Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-03 / 88. szám

1962. november 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Gyümölcstermelés JSógrádban Nógrád megyét talaj- és éghajlati adottságai egyaránt alkalmassá teszik gyümölcs- termesztésre. Nagyszerű ter­mést hoznak itt a különböző szilvaíajták, a rétsági és a balassagyarmati járás több termelőszövetkezetében az idén is biztos jövedelmet je­lentett a málna. A mélyebb fekvésű, jobb talajokon szé­pen díszük a fekete ribizke. A Magyarnándori Állami Gazdaságban termett téli al­ma, külföldi piacokon is megállja a helyét. Magyarnándori tapasztalatok A termelőszövetkezetek előtt álló lehetőségekre jó péida a Magyarnanuori Aüami Gaz­daság, ahol az éveit terv­szerű munkájának eredmé­nyeképpen az ország északi területen egyik legnagyobb kiterjedésű nagyüzemi gyü­mölcsöse jött létre. A gaz- dasagDan jelenleg mintegy 90U holdat foglal el a gyü­mölcsös területe. Ebből löl hold uj telepítés, főleg al­ma, szilva és birs. Az új telepítések meüett több mint 270 holdon uj csemetékkel pótoituk a faállományt. Így az utóbbi három év alatt mintegy 47 ezer különböző gyumolcsfacsemetét ültettek el a gazdaságban. A telepítéseknél a gazda­ságban azt az elvet követ­jük, hogy a gyumöicsia so­rokat lehetőleg kereszt irány­ban, vízszintesen telepítjük. Az egyoldalú talaj munkánál így lernieazetes sánc aiaKui ki, amely nemcsak a termő­talaj pusztulását akadályoz­za meg, ae a csapadék ei- folyasának is útját allja. En­nek megieieioen a gyümölcs­fa teiepitesenel széles sor és kis totavoisagot hagyunk. De ez a sor és tőtavoisag igen hasznos a tápanyag utánpót­lás szempontjából is. 'l'öbb éves tapasztalatom bizonyít­ja, hogy rossz talajban egyet­len gyümölcsfa sem hoz meg­felelő termést, de a viszony­lag gyenge talaj is alkal­massá válik gyumölcstelepí- tésre, ha pótoljuk a talaj tap- anyagveszteségét. Arra az ál­lami gazdaságnak sincs mód­ja, hogy a nagy ki terjedésű gyümölcsöst évenként meg­felelő szervestragya-mennyi- séggel lássa el, így ezt zöld- tragyaval pótolják. Zöldtrá­gya növénynek főleg a nagy tömegű biborherét, naprafor­gót és káposzta repcét vet­jük. Ez nyilvánvalóan nem zárja ki különböző műtrá­gyák adagolását a gyümöl­csösben. Még ma is sok vitára ad okot a nagyüzemekben, hogy érdemes-e gyümölcstermesz­téssel foglalkozni, meghozza-e a várt jövedelmet. Nálunk 1960- ban a tervezett 734 ezer forint helyett egymillió fo­rint volt a jövedelem a gyü­mölcsösből. Az 1961-es év­ben még nagyobbak az ered­mények. A betervezett nem egészen 2 milüó forint jöve­delmet mintegy 900 ezer fo­rinttal szárnyalta túl a gyü­mölcstermesztés. Ami az 1961- es évet illeti, még egy nagy tanulsággal szolgál. Meg­felelő gépesítéssel, szakszerű gépi növényvédelemmel vá­lik csak igazán jövedelmező­vé a gyümölcstermesztés. Az elmúlt évet úgy terveztük, hogy mintegy 275 ezer fo­rintot már eleve veszteség­ként könyveltünk el, amely a gyümölcstermesztésből adó­dik. A 12 erőgép, amelyet a gyümölcsösben foglalkozta­tunk, s az öt nagyüzemi nö­vényvédelmi gép, amelyhez mint 730 ezer forint tiszta jövedelemmel zártuk az el­múlt esztendőt. Az eddigi gyümölcstermesz­tési tapasztalatok alapján olyan elgondolásunk van, hogy az ötéves terv hátra­levő ideje alatt tovább nö­veljük a gazdaságban a gyümölcstermő területet. Je­lenleg ugyanis olyan gondok­kal küzdünk, hogy a gyü­mölcsszedésnél alkalmazott 5—600 munkásnak a júliusi, augusztusi hónapokban nem tudunk munkát biztosítani. vedelmezőségét. A jelenleg gyümölcstelepítéssel foglal­kozó termelőszövetkezetekben igen kevés a gyümölcster­mesztéshez értő szakember. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának kezdemé­nyezése, hogy a közeljövő­ben egyhetes tanfolyamon oktatja ki azokat az embere­ket, akik jelenleg mint gyü­mölcstermesztési brigádve­zetők dolgoznak, igen helyes, A problémát azonban az old­ja meg véglegesen, ha a növénytermesztő és állatte- A gazdasághoz tartozó Ga- nyésztő szakképzés mellett, liba-pusztán, fagymentes he­lyen könnyű szerkezetű ho­mokos területünk van, ahol nagyszerű termést adna a kajszi és az őszibarack, s a gyümölcsszedés éppen azokra a hónapokra esik, amelyben jelen pillanatban a gazdaság­nak gondot okoz a gyümölcs­szedésnél alkalmazott munká­sok foglalkoztatása. A terv megvalósul A lehetőségek a gyümölcs- termesztésre tehát adottak a megyében. Nagyüzemi telepí­tésnél csonthéjasok, alma- termésűek és bogyósok egy­aránt számításba jöhetnek. Ennek megfelelően az ötéves gyümölcstelepítési program szerint mintegy 1100—1200 holddal növekszik a megyé­ben a gyümölcsösök területe és az ötéves terv végére el­éri a 2500—2600 katasztrális holdat. Az idei őszön a te­lepítési munka már megkez­dődik, s 265 holdon telepí­tenek gyümölcsöst, főleg bo­gyós termésűeket a szövet­kezetek. A nagyarányú gyümölcs- telepítés két nagyon fontos problémát vet fel a termelő- szövetkezeteknél, amelyek nagymértékben befolyásol­ják a gyümölcstermesztés jö­nagyobb gondot fordítanak gyümölcstermesztő szakembe­rek, szakmunkások képzésére is. Emellett igen komoly gon­dot okoz a termelőszövet­kezeteknek, hogy hiányzik a megfelelő permetező felsze­relés is. A növényvédő ál­lomás az egyre növekvő fel­adatokat képtelen elvégezni, ezért igen helyes, hogy egy­re növekszik azoknak a ter­melőszövetkezeteknek a szá­ma, amelyek saját maguk vásárolnak növényvédő gépe­ket, permetező felszerelése­ket. De mindezeken túl, úgy gondolom, nem árt néhány szót arról is szólni, ami ugyancsak foglalkoztatja a gyümölcstermő nagyüzemeket: a gyümölcs értékesítése, hasz­nosítása. Ez ugyan még a közeli években nem okoz gon­dot, de nem árt, ha a me­gye vezető szakemberei már most foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen lehetőség van arra, hogy a termelő- szövetkezetek itt a megyében értékesítsék, dolgozzák fel majd a jövőben a megter­melt különböző gyümölcsféle­ségeket. Gebri Pál a Magyarnándori Áll. Gazd. gyümölcskertésze Mezőgazdasági gépalkatrészgyártás Salgótarjánban A Salgótarjáni Acélárugyár Gazdasági Szerszámgyárában fontos mezőgazdasági gépal­katrész készül a mezőgazdasá­gi gépgyárak részére és az ál­lami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben alkalmazott gépek pótalkatrész utánpótlá­sára. Salgótarjánban gyártják a boronatárcsákat, a kultivá- torkéseket, a traktorkapaszko­dókat és a trakotorvontatású ekék szinte valamennyi al­katrészét. Eddig csak a ha­zai gyártmányú gépek alkat­részei készültek Salgótarján­ban. A szomszédos baráti országokból vásárolt gépek és eszközök alkatrész utánpót­lását a gépeket szállító or­szágokból igyekezett megol­dani a külkereskedelem. Ez a megoldás azonban az impor­tált gépek számának növe­kedése következtében nem ve­zethetett eredményre. Ezért a mezőgazdaság üzemeiből érkezett javaslatok alapján a Salgótarjáni Acélárugyár kez­deményezte a külföldről be­szerzett gépek alkatrészeinek is a hazai gyártását. A Gazdasági Szerszámgyár­ban idén harminchárom mil­lió forint értékű, összesen két­ezerháromszáz tonna alkat­részt gyártanak hazai gyárt­mányú gépekhez. Jövő év első napján azonban megkez­dik a mezőgazdaságban alkal­mazott több mint tizenötezer külföldi gép alkatrészeinek gyártását is. Eddig im­portból fedezett, összesen ti­zenhárom millió forint ér­tékű mezőgazdasági gépalkat­részt készítetlek jövőre Sal­gótarjánban, s ezzel január­tól kezdve megoldódik mező- gazdaságunk jelentős gép­parkjának: a szovjet, a ro­mán, a lengyel és a csehszlo­vák gyártmányú mezőgazda- sági gépeknek pótalkatrész el­látása. Á második ötéves terv mezőgazdasági feladataihoz A NEB vizsgálatának anyagából A második ötéves tervben megyénk mezőgazdaságára is komoly feladatok hárulnak. Csupán a tsz gazdaságoknál búzából 11, kukoricából 16, burgonyából 95,5, cukorrépá­ból 160 mázsa átlagtermést kell elérni. A megnövekedett feladatok elősegítése volt az indító oka annak, hogy a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság járásonként három-négy, megyei viszonylatban össze­sen 18 termelőszövetkezetben, neves mezőgazdasági szak­emberek részvételével vizs­gálatot végzett annak meg­állapítására, hogy a második ötéves tervben előirányzott fontosabb növényféleségek hozamnövelésének eléréséhez biztosítva vannak-e az alap­vető szükséges anyagi, techni­kai, kémiai, agrotechnikai fel­tételek. Kiterjedt a vizsgálat arra is, hogy megvannak-e a szükséges feltételek és megfelelően felhasználják-e azokat. A megyei növénytermelési hozam alakulása az orszá­goshoz viszonyítva a közepes­nél jobbnak mondható. Tehát még komoly erő­feszítéseket kell tenni, hogy elérjük az országos szintet. Ha figyelembe vesszük dom­borzati viszonyainkat, a még kifogásolható gépi ellátottsá­got, a hozam növelésében ránikháruló feladatainkban gondjaink megnövekednek. Hogy a munkánkat sikerrel még most kettőt vásárolunk, | végezhessük, igényű a mező- megtette a hatását. A terve- j gazdaságunk a váltva forgató zett veszteség helyett több i ekéket, az altalajlazítókat és az ehhez hasonló korszerű gépi felszereléseket, — álla­pította meg a vizsgálat. Felhívja a figyelmet a me­zőgazdasági szakemberellá­tottság alapos megvizsgálásá­ra is. Ugyanis szakemberek tekintetében mind mennyi­ségben, mind minőségben ki­fogásolható az ellátottságunk. Megállapították, hogy a mezőgazdasági isko­lákban végzett szakem­berek igen jelentős szám­ban az üzemekben, hiva­talokban helyezkedtek el. A vizsgálat felhívta a figyel­met a tsz-tagok kedvezőtlen korcsoportonkenti megoszlásá­ra is. Míg a 26—40 évig a ta­gok száma 19,2 százalék, ad­dig a 41—50 évig 32,5 száza­lék. A vizsgálatot végző' szak­emberek felhívták a figyel­met, hogy az intenzív bú­zák vetésterületének kijelö­lésénél a tanácsi szervek és egyes tsz-ek még mindig öt­letszerűen járnak el. Minden megfontolás nélkül vetnek. De általában a kenyérgabona termesz­tésénél a termelőegysé­gek nem egy kialakult vetési sorrendben, hanem ötletszerűen odavetnek, ahol üres földjük van. Végső fokon a NEB vizsgálata felhívta a figyelmet, hogy az eddigi évek terméseredmé­nyeinek emelkedése kevés ahhoz, hogy a második öt­éves terv végére például bú­zából a tervezett 11 mázsa hol- dankénti átlagot elérje. Több javaslatot terjesztet­tek be a célkitűzések elérése érdekében. Szükséges például, hogy a domborzati viszonyok­nak megfelelő gépeket kapjon a megye. A műtrágyát időben és mennyiségben megfelelően alkalmazzák. Meg kell szün­tetni az olyan zavaró körül­ményeket, mint ami a leg­utóbbi időben is előfordult: az AGROKER a legsürgősebb munkák idején október 15-től november 1-ig végzi a leltározást és a gépi alkatrészekért Kecs­kemétre kellett utazni, s ez nagy munkakiesést okozott. Sok kifogás éri a Szolnok megyei Gépjavító Vállalatot is, mert 200—300 hold meg­munkálása után az általuk javított Sz. 100-as traktor rendszeresen elromlik. A műtrágya vonatkozásá- sában javasolja az ellenőrzés a nitrogén műtrágya alkalma­zását. Egy katasztrális hold szántóra éves átlagban 1 mázsa nitrogén műtrágya kel­lene. Az említett és ezenkí­vül még több más javaslat megvalósítása kétségtelen elő­segítené a hozam növelését. A Népi Ellenőrzési Bizottság szerint a többi között szük­séges volna tanfolyamokat indítani a mezőgazdasági szakemberek képzésére, na­gyobb figyelmet kellene fordítani a szervestrágya fel- használására, fel kellene ku­tatni a végzett szakembere­ket, és a gépjavítási munkák megoldására egy megyei köz­pontot felállítani. A jó savanyú káposzta milliós jövedelem Dejtáron Mi a jó savanyú káposzta kezet budapesti, Fém utcai titka? — erre az ínyenc kér- árusító helyén rendkívül ke­désre kértünk választ a ta- resett csemege. A tsz sava- posókádak mellett Baranyai nyitó üzeme 1961 elején lé- Istvántóli a dejtári József tesült, s az idei terv sze- Aitila termelőszövetkezet kon- rint 25 vagon káposzta, 3 va- zervmesterétől, aki az itteni gon kovászos és ecetes ubor- asszonyok szerint szigorú őri- ka, 50 mázsa bogyiszlói pap- zője ennek a titoknak. rika savanyítására kerül sor itt, a bevétel a kedvezőtlen — A káposztát elsősorban időjárás, gyengébb termés eU is megsózzuk. A só a ta- lenére is egymillió körüli ösz- posásnál kioldja a vizet, ezt szeget Ígér. le kell szedni. A három­százalékos sóoldaton kívül Az üzem szép jövedelme szükséges még a savanyítás- újabb építkezésekre serkenti hoz birsalma, babérlevél, ma- a termelőszövetkezetet. Tíz gyarbors. Ezektől kap zama darab ' 60 hektós betonkád tot, jó ízt kellő hőmérsék- készül most, s jövőre már létén a káposzta. az eddiginél korszerűbb és Hogy a dejtári savanyú ká- kényelmesebb körülményei poszta, uborka, paprika va- között dolgozhat a konzervá­lóban szakértő irányítással 1° brigád, amely jelenleg 8 készül, annak az a bizony- asszonyt és 3 férfit foglal- sága, hogy a termelőszövet- koztat. Bella János, Lukács Ferenc és Lukács Ferencné szorgalom­mal etetik az örlőgépet. Itt készül a finomra metélt apró­káposzta. Bella Lászióné és Pásztor Lászlóné töltögetők munkáját Baranyai István konzervmester ellenőrzi. A sózás művé­szete már őrá vár. így készülnek a 60 hektós savanyító betonmedencék, ame­lyekben milliós értékű savanyúságokat érlel majd a ter­melőszövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom