Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-17 / 92. szám

2 NÓGRÁDI NSPÜJSÁO 1962. november 17. Küldötteink A Magyar Szocialista Mun-j káspárt jövő héten kezdődő! VIII. kongresszusán 21 elvtárs; képviseli megyénk párttag-1 ságát. A küldötteket a nem-2 rég lezajlott pártértekezleten < választották meg. Lapunk legutóbbi számában^ küldötteink egy csoportját! mutattuk be, most közöljük aj többi elvtárs fényképét. Jó utat és eredményes mun-1 kát kívánunk megyénk képvi-j selőinek, történelmi jelentő­ségű pártkongresszusunkon. ...Iwqij ezt a itieíjíiizteltelht meg. ízűtgáüuujam... ” Már azt is lehet mondani így igaz: legyen minél több két. Na, meg a kisebb Chi- róla, hogy világot járt. Hi- eredményesen termelő „ki- kány-lány, ha hazamegy az szén még élénken emlékeze- váltságos” akik a jó munka iskolából. Mert a legnagyobb tében vannak a kievi, karlo- végzése mellett jóindulatú, gyermek — szintén leány — vi, moszkvai utcák, emberek, segítőkész társai is egymás- Balassagyarmaton jár gimná- események, egy több ezer ki- nak. ziumba, most készül az^ érett­lométeres út rengeteg ta- rhikánv Józsetné keveset séöire. A középső, a fiú, szin­pasztalata. Harmincad maga- megfontoVtían beszélő, mindig g? kalciumban val, az Országos Notanacs mos0ivaó mozaékonv asszony Mind 0 ketten kollégiumban delegátusaként október má- Alig Néhány 9 éve 1tagja \ l^knak, de hetenkent egyszer sodik felében járt külföldön pártnak, de a közösségi és Malkoznak egy rövid orara Chikány Józsefné, a Börzsöny magánéletével egyaránt pél- edesanVlukkaL . lkainál meghúzódó történél- daképe lehet faluja kommu- iskolába- a Osztályfőnöki órán IV. b-ben a Arminiczki Jánosné, a szandai Lenin Termelőszö­vetkezet párttitkára Kanyó Béla elvtárs, Szécsétiyi Járási Pártbi­zottság titkára Amikor az beutazik a városba — szin- kihelyezett mezőgazdasági technikum hallgatója. Tavaly, egy év alatt végezte el a hetedik, nyolcadik általános iskolát és a mezőgazdasági szaktan- folyamot Cegléden. Most kü­lönbözetizik, hogy egy évei megspóroljon a technikum­ban. Párttitkár, a szocialista bri­gád vezetője, asszony és csa­ládanya, középiskolában tanul, külföldre megy tapasztalat­cserére — s most három nap múlva Budapestre is, a párt VIII. kongresszusára: Nem banálisak az őszinte szavak: — Ennél nagyobb élményt sohasem kívánok életemben. S nagyon sokáig kell élnem, hogy ezt a megtiszteltetést Mozdonyvezető férje az or- megszolgálhassam. ) mondják és legyintenek a fér- szág távoli vasútvonalait jár­i fiák. gs bizony ez a lenézés ia mdr több mint húsz éve. .. .Optimizmusa, fáradhatat- [ a szükséges segítés elmaradd- Otthon nagyapa, a hetven éven lansága, akarata biztosítja ) sában is nem egyszer érez- felüli fürge kis ember őrzi a ezt a dús programú hosszú j hetö volt eddig. Napokig, he- házat, a baromfiakat, méhe- életet... < tekig rimánkodtak, aztán ve- í szekedtek az időben történő } trágyázásért a kertészetben. ^ Végül ők, az asszonyok ma- •< guk végezték el — a férfiak f szégyenére ezt a munkát. Rengeteget dolgoztak, hisz a íj rossz időjárás is ellenük volt. I Mégis azt mondták rájuk a * többiek, mikor terven felüli termelvényeik után prémiu­mot kaptak, hogy „persze, mert a szocialista brigád tag­jai kiváltságosak.” — Ezért is javaslom, hogy a mezőgazdaságban minél több szocialista címért dolgo­zó brigádot szervezzenek, de most már és elsősorban a fér­fiak között is — mondotta a járási pártértekezleten. S ) mi múltó Nógrád község tér- nisláinak. melőszövetkezetének párttit­kára. Azt mondja most, hogy az itthoni, megyeszerte híres kertészeti szocialista brigád­juk egyik tagjának szemléle­tével járta a nagy szocialista országod, elsősorban a szak- j ember vizsgálódásával gyűj­■ tötte a tapasztalatokat. S I mindjárt el is árulja a leg- ) főbb tanulságot: korszerű ön- j tözéssel és nagyfokú gépesl­■ téssel kell növelni a termelő- szövetkezet kertészetének jö­vedelmét. Néhány nappal Szovjetunió­beli útja előtt a rétsági já­rási pártértekezleten hallatta hangját. Elmondotta ott, hogy brigádjával ugyan elérte már 1 a, szocialista címet, de a tsz j férfi tagjai, még a tsz veze- ■ tői előtt sincs igazi megbe- ‘ csülésük. „Asszonymunka”, Házi építöbrigádok és négy vállalat végzi el a jövő évi termelőszövetkezeti építkezéseket Szemerédy László, fiatal test­nevelő tanár az osztályfőnökük, „elvész” a diákjai között, így vezeti be az órát: — Ismeritek a dalt „Oly mesz- sze van hazám”, Mikes leveleit, a hazáról szóló gazdag irodal­munkat: Beszéljünk ma erről a fogalomról. Nos, Pityi Júlia akar­ja kezdeni, tessék. — A haza az a föld, ahol szü­lettünk, élünk, amelyben a nép nagyobb része azonos nyelvet be­szél és közös hagyományokkal rendelkezik. S az igazi hazafi, aki népével él együtt, a nép jó­létének, békéjének ápolásáért munkálkodik, ezért áldozatra is képes. Poór Péter közbeszól: — Sok olyan hazafit Ismerünk történelmünkből, akik éppen ilyen törekvéseik miatt távol kényszerültek élni hazájuktól, mint Rákóczi, Kossuth, a szabad­ságharcosok, a munkásmozgalom vezetői, kommunisták ezrei: mind­annyian hazafiak voltak, ha nem is itt éltek. Ismét a tanár: — A múltban azt tanították, hogy a szegénynek nincs hazája. Pászti Mihály jelentkezik. — Tatár, török, német dúlások, évszázados igák alatt nyögött a nép, amelynek csak annyi joga volt, hogy vérezzen és pusztul­jon az urak érdekeiért. A nép, a szegény, a kisemmizett, az el­nyomott nép fiai voltak akkor is az igazi hazafiak, nem azok a vagyonosok, akik hazafiságról szónokoltak a parlamentben, de semmit nem kockáztattak a ha­záért. Beszél, beszél, elragadja a hév, arca pirosra hévül, fényesen ra­bián Ferenc, Sándor Ferenc a nemzetiségekről, Glózlk Adrienne, Meló Mária a nemzetközi összefogásról, az Internacionaliz­musról beszél. Borovszky Mária a kubai hazafiak példájával ér­vel, Pilisi Ferenc pedig a fiata­lok kötelességét említi, a tanu­lást, a közösségi munkát és fel­idézi a nyári építőtábor emlékeit, Igen a Balassagyarmati Szántó- Kovács János Gimnázium IV/b. osztályának tagjai, azok közössé­gi szelleme példája lehet minden középiskolásnak. Nemrég Ma- gyarnándorban három napot töl­töttek az állami gazdaságban. Szilvát szüreteltek s osztályfőnö­küknek a harmadik napon Bu­dapestre kellett utaznia. „Aztán szégyent ne hozzatok rám, mert nem leszek itt” — Így köszönt el tőlük. Ezen a napon másfél­szer annyit szüreteltek, mint az előzőn. Elmondják, hogy egyik társu­kat tavaly a másik gimnázium­ból magatartása és rossz tanul­mányi eredményei miatt eltaná­csolták. Ez az osztály befogadta — és megnevelte: ma már jó kö­zepes tanuló, nem nyegle, nem cigarettázik, mint azelőtt, » első mindig a közös munkák! an. Különböző munkákból jelenleg 3000 forint vagyonuk van a ta­karékban, s ebben a tanévben még keresnek hozzá, hogy az érettségi körüli sok kiadással ne terheljék szüleiket. S van egy „osztálymalacuk’1. Tavaly vették hathetes korában. Kiadták felesbe hizlalásra s most, e hónap 24-én, szalagavató­jukon a volt 300 forintos kurta- farkúból 100 kilós hízót vágnak A közelmúltban meghatá­rozták a jövő évi termelőszó­vetkezeti építkezések kivite­lezőit. A Megyei Termelőszö­vetkezeti Beruházási Iroda négy vállalattal kívánja el­végeztetni a jövő évi beruhá­zások munkáinak nagyobb ré­szét. A csaknem 40 milliós beru­házási összegből azonban 15 millió 400 ezer forint értékben a házi építőbrigádok végzik el Hogyan valósulnak meg a községfejlesztési tervek? Jedlicsfca Gyula elvtárs, a Salgótarjáni Városi zottság titkára Ozsvárt Ferenc elvtárs, a Balassagyarmati Járási Párt­bizottság titkára Orvosi rendelő és lakás Bárnán Barna községben 1962-ben a községfejlesztésből egy or­vosi rendelő és orvosi lakás építését tervezték. A község a célkitűzéseknek megfelelően < elvégeztette a munkát, amely­nek értéke 143,821 forint. Az ► építkezésnél a lakosság 26,675 ’forint értékű munkát végzett, 1 saját anyagot pedig 7,519 fo- Jrint értékben használtak fel. ► j Ezzel az építkezéssel Bárna i község régi problémája oldó- jdott meg. Mindezek mellett .azonban nagy jelentősége van | az orvosi rendelő és lakás [építésének abból a szempont­ból is, hogy a Bárna székhe­lyen működő orvos a környe- Iző falvak egészségügyi ellátá­sát is biztosítani tudja. Zabar község fejlesztése érdekében Zabar községben 1962-ben a kőzségfejlesztési tervfelada­tokhoz 78,749 forint állt ren­delkezésre. Ebből társadalmi munka 4 ezer forint volt. Legfőbb céljuk az volt, hogy megoldják a község két utcá­jában: a Petőfi utcában és az Oj-soron az út építését A fel­adatok végrehajtását október hónap végére tervezték, ame­lyet a célkitűzésnek megfele­lően el is végeztek. Erre 23,982 forintot forítottak, azonkívül 4 ezer forint értékű társadal­mi munkát végzett a község lakossága. 17,430 forintos költ­séggel községrendezési térké­pet készítettek, amelynek már az lesz a feladata, hogy segít­se Zabar község további ren­dezését. a munkákat, míg 12 millió 800 ezer forintnyi összegből az ÉM. Állami Építőipari Válla­lat épít. A kivitelezők között szerepel még a tanácsi építő­ipari vállalat, a Víz- és Csa­tornamű Vállalat és a Ba­lassagyarmati Villany és Épü­letszerelő Vállalat. A Közép- Dunavölgyi Vízügyi Főigazga­tóság pedig 10 öntöző telepet készít el. Megkezdte előadásait a salgótarjáni bábegyüttes A salgótarjáni József Attila Művelődési Otthon keretében működő bábegyüttes,—amely­nek irányítását Rétéi Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának előadója látja el, — érdekes, változatos munka­tervet állított össze az új is­kolai év idejére. A bábcsoport a tervek sze­rint a salgótarjáni előadások mellett számos bemutatót tart a megye különböző helysé­geiben is. A bábosok az év folyamán kis színpadjukra vi­szik Móricz Zsigmond meséit, bemutatják a krétamesét, va­lamint a Bátor lovacska és a Mese a kék kutyáról című mesejátékot, amelyeknek va­lamennyi díszletét és figurá­ját maguk tervezik és készí­tik. A kis együttes már hozzá is látott a munkaterv meg­valósításához s legutóbb Nagy- bátonyban vitte komoly si­kerre a gyermekközönség előtt Móricz Zsigmond meséit. gyognak szemei s azt hinné az ember, nem is harminc valahány társához szól most, hanem sok­sok ezer olyan emberhez, aki messze idegenben sóhajtva, vagy átokkal gondol az elhagyott föld­re. Kristók József a nacionalizmust fejtegeti s meghatározza a sovi­nizmust, Galcsik István az afri­kai felszabadító harcokról, Fá­a hozzátartozók megvendégelésé- re. ... Már régen csöngettek s a folyosón folyik tovább a beszél­getés. Vizsgák miatti izgalomról} továbbtanulásról, egyetemi felvé­teli nehézségekről, tervekről, cé­lokról, amelyeket ezek a fiatalok ilyen szívvel, ennyi akarással és magabiztossággal — kétségen kí­vül meg is valósítanak. HÍREK BALASSAGYARMATRÓL A városi szeszfőzde az utóbbi időben komoly mérvű rekonstrukción ment keresz­tül, amely már kezdi meg­hozni gyümölcséi. Amíg a ko­rábbi években az üzem vesz­teségesen működött, az idén már túlteljesítette éves bevé­teli tervét. A tervezett 385 000 forint összegű előirányzattal szemben tényleges bevétele 454 000 forintra alakult a III. negyedév végén. A városi tanács a jövő év­re vonatkozóan a lakosság községfejlesztési hozzájárulá­sának mérvét a százalékos alapon fizetők tekintetében a jövedelemadó után 15 száza­lékban, a csak házadót fize­tők után 20 százalékban, míg a tételesen fizetők viszony­latában egyenként, azonos mértékben, 120 forintban ál­lapította meg. a Jakab Sándor elvtárs, megyei pártbizottság első titkára Godó György elvtárs, a Rétsági Járási Pártbizottság titkára Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára Mainz József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára Boros Sándor elvtárs, László István elvtárs, a KISZ megyei Bizottságának a Pásztói Járási Pártbizottság titkára titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom