Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-22 / 102-103. szám
NOSRADI NIPŰJSA9 1962. december 23. Minél többet tu V(j D a lé útiul ... A szerény, halk szavú, de határozott és energikus vezetők közé tartozik Ozsvárt Ferenc elvtárs, az MSZMP balassagyarmati járási bizottságának első titkára. Őszinte megtiszteltetésnek tekintette, hogy a járás és a város^ kommunistáinak egyöntetű bizalma folytán részese lehetett pártunk közelmúltban lezajlott VIII. kongresszusa tanácskozásának. Korántsem üres tarsollyal tért vissza e nagy eseményről... S hogy mit hozott magával, arról beszélgetünk kettesben, a barátságos, otthoni hangulatot árasztó titkári szobában. — Hogy mi ragadott meg leginkább a sok értékes mondanivaló közül? - teszi fel a kérdést önmagának Ozsvárt elvtars. Mindenekelőtt az az egyöntetű, határozott igenlő állásfoglalás, amellyel a küldöttek összessége aláhúzta a “ Központi Bizottság eddig követett politikai irányvonalának helyességét. Visz- szateresem óta sokat foglalkozom azzal a kérdéssel• ho- f"“71, tovább? Keressük, ku- JUxi azokat a formákat, lm 7°Z1fcCÍ és módszereket, amelyek alkalmazásával és Wenybevételével a helyes központi irányvonal minden torzítása nélkül érvényeS ,s?t. JÄS ÄÄ nerem a feladatok konkrét ReelS°gal??aZására készül. Rendezgeti gondolatait, maid emigyen folytatja: ton . nernrég újjáválasz- keltní pa;thizottság. előtt mosna . egyidejűleg párhuzamosan végrehajtandó fő felminr! all:s- mind a kelviipar zóaazJn*10 0 naöyüzemi me- sT^r« ' további erősítésén *fnl SZte.T' A Gazdaságosig fokozását, a termelékenyig ™Zllése\és az önkölt- term0i-S^kk-entesét’ mindkét termelési ag területén alapkezelőktOSSasúaámtűzésként most kezd Balassagyarmat váSbbnk- ? ÍPtorp^b-ukWan,uk nősíteni kelabbikieh kÖZelpbbi és távo- Üav aketosegeket egyaránt. mértékben^*1’ h,°™ biz™'™ kellene n-> jj. központosítani „j,,az eddig meglehetősen szétaprózott vállalni u . zásokat 7 -beruhar. Ä-Äs nére u mT VOS aszálv elto„ „** megmutatkoztak ZTrmÍ Gazdálkodója hatatlan előnyei piu ,, említem u v l’ Peldaként hogy amíg az el- >■, . Gazdasági évben 6 5 mii Ijó forint értékű termőiéi Sässt*. te™?5*z8következmé nyékéit az Tó SíLn Äe!t a *«*«*Sä« ä 5 ist sem mérleghiánnyal ni «Äsr/r1 ?*"idős-ctX Jddnnac a saiatos, időszerű feladatai. Jelenen l.z%szamadások alapos elő- teseneSe meUett az örvende- *nlln?éu m.eanövekeden közös ollatallomany átteleltetése a szülés eJzte,nd.ÖTer való felké- me%’a Gépjavítások, a termelőszövetkezete r- knltség-e- test térnének elkészítése, az om/aíh érdekeltség legjobb formáinak kidolgozása ' köti hell Ja i*T°kf. N(lm> súlVt kulti,réuk községeinkben a Kulturális tevekenns-- félj Programjának egészséges irányítására. különösen a mezőgazdasági szakképzés fokozására. az ismeretterjesztő munka kereteinek szélesítésére. Ez komoly hozzájárulás* jelent a termelőszövetkezeti tagság tudatformálási tevékenységéhez. A küszöbön áVó tanácsválasztások politikai előkészítésénél természetesen ' szintén előtérbe helyezzük ezeket a feladatokat. — Miként tükrözi az előbb említett célkitűzéseket a végrehajtó bizottság jövő esztendei első fél évi munkaterve? — vetem közbe. A titkár iratai között keresgél, kiemel néhány sűrűn gépelt lapot, s máris kész a válaszszák — A pártbizottság az elmúlt héten tartott legutóbbi ülésén jóváhagyta már a végrehajtó bizottság fél éves munkaprogramját. Azzal, hogy mind a pártbizottság, mind pedig a végrehajtó bizottság soron következő üléseinek napirendjére a lenidő- szerűbb problémákat tűzzük, úgy gondolom, hogy a felsorolt célkitűzések gyakorlati végrehajtását tesszük lehetővé. így például az elkövetkező hat hónap leforgása alatt a pártbizottságunk megtárgyalja majd a mezőgazdaság területén folyó szocialista munkaverseny és brigádmozgalom helyzetét, a mezőgazdasági szakpropaganda-mun- ka színvonalát és feladatait, úgyszintén a népi-nemzeti egység kialakításának elvi és gyakorlati kérdéseit, vonatkozásait. A végrehajtó bizottság a következő fél évben megvitatja többek között az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésének tervét, az iparfejlesztés eddigi tapasztalatait és perspektíváit, a járás állattenyésztésének helyzetét. Napirendre kerül majd az üzemi pártszervezetek gazdaságiszervező tevékenysége, a termelőszövetkezetek problémái, a politechnikai oktatás feladatai, az üzemi és a mező- gazdasági szakképzés kérdései. Ugyancsak a legutóbbi pártbizottsági ülésen nyertek elfogadást, illetve megerősítést azon munkabizottságok vezetői, akik a végrehajtó bizottság mellett működnek és a vártépítés, az agitáció és pro- vaaanda. az ipari, illetve a mezőgazdasági munkát lesznek hivatva hrrUlmnuav. támogatni. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések minden bizonnyal tevékenyen hnrvó járulnak TP-nid az alap- szervezetek munkája színvonalának további emeléséhez, hatékonyságának fokozásához. Egyben úgy vélem, előrelépést jelentenek a pártmunka társadalmasításához vezető úton is. Valamennyi alapszervezet hozzákezd januárban a Vili. pártkongresszus anyagának részeletes feldolgozásához Oda kívánunk hatni, hogy a feladatokat hosszabb időre megszabó, irányt mutató, nagyjelentőségű kongresszusi határozatok mindenütt a konkrét helyi viszonyok, az adott körülmények és lehetőségek messzemenő figyelem- bevételével nyerjenek a gyakorlati életben alkalmazást. Legfőbb feladatunknak tartjuk: minél többet megvalósítani, hasznosítani, felhasználni kongresszusunk útmutatásaiból, gazdag kincsestárából! — fejezi be nyilatkozatát Ozsvárt elvtárs. Mi pedig azzal a meggyő- déssel veszünk búcsút, hogy megérdemelt siker kíséri maid e nemes, reális, átgondolt törekvéseket. Gyürky Zoltán Traktorosnak jelentkezhetnek a falusi fiatalok A Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya felhívással fordul a termelőszövetkezetek felnőtt dolgozóihoz és fiataljaihoz, hogy minél többen jelentkezzenek a decemberben meginduló traktorvezető-képző tanfolyamokra. Tizenegy helyen oktatják majd a traktorok kezelésére a szövetkezetből jelentkező dolgozókat. Tanfolyam lesz a kístere- ■yei, a sziráki, a nógrádkö- vesdi és a Szécsényi Állami Gazdaságban, a Kisterenyei Állami Gazdaság zabari üzemegységében, a mohorai Növényvédő Állomáson, a pásztói, a tolmács! és a szécsényi gépállomáson, valamint a nagyoroszi Üttőrő és a palo- tási Május 1 Tsz-ben. A tanfolyamon az oktatás ingyenes. Jelentkezni lehet a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. A tanfolyam időtartama 12 oktatási hét, a hallgatók a tanfolyam végén vizsgát tesznek. A közelmúltban ünnepelték meg a galgagutai Táncsics Mihály Termelőszövetkezet megalakulásának 10. éves évfordulóját. Az ünnepségen megjutalmazták és vendégül látták a tsz hét alapító tagját. a\\%\vv\vw\\\\' Százhúsz hornbináltszekrénnyel több Nyolcmillió 700 ezer forint éitékű árut kellett gyártania az idén a Balassagyarmati Bútorgyárnak. Ezt a kötele zettségét előreláthatólag mintegy 160 ezer forinttá) szárnyalja túl. A túlteljesítés termelési értékben ugyan lehetett volna több is, de ér vény esült a Nemzeti Bank ésszerű megszorítása. A bank egy rendelkezése ugyanis Balassagyarmaton ülésezett a tbc társadalmi bizottság A Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete rendezésében kedden Balassagyarmaton a járási tanács nagytermében tartotta ülését a tbc társadalmi bizottság. Zeke Lajos a balassagyarmati járási tbc gondozó vezetője beszámolt a járási társadalmi bizottság munkájáról, a szűrőállomás jövő évi feladatairól és a társadalmi szervek tevékenységéről. Dr. György Ilona a salgótarjáni társadalmi bizottság munkáját elemezte. Hangonyi László a salgótarjáni városi tanács elnökhelyettese a tanács és társadalmi szervek szerepéről szólott a tbc elleni küzdelemben. A megyei tbc társadalmi bizottság munkájáról és jövő évi feladatairól dr. Balogh Oszkár a megyei tbc gondozó vezetője, a megyei társadalmi bizottság titkára tartott tájékoztatót. Majd a résztvevők megvitatták a társadalmi bizottságok eddigi munkáját és határozatokat hoztak a feladatok jobb megszervezése és megvalósítása érdekében. NStanács titkárok továbbképzése Egerben A héten több napon át tanácskoztak Egerben Észak- Magyarország négy megyéjének nőtanács titkárai. A tanácskozáson — melyen a megyei, Salgótarján városi és az öt járási nőtanács titkára képviselte megyénket — mindenekelőtt a VIII. kongresszus anyagát, a nőmozgalom ebből adódó feladatait beszélték meg a nőmozgalmi vezetők. Értékelték a nőmozgalmi munka eddigi tapasztalatait, és határoztak a nők továbbképzését megvalósító programról is. A tanácskozás után a nő- tanács titkárok a megye nőmozgalmi aktíváival, és a nőtanács vezetőségi tagjaival beszélik meg a tennivalókat. A nőmozgalmi munkában figyelembe veszik a méa hátralévő pár hónap lehetőségeit is, amikor is a falusi asszonyok aktivitása jobban megvalósítható. a kombináltszekrények átfutási idejének csökkentésére ösztönözte a vállalatot. A bútorgyárban korábban átlag 120 nap körül volt egy kom- bináltszekrény átfutási ideié, míg az országosan elfogadott átlag 90 nap. A gyár vezetői munkaszervezéssel és munkaerő átcsoportosítással, részben a félkészárük raktár- készlet fölösleges halmozásának rovására, különösen a második félévben több figyelmet szenteltek a készáruter- melésre. Ennek köszönhetően az előirányzott 1400 darab kombináltszekrény kibocsátása helyett 1520-at adnak át a kereskedelemnek. Az intézkedések következtében a szekrények átfutási ideje jelenleg máris 100 nap alá csökkent, de mire 1963 júliusában áttérnek a kétműsza- kos termelésre, 80 napra csökkentik, túlszárnyalva ezzel az országos átlageredményeket. Nógrádi útikalauz A jövő őszre megjelenő, 200 oldalas terjedelemben készülő mű nagy hiánvt pótol, elősegíti a megye idegenforgalmi nevezetességeiben történő könnyebb tájékozódást. A becslések szerint jelenleg több mint 350 ilyen túrista és kiránduló helyet, megtekinteni való nevezetességet tartanak nyilván a megyében. HOGYAN LÁTNÁ MA Mórics Zsigmond ? „Át kellett mennem egy rendkívül szép útvonalon a nógrádi és honti vadregényes, szelíd tájon. A magyar romantika egy fejezete termett itt. Találomra megállottám egy községben, Drégely vára alatt.” A községnek van kétezerháromszáz hold határa. Ebből 1200 hold a hercegprímásé, 1100 hold a kétezer léleké.” Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsírozó juk nincs. A legszegényebbek nem is krumplin élnek, hanem kukoricán. Megfőzik a szemes kukoricát vízben, azt eszik reggel is, délben is, vacsorára is.” Kerek harminc esztendeje, hogyf így jegyezte fel ország- gyalogló útja egyikén a dré- gelypalánki magyar valót Móricz Zsigmond. Harminc év biz rengeteg idő, temérdek víz ment le azóta az Ipoly medrén a palánki sáncok alatt is. Épp ezért, ha most a kongresszusi beszámolóban mégis helyet kaptak e sorok, újult és fontos tanulsága van annak. Ezt a tanulságot keresni s meglelni Móricz Zsigmond után, — nehéz s egyben köny- nyű dolog Drégelypalánkon. Az öreg vár ma éppoly felhőbe hanyatló, mint Arany János képzeletében s amilyennek Móricz mondja: felhőben van, — nyomát sem lehet látni a faluból. De látni-e az egykori emberek valahai élete nyomait? A szellemidézés félelme, idegizgalma kísér a fagytól rögös úton a faluban, fel a tanácsházig. Az öreg bírót keresném, aki 450 pengő állami segélyből épített kőházat, — a falu keservét felpanaszlóét, de az ö csontjai már rég együtt korhadoznak a fakereszttel az égre ballagó temetőben. Koncz Isván, a tanácselnök szerint Molnár István, a postahordó apja lehetett, de később úgy hallom: rosszul tudja, mert Botka Vendel volt az a bíró. Egyébiránt már így is mindegy, mert Vendel bácsi sem maradt halhatatlannak a romló világban. Fia meg Pesten lakó ember lett. Hát az a nyomorúságos özvegyasszony, a gyengeelméjű, öreg leányával? Tekintetes uram, én hat hónap alatt húst nem láttam, se zsírt. Rántott levest eszünk. Ma ugyan jó ebédet csináltam, krumplileves volt, vasárnap van.” Van-e még? ... Akkor már hetven év súlya volt rajta. Hogyan is lehetne! És a törökvér hordozó, 77 esztendős vén Csosza? ő is csak szorgos magyar fiákban, unokákban, dédekben és ükökben él. Nehéz azt az időt, a harminc év előttit meglelni, kitapogatni. Az iskolában hallom Luspai Antal tanítótól, hogy ama bizonyos szegény öregasszonnyal, özvegy Szé- lesnével, — mert így derítette ki a históriakutatás —, és félkegyelmű leányával a nádtetős ház is elenyészett,’ ahol laktak. Most a borbélyé az a kert. S eltűntek sorra a nádfe- delesek a faluban. Cserepesek, újak, szebbek, tisztábbak, egészségesebbek foglalták el helyüket. Lélekre ; ugyan harminc év alatt nem igen ment többre Drégely- palánk, 2236 törzslakost tartanak számon, 500 házat, de ezekből 186 a háború óta épült. Micsoda alkotni akaró energiák szabadultak itt fel 45 óta s különösen a legutóbbi néhány évben! Mondhatni: amióta szövetkezeti gazdaságot alkot a falu. Száznyolcvanhat új lakóház. Ami annyit tesz, hogy majd minden második vadonatfriss, ■ legfeljebb néhány esztendős. Milyen anyagi enregia táplálja, hajtja ezt á lázas épí- tökedvei, amely százados elmaradást képes gavallérosan mérve is két évtized alatt behozni? Ennyire jobb lenne minden? „1200 hold a hercegprímásé. 1100 hold a kétezer léleké ...” „Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret s aratásig nem is fog ...” Egy se lenne közülük? S makacsul úgy keresgélem egy kis „igazi” szegénység nyomait, mint külföldi idegen a pusztai romantikát. Ha még kuriózum is az. — Szociális segélyes van-e? — Van, négy idős asszony. — Jövőre, 63-ban hat lesz, — egészíti ki elnökét a tanácstitkár. — Mennyi a segélyük? — Havi 100 forint. — Az édeskevés... Miből élnek akkor? — Van, aki tsz öregségit kap, 260 forintot, háztájit, — mással is támogatja őket a gazdaság: fuvarral, tüzelővel, gabonával a szociális alánból, — meg könnyebb munkával. — Van-e hát mindnek kenyere? Muzsik Ilona tanítónő, a művelődési ház vezetője sorjázza nekem a neveket, a falu élő szegényeiét és mind Után bólintanak egy nagyot, hogy végül sommázhassák az eredményt: — Szegények, de nem állnak olyan rosszul... — És általában, a falu? Luspai tanító így látja: — Valamikor a legszegényebb gyermekek ingyen tejet kaptak tízóraira. Az iskola hetven százaléka elfogadta. Ma nem igen venné el egy sem. — Így igaz-e? — Hát kérem ... amikor kolbászt, libacombot, tepertőt, — s három tanító mondja egyszerre, nevetve: palacsintát — hoznak hazulról... A falusi tanító érzékeny mérője közösségének, — nincs jogom megbízhatóságában tamáskodni. — Írjátok le, mi volt a reggelű — adta fel Luspai Antal egy'nap a feladatot: „Z sírospiritós fokhagymával, meleg borocska” — sorjázta több beszámoló. Hát igen, sajnos, a meleg bőr is dívik errefelé. — Na, mit ebédeltél ma? — kerül mérlegre egy leányka, a délutáni iskolakezdésen. — Zsíroskenyeret. — Csak? — Későn lett kész az ebéd... „A legszegényebbek nem is krumplin élnek, hanem kukoricán. Megfőzik a szemes kukoricát vízben s azt eszik reggel is, délben is, vacsorára is”, — hagyja ránk a valamikorról, — Móricz. Így volt-e igaz? Módos, jóformájú portán tanyázom, Vilt Vince házában. Füstölt illata a szobában ... Vilt a község I. választókörzetének tanácstagja. Anyja, az idősebb Viltné ellenszegül a kérdésnek: — Az azért mégse felel meg a valónak ... hogy a kukoricát főzték szemesen... azt ették ... Nem volt itt olyan nagy nyomorúságban senki... — Nem tudhatjuk, ki, milyenben volt, — igazgat fia a volt dolgok méricskélésén. — Esetleg, mint a Kecskésék ... — Na, látja. — Hát akadt olyan is.
