Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-05 / 97. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. december 6. Ahogyan Bercelen látják... Hozzászólás az egészségügy minőségéért folyó vitához Érdeklődéssel olvastam a Nógrádi Népújságban dr. Oppe Emil nyilatkozatát, majd azt követően dr. Nemes János pásztói kórházi ig. főorvos hozzászólását. Én abban a speciális helyzetben vagyok, hogy a Berceli Szülőotthonban végzett munkám révén mindkét kórház klinikai színvonalat érintő tervéhez segítséget nyújthatok. Ezért is szeretném elmondani véleményemet a Berceli Szülőotthon munkáját illetően. Tudomásom szerint az országban 98 szülőotthon működik. Ahogy azok tevékenységét ismerem, úgy érzem, mi itt Bercelen elég mostoha körülmények között dolgozunk. Uj még ez az intézmény a megyében, nincs elég becsülete, nem bíznak még bennünk kellőképpen. Bár az egy év alatt, amióta dolgozunk, .igen nagy utat sikerült megtennünk. Volt olyan hónap, hogy mindössze hat szülést vezettünk le, most novemberben pedig már 26 újszülöttet segítettünk a világra. Sikerült elérnünk, hogy működési ég cselekvési jogokat kaptunk, a kóros terhesség kezelésén kívül kisebb nőgyógyászati beavatkozásokat végezhetünk, foglalkozunk a terhesség-megszakítással éskezeljük a krónikus gyulladásokat is. Nagy az út, amit megtettünk, eredményeink hétről hétre, hónapról hónapra nőnek. Mi természetesen nem akarunk versenyezni a kórházzal. (Bár van egy olyan titkos elképzelésem, hogy egyszer „kis” kórházzá fejlődünk.) Most azonban az a mi legfontosabb feladatunk, hogy tehermentesítsük a hozzánk tartozó 26 község szülészeti és nőgyógyászati beavatkozásra szoruló eseteinek ellátása révén a két kórházat. Még egyszer hangsúlyozom, nekem idővel nagyobb feladatokat megva' lósító elképzeléseim is vannak, most azonban a körülmények között is úgy érzem, nem kicsi a szerepem abban, hogy javuljon a mi megyénkben is az egészségügyi munka minősége. Talán, hogy egy hasonlattal is éljek, olyan ez, mint egy nagy építkezés, amelyhez főmérnökök és beosztott műszakiak is kellenek. Mi ezt az utóbbi szerepet töltjük be az egészségügy minőségének javításában. Hogy munkánk még eredményesebb legyen, például a balassagyarmati kórház klinikai színvonalat elérő terveibe nagyobb eredménnyel besegíthessünk, szükséges, sokoldalú előrelátással és együttérzéssel segítsenek megteremteni az illetékesek az itteni munka feltételeit. Egy év óta harcolunk a közlekedés megfelelő átalakításáért, hogy Ber» Megjelent Béke és szocializmus” új száma Antonín Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára „A szocializmus történelmi előrenyomulása” című cikkében részletesen elemzi azokat a változásokat, amelyek az Októberi Forradalom győzelme óta bekövetkeztek a világon. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára „Nagy forradalmi átalakulások korszaka” címmel írt cikket, melyben a kommunista és munkáspártok 1957 novemberében tartott értekezlete óta eltelt öt esztendőt jellemzi. A. Natta és G. Pajetta elvtársak az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai a „Harc a szocializmusért Olaszországban” című írásukban az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusára kiadott tézisekről írnak. „A nemzetközi kommunista mozgalom forradalmi platformja” című szerkesztőségi cikk elemzi a szocializmusért folytatott világméretű harcban követendő kommunista stratégia új fejlődési szakaszának kérdését. Mint a folyóirat minden számában, ezúttal is érdekes tájékoztatásokat talál az olvasó „A kommunista1 és munkáspártok életéből”, a „Könyvekről, folyóiratokról”, a „LeFigyelem! Értesítjük T. vevőinket, hogy vállalatunk 1963. január 1-től 25-ig leltározást végez, amely idő alatt az árukiadás szünetel. Felhívjuk ezért a vevőkörzetbe tartozó kiskereskedelmi és közületi egységek vezetőit, bevásárlásaik mielőbbi eszközlésére, hogy a lakosság ellátásában, a közületek munkájában a leltározás ideje alatt zavar ne keletkezzék. Nógrád megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, Balassagyarmat. 779 velek és jegyzetek”, „A demokraták üldözése és a terror ellen” című rovatokban. celt ne hagyja ki a Gyöngyösi busz sem. Ezenkívül káderproblémáink is vannak a szülésznők és csecsemőgondozók személyét, képzettségét illetően. Jó lenne egy másodorvos is, hiszen még nem tudtam az idén kivenni a szabadságom, mert felelősséget érezve az otthon munkájáért, nem tudom itthagyni napokra az intézményt. Ami nálunk minőségi javulást jelentene, az a hozzánk tartozó terület egészségügyi ellátása. Havonta egyszer jutok ki a hozzám tartozó községekbe és ez nagyon kevés. Az anya- és terhességvédelem érdekében én többet szeretnék tenni. Viszonylag olcsó műszer, a kolposzkóp segítségével rákszűrést is végezhetnénk, ezt egyébként a legközvetlenebb feladatnak tartom. Megoldható lenne egy órás onkológiai szakrendelés beindításával. Nagyon kellene ide a mentő is. Problémám, hogy bár hat szakmai újság, folyóirat jár nekem, amíg egyedül vagyok, ez az egyetlen lehetőség az én egyéni továbbképzésemre. És ez is kevés. Azzal a meggyőződéssel és hittel pillantok vissza az elmúlt esztendőre, hogy az említett problémák csak átmeneti állapotok, mi is aktívabban tudunk majd még az egészségügy minőségéért folyó küzdelembe bekapcsolódni. Nekünk is kötelességünk az igaz ügyért, az egészségséges emberért harcolni, ezt írja elő számunkra pártunk most befejeződött kongresszusa is. Nekem is jelszavam: mindent az emberért, az ember szolgálatában. dr. Veress Sándor a szülőotthon vezető főorvosa Fordítsuk erőinket a tanácsi költségvetés végrehajtására A tanácsi költségvetés 1962. évben 269 millió és 564 ezer forintot biztosított a tanácsi gazdálkodás megvalósításához. Ahol ezt az összeget — az elosztásnak megfelelően — felhasználták, jelentős eredményeket tudtak elérni a lakosság kulturális, szociális és kommunális ellátásában. A berceli tanácstitkár az elmúlt napokban ÖRÖMMEL ÚJSÁGOLTA, november utolsó napjaiban végrehajtották az 1962. évi tanácsi költségvetésben az év végéig meghatározott feladatokat. Hétszázhatvanegyezer néhány száz forintjuk volt. Gazdaságos beosztással, alapos meggondolással úgy gazdálkodtak a pénzzel, hogy a lakosság teljes megelégedését váltotta ki. Vízvezetéket bővítettek, megjavították a községben az utakat, javították az óvodai ellátást, állatorvosi rendelőt létesítettek és amire legbüszkébbek, az egészségügyi házhoz való hozzáépítéssel községi fürdőt létesítettek, két káddal és hat zuhanyozóval. Sajnos, kevés községről lehet azt elmondani, amit Bércéi községről. Mert LEGTÖBB HELYEN annak ellenére, hogy már decembert írunk, a költségvetésben biztosított összeget különösen a felújítási részét még nem használták fel. Pedig ha ezt elmulasztják, a következő esztendőben a pénzt megvonják és annyival szegényebb marad a község. Ezért pedig elsősorban a tanácsokat terheli a felelősség, mert a tanácsoknak már a gazdasági év kezdetén gondoskodni kellett volna arról, hogy az anyagi erőhöz mérten biztosítva legyenek az építési anyagok, szerződést kössenek a kivitelező vállalatokkal, megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre. Megyei viszonylatban a felújításokkal kapcsolatos feladatainkkal van a legtöbb probléma. A munkák végrehajtásához mindössze 95 százalékban kötöttek szerződést tanácsaink az illetékes vállalatokkal. öt százalék egyszerűen még le sincs kötve. Ez például a salgótarjáni járásban félmillió forintot jelent. Tehát félmillió forintot NEM HASZNÁLNAK FEL a községek és egyéb intézmények fejlesztésére. Ugyanilyen hiányosság tapasztalható a rétsági járásban, valamint Balassagyarmat városban. A pásztói járásban az intézményeknél található elmaradás, a költségvetés adta lehetőségek végrehajtásában A pásztói járási kórháznál a 'bejárati rész felújítására póthitelt igényeltek. Dolgoznak ugyan a felújításon, de olyan vontatottan, hogy már nem sok remény van arra, hogy ez évben meg tudjuk valósítani. Még kirívóbb a helyzet Salgótarján városban. Tudvalevő, hogy megyénkben itt legmagasabb a költségvetés. Ez abból ered, hogy a városnak megyeszékhellyé való fejlesztése. modernizálása nagy munkát igényel. A városban csupán a gazdasági ágazatra 1962-ben tizenkét és félmii1 ió forintot biztosítottak a költségvetés keretében. Október végéig ebből 7 millió forintot használtak fel, tehát öt és félmillió még felhasználatlant Ugyanakkor, ha széjjeltekintünk a városban, számtalan helyen találunk egészen hasznavehetetlen járdákat, rosszak a vízlevezetők. Különösen a külső városrészeken egyszerűen járhatatlanok az utak. A Rákóczi úti iskola udvara pedig már egyenesen szégyene a városnak. Végeredményben van pénz, amely lehetőséget nyújt a korszerűsítésre, de nagyon VONTATOTTAN HALADUNK előre. Erről a problémáról annál is inkább beszélni kell, mert az elkövetkező évre a tanácsi költségvetés 305 millió forintra emelkedett. Nem indulhatunk az 1963. évbe ez évi lemaradásokkal. Még egy teljes hónap áll rendelkezésünkre és minden lehetőséget felhasználva végezzük el a költségvetésben meghatározott feladatainkat. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek is nagyobb segítséget adjanak a munkához. Egyébként az 1029/1962-es sz. kormányrendelet erre külön is felhívja a szakosztályok figyelmét Minden szakosztály a maga területén gondoskodjon arról, hogy megvalósuljanak a költségvetésben meghatározott feladatok. A HÁTRALEVŐ EGY HÓNAP még jelentős lehetőségeket nyújt a munkához. Végezzük tehát a munkát közös erővel, hogy az elkövetkező évet „tiszta lappal” kezdhessük. UTINAPLO Pillanatképek as I. A Magyar Földrajzi Társaság szervezésében 31 tagú, földrajztanárokból álló pedagóguscsoport járt a Német Demokratikus Köztársaságban. Két hét alatt 3 500 km-es útvonalat jártak be vonaton, hajón, autóbuszon. Az útnak három nógrádi résztvevője is volt. Egyikük útinaplójából, feljegyzéseiből közlünk részleteket. LIPCSE. Csaknem 24 órás gyorsvonati száguldás után este érkezünk Lipcsébe. Az első meglepetést még útközben a vasút okozta. Drezdában szálltunk át a magyar Pannónia expresszről egy német gyorsvonatra. Különlegessége az „emeletes” személykocsi. Az utazóközönség két szinten helyezkedhet el. Széles ajtaja van, gyorsan be lehet szállni. Ezért alkalmazzák munkásvonatoknál is. A másik vasúti meglepetés Lipcse főpályaudvara. Az ottani elvtársak büszkén emlegették, hogy Közép-Európa legnagyobb pályaudvara. Valóban, — megszámoltuk a hatalmas, üveggel fedett, vastraverzes csarnokokat, a mi Keletink kilencszer férne bele. Lipcse főnevezetessége a vásár. Minden felíráson így szerepel: „Messestadt” — vásárváros. Az őszi vásár akkor még messze volt, így csak autóbusszal utaztuk körül a hatalmas vásárvárost, ahol szép és modern vonalú állandó pavilonok már várták az árukat. Lipcse vásárváros jellege azonban a belvárosban is megmutatkozott. Aruház áruház hátán, egész utcasorok tele kirakatokkal. Sőt, a régi, még a kapitalista világból itt maradt kereskedőházak belső folyosókkal — passage rendszerben — épültek, hogy minél több üzletet tudjanak elhelyezni. A bennszülött lipcsei könnyen tájékozódik itt, de mi, idegenek, bizony alaposan eltévedtünk a labirintusban. Fél órába is telt, míg kikeveredtünk belőle. Az egyik legnagyobb áruház, a Mädler-Passage más szempontból is nevezetes épülete mellett a háttérben a múlt, az Auerbachs Keller; az a híres pince — ma kedvelt söröző —, ahol Doktor Faustus a monda szerint annak idején meglovagolta az óriás hordót. Lejáratánál két bronz szoborcsoport, egyiken tivornyázó legények, a másikon Faust és Mefisztó. Goethe tette hallhatatlanná nemcsak Faust alakját, hanem vele. együtt a pincét is, hiszen a Faust egyik jelenete itt játszódik le. A század elején épült ez a nagy áruház a régi borkimérés helyén; de hála az építtető nagyvonalúságának, a történelmi nevezetességű pincét eredeti formájában meghagyta, sőt, hasonló stílusban még újabb termeket is építtetett hozzá. A boltíves termek oldalán gyönyörű freskók, a Faustból vett jelenetekkel. Az egyik teremben fogadta delegációnkat a Német Földrajzi Társaság helyi vezetősége. Vacsora közben néhányan „meglógunk”, s egyik német barátunkkal megnézzük az eredeti pincehelyiséget. ' Rejtett világítás, régi, füstös, faborítású falak, középen a nagy, faragott hordó, mellette nehéz, ikszlábú tölgyfaasztalok és padok. Éppen csak bekukkantunk, mert a terem foglalt. Érettségi bankettet tartanak a most végzett német diákok. BITTERFELD-LEVNA. Lipcséből kirándultunk a német vegyipar egyik központi területére. A fenti két név csak összefoglaló, mert itt város város hátán, üzem üzem mellett van. A vegyipar alapanyaga a barnaszén. Hatalmas külszíni fejtésű bányák mellett rohan el buszunk. A 10— 15 méter vastag fedőréteg Lipcsének. A lüktető jelen alatt óriási mennyiségű szén rejtőzik. Egy adat: Geiseltal- ban a szénréteg vastagsága 100 méter egy 15 km hosszú és 4 km széles területen. De kell is a szén! Majd minden gyárnak külön erőműve van. S például a Buna Művekben 1 tonna karbid előállításához 3500 kWóra áram kell. Csak itt 12 000 tonna a napi barnaszén szükséglet, ugyanakkor naponta 80 tonna korom száll szét a levegőben. A levegőszennyeződés óriási probléma, de egyelőre nem tudnak segíteni rajta. A körzet nagy ipartelepeit végignézzük. A Leuna (lajna)- művek egyike a legnagyobbaknak. Jelenleg 30 000 munkás dolgozik benne. A kémiai ipar „nagyanyja”, ahogy tréfásan nevezik. Még 1916-ban épült, a hadiipart szolgálta. A második világháború után újjáépült, s ma 450 fajta készítményt állít elő. Műtrágya, mosószerek, enyv, gyógyszer, lakk, festék, még rovarirtó- szer is. Jó részét exportálják. A német precizitásra is szép példát kapunk itt. A szén 1980-ra kimerül. Ezért már épül a Leuna II., amely olajjal fog működni. WOLFENBEN az Agfa filmgyár s mellette a műanyag- és festékgyár szerepel a programon. Mindenütt a legmodernebb felszerelés, sok az automatagéjf. Csak néhány ember van a gépek mellett, éppen az egészségre legkárosabb üzemrészekben. Nagyfokú a balesetvédelem, mindenütt figyelmeztető táblák, védőberendezések. Az alumínium műveknél, ahol magyar timföldet és alumíniumot is feldolgoznak, hatalmas ebédlő és kultúrterem áll a dolgozók rendelkezésére. Mi is ott ebédelünk. Három fajta menüből lehet választani. Egységesen a „gulyást” választjuk. (Legalább is ez van írva az étlapra!) Pörköltet kapunk makarónival! Ebéd után invitáljuk a szakácsnőt, jöjjön Magyar- országra ... JENA. Bájos, középkori városka, ha csak a város közepét nézed. Régi, gótikus tanácsháza mellett a piactér, nyüzsgő embertömegekkel, a nálunk már kissé szokatlan, önreklámozó kiabálásokkal. (Még biztos hatású tyúkszem- írtót is árultak.) De ha dél felé nézel, előtted magasodik a Zeiss-művek új, 15 emeletes felhőkarcolója. Az NDK egyik legfejlettebb iparága, az optika, s ennek a fellegvára itt van. Az új épületben főleg kutató laboratóriumok vannak. Sajnos, a gyárat nem tudtuk meglátogatni, de megnéztük helyette a város másik optikai nevezetességét, a planetáriumot. Kívülről egy hatalmas kupola, belülről a csillagos ég. Tulajdonképpen egyetlen hatalmas terem, körben, színházszerűen széksorok, s középen az ördöngős masina, a planetárium szerkezete. A bejárat mellett a vezérlő berendezés és a mikrofon. A terem egyelőre világos, a kupola fehér. Várakozás, teljes csend. Láthatatlan kezek csökkentik a fényt, al- konyodik. A nagy kupola alján köröskörül megjelennek a város legjellegzetesebb épületeinek sziluettjei. Valahonnan sejtelmesen felcsendül Beethoven G-dúr Románca, s az égen feltűnnek az első csillagok. A hatás tökéletes. Valóban úgy érezzük, mintha a végtelen csillagos ég borulna fölénk. S megszólal egy kellemes bariton hang. Szépen, tagoltan magyaráz, tolmács nélkül is könnyen értjük. Először a jellegzetes csillagképeket mutatja meg. Minden csillagképnél odavetíti a jellegzetes rajzát, például a Göncölnél egy szekeret, az Ikreknél két kis gyereket. így tényleg könnyű a tájékozódás. A nehezebben megtalálható bolygókra kis fehér nyilakkal hívja fel á figyelmet. Ez azonban csak a kezdet. A planetárium mozgásában is be tudja mutatni a csillagos eget. Pillanatok alatt átfordul fölöttünk az égbolt estétől hajnalig. De látjuk a legbonyolultabb égi mozgásokat is a Hold fényváltozásaitól a bolygók Nap körüli keringéséig. Alig tudunk betelni a látnivalókkal, pedig már két órája meregetjük a nyakunkat a „műég- bolf’ felé. Vezetőnk befejezi ismertetését. Hajnalodik, a csillagok lassan eltűnnek az égboltról. Beethoven Patetikus szonátája kíséri őket. Nappal van... CZAKÓ GYÖRGY (Folytatjuk.) 1 < c r^ /( A -' J (Radics István rajza)
