ami elsősorban rajzos mintában és színben jelentkezik. Szombaton délután nagyszerű eredményekről számolhattak be a Cserépkályhagyár dolgozói: határidő előtt teljesítették éves tervüket, s így még az eredetileg vállalt 100 tonna helyett 310 tonna kályhacsempét gyártanak éves tervükön felül. Ez azt jelenti, hogy a terven felül gyártott csempékből 1500 darab kályhát készíthetnek az újonnan épített lakóházakba. Nehéz a választás a tengernyi könyvben. Pedig ilyenkor, a téli estéken elképzelhetetlen a művelődni vágyó ember olvasnivaló nélkül Mostoha járás A rétsági járásban — egyáltalán nem jogtalanul — arról panaszkodnak a fiatalok, hogy kevés a szórakozási lehetőség, a földművesszóvetkezetek felsőbb vezetői mostohán kezelik a járást Mint elmondották a járásban csak egyetlen helyen, Nagyorosziban van szombatonként és vasárnaponként zene és tánc, ezenkívül még Rétságon sincs zenés vendéglő. Cukrászda is csak négy helyen: Rétságon, Nagyorosziban, Romhányban és Di- ósjenőn található. A panaszt mi még azzal toldanánk meg, hogy Rétságon járási székhelyhez méltatlanul szegényes és kicsi az egyetlen vendéglő, amelynek naponta 100—120 személy ebédeltetését kell lebonyolítani, de csak 34 vendégnek jut ülőhely. Sokszor másfél ólát is várni kell az ebédre, amíg mindenki sorra kerül. Pedig még italt sem szolgálnak fel, hogy ezzel is gyorsítsák az étkeztetést. Ideje lenne a mostoha járást adoptálni, örökbe-fogad- ni és édesgyermekként pártfogásba venni!... Nógrá.d és Diósjenő között, a Börzsöny-hegységben ered a Lókos-patak, amely tizennégy község határát érinti és D ejtárt elhagyva ömlik az Ipolyba. Diósjenő és Nógrád soha sem fog megegyezni abban, hogy melyik község határába esik a patak forrása. Szerencsére nagyobb ügyekben mindjárt kész a megegyezés. Egyébként aligha alakulhatott volna meg a Lókos Vízrendező és Vízhasznosító Társulat. ÖTVENEZER HOLD VÍZRENDEZÉSE A társulat 1960 nyarán kezdte meg működését a Lókos-patak és a hozzá csatlakozó csatornahálózat mentén érdekelt termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok és községi tanácsok összefogásával. A társulat tagjai a vízhálózat tisztítását és az öntözés feltételeinek megteremtését tűzték ki célul, csaknem 7,5 millió forintos költséggel. Az előirányzott, munkák elvégzésével Nógrád, Diósjenő, Nőtincs, Tolmács, Felső- petény, Alsópetény, Rétság, Bánk, Romhány, Kétbodony, Tereske, Szátok, Érsekkvad- kert és Dejtár határában 50 000 hold rét- és legelőterület vízlevezetését és kedvezőbb hasznosítását oldják meg. Mód nyílik a rétek és legelők fűhozamának növelésére és az öntözéses gazdálkodás széles körű alkalmazására is. Bár egyelőre az öntözést egy sajátos körülmény akadályozza. ÉPÍTSEN DERÍTŐT A TOLMACSI ÜZEM! Néhány termelőszövetkezet azonnal kapott az alkalmon és öntözéses kertészeteket létesített a kikotort, szabályozott, gátakkal megerősített csatornák és a Lókos-patak mentén. De a Lókos-menti szövetkezeteket kellemetlen meglepetés érte: a Lókos-patak vize szórófejes öntözésnél leégette a növényeket, de barázdás öntözésnél is sok kárt tett. Romhányban például a káposzta-föld látta az öntözés kárát. Kiderült, hogy a Lókos vize fenolhoz haEgy esztendő mérlege K, közel egy esztendővel ezelőtt, pontosabban 1962. január 3-án számvetést tettünk Tereske községből. Megkérdeztük a község vezetői közül Makrai György párttitkárt, Galambos Péter tanácselnököt, Ferencsik Gábor tanácstitkárt, Bozó Józsefet, a Népfront elnökét, Harsányi Elemért, a művelődési bizottság »elnökét és még néhány más érdemes embert, beszélgettünk a falu egyszerű dolgozóival: mi az évi tervük a község gazdagságának, kulturáltságának emelésére. A válasszal egy-kettőre készen álltak: emelni, emelni. Annak idején szépen sorjában rögzítettük is lapunk hasábjain a tereskeiek 1962-re szóló terveit. Azóta eltelt egy esztendő és most a tereskei elvtársakkal egyetértésben számba vettük, mi lett valóság az év eleji elképzelésből. Amikor a napokban megint együtt voltunk, számunk szaporodott Tóth Károllyal, a tsz elnökével, aki januárban elnökképző iskolában volt és Kristyán János tsz-agronó- mussal, aki Szolnok megyéből került haza és állt a termelőszövetkezet szolgálatába. Ezzel még teljesebbé vált a köz-ég vezetősége a számvetés szempontjából, mert éppenséggel ott voltak a legnélkülözhetetlenebb emberek, hiszen az év elején tervezett fő feladat a termelőszövetkezet munkájának megjavítása volt. És nem is ok nélkül. Az elmúlt évben a tereskei termelőszövetkezetet a gyenge termelőszövetkezetek között számolták. — És ez évben? — Általános csend. A gond csendje ez. Na rendben van, vegyük sorra. Segítségül fellapozzuk az akkor megjelent újságot: "A közös vagyon gyarapítása lesz számunkra 1962. legfontosabb teendője. A tanács, az emelő szerepét szeretné betölteni a termelőszövetkezet életében. Már ezt szolgálja az a tanácskozás is, amelyen a község vezetői, a tsz vezetők vesznek részt, amelyre meghívják a járási vezetőket is. Itt határozzák meg, hogyan tovább?" Annak idején szó szerint így fogalmazták meg. — Tanácskoztak-e akkor, milyen eredménnyel? ^ z agronómus igazi fiatalos hévvel egyből kimondja: „Nem.” Hogy hirtelen volt-e a kijelentés, vagy nem, azt embere válogatja. Az igazság az„ hogy a megbeszélést februárra tervezték, de csak májusban került rá sor, amikor dönteni kellett, mi legyen a harminc hold hasAavehetetlenné vált mákkal és a 75 hold teljesen tönkrement bíborherével. Az időjárás tette tönkre mindkét növényféleséget. És 350 ezer forinttal megkárosodott a tsz- gazdaság. — Azt a tervet tehát, hogy közösen, rendszeresen tanácskoznak a tsz helyzetéről és így egyengetik a további lépteket, nem teljesítették? — Nem így van! — tiltakozik Tóth Károly, a tsz elnöke. A többiek is felpattannak. Egyszerre feszülté válik a beszélgetés légköre. És most már Tóth Károly veszi át a szót. Piros az arca. — Szükségtelen lett volna a februári tanácskozás. Ismertük a feladatot, előbbre való volt a munka. De amikor a szükség úgy kívánta, tanácskoztunk. Közösen határoztuk el: a tönkrement mák és bíborhere helyére silókukorica kerüljön, hogy valamelyest megtérüljön a kár. Kidolgoztuk a növényápolási, aratási, betakarítási feladatok ütemét, nem is volt semmi fennakadás. Hogy mi lesz a munkaegység értéke, még pontosan nem tudjuk. A múlt évinél jobb lesz. E’e ha nem a terv szerint alakul, azt befolyásolja ez a 350 ezer forint kiesés. És szépen sorjában feltárulnak a tsz egy év alatt elért eredményei. Teljesítették a hízómarha, sertéshizlalási tervüket, kenyérgabona tervüket túlteljesítették, a takarmánygabonában 100 százalékos az eredmény. És ez évben elérték a tsz komplett gépesítését. A gépek értéke közel egymillió 450 ezer forint. — Nekünk ezt az utat kell járni — így a tanácselnök. — Nagy a területünk, kevés a munkaerő. Az építkezésben sem maradtak el. ÉDÍtettek egy gépműhelyt, hídmérleget, átalakították a juhhodályt, elkészült a 20 férőhelyes sertésfiaztató. Mindez sok-sok ezer forintba került, a hitel pedig mindössze 120 ezer forint. A közös vagyon gyarapodása egy tagra ez évben elérte a 16 ezer forintot. A véletlen hozta, mégis mintha tanúnak lépett volna a füsttől megtelt tanácselnöki szobába Szmrecsányi József traktoros. A nagy, magas szikár embertől friss olajszaggal telt meg a szoba. — Aki dolgozott az nem járt rosszul. Ha egy asszony a falun havi ezer forintot keres... A szorgalmasabb férfiak meg elérték a havi 1400- 1500 forintot. — De jövőre ennél jobb lesz. Aztán megint jobb, és mindig jobb. — Tóth Károly, az elnök robban így ki. ^zek után kimondhatjuk: a tereskeiek, amit az év elején terveztek, azt meg is valósították. És tegyük még ráadásnak hozzá: a 420 négyzetméteres járdát, amelv már körbe fanja a községet, az orvosi lakást, a sportpályát, amelyet községfejlesztésben, közös munkával teremtettek meg. A 372 700 forint költségvetési összeg felhasználását, amelyből kutakat, középületeket hoztak rendbe. Gazdagították az óvoda felszerelését egy hűtőszekrénnyel, tűzhellyel, új felszereléseket vettek a politechnikai műhelybe és meleget tartó deszkával váltották fel két iskolai fanterem hideg betonját. Ezt csak ráadásul mondtuk el, hiszen az igazi eredmény mégis csak az, hogy az emberek elégedettek, magabiztosak, bizakodással tekintenek a jövőbe. B. Gy. sonló káros vegyületet tartalmaz és a káros anyagokkal az Erdőkémia Vállalat tolmácsi falepároló üzeme szennyezi a patakot. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok azonban hiába követelik, hogy építsen derítőt az üzem, mert erre az idén sem került sor és úgy hírlik, hogy derítő létesítése az Erdőkémia 1963-as tervében sem szerepel. Pedig, amint azt a halászok elmondják, annyira szennyezett a Lókos-patak vize, hogy ahol az Ipolyba ömlik, ott csaknem egy kilométer hosz- szúságban nem találnak az Ipolyban halat. CSŐKUTAKKAL PRÓBÁLKOZNAK Egyébként 1961-ban a társulat létszáma és hatásköre jelentősen bővült, csatlakozott hozzá Hont, Drégely- palánk, Ipolyvece és Patak községek szövetkezeteinek, tanácsainak társulata. az Ipoly-társulat s ezzel az elvégzendő munkák értéke megkétszereződött. 15 millió forintra emelkedett. Most már közösen törik a fejüket azon, hogyan tehetnék öntözhetővé a Lókos-patak tetőzött vizét. Elhatározták, hogy Romhány, ' Szátok és Tereske határában kísérleti fúrásokat végeznek, hátha megvalósítható Nógrád megyében is a Duna mentén oly jól bevált csőkvfas öntözés. Ha a próbafúrások sikerrel járnak és a talajból nyert víz már megtisztult, nem tartalmaz káros anyagokat, akkor átmenetileg eső- kutakkal oldják meg az öntözést. VÉDEKEZÉS AZ ERÓZIÓ ELLEN A Lókos-patak tisztítását és szabályozását a Középdunai Vízügyi Igazgatóság végzi, míg a csatlakozó csatornák, árkok mélyítése, tisztítása, rendbehozása a társulat feladata. A társulatnak kubikosai vannak, akiknek létszáma a munkára alkalmas idényben meghaladja a százat. A munkálatokat a társulat mérnöke irányítja. A rétsági járás községeiben az utóbbi időben különösen nagy pusztítást végez az erózió: a hegyoldalakban kialakított földtáblákon nagyobb esőzés idején hatalmas árkokat váj a lezúduló víz. A szél és csapadék elhordja a termőtalajt. A Hazafias Népfront kezdeményezte, hogy indítsanak küzdelmet a pusztító erózió ellen, építsenek sáncokat, támfalakat, fásítással, csatornázással akadályozzák meg a termőtalaj távozását. A vízhasznosítási társulat felkészült arra, hogy szükség esetén gyakorlott munkásaival „az erózió elleni küzdelem” munkálatait is elvégezze. I* GY, Sok funkció közt elvész az ember... Nemrégiben harmincadmagával a Szovjetunióban járt és megtekintette Kiev, Oltava, Harkov és Moszkva nevezetesebb kulturális intézményeit, valamint a malesi- ki Druzsba (Barátság) kolhozt és a harkovi Vörös Óriás szovhozt Chikány József né, a nógrádi Béke Tsz szocialista kertészeti brigádjának vezetője. A napokban — Ka- rc.ncskeszi és Kisecset után — már a harmadik beszámolót tartotta, ezúttal Szentén: a beszámolón megjelent vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az úti élményeket. Chikány Józsefné népszerű egyéniség a járásban, de különösen falujában. Ez abban is megnyilvánul, hogy szívesen megbízzák különféle társadalmi tisztségekkel. így például: brigádvezető, párttitkár, bírósági ülnök, tanácstag, a művelődési állandó bizottság tagja, állandóan igényt tart munkásságára a nőtanács és gyakran bevonják a népi ellenőrző munkába is, legutóbb pedig a földművesszövetkezet választotta meg igazgatósági tagnak. Van tehát funkciója több az elégnél, olyannyira, hegy igazgatósági ülésre már háromszor hívták, dg még egyszer sem tudott megjelenni. Ez a funkcióhalmozás semmiféleképpen nem helyes. Neki sem jut ideje eleget tenni a sok „hivatalnak” és « társadalmi szerveknek is nélkülözniük kell a teljes értékű embert. Helyes lenne, ha még a tavaszi munkák megkezdése előtt megszabadítanák néhány tisztségtől! Fiatalok részére most érkezett a Szmena 6 fényképezőgép. Ára: 540,— Ft. Verramatic fényképezőgép. Ára: 2380 Ft. Hitellevélre is kapható! HIRDESSEN a Nógrádi Népújság-bán!
