Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-28 / 95. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII. ÉVF. 95. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. NOVEMBER 28. Bolgár pártküldöttség látogatása Salgótarjánban „Kongresszusi hangulat“ Egyik testvérpártunk me- sége valóban a nép szolgála- gyénkben járt küldöttsége ta, a párt az egész dolgozó jellemezte ezekkel a szavak- társadalom felemelésének, jó- kal az itt tapasztalt légkört, léte megteremtésének harcos Jártak ipari üzemben, tér- eszköze. melőszövetkezetben, beszél­gettek kommunistákkal és Elhangzott s a gyakorlati pártonkívüliekkel, öregekkel, élet igazolja, hogy: „A szö- és fiatalokkal. S mindenütt vetségi politikában a mun- az volt a benvomásuk. hogy kásosztály a kommunista vég- az emberek hétköznapjait va- célt és azokat a feladatokat lami ünnepélyesség színezi, tartja szem előtt, amelyeknek Idegennek és ismerősnek egy- megoldása az adott helyzet­forma közvetlenséggel nvilat- ben közelebb visz a kommu- koznak meg eredményeikről, nista végcélhoz is. A fejlődés céljaikról és a feladatok vég- jelenlegi szakaszában a fel- rehajtását fékező hibákról is. adat a szocializmus teljes fel­A meghatározás akkor pon- építése.” Ehhez, a szocializ- tos, ha úgy tekintjük, hogy mus alapjainak lerakása mindaz, ami közéletünkben után adottságaink vannak, forr és mozgásban tartja az objektív és szubjektív feltéte- alkotó. előre törő erőket, a lek állnak rendelkezésünkre, „hangulat” megszokott átme- S máris mutatják eredmé- neti értelmezésén túl állandó, nyeink, hogy a meglévő nem változó és nem lankaAó adottságokkal jól gazdálkodik, lelkesülés, belső tiszta tűz, azokat helyes irányba fej­telve biztonsággal, tudatosság- leszti a párt. Minden fő mu- gal és képességgel. Hiszen tatójában túlteljesített há- nem csupán a párt kongresz- roméves tervünk alapjain a szusának napjaiban táréval- második ötéves népgazdasági tunk, vitáztunk társadalmi, terv — több közbejött ko- gazdasági életünk politikai moly akadálv ellenére is — irányzatáról, a nagy és át- sikeresen valósul meg mind­fogó tervek helvi konkretizá- ezidáig társadalmunk össze- lásának lehetőségeiről. Még fogása révén. A két egymás csak nem is az irányelvek utáni évben bekövetkezett nyilvánosság elé bocsátásé- aszály, a mezőgazdaság gvors nak idejétől, hanem úgyszól- szocialista átszervezésével ván az MSZMP létezésének felmerült nagv beruházási első pillanatától. Pártunk kö- összegek és a honvédelemnek vetkezetes, marxista—leninis- külső kénvszer által diktált, ta eszmei alapon folytatott nem tervezett ütemű fejlesz- vezetési gyakorlata, a sokol- tése ellenére még az életszín- dalú, minden szempontra ki- vonal némi emelését is lehe- terjedő tudományos tervezés tővé tette népgazdaságunk az évek során egyre nagyobb egészséges fejlődése s a reális tömegeket nyert meg a szó- tervezés. cializmus építésének s tér- A kongresszus ünnepélyes, láza ezért hatja át az emberek millióit. Ezért esik mind több szó a szövetség még szorosabbra fűzésének A kongresszusi készülődés e]őnyeiről, a szocialista nem- így nem csupán a félmillió ze^ egység terebélyesítéséről, párttag ügye^ volt és nem- ergsítéséről s az így táguló csak az elmúlt néhány ho- források okos hasznosítá- nap munkája nyomta rá bé- Az ötéves terv követ­lyegét. Ugyancsak az említett kezg esztendeiben megváló- külföldi küldöttség tagjai s£tjuk a népiólét emelésére mondották el, hogy jól eső vonatkozó elképzeléseinket, érzés volt hallani az orszá- Elsősorban azáltal, hogy 1965- gos tervek jellemző és is- ig i6_17 százalékkal növel- mert számadatai mellett az il- j(ik egy főre jutó reáljö­lető gyár és termelőszövet- vedelmet, még több ember­kezet több évre szóló fejlesz- nek teremtünk munkaalkal- tési célkitűzéseit a vezetők- mat) javítjuk a bérarányokat tői s ugyanúgy az egyszerű a szakképzettség, a hozzáértés beosztott, névtelen dolgozók- jndexe szerint. Javítunk a tói is. „Nyílván a párttaggyű- sokgyermekes családok még lésen beszéltek ezekről a kér- mindig nem könnyű helyze- désekről” jegyezték meg s ki- tén: rövid időn belül emel- derült, hogy a dolgozó, aki a jük a kétgyermekes családok felvilágosítást adta, nem is családi pótlékát, könnyítünk párttag. az özvegyek körülményein. . ... ,, . . „ Növeljük a szülési szabadsá­Mert itt nálunk most a változtatunk az egész­mészetessé vált, hogy az egész nép óhaja, akarata jutott ki- seQe> fejezésre az elvek megfogal­mazásában. Néoyezerrel nőtt a? általános iskolai taoulák száma, 30 úi iskolai tantermet építettek az utóbbi három évben Több helyütt összeállították a községfejlesztés elmúlt há­rom évi eredményeit és ta­nácstagi beszámolókon, nép­front gyűléseken ismertetik azokat. Mátrakeresztesen. Nógrád megye egyik legeldu­gottabb községében például új iskola és művelődési ház épült az utóbbi három évben. Űj betonhidakat, közkutakat és villanyt is kapott ugyanez alatt az idő alatt a falu. A megye mezőgazdaságának fejlesztésére 266 millió forin­tot adott az állam az elmúlt évben és a községi tanácsok is több mint 100 millió forint községfejlesztési alapjukból gazdálkodtak a két kongresz- szus közötti időben. Nagyló- con egy év alatt 3 kilométer járda épült, korszerűsítették a művelődési és az egészségügyi házat. Ezenkívül 20 kpzséget és 50 termelőszövetkezetet vil­lamosítottak az elmúlt három esztendőben. A megyében különösen nagy eredménynek tartják, hogy három év alatt 4 ezerrel nőtt az általános iskolai tanu­lók száma. Ezt a növekedést a bányák, gyárak és termelő- szövetkezetek általános isko­lákba beiratkozott dolgozói idézték elő. Noha 30 új osz­tályterem is épült ez idő alatt a megyében, az előző évek át­lagához képest tovább emel­kedett az egy pedagógusra, sőt az egy osztály tanteremre jutó általános iskolai tanulók szá­ma is a megyében. Az MSZMP VIII. kongresz- szusán részt vett bolgár párt­küldöttség Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével hétfőn Salgótar­jánba látogatott. Eljöttek vá­rosunkba a pártküldöttség tagjai: Hriszto Sanov a Köz- Ponti Bizottság tagja, a Sztara Zagorai kerület párt- bizottságának első titkára és Jancsó Georgien, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Elkísérte a bolgár pártküldöttséget Ka- kuk Józsefné az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. A vendégek előbb a me­gyei pártbizottságot keresték fel. Itt Jakab Sándor, a me­gyei pártbizottság első titkára, Álics János a megyei pártbi­zottság titkára, továbbá a pártbizottság osztályvezetői és a városi pártbizottság ve­zetői fogadták a pártküldött­séget. A megyei pártbizott­ság székházában baráti eszme­cserét folytattak a magyar és a bolgár nehézipar, továb­bá a mezőgazdaság helyzeté­ről. Különösen az egyforma talajadottsá­gokkal rendelkező nóg­rádi és bulgáriai hegyvidé­ki állattenyésztés legújabb tapasztalatait ismertették részletesen egymással a me­gyei és a bolgár pártvezetők. Ezután a Salgótarjáni Táb­laüveggyárat keresték fel, ahol Varga Imre a gyári párt- bizottság titkára, Béres Lász­ló a Szakszervezeti Bizottság titkára. Hón György a gyár főmérnöke és a Táblaüveg­gyár más vezetői, dolgozói fogadták a bolgár vendége­ket. A gyár klubhelyiségében Hán György főmérnök tájé­koztatta a pártküldöttséget a gyár fejlődéséről. Többi kö­zött elmondotta, hogy a jövő évben a helyi erőforrásokra és a műszaki, fejlesztésre ala­pozva másfél millió négyzetmé­terrel gyártanak több táblaüveget majd Salgótarjánban, mint az idén. Kiemelte, hogy Tö­rökország után az idén már Olaszországba és Hollandiába is exportál minőségi táblaüve­get a salgótarjáni gyár. Varga Imre a pártbizottság titkára szólt arról, hogy a gyár dolgozói közül ötszáz­nál több a törzsgárda tagja. Harminckét brigád dolgozik és versenyez a szocialista munka brigád cím kitünte­tésért. Ezután több kérdés hang­zott el a gyártástechnológiára vonatkozóan és a termelés fejlesztését illetően, majd Bolgaranov a következőket mondotta: A mi üveggyá­rainkban jelenleg még prob­lémáink vannak a táblaüveg hullámosságával. Pesten nézegettük a ki­rakatokat s tetszettek ne­künk a szép, hibátlan, vas­tag kirakatüvegek. Azért jöttünk ide Salgótar­jánba, hogy választ kapjunk néhány ilyen irányú kérdé­sünkre. Hán György az üveggyár főmérnöke adott tájékoztatót ezekre a kérdésekre. A Tábla­üveggyár főmérnöke tapasz­talatcserét ajánlott fel a bul­gáriai Sztára Zagórai kerület táblaüveggyári dolgozói részé­re. A két táblaüveggyár kö­zötti szocialista munkaver­senyt is javasolta a főmér­nök. Ezt követően B. Bolgaranov a bulgáriai üveggyári szak­emberek üdvözletét tolmá­csolta a salgótarjániaknak. — A nagy bolgár kommunis­ta vezető, Dimitrov hívta fel a fi­gyelmünket rá, hogy ne­künk a szocializmus épí­tésében húsz év alatt na­gyobb utat kell megten­nünk, mint amit a kapi­talizmus több mint száz év alatt tett meg. Természetesen — utalt Hán György főmérnök javaslatára — számítunk az önök segít­ségére is. Helyeseljük az elv­társak által felvetett tapasz­talatcseréket, s számítunk is rá, hogy ez a barátság gigan­tikus erőforrás legyen mind a bolgár, mind a magyar üveg­gyártás számára. Pohárköszöntők hangzottak el ezután, Bolgaranov aján­dékokat nyújtott át a salgó­tarjáni gyár vezetőinek. A kölcsönös tájékoztatás után a bolgár vendégek a me­gyei és a városi pártbizott­ság vezetőinek, továbbá a a gyár dolgozóinak kíséreté­ben meglátogatták a gyár üzemeit. Az új táblaüveggyár, a Zagyva II. üzemeiben be­mutatták a bolgár vendégek­nek a gyártás folyamatát. B. Bolgaranov a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára különösen nagy érdek­lődéssel tanulmányozta a mi­nőségi táblaüveg gyártását. A bolgár vendégek a gyárlátoga­tás során nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Decemberben kezdik a gépek javítását a gépállomások got, ségügyi ellátáson s minden kongresszus tanácskozásainak befejezésével is tovább tart, mélyül ez a „hangulat . A körre ^terjesztjük a munka­dolgok összefüggnek: a kong- idß csökkentését Az épülő resszus nagy történelmi jelen- lakások számát 250 ezerről tőségének kisebbítése nélkül m ezerre emeljük 1965_ig. kijelenthetjük, hogy — eppen egyszerűségével és nyíltságé- Jól tudják dolgozóink, hogy val — építő munkánk min- e közvetlen célok elérése dennapjainak egyik fázisa számtalan intézkedést s az volt, amely szervesen folyik intézkedések nyomán minden- át holnapjainkba. A Közpon- ki részéről erejéhez, képessé- ti Bizottság tíz- és százezrek géhez mérten becsületes köz­véleményének felhasználásé- zájárulást követel. Számon val készített irányelveit tartják, nap mint nap ellen- újabb tíz- és százezrek kibő- őrzik a határozatok megvaló- vítésével, javaslataival gaz-. sulását s nem kívülálló vára- dagítva határozattá emelte a kozó álláspontjáról, hanem kongresszus. így már jóváha- saját cselekedeteik, a terme- gyott törvény minden magyar lomunkéban végzett teljesí- kommunista számára ez a téseik tárgyilagos mérlegelé- határozat, törvény, amelyet sével. végrehajtani szent kötelessé­günk. De önkéntesen, lelkes ISY él a hétköznapok ünne- egyetértésével törvényéül fo- pélyességében, hevében szü- gadta el egész dolgozó né- letett eredményeiben s a si- pünk is. Nem kell már ma- kerek létrehozóiban olyan gyarázni, hogy a kommunista feltűnően most és a későbbi elképzelések nem öncélúak: időkben is a külföldi elvtár­sija, érzi és elismeri min- sainkat oly elragadott kife- den becsületesen gondolkozó jezésre ösztönző megállapítá- ember, hogy a párt tevékeny- sa, a „kongresszusi hangulat.” Előkészületek a zárszámadásra Az idei év gazdálkodásá­ról megyénkben 134 termelő- szövetkezet készít zárszáma­dást az esztendő végén. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya a zárszámadási munkálatok előkészítéseként Balassagyarmaton összehívta a Nemzeti Bank járási fiókjainak hitelügyi előadóit, a já­rási tanácsok mezőgazda^ sági osztályainak köny­velőit és tervcsoport ve­zetőit. A november 27-én kezdő­dött, s négy napig tartó ok­tatás ideje alatt a zárszám­adások előkészítésében részt vevő szakemberek a zárszám­adások tennivalóit beszélik meg. A jövő hét folyamán pe­dig a járási mezőgazdasági osztályok hívják össze a ter­melőszövetkezeti elnököket, mezőgazdászokat és könyve­lőket, hogy megbeszéljék a zárszámadások legfon­tosabb előkészítő munkáit. A termelőszövetkezeti veze­tők oktatása valamennyi já­rásban ugyancsak négy na­pot vesz igénybe. Még folyik a mélyszántás, de a gépállomások megyei igazgatóságán már a téli gép­javítás gondjairól beszélnek. A fejlődésre jellemző, hogy tavaly csak januárban fogtak hozzá a gépállomások a ja­vításhoz, az idén viszont már december elsején megkezdik ezt a fontos munkát. A gépállomások már meg­kötötték a termelőszövetkeze­tekkel a szerződéseket a cse­remotoros javításokra, vala­mint a generáljavításokra a győri, szolnoki és hódmező­vásárhelyi gépjavító vállala­tokkal. A féléves javítási idő­szak első részében — február 28-ig — a ta­vasszal szükséges erő és munkagépeket javítják ki, majd ezután kerül sor a nyá­ri munkák során használatos gépekre. A javítási időszakban csak­nem 340 erőgép, több mint 370 eke, csaknem 100 tárcsa, 154 vetőgép, 40 disztiller és még több száz különféle mun­kagép kerül kijavításra. Csak­nem 110 erőgépet visznek fő­javításra. Ezek közül 72 gép kap új motort; ebből 21 ter­melőszövetkezeti gép. A szö­vetkezeti gépeket külön brigá­dok javítják minden gépállo­máson. A gépállomásiak arra tö­rekszenek, hogy minél több termelőszövetkezeti gépet javítsanak ki még az idén. Elsőként a tavasszal nagyon fontos gumikerekes univerzá­lis gépeket. Ezt a célkitűzést, valamint a szövetkezeti gépek gyors ki­javítását csak akkor tudják megvalósítani maradéktalanul, ha a termelőszövetkezetek az ütemterv szerint vi­szik be gépeiket a gép­állomásra. A tervszerűség betartását elő­segíthetik a járási gépesítési előadók is. A gépállomási igazgatóság megbeszélte a ja­vítási feladatokat az AGRO- KER-rel is. A balassagyar­mati kirendeltség az orszá­gos hiánycikkek kivételével jobban felkészült az igények kielégítésére mint a korábbi években. A gépállomások — ha erre szükség lesz — még vesznek fel szerelőket is, hogy sikeresen fejezzék be a javí­tási munkákat. I Miskolci Műszaki Egyetem és a nagybátonyi KISZ-fiatalok baráti találkozója Az év elején sokat Ígérő j üzemek fiataljai fogadták a baráti kapcsolat alakult ki a j vendégeket. Szombaton este a Miskolci Műszaki Egyetem1 bányász klubban a munkás­bányaművelési tanszakának fiatalok és az egyetemisták hallgatói és nagybátonyi bá- baráti találkozóján az egye- nyászfiatalok között. Az j ^em gs a bányaüzemek részé­egyetemről kikerült több fiatal mérnök dol­gozik már a nógrádi szénbányákban, s jelenleg is öt nógrádi bányászfia­tal tölti tanulmányi éveit az egyetemen. Az egyetem KlSZ-bizottsá- gának kezdeményezésére ta­vasszal találkoztak először az egyetem és a nagybátonyi bá­nyák fiataljai, s most a ba­ráti kapcsolat tovább mélyíté­se és a közös problémák együttes megoldása miatt újabb baráti találkozóra ke­rült sor. A Műszaki Egyetem har­minc bányamérnök jelöltje érkezett szombat délután Nagybátonyba, ahol a bánya­város KÍSZ-bizottsága és a Nagybátony környéki bánya­re egyaránt hasznos tapaszta­latcserére került sor. Több bányászfiatal hatá­rozta el, hogy továbbta­nul és az egyre nagyobb követelményeket támasz­tó korszerű bányaműve­léshez szükséges ismere­tekkel gyarapítja tudá­sát. Az egyetemisták a bányák sok gyakorlati feladatával, problémájával ismerkedtek meg. Vasárnap délelőtt közös KISZ-gyűlést tartottak a bá­nyász klubban. Ott voltak a nógrádi szénbányászati tröszt mellett működő fiatal műsza­kiak tanácsának, a párt és a KISZ-bizottságoknak és a Nagybátony környéki szénbá­nyák képviselői is. Csirke Pál, a salgói bányák egykori csillése, az egyetem hallgató­ja mutatta be a vendéglátók­nak az egyetemistákat, akik a mérnöki diploma megszerzése után a nóg­rádi szénbányákban kí­vánnak elhelyezkedni. Szuha ’ Miklós a’ Miskolcon végzett fiatal bányamérnök, a tiribesi bánya mérnöke a fiatal műszakiak lehetőségei­ről, megbecsüléséről tájékoz­tatta a harmad, negyed és ötödéves hallgatókat. Márton- hegyi Ferenc ötödéves hall­gató a bányászfiatalokkal va­ló találkozás és a bányavidé­ken szerzett tapasztalatok, gyakorlati ismeretek jelentő­ségét méltatta. Az egyetemi és a nagybátonyi fiatalok megállapodtak, hogy rendsze­resítik a kölcsönös látogatár sokat, kicserélik a munká­ban és tanulásban szerzett tapasztalataikat és . segítenek egymásnak a KISZ, a min­dennapi „élet és a munka fel­vetődő problémáinak megol­dásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom