Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-05 / 97. szám

"•---------- ------~ ~'' 6 NÖGRÁDI NÉPÜJSAG 1962. december y. ALÄDI a o D I ¥ A T Az ujját szopó gyermek Az 1962/63-as évad divatújdonsága a fekete. Színházba, vacsorára, táncmulatságokra, s más ünnepélyes a.kalmak- ra a legmegfelelőbb viselet. Az utóbbi esztendőkben már- már leszoktunk erről a mindig elegáns, mindenkinek előnyös „színről”. — Talán, mert a huligánok sajátították ki maguk­nak. Most, hogy levetették a fekete nadrágokat, pulóvereket, és a férfidivat is megszinesedett, a linóm ízlésű nők újra fel merik venni a hagyományos, örökké öltöztető fekete alkalmi ruhát. A régi fekete-fehér mellett, idén gyakori a színes dí­szítés is. Rajzunkon néhány sikerült megoldást mutatunk: Háromnegyedes ujjú, magasnyakú dzsemper-szabású fel­sőrész, fehér vastag fonallal, átvarrott tűzés-díszítéssel. Csi­nos hozzá a divatos kerámia-gyöngy. Egybeszabott, enyhén sveifolt ruha, visszahajtott piével. A csíkos beállítás fehér-türkisz-tcrakolta jersey. Kiskosztüm könnyű szövetből, nagyon színes selyemsál­lal. Testhez szabott fekete, úgynevezett „délutáni ruha” dí­szítése aranysárga fémszálas beállítás. I Modern lakószoba: az erkclyajtónál fiókos munkaasz­tal, szemben vele polcos kis szekrény. A főfalon kihúzha- tós ágypamlag, előtte dohányzóasztal fotelekkel, szemben vele televízió asztal. A képen nem látható a fekvőhely mellett elhelyezett ágyneműt ártó és a szoba negyedik »fala előtt álló ruhásszekrények Jjíhipó fa cAitaiiijJzejzíL Bizony nem minden esztendő­ben történik olyasmi, ami Arany­kezű Jánossal esett. Hogy ki volt Aranykezű János? Mint a neve Is mutatja, igen ügyeskezű mes­ter volt, mézeskalácskészitő mes­ter. Mert olyan mézeskalács-palo­tát álmodott Aranykezű János, hogy királyok, hercegek is meg­húzták kapuján a csengetyűt. Hát pénze volt is annyi, hogy­ha a disznója kitúrta az ól fa­lát, azt is arannyal tömhette be, ha kedve tartotta. Mégis nagy-nagy bánat gyötör­te, rágta. Nem volt gyermeke. Még egy akkora fia se volt, mint a kis- ujjam, ni. Egyszer aztán maga Télapó is hírét vette János ör- döngös kezének, de a nagy bá­natának is. Elment hát hozzá Mikulás tájékán, kiöntött a zsák­jából kilenc véka hideget és így szólt: — Töltsd meg mézeskaláccsal a zsákom, János! — Mikor Janos megtöltötte, azt kérdi Télapó: — Aztán mi kell érte, fizetség, vagy jó tanács? Gondolta János, van neki pén­ze elég, többre megy egy jó ta­náccsal. Akkor azt mondja Tél­apó: — Tudom, szeretnéd, ha fiad lenne. Hát figyelj rám. Formálj így fiút kedvedre, mézeskalács­ul, és tedd a többi közé. Az- án igyekezz jót tenni az embe­rekkel, mert ha valakinek igazi nagy örömet szerzel, a mézes­kalács azonnyomban élő alakot ölt és olyan fiad lesz, hogy a tíz mézbemártott ujjadat is meg­nyalhatod utána. Hát hiszen addig se ment el Aranykezű Jányostól szegény­ember üres hassal, üres zsebbel, de aztán meg el se mozdulhatott, míg a hasát ki nem belelte lek­város gombóccal. Nézte is János minden reggel a - mezeskalácshuszárt, mert azt formázta fiának, akkurát olyan­ra, mint a többit, csinosra is, szépre is. De nem éledt a huszar. Aranykezű János meg azon tör­te a fejét, miié.e örömmel moz­díthatná meg valaki szivét, hogy szép huszárfia is megelevenedne. Történt aztán egyszer, hogy vá­sárra ment János mester. Jó vá­sárt csinált, minden portékáját el­adta, egyedül egy mézeskatonája maradt, az is azért, mert letört a fél lába. Azt odaadta egy sze­gény kisfiúnak ingyen. Azám, de ahogy hazamegy, ke­resi az ő mézeshuszár fiát, nincs sehol. Hogy is lett volna, mi­kor elkeveredett a vásári por­téka között, nyilván elkelt há­rom ezüst krajcárért a többi hu­szárral. Nagyon elbúsult Aranykezű Já­nos, hogy három krajcérért adta el a boldogságát. Nem nyugodott, kidoboltatta, meghirdette: em egyszer hallunk panasz­kodni szülőket, hogy gyer­mekük — bar már óvódába Jár — elalvás előtt még mindig szop­ja az ujját. Mások afölött elége­detlenkednek, hogy kétéves fiacs­kájuk reggeltől estig a szájában tartana ujjait, ha nem szólnának ra; és hiaüa próbálkoznak bár­mivel, nem bírjak erről leszok­tatni. „Mit lehet tenni ilyenkor?’* Hány eves kortol nevezhetjük reiiuehenesnek ezeket a gyermeki megnyiivanuiasokat?” — kérdez­getik egymástól a szülők és nem nunaig taiaijak meg a helyes fe­leletei. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az ujjszopás egy bizonyos íciuszakoan természetesnek lógha­tó fei es hogy az mindig aliapot- jeizes. A gyermek akkor szopja az ujjat, ha valami nincs rend­ben körülötte. Ez a „nincs rend­ben” persze természetes jelenseg is lehet, mint peidaui az újszü­lött korban. Az újszülöttnek spontán kiala­kuló szokása az ujjszopás, szíve­sen teszi, mórt az ajkakkal vég­zett szopomozgas is bizonyos fo­kú kielégülést nyújt szamara. Ha már „megtalálta” egyszer a ke­zét — a sok kellemetlen rázúdu­ló új inger között bizonytalanul erezve magát, — reflex szerűen fogja szajaba dugni, ha bármilyen baja van. Az ujjaknak a szajoa dugasa bizonyosfokú külvilág­gal való kapcsolatot, harmó­niát biztosít szamara, ami növeli biztonságérzetét: mar nem lesz annyira „egyedül.*? ésőbb nemcsak ujjait, de minden ismeretlen tárgyat szájához emel a gyermek: ilyen kor a száj, mint a tapintás érzék­szerve szerepel a csecsemőnél, álta­la szerez ismereteket a külvilág dolgairól. S minél szélesebb lesz ez a külvilágból szerzett Ismeretkör — melyhez idővel alkalmazkodni is képes — annál kevesebbszer veszi igénybe egyetlen örömfor­Minden mézeskalács huszárért, amit ő formált, hármat ad cseré­be. Hoztak is annyi huszárt, hogy sok lett volna a király udvarába regimentnek. Sorba rakta őket szépén János, gondolta: Valamelyik csak az ő fia lesz, de hogy melyik, azt meg nem tudhatta, mert olyan egyformák voltak, hogy aki különbséget lá­tott köztük, az csalt. Megszámol­ta hát ókét. Egy híja akadt, ép­pen a féllábú, törött huszár, akit ajándékba adott a kisfiúnak. Ezt alighogy kigondolta, látja ám, hogy jön egy féllábú katona egy kisfiúval. A huszár nyakába borult Jánosnak: Apám, Édes­apám! — Hát beléd hogy került a lélek, fiam? — örvendezett, ámul­dozott Aranykezű János. — Hát csak úgy, hogy éppen énvelem szerzett igazi nagy örö­met ennek a kisfiúnak. így lett belőlem valódi huszár. Bizony, szép dolog a boldogság, de minél szebb, minél jobb, an­nál nagyobb kár, ha hiányzik. Arra gondolt János, ha már fiat adott neki a szerencse, miért adott féllábút? Egyszer csak, ahogy így töp­reng, zörgetik az ablakot. Mit gondoltok, ki zörgette? Nem más, mint Télapó megint. Kirázott egy nagy förgeteget a bundájából, há­rom fehér varjút a szakállából és igy dörmögött: rásként ujjait. Le tudja már ma­gát mással is kötni: elszórakozik saját gőgicsélő hangjával, csör­gőt ráz, mozgásait gyakorolja; — ami egyúttal nemcsak egy új örömszerzési módot jelent, de azt is, hogy ujjal mindig valamilyen tevékenység szolgálatában állnak. így marad el lassan-lassan a kéz és az ajkak eddigi, még ter­mészetesnek nevezhető, kapcsola­ta - körülbelül az első év vé­gére. Ha az egy éven felüli gyer­mek nappal és rendszeresen szop­ja az ujját, ott már valami nincs rendjén (az elalvás előtti ujjszo­pás normális körülmények között is elhúzódhat a 3—4 életévig)! Az ilyen gyermek nem érzi jól ma­gát környezetében, családjához való érzelmi kapcsolata nem ki­elégítő és ezért menekül e pri­mitív örömforráshoz. M i lenne hát a teendő? Sem­miesetre sem az ujjszopás- ról való leszoktatás, hanem az ujjszopás okainak felderítése és megszüntetése. Amelyik gyermek jól érzi magát környezetében, ér­deklődése a külvilág felé fog irányulni, s önmagától fog rá­találni, az ujjszopás helyett más, ölömet adóbb tevékenységre. SASS ERVIN: A mi osztályunk A mi osztályunk az első bé. Harmincán vagyunk s az ábécé, ö könyvben lapul, nem jön elő, úgy látszik szörnyen előkelő. Pedig kicsalnánk: ' legyen velünk. Csak ha tanultokl Fityiszt nekünkl... Így aztán, * bizony tanulni kell, hogy az ábécé ne bújjQn el. Rendben van betűk, nem haragszunk, inkább egytől-egyig megtanulunk. Olvasni, írni, ötösre áml Ezt várja anyuci, kis pajtikám I... — Egy az csak egy, nem is páros. Tudom miért sírsz fiam János, Segítek én rajtad, János. Azzal ráfújt Aranykezű János huszár fiára, hogy az ismét mé­zeskalács lett nyomban, aztán így szólt: — Formálj másik lábat neki, Jobb lesz, mint az eredeti... — És János most már meg­formálta a lábat mézeskalácsból, odaragasztotta a mézeskalácshu­szárnak olyan ügyesen, hogy előbb látszott a jó lába hamis­nak, mint emez. A többit már tudta magától Já­nos. Szétos2;totta a megkerült mézeskalácshuszárokat. S mire az utolsóval is eliramodott egy bol­dog kisgyerek, addig a mi hu­szárfiúnk kinyalta a mézeslábast, úgy megelevenedett. Nem is volt nála derekabb legény széles Haj- dú-Biharban. És úgy kitanította őt János a maga mesterségére, de úgy, hogy nem volt ember, aki a kettőjük remekében kü­lönbséget lelt volna. Készített Is János a fiával egy mézeskalács palotát. Az volt ám az igazi! Do­bostorta a teteje, selyemcukor az ablaka, csokoládé a padlója. Azt elküldték Télapónak, hadd lakjon benne, hogy, ne fázzon, s ha megúnta, meg is eheti. A palota homlokára meg azt írták mézzel, mákkal, mogyoróval, amit ebből a meséből is tanulni lehet: Jótett helyébe jót várj! Fülöp György HUMOR VIGASZ ’• (Gerő Sándor rajza) A MARS-RAKÉTA LEFÉNYKÉPEZI A MARSOT — Vágjunk barátságos arcot, most exponál! (Fülöp György rajza) FELHÍVÁS A LAKOSSÁGHOZ' Legyünk óvatosak a villamos vezetékeknél Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy az őszi, téli idő bekö­szöntésével még nagyobb fi­gyelemmel legyen a villamos- áram veszélyeire. A szélviha- iok, esőzések, majd a hava­zások következtében villamos­vezetékeink fokozott szilárd­sági megterhelésnek lesznek kitéve, minek következtében egyes szakaszokon vezetéksza­kadással is kell számolni. Ve­zetékszakadás esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy a leszakadt vezetéket a. járó­kelők, különösen az iskolás gyermekek ne fogják mc-g, mert megfogásuk esetén az illetőt halálos áramütés is ér­heti. Ahol ilyen, vagy hason­ló vezeték van leszakadva azt azonnal szakemberrel, vagy hatósági közeggel őriz­tetni kell mindaddig, míg az Áramszolgáltató Vállalat szak­emberei a helyszínre nem érkeznek és a hibát el nem hárítják. Városainkban állandó éj­szakai üzemzavar elhárító szolgálatot tartunk, ahová a Apróhirdetése k Eladó használt Skoda Oktávia Super. Vác, Telefon: 227. (785) Jóállapotban levő NSU 200-as motorkerékpár olcsón eladó. Cím: Salgótarján, Gizella utca 6. (787) Tatabánya újvárosban levő egy­szobás komfortos lakásomat el­cserélném salgótarjáni hasonlóéit. Lengyel Lajos Salgótarján, 3-as posta. . (788) Salgótarjánban 1 db női kerék­párt és 1 db 100 forintost talál­tak, melyeket jogos tulajdonosaik a Városi Rendőrkapitányságon át­vehetnek. 789 bejelentést meg kell tenni. Vidéken a helyi tanács köz­benjárásával azonnal értesí­teni kell a körzeti villanysze­relőt, aki a veszélyt elhárítja. E felhívásunkkal meg kí­vánjuk előzni az olyan ese­teket, melyek sokszor a ve­szély lebecsülése miatt em- emberéletet is követelnek. Magunk, gyermekeink és embertársaink életének meg­védése érdekében fokozott figyelemre és elővigyázatos­ságra hívja fel a figyelmet az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Baleset- elhárítási Tanácsa Hirdessen a Nógrádi Népújságban Figvelem ! A szép kivitelű márkás RÁ­DIÓ otthonának dísze, kel­lemes szórakoztatója. Bu­dapest, Szófia, Pécs típu­sok. Ezenkívül T 422-es, ED 55-ös AR 322 Orion rádiók. Háztartási munká­ját könnyíti a centrifuga. Pénzt takarít meg, ha háztartási VARRÓGÉPET vásárol. Kaphatók az állami áru­házban, az iparcikk és a földszöv szaküzleteiben. Bő választék különböző KÁLYHA és TŰZHELY típusokban. Egészítse ki háztartási fel­szerelését ZOMÁNC ÉS ALUMÍNIUM EDÉNYEK­KEL, valamint HÁZTAR­TÁSI FAÁRUKKAL. Kap­hatók: az állami keres.se- delmi boltokban és a f ild- művesszövetkezetekben. 778

Next

/
Oldalképek
Tartalom