Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-19 / 101. szám

2 NOSRADI NtFOJSAS 1962. december 19. ÉV VÉGE ELŐTT JELENTIK AZ ÜZEMEK A második új városrész építése fejeződött be Salgótarjánban- ’ . :nví‘ ' :r. • , ■ 1 irt (fi -'i A régi vásártéren még be sem feje»ődtek az ezer laká­sos új váragrész építési mun­kái, amikor 1857-ben a me­gyei ta»ácH szélcháza mögötti domboldalon újabb városrész alapozását kezdték meg Salgó­tarjánban. Később az első 152 lakás elkészülte után lelassult itt a munka. Most két éve azonban újabb 353 lakás épí­téséhez kezdtek. Az ffiM. Nóg- rád megyei Építőipari Válla­lat dolgozói már akkor elha­tározták, hogy két év alatt Egyre több bánya jelenti éves tervének teljesítését A, szénmedence bányaüze­mei közül az év utolsó nap­jaiban egyre többen fejezik be határidő előtt éves meny- nyisógi- tervüket. Székvölgy után most már szinte napon­ta érkezwek a győzelmi jelen­téseit, hogy a kongresszusi munka verseny eredményeként felszínre küldték az éves terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet is. Az utóbbi napokban Gyula-táró, Margit IV-es lejtősakna, a szocialista körzet címért küz­dő Csipkés bányaüzem és a dél-nógrádi saénmedece egyik legnagvobb bányájának kol­lektívája, Kámyás bányaüzem dolgozói is eleget tettek meny- nyiségi előirányzatuknak. örvendetes a csipkésiek terv teljesítése. ahol az üzem kollektívája még az év ele­jén azt a célt tűzte maga elé, hogy ebben a versenyszakasz­ban elnyerik a büszke szo­cialista üzem címet is. A bá­nya dolgozói azóta becsület­tel állják a sarat, s nem­csak szocialista módon dol­goznak, hanem élnek is, és tanulnak. Jellemző az üzem kollektívájára, hogy ebben az évben egyetlen igazolatlan hiányzás nem fordult elő. Je­lentős a kányásiak terv- teljesítése is. A bánya dolgo­zói már a VIII. kongresszus idején befejezték a második ötéves terv első két évének mennyiségi tea-vét, most pedig már az éves előirányzaton fe­lül termelik a jó minőségű szenet, amely igen jelentős a szénbányászati tröszt muta­tóinak alakulásában is. A vasárnapi délutános műszakban befejezték a Magyar Vasötvözetgyár éves tervét Kongresszusi versenyfel­ajánlásaik túlteljesítése után a Zagyvarónai Magyar Vas­ötvözetgyár dolgozói újabb ha­talmas sikert érték el. Fél hó­nappal az esztendő vége előtt, vasárnap, december 16-án, a második műszakban dolgozók befejezték az éves termelési tervet. / Az év hátralevő napjaiban a továbbversenyző vasötvö- zetgyáriak mintegy háromszáz­ötven tonna százszázalékos bázisú ferrosziliciumot és fémsziliciumot állítanak elő terven felül, ami megfelel ki­lencmillió forint értékű több­lettermelésnek. Készül a megye húszéves idegenforgalmi terve A Nógrád megyei Idegen­forgalmi Hivatal és a Haza­fias Népfront természet- és műemlékvédelemmel foglal­kozó csoportja készíti a me­gye idegenforgalmának húsz­éves távlati fejlesztési tervét. Feldolgozzák a még kiakná­zatlan területek idegenfor­galmi célra hasznosítható tervét, a meglévő túrista és kirándulóhelyek korszerűsí­tésének programját is. 1962 végére a város széltében- nosszában folyó nagy építő­munka ellenére is befejezik Salgótarján összesen 505 la­kásra tervezett második új városrészének építését. Ta­valy az építés első esztendejé­ben száztizennégy, most az idén a kongresszusi munka­versenyben 239 egy és két­szobás összkomfortos modern lakást építettek, illetve adtak át rendeltetésének Salgótarján második új városrészének utolsó tizennyolc lakását magá­ban foglaló két épületet szom­baton adták át a tanácsnak. Ezzel a második új városrész építése fejeződött be Salgótar­jánban. A tanácsi vállalatok és a szolgáltatás Nincs talán ipari tevékeny­ség, amelyet annyit és ameny- nyien emlegettek volna, ame­lyet annyi bírálat ért volna, mint a szolgáltatást. Hosszú időn keresztül szinte kilátás­talannak látszott az a harc, amelyet illetékes szerveknek e nagyon sokakat érintő te­vékenység művelőivel, — a különböző, lakáson, a beren­dezésihez tartozó tárgyakon, ruházati cikkeken, motoro­kon, gépkocsikon, megannyi- féle-fajta helyen és módon elvégzendő tanításuk, alakítóink, felújításuk nígrehajtáina l folytatniok kellett. Félreértés is akadt bőven e tevékenység — ! NÉPFRONT-AKTIVISTÁK KÖZÖTT Szombattól hétfőig tartó háromnapos tanácskozáson vettek részt a népfront köz­ségi, járási, megyei vezetői, aktívái. Mintegy 160—180 ember. Nem is pontos ennek az együttlétnek azt a címet adni, hogy tanácskozás. Mert több volt annál, munkaérte­kezlet volt, egész megyénket érintő gazdasági, politikai tennivalóiknak megbeszélésé­re. A három nap alatt keres­ték, kutatták a népfrontban dolgozó elvtársak, hogyan to­vább? Csak rövid bepillantást te­szünk a munkaértekezlet egy-egy mozzanatába. Szom­baton Matuz József elvtárs­nak, a megyei . pártbizottság titkárának, a népfront-mun­ka elvi kérdéseivel foglal­kozó előadását hallgathatták a résztvevők. Délután csopor­tos foglalkozás keretében megbeszélték a hallottakat. Vasárnap dr. Bartha Róbert, a megyei népfrontbizottság titkára adott tájékoztatást a népfront-munka gyakorlati feladatairól, amelyet ugyan­csak csoportos foglalkozás követett. S így ment egészen hétfő délig. Sok-sok hasznos gyakorlattal. Mi volt az értéke a három­Hol vannak már azok az idők, ami­kor gyermekek egész sorát lehetett az ut­cán csatangolva lát­ni. Salgótarjánban is még évekkel ez­előtt nem egy gyer­mek az utcán kötött ki, mert a szülők távolléte alatt nem volt, aki ügyeljen rá, nem tudott mit csinálni. A salgótarjáni út­törőház több mint egyévtizedes tevé­kenysége alatt ho­vatovább a gyerme­kek második ottho­nává vált és megol­dotta a régi problé­mát. Ha belép az ember,' mindenek­előtt a családi ott­honra jellemző me­legség fogadja, nem­csak az, ami a kály­hából áramlik, ha­nem a berendezés meghittsége, a fog­lalatoskodások ott­honossága is kedves, marasztaló. Újab­ban már nemcsak a nagyobbak, az úttö­rők, hanem a kisdo­bosok is otthonra leltek a lassan na­gyon is szűknek bi­zonyuló házban. Ho­gyisne. vannak na-, pok és rendezve nyék, amikor 120— 150 gyermek is meg­fordul itten, havon­ta ez több ezerre, évente több tízezer­re tehető. Több tíz­ezer gyermeknek pedig kezd erősen Az úttörőházban Hí szűkké válni az a néhány szoba, amely­ben foglalatoskodhat. A programban van bőven válogatnivaló. Technikai és művé­szeti szakkörök, kul­turális és szellemi vetélkedések válto­gatják itt egymást, mindenki lelhet te­hát valami kedvére valót. Az iskolai ki­csengetés után nem­sokkal megkezdődik itt a zajos élet és tart a koromsötét estéig. Éppen ezért nap mint nap, órá­ról órára a szakköri és egyéb tevékeny­ség céljaira foglal­tak a szobák. Az órányi pontossággal beosztott foglalkozá­sok vége felé már türelmetlen pajtá­sok várnak, hogy felszabaduljon az ő számukra is egy-egy helyiség. Amikor az úttörőházban járt a riporter, a bábosok és a szabó-varró leányok szorgoskod­nak éppen. A bábosoknál Pa- latisz Andrásné irá­nyítja a felolvasó próbát. Nem úgy megy az, hogy egy­ből bábut kapnak a kezükbe az e művé­szeti ágat kedvelő gyermekek. Előbb otthonossá kell vál- niok a szövegolva­sásban, sőt, a szö­vegmondásban is. vékony, kedves han­gocskájuk, amint a Medve és a szegény ember című mesét olvassák, talán ép­pen itt formálódik a későbbi művészeti csoportba és esetleg még később a mű­vészeti életre is al­kalmas hanggá. Nem öncélú dolog a bá­bozást megtanulni: amellett, hogy ön­maguk szórakoznak, szórakoztatva nevel­ni fognak másokat is. A szabó-varró leá­nyoknál sokrétűbb munka folyik. Két kislány a varrógé­pen dolgozik, ez már a fejlődés egy magasabb foka ná­luk. A többiek hím­zővászon fölé hajói-" nak, van aki szab, a másik éppen egy blúzocskát állít ösz- sze a tánccsoport­nak. Ki-ki kedve, te­hetsége, érdeklődése szerint talált itt megmunkálnivaíót. Hasznos kezdemé­nyezés, hogy a szak­kör vezetők zöme nem pedagógus. Van­nak köztük szak­munkások, techniku­sok, sőt, gimnáziumi tanulók is. Így érde­kesebb maga a fog­lalkozás, sokrétűbb, közvetlenebb az élet­tel való kapcsolatuk is. És érdekesek, színvonalasak, hasz­nosak ezek a szak­köri foglalkozások. A legmutatósabb ta­lán a foto-szakkör munkája. Felvételei díszítik a falat és szerepelnek külön­böző kiállításokon is. Legnagyobb büszke­ségük, hogy már dia­filmet is készítettek a szakköri és úttörő­házi életről. A zene szakkör tagjai pedig vendégszerepeitek a berlini rádióban is. Új vonás a szakkö­rök munkájában, hogy működő gépe­ket, repülőket és hajókat is építenek, nemcsak a kézügyes­séget sajátítják el. A legügyesebbek közé tartozik Takács Pa­li, Nagy Feri és Gu­lyás Jancsi. Így zajlik napról napra a gyermekek mozgalmas élete itt, a salgótarjáni Űttö- rőházban. Szabó Fe­renc, a városi úttö­rő szövetség fiatal titkára sok ötlettel, kedves elképzeléssel gazdagítja a pajtá­sok mindennapos út- törőházbeli A1 napos munkaértekezletnek? Csábi István csitári résztve­vő szavaival válaszoljunk: „Ilyen részletes, a népfront­munka jellegét ismertető foglalkozáson még nem vet­tem részt. Most már tudom, mi a feladatunk, érzem a munkában rám háruló fele­lősséget. Elvetjük azt a ha­szontalan gyakorlatot, ami eddig kísérte munkánkat: voltunk, de csak azért, hogy papíron mi is szerepeljünk. Most látom, milyen erős tá­maszai lehetünk annak a nagyszerű célkitűzésnek, ame­lyért a mi pártunk nap mint nap harcol.” Csábi István szavai ezek, de megegyezik bármelyik résztvevő véleményével. Mert vajon Kiss Mihály Nőtincsről nem ezt igazolja, amikor ar­ról. beszél, hogy községük­ben a Népfront tevékeny résztvevője akar lenni a köz­ség további építésének, szé­pítésének? Felsorolja, hogy eddig már milyen eredmé­nyeknek a részesei. Az utak, járdák, iskola, művelődési ház építésének. De aligha van társadalmi életünknek olyan problémája, amelyről nem esett szó a népfront ak­tivistái között. Szavukból a hozzáértés, a szocializmus ügyéért való aggódás csen­gett. A gazda gondosságával szólnak közéletünkről. Az őrhalmi Havasi Károly az ipari tanulók elhelyezésének lehetőségét kereste, Balázs Frigyes balassagyarmati mér­nök a Népfront értelmiségi aktivistáinak társadalmi mun­kában végzett tervezési tevé­kenységének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Lizs- nyánszki Antal megyei nép­front-aktíva azzal támasztot­ta alá Balázs Frigyes sza­vait: már olyan nagyra nőtt a községeknek a műszaki em­berek munkája iránti igénye, hogy itt az ideje bővíteni a műszaki területen dolgozó társadalmi munkások szá­mát. Koczur Sámuel Szügy köz­ségből pedig arról beszélt, hogy a Népfront hosszú időn át elferdített tekintélyét egyedül az biztosítja, ha a párt politikájának megfele­lően részt vállalnak a mun­kából, dolgozni hívják a köz­ségek minden egyes lakóját. Sok-sok munkáskézre van szükség — mint mondja —, hiszen mi olyant alkotunk, amelyet a történelem során még nem alkottak nemzedé­kek. Így került sorra a három nap alatt az ifjúsággal való foglalkozás, a nők bekapcso­lása a munkába, a demokra­tizmus felett való őrködés, a választási tennivalók. Munkaértekezlet volt ez a három nap, a legszélesebb tömegek küldötteinek mun­kaértekezlete, amely minden mozzanatával azt igazolta: nagy tenniakarással állnak a dolgozók széles tömegei a párt mögött, hogy segítsék megvalósítani a legfőbb cél­kitűzést, a szocializmust. jellegét illetően. Volt idő, amikor a szolgáltatásra élet- rehívott és hivatott tanácsi vállalatok — nem szólva most a kisipari termelőszö­vetkezetekről, és a magán- kisiparosokról —, már azt is szolgáltatási tevékenységnek könyvelték el, ha egy terme­lőszövetkezetnek, teszem azt, felépítették egy istállót. Szó se róla, így egyszerűbb volt kitölteni év végén a rubri­kát: ennyi, meg ennyi száza­lékra teljesítettük szolgálta­tási tervünket. A statisztika szép volt, de kín volt kivárni egy csöpögő vízcsap megjaví­tását, az elromlott rádió_ he­tekig porosodott a javítómű­helyben: hiába volt mosógép, ha elromlott, vissza kellett térni a mosóteiknőhöz. Eze­ken az állapotokon változta­tandó, foglalkozott a szolgál­tatási tevékenységre rendelt vállalatokkal, szövetkezetek munkájával —: országosan született határozatok szelle­mében — az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Ha­tározat született helyiipar-po- litikai terv elkészítésére is, amely az idén napvilágot lá­tott. S ha döntő, szányolcvan fokos fordulatról még nem is beszélhetünk. megvalósításá­nak észrevehető jegyeit már felfedezhetjük a tanácsi vál­lalatok munkájában. Ha csak a statisztikát tekintjük, a kép már ott sem olyan elriasztó, mint akár tavaly volt. Le­számítva a lakosság számára előállított késztermékeket, s csak a közvetlen szolgáltatást véve. az év kilenc hónapjá­ban a legtöbb tanácsi válla­lat elérte, vagy meghaladta a nyolcvan százalékot, sőt a Szécsényi Vasipari- és Javí­tó Vállalat, továbbá a Nógrád megvei Kézműipari Vállalat 95. illetve 95,6 százalékra tél­iesítetté szolgáltatási tervét. Ha pedig a lakosság számára végzett ipari tevékenységet összességében vesszük, e két vállalat, — s mellettük a Pa­tyolat — túl is szárnyalta. Különösen a Kézműipari Vál­lalat jeleskedett: 145,1 száza­lékkal. Az év végéig ez az eredmény javulni is fog. Van­nak persze még mindig feltű­nően lemaradó vállalatok. A Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat 64,8 százalék­ra, a Balassagyarmati Bútor­gyár pedig mindössze 27 szá­zalékra teljesítette szolgálta­tási tervét. Amint a fentiek bizonyít­ják. bár megnyugvásra sem­mi ok, s azok a vállalatok, amelyek 80 százalékra telje­sítették tervüket sem érezhet­nek valamiféle elragadtatást munkájuk felett, mert hiszen a terv teljesítését a 100 szá­zalék jelenti, de a tanulás megindult, s most azon legyenek, hogy az tartós legyen és egyre in­kább felfelé emelkedő irány­zatú. Annál inkább, mert az idén ennek a feltételei is megjavultak. Egyik tényező: a megyei tanács szakirányí­tásának színvonalemelkedé­sében jelentkezik. Az alapos intézkedési terv, a termelési tervek részletes bontása kész­termék gyártásra és javítás­szolgáltatási munkákra nem­csak világosabbá tették egy- egy vállalat feladatait, de el­lenőrizhetőbbé is. Élnek is ezzel a lehetőséggel — s egy­ben kötelességgel — a me­gyei tanács illetékes osztályai. Hatott az is, hogy a szolgál­tatási terv teljesítése elsőren­dű prémiumfeltétel a válla­latvezetők számára. Sokat gyarapodtak is az idén a he- lyiipari vállalatok: új részle­gek, műhelyek, gépek, beren­dezési tárgyak, műszerek — mind a szolgáltatás szín­vonalának az emelésére. Csu­pán a Salgótarjáni Vegyes­ipari Vállalat mintegy 400 ezer forintot fordíthatott az idén ilyen célokra. A Szécsé­nyi Vasipari és Javító Válla­lat több mint egymilliót ru­házott be. S az ipar fejleszté­se folytatódik: jövőre Pásztón vegyesipari javító üzem lesz, 1964-re ugyanez Rétságon, a Patyolat új átvevőhelyeket lé­tesít Szécsényben, Rétságon, Salgótarjánban az autó-motor javító részeleget bővítik, hogy csak egynéhányat em­lítsünk a sok megvalósítan­dó terv közül. S mert a ta­nácsi ipar fejlődése előtt a távalatok megnyíltak, s az illetékes szervek is megra­gadnak minden lehetőséget, hogv elősegítsék munkájukat, különös erővel kell hangsú­lyoznunk újra: ami az idén történt a szolgáltatások ja­vításában, kezdeti szerény eredményként kell elkönyvel­nünk, amelyet a jövőben kö­vetnie kell az új, gyökeres változást jelző eredmények­nek. Mindenekelőtt a szem­léletben kell teljes fordulat­nak bekövetkeznie: a szol­gáltató vállalatok vezetői még mindig szívesebben ka­csingatnak a késztermékek gyártása felé, mert az több hasznot — és lényegesen ke­vesebb gondot, fáradtságot okoz —, mint a javítás-szol­gáltatás hibátlan megszerve­zése. Végre tudomásul kell vennie — most már nemcsak a prémium kedvéért, hanem a lakosság érdekeinek szem- előtt tartásával, hogy nem egyik, de legfontosabb fel­adatuk a szolgáltatás. A je­lenleginél nagyobb gondot kell fordítaniok az igények gyors, pontos, udvarias és jó minőségű és olcsó kielégí­tésére, mert bár e tekintet­ben sem múlt el nyomtalanul a búcsúzó év sok a panasz. Elsősorban a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalatot éri sok jogos szemrehányás. A minőség megjavítása egvik legfőbb vonzóereie a tanácsi vállalatok szolgáltatási tevé­kenységének Igaz. hogy a Patyolat munkája nagvon sokat javult az idén. Csökkentek a határitLök is, de talán ezért engedik meg maguknak, hogy gyak­ran • kettős élt vasalnak a nadrágba, foltot hagynak a ruhán. emeli a bizal­mat — és a nyereséget sem — ha a finommechanikai rész­leg <3alaótarianhan a televí­ziót ú<*v iavítia meg — ..mert a műhelyben nem vet­ték észre” — bnov a szüksé- <msnél gven crébb ucössécű képcsövet tettet a készülék­be. Még mindig előfordul. c-olCTótariánban és másutt js. t^ygv naookig kell várakozni egv egyszerű víZCsao javításá­ra. A hibákat sorolhatnék még. És éooen azért hívtuk fel út­ra és útra a figvelmet: a ta­nácsi vállalatok szolgáltatási tevékenvségének túlzás nél­kül r?°v nolirikai és gazda- sávi jelentősége van. Munká­jukkal — ha ió — rengeteg apró bosszúságtól menekíte­nek meg ezer és ezer embert — ha rossz: vették észre ön­magukon, hogy az apró bosz- szúságok néha még az étvá­gyát is elveszik az ember­nek? Az a változás, amely­nek az idén tanúi voltunk záloga legyen a teljes fordu­latnak. S ha a tanácsi ipar dolgozóinak kibontakozóban lévő felelősségérzetére gon­dolunk, bizton már jövőre beszámolhatunk: a tanácsi vállalatok, fontos feladatuk­nak megfelelően, hiánytala­nul kielégítik a lakosság igé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom