Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)
1962-11-28 / 95. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1962. november 28. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nyílt levél nyugdíjas társaimhoz Az új KRE Az 1963-ban életbe lépő új fegyelmet kívánnak minden Amikor az MSZMP kongresszusi anyagát tanulmányozom, gyakran gondolok azokra a nyugdíjasokra, akik még fizikai erejük és szellemi képességük teljében vannak, s a korai nyugdíjkorhatár elérésével kikapcsolódtak a termelő munkából. Szocialista társadalmi rendszerünk tőlünk, nyugdíjasoktól nem kér áldozatvállalást, de magunknak kell látni, felismerni és tudatosítani, hogy nekünk is van kötelességünk népi államunkkal szemben. örvendetes tény, hogy nyugdíjasaink közül, akiknek erőnléte és egészségi állapota megengedi r— már eddig is szép számban vállaltak - főleg párttagok — párt- megbizatásként társadalmi munkát. De találkozunk pártonkívü- liekkel is. Ügy gondolom és azt tapasztalom, nyugdíjasaink jó része tudja és úgy érzi, hogy addig él valóban az ember, amíg dolgozik. Az is bizonyos, hogy vannak köztünk nyugdíjasok, akiket nyugtalanít annak tudata, hogy erejük csökkenése folytán nem vehetnek aktívan részt a munkában. Az a javaslatom, hogy a fizikai és szellemi munka területén a pártszervezetek segítségével, a szakszervezetek vegyék számba (a munkaképtelenek kivételével) a nyugdíjazás előtt álló dolgozókat, hívják össze és kosos tanácskozáson beszéljék meg, hogy nyugdíjba vonulásuk után képességeik arányában ki és hol óhajtana társadalmi tevékenységet kifejteni. Ezt megelőzően a tanácsok, a Bagiyasi dolgozók kérése a MÁV hoz Nagy és örökös bosszúságot okoz a MÁV a baglyasaljai dolgozóknak, akik nap, mint, nap vasúti sorompót kapnak munkába menet, vagy munkából jövetkor. Sokszór előfordul, hogy 10-15 perces késéssel érkeznek munkahelyükre, mert a bagiyasi bekötőlát vasúti sorompóját a helyi buszjárat leállításával késleltetik. A salgótarjáni vasút állomásfőnökségét ezúton is több száz munkába siető bagiyasi dolgozó arra kéri, a jövőben úgy rendezze a tolatást, hogy a munkába si- etőket szállító helyijáratú buszok érkezési idejére a sorompók ne legyenek lezárva. Ezzel sok kellemetlenségtől óvnák meg a dolgozókat és nem okoznának munkakiesést. M. Gy. Hazafias Népfront, a Népi Ellenőrző Bizottság és más illetékes szerveknél biztosítani kell a nyugdíjasok szükséglet szerinti szervezett irányítását. Ezen intézkedés megszüntetné a nyugdíjasok kisebbségi érzéséből fakadó gondolatot. Megszabadítaná az üresen töltött napok gondjaitól és tovább éltetné annak tudata, hogy a nyugdíjasok nemcsak élvezői és szemlélői, de cselekvő részesei is a szocializmus építésének hazánkban. Bojtos Sándor nyugdíjas, Balassagyarmat KRESZ, — amely a gyorsabb közlekedést segíti elő — nagy érdeklődést váltott ki a járművezetők körében. A jelenlegi szabályzat egyes pontjai nem tükrözik már kellőképpen gyors ütemben fejlődő iparunk és közlekedésünk képét. Amikor a KRESZ-t vitatjuk, arra is gondolni kell, hogy fegyelmezetten, nagy felelősséggel kell részt vennie a járműforgalomban minden közlekedési eszköz vezetőjének. A közelgő téli idők is járművezetőtől. Amiatt sem kell elbizakodniok, hogy az új KRESZ szerint 60 kilométeres sebességen felül kötelező lesz a motorkerékpár vezetők számára a bukósisak viselés, mert ez nem teszi baleset- mentessé a közlekedést. Nem volna rossz gondolat, hogy január 1-től verseny indulna meg az egyes megyék között az új KRESZ betartása, a fegyelmezett közlekedés érdekében. Így alacsonyabb lehetne a balesetek száma is. Egy gépkocsivezető A SZERKESZTŐSÉG ELINTÉZTE Kazinczi Ferencné salgótarjáni olvasónk a következő panasszal kereste fel szerkesztőségünket: Kisfia véletlen baleset áldozata lett. Játék közben az éppen ott dolgozó munkások véletlenül ráejtették a lábára a gerendát. A gyermeket hónapokig kórházban kezelték, lábát gipszbe tették, azonban teljes gyógyulása még most, hónapok utánra sem történt meg. Az anya ölben hordja iskolába kisfiát, hogy legalább a tanulásban ne maradjon el. Véleménye szerint azonban a gyermek idegállapota rendkívül leromlott. Szerette volna szakorvossal megvizsgáltatni. Körzeti orvosa erre azt felelte, hogy erre csak magánúton van lehetőség, ő nem adhat javaslatot. Olvasónk panaszát jogosnak, indokoltnak tartottuk, segítségért fordultunk a megyei kórház salgótarjáni rendelőintézetének főorvosához. Dr. Nagy Béla igazgató-főorvos szakorvosi vizsgálatra, Budapestre utalta a kisfiút. Az anya boldogan újságolta, ezentúl állandó kivizsgálással kisérik figyelemmel a gyermek állapotát. Igen hálás, hogy közbenjárásunkra sikerült a gyermek idegállapotát felülvizsgáltatni. Toldi Ferencné karancsla- pujtői olvasónk tizennyolcadik évének betöltése előtt álló kislánya elhelyezkedése ügyében fordult hozzánk. A kislány évek óta dolgozik az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozó [tej és kenyérboltban négy órás munkakörben. Szeretne azonban a kereskedelemben maradni és idővel nyolc órás műszakba kerülni. Azonban úgy hallotta, nem tartanak igényt munkájára, meglehet el is küldik a kereskedelemből. Érdeklődtünk az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat személyzeti előadójánál, aki azt válaszolta: nincs szó arról, hogy Toldi Magdát el- küldjék a vállalattól. Igaz ugyan, hogy egy új rendelkezés szerint 23 éven aluli fiatalok számára csak a tanuló idő letöltése után lehet nyolc órás munkabeosztást adni, azonban a kislány nehéz anyagi körülményei miatt megpróbálnak emberséges megoldást keresni, hogy a vállalatnál maradhasson. Kedves olvasónknak ezúton is üzenjük: dolgozzon nyugodtan, jó munkája esetén a vállalat igényt tart továbbra is tevékenységére. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK Tvorák Józsefnek üzenjük Karancslapujtőre: családi pótlékot különélés esetén az a szülő kap, akinél a gyermekek tartózkodnak. Tehát jogosan utaltatta az SZTK feleségéhez a két gyermek után járó pénzösszeget. Ludányi József, Szorospatak: a szorospataki bányaüzem vöröskeresztes szervezetéről küldött tudósítását köszönjük. Nem tudjuk e lapszámunkban anyagtorlódás miatt közölni. A továbbiakra is eredményes, jó munkát kívánunk. Szenográdi Ferenc Ipolytar- nóc: a Szécsényi Művelődési Otthonról szóló írásában beszél a különböző szakkörök tevékenységéről. Örülnénk, ha ezt nemcsak leírná, hanem módszerbeni útmutatást is adna olyan művelődési otthonok számára, ahol még nincs talaja a klub- és szakköri életnek. Ady — Pásztori „Ifjú szivekben élek s mindig tovább Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű.” Ady örökké él és szavai itt lángolnak azokban, akikben bízott, akikben hitt, remélt: a fiatalokban. Tervek, akarások, tettek bizonyítják a költő jóslatát... A pásztói járási könyvtár klubszobája Adytól lett teljes néhány napra. Öt látjuk mindenütt, verssorokban, rajzokon, fényképeken és idézetekben. A költő születésének 85. évfordulója alkalmából emlék- kiállítást rendezett itt a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium Irodalmi Szakköre. Már a meghívó ízlésről, a Költőóriás iránt érzett rajongásról tanúskodik. S a kiállítás? Gondos, nagy szeretettel készített munka. A 11 tablón és egy tárló-asztalon elhelyezett válogatott anyag hűségesen tolmácsolja Ady életútját, munkásságát. Hihetetlennek tűnik, hogy egyetlen hét alatt gyűjtötték össze az anyagot és rendezték meg a kiállítást. így történt pedig. Tóth András gimnáziumi magyar tanár ötletét a szakköri tagok szorgalmas, lelkes munkája követte. A versidézetek szemléltetésére Borsos Miklós illusztrációit használták fel, amelyeket Szőlősi Mária, Jakab Ilona, Barócsi Ilona és ifjú Leszenszki László rajzolt hűségesen nagyobb méretre. Pompás munkát végeztek a fiatalok, amelyet Vámos József is elősegített lelkes, szervező tevékenységével. összefogtak az irodalomszerető emberek is a siker érdekében. A fényképek Szta- nek Ede és munkatársainak mesteri munkáját dicsérik, a szép felírásokat Vida László készítette. A tablókhoz szükséges anyagot az Asztalos KTSZ kölcsönözte, amelyet Tóth József esti tagozatos tanuló készített el kiállításra. Külön említésre méltók Szabó Áron általános iskolai igazgató értékes rajzai. A múlt héten pénteken nyitották meg ünnepélyesen a kiállítást. Gyulai Éva szakköri titkár üdvözlő beszéde után Tóth András tanár tartott tárlatvezetéses előadást a megjelent érdeklődőknek. Azóta többen megnézték a kiállítást, amelyet érdemes lenne legalább a megye középiskoláiban bemutatni, mint a fiatalok összefogásának, akarásának beszédes példáját. Azért, mert a lelkesedés, ügyszeretet kivételes produktu- | ma ez a kiállítás. Azt a ke- vés pénzt, amivel gazdálkodhattak, a járási tanács jó- i voltából kapták. Szinte a sem- ! miből csináltak valamit, olyan I emlékezeteset, amelyhez fogható példával nem dicsekedhetnek a pásztóiak; de amelyet folytatni és támogatni kötelesség. Mennyiség, vagy sorszám? Furcsaságok a nagyvilágból SZEGÉNY AMERIKAI FÉRFIAK Egy nemrégiben közzétett amerikai statisztika alapjan azt kell hinnünk, hogy az amerikai nők helyzete sokkal írígylésreméltóbb, mint a férfiaké. Az összeállítás szerint száz amerikai férj közül 66 egészen természetesnek tartja, hogy neki kell otthon ablakot tisztítani, 50 férj mindennapi feladatai közé tartozik a fürdőszoba és a WC tisztántartása, 25 pedig a padló beeresztését is elvégzi. Szabatos meghatározás — Tudod, Jean, vettem egy motorkerékpárt, szeretnék világot látni. — Tisztázzuk: ezt, vagy a túlvilágot? APRÓHIRDETÉS Kifogástalan állapotban . levő Skoda Oktávia Super, építkezés miatt azonnal eladó. Érdeklődni lehet Katona Tibor, Dorogháza Lenin u. 57. vagy telefon: Salgótarján. 12-61. (762) Nehéz az úf Lipcséig N, ÉZZE, HA MAR mindenáron ragaszkodik hozzá, hogy megírja, legjobb lesz, ha nem is említi, hol dolgozunk. Először is az egész nem olyan nagy ügy. Másodszor, amit elmondok, már a múlt zenéje, a lányok is rossz néven vennék... Akkor meg minek, nem igaz? Azt kérdezte, hogy jutott eszünkbe KTSZ- brigádot alakítani? Most szeretné, ha azt mondanám, hogy a lelkes fiatalok, meg miegymás. Dehogy. Nem is nekünk jutott az eszünkbe, hanem az igazgatónőnek. Az anyavállalatnál alakult egy ifjúsági brigád, azok nagyon törték magukat. Termelékenység, minőség, ön-MEO, satöbbi, satöbbi, ismeri, ezt írják maguk is örökké. Szóval, hogy ott bevált, a mi telepünk meg különben is zűrös volt, gyatra eredmények, azt hitte, itt is beválik. Mi meg gondoltuk, csináljátok, ez nekünk szüret, a fiataloknak külön munkaterem, kék munkablúz, s ezt úgy hívják: KISZ- brigád. Világos: kiemelt káderek, a fiataloké a jövő, meg minden, ezt a szöveget is ismeri, nem kell részletezni. Persze volt, aki ezt másként értelmezte. Például a munkavezető. Kimegyünk a folyosóra, kicsit sétálni, cigizni, vagy valamelyiknek a haját tupi- rozzák éppen, már jön, hogy miért nem dolgoztok leányok. Megkapta a magáét.. Tudja, a leányoknak nagyon csúnya szájuk van, ha nekiszabadulnak. Mi pedig tudtuk, hogy ez nem illik, de annál izgalmasabb. Csuda klassz érzés volt, hogy az embernek nem kell csomóra kötni a nyelvét. Otthon úgyis meghúzza magát, itt meg isten bizony, még büszkék is voltunk, hogy mi úgy beszélünk, ahogy akarunk, hisz’ kiemelt brigád vagyunk, még a telepvezető sem bír velünk. ± GY IS MENT EZ egy darabig. Fényesen éltünk. Emlékszem, az egyik kislány férjhez ment. Mi éppen dél- utánosok voltunk, s lejátszot- tuk az egész esküvőt, meg lakodalmat. Sajnos, fiúk nálunk nincsenek, női szakasz, fiúk nélkül meg hiányzik az egésznek a sava-borsa, de azért el- dalolgattunk. Prímán éreztük magunkat. De hát minden csoda három napig tart. Az első hidegzuhany akkor ért, mikor a fizetést kaptuk. A keresetünk egy fillérrel sem emelkedett, sőt. S ez még semmi. A telepvezető, meg a szak- szervezet kimondta: fel kell oszlatni a brigádot, mert csak lógunk, gorombáskodunk az idősebbekkel. No, hiszen, gondoltam, oszlassátok, ti akartátok, hogy csináljuk, nekem mindegy, én akár holnap visszamegyek a régi helyemre, de mire ezt végig gondoltam, belémcikkant valami: szanaszét menni, mikor ilyen jól összeszoktunk, meg otthon is tudják a KlSZ-brigádot, mit szólnak? A Ferinek is beszéltem róla, ő a vőlegényem, tudja, nagyon rendes fiú, kiskorában is mintagyerek volt, most meg kiváló dolgozó, vagy mi, hát most mit mondok neki, ha kérdez. És hirtelen olyan lehetetlenné vált még csak elképzelni is, hogy vége mindennek: volt KISZ- brigád, nincs KISZ-brigád. Végül az egészet úgy zártam le magamban, hogy a telepvezető úgysem meri megtenni, hiszen az igazgatónő kezdeményezte. Egyébként oltári rendes nő az igazgató, ismeri? Hajjaj, csavaros esze van, pokolian érti a módját. Mert akkor vágott le az istennyila, mikor a termelési ércekezle- ten kijelentette: kész, nem lesz ifjúsági brigád. Persze nem ilyen egyszerűen, ahogy én itt magának elmondom. Csak kékültünk, zöldültünk. Mert kiderült, hogy a leányok is körülbelül ugyanúgy voltak a brigáddal, ahogy én. Ügy kétségbe estek, hogy az nem igaz. S hogy félreértés ne legyen, az értekezlet után még be is hivatott bennünket az irodába. Ott kezdődött az igazi cifra mulatság. Nekem azt mondta, beszél a vőlegényemmel, mert annak fogalma sincs, kit vesz el feleségül, a másiknak azt ígérte, a szüleihez megy el. Naná, hogy rá- kezdtük a bőgést. Kértük, adjon haladékot. Nem és nem. Olyan zenebonát csaptunk, hogy potyogott a vakolat. Arra azt mondja, jó, kaptok haladékot, ha aláírtok egy kötelezvényt: többet nem káromkodtok, s aki megszegi, ötven forintot fizet büntetés- pénzt a közös kasszába. Nekünk a szemünk is felakadt. Ha azt kéri, igyuk ki az Ipolyi, vagy dolgozzunk háromszor annyit, mint most, gondolkodás nélkül aláírjuk. De hogy ne káromkodjunk? Megszoktuk. Először tetszeti, hogy milyen karakán gyerekek vagyunk, azután megszoktuk. S mi lesz, ha valaki megfeledkezik magáról? Nem az ötven forint miatt, hanem akkor egészen biztosan szétzavarnak bennünket. A leányok elkezdtek súgni-búgni. Végül előáll a Manci, tudja, az a kis dundi — ki sem nézne belőle ilyesmit, mi? — s azt mondja, igazgató néni, Nem lebet megállapítani, hogy a kereskedelem szakemberei magukévá tették-e Salgótarjánban azt az elvet, hogy a hellyel takarékoskodni kell. Történt ugyanis, hogy a Rákóczi úton egy nem nagynak látszó helyiségben .,195 húsbolt’’-ot helyeztek el. ahol mindössze két személy áll rendelkezésére a vásárlóknak. Ilyen formában a létszámot is megtakarították. Az ilyen újítás úgylátszik ragadós azzal az eltéréssel, hogy a formája változott úgy, hogy kiírják, hogy az űzném. lehetne, mondjuk csak húsz forint, mégis hátha eljár a szája valamelyiknek .. De az igazgatónő megkötötte magát. Én meg ismerem a leányokat, ha egyszer alkudozni kezdenek, már tulajdonképpen be is adták a derekukat. így is lett, odamentek szép sorjában és velem együtt aláírták a kötelezvényt. M 1,1 OST MEG ARRA KÍVÁNCSI, mi történt azóta. Lefogadom, azt szeretné, ha valami vérfagyasztó fordulat következne: baleset, vagy valamelyik leány belehalt, mert nem káromkodhatott, esetleg valamelyik úgy megváltozott, hogy otthagyta a gyárat és kolostorba vonult. Csalódni fog. Egyszerűen hetekig nem mertünk felállni a géptől: ha az ember dolgozik, nincs ideje fecsegni, következésképpen — nem járhat el a szája. Mondtam magának, hogy csa- v>aros esze van az igazgatónőnek, nem? No látja! Le a kalappal. És mit mondjak? Következő hónapban kétszer annyit kerestünk, mint előtte. Az egyik kislány még jutalmat is kapott. Jutalmat! Nevetnem kell. De ez még semmi! Az igazgatónő elhúzta a mézesmadzagot a szánk előtt. Először is november 7-én ünnepélyesen eltépte a kötelezvényt: lejárt a próbaidő, azt mondja, most már hisz nekünk írás nélkül is. Másodszor, kaptunk egy KlSZ-he- lyiséget, harmadszor: bejelentette, hogy jövő tavasszal utazunk az NDK-ba, gyűjtsük a pénzt. — Hogyan? — tá- tottuk el a szánkat. — Hát azzal, hogy dolgoztok, s akkor rentábilis lesz a vállalat, lesz nyereségrészesedés, igazgatói alap, miegymás. Meg azután társadalmi munkát is lehet végezni. Egymásra néztünk: alap rentabilitás, kínaiul van ez nekünk, de nem lehet letben hány fajta élelmiszer található. így a Salgó úton levő bolt fölé el is helyezték az első táblát: „156 élelmiszer”. Az is lehet, hogy a felírást végzők nem ismerik eléggé a helyesírást, mert a Rákóczi úton a Gyöngyvirág cukrászdát így számozták meg: 60 sz. üzem. A kiírások ilyen voltának okát találják ki az illetékesek, legalább meglátogatják a szóbanforgó üzleteket és megteszik a szükségesnek látszó intézkedéseket. Kacsák János rossz dolog, ha Lipcséig lehet vele utazni. Azóta, ne féljen, megtudtuk mi az. Utána, jártunk. A társadalmi m.vnka, az más, azt mindjárt tudtuk, kér* deztük is, mit lehet csinálni. Ott a szén, azt mondják, pa-i koljátok le a pincébe, tietek a pénz, mármint a KISZ-é. Kétszáz mázsa szén! Egy délelőtt elintéztük, mit szól hozzá? Nem grófi családból származik egyikőnk sem. Csak az eső ne zuhogott volna. De az sem érdekes. Mocskosak lettünk, nyomás a zuhanyozóba. Hanem a víz hideg. Mondom, leányok, függesszük fel a. fogadalmat, ezt a vizet nem lehet kibírni a háziáldás nélkül. A Manci erre akkorát kiáltott, hogy belecsendül a fülem: — Nem! — Nofene, mondom, de szent lettél, hát akkor legalább gondolatban. — Nem! — lármáznak velem már a többiek is, — azért is fizetni kell! Rendben van, mondom, majd gondolatban fizetek. Csak az árát mondom be hangosan. Eljutottam ezer forintig, arra már mindegyik tüsszögött és gurult a nevetéstől. Azután mentünk műszakba. Délutá- nosok voltunk. Még soha olyan jól nem ment a munka, mint aznap. M, OST MIT FINTOROG? Hogy még mindig ilyen szavakat használok. Az igazgató néni is mondta, hogy néha nem érti, mit mondunk. De hallotta volna két hónappal ezelőtt. Türelem. Lesz ez még másként, mire Lipcsébe indulunk. — És ne erőszakoskodjon. Minek az? így legalább azt ír, amit akar. Vagy tudja mit1 írja azt, hogy Szécsényben, vagy mondjuk Balassagyarmaton történt. No, most könnyebb a lelkének? Ügy sem hiszi el senki, hogy ilyesmi megtörtént Balassagyarmaton ... CSIZMADIA GÉZA
