Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-14 / 91. szám

2 NÓGRÁDI NBPÜJSÁO 1962. november 14. Küldötteink ( A párt VIII. kongresszusán c 21 elvtárs képviseli megyénk' párttagságát. A küldötteket | a nemrég lezajlott pártérte- { kezleteken választották meg. ‘ Bemutatjuk a kongresszusi« küldöttek egy csoportját és \ sok sikert kívánunk nagyje- , lentőségű munkájukhoz. Lehetőségeink biztosítottak a szénbányászat feladatainak teljesítésére SÜLT TIBOR ELVTARSNAK, A SZÉNBÁNYÁSZÁT! TRÖSZT FŐMÉRNÖKÉNEK NYILATKOZATA Pothornik József: a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Hosszú évtizedes munkásmozgalmi múltja, a tröszt gazdasági eredményeiért folytatott harca ismét méltó­vá tette arra, hogy szénme­dencénk kommunista képvi­selje a kongresszuson. Sándor Vilmosné: a Salgó­tarjáni Üveggyárban, mint beíró dolgozik. Becsületes munkájával, példamutató ma­gatartásával méltó lett arra, hogy megyénk ipari üzemei­ben dolgozó nőket, brigádta­gokat képviselje a kongresz- szuson. Róka Mihály: vezérőrnagy, megyénk országgyűlési kép­viselője. Már több mint egy évtizede képviseli megyénket az országgyűlésben. A megye érdekeiért kifejtett odaadó munkájával érdemelte ki kongresszusi küldötti megbí­zatását. Nemcsak a szénmedencében, de az egész ország iparágában élénk érdeklődéssel kísérik a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tevékenységét. Mint ismere­tes, a tröszt — hosszú évek óta először — elmaradt terve teljesítésében és még ma is súlyos adósság terheli szénme­dencénk számláját. Az elmúlt hónap termelési és termelé­kenységi eredményei bizta­tóak, azt mutatják, hogy fi­zikai és műszaki dolgozóink összefogtak a kongresszusi munkaverseny sikeréért. Mun­katársunk kérdést intézett SÜLT Tibor elvtárshoz, a Szénbányászati Tröszt főmér­nökéhez, a jelenlegi helyzettel, a felkészüléssel és a jövőben 1 várható átszervezéssel kapcso­* latban. £ • — A Nógrádi Szénbányá- 1 szati Tröszt üzemeinek ve- izetői október 23-án műszaki ‘ tanácskozáson beszélték meg >a széntermelés feladatait. Meg­vitatták és értékelték a párt­ikongresszus tiszteletére tett ► felajánlások teljesítését. Meg­állapították, hogy a felaján­lások egy részét teljesítették, jde a legfontosabb mutatók ■ teljesítésénél még a tervszá- í mókát sem érték el. 1 Az összteljesítmény-tervet Jaz év során a tröszt folya­► matosan túlteljesítette, így I fizikai mértékegységben mér- jVe a nógrádi szénbányászat­iban 8 kilogrammal emelke- ,’dett a produktív teljesít- (mény. Ugyan ez alatt az idő 'j alatt az árbevételi tervet nem sikerült teljesíteni, mert a gyengébb minőség miatt 2.24 forinttal tonnánként olcsób- , ban lehetett csak értékesíte­ni ni a kitermelt szenet. így a ^ háromnegyedév alatt az ár­bevételi kiesés meghaladta a ►6 millió forintot. Z A műszaki tanácskozáson 4 bátor őszinteséggel vitatták meg az elkövetett hibákat és az elért eredményeket. A vitá­ban a jövő lehetőségeit is feltárták. A tanácskozás kö­zéppontjában A JÖVŐ FELADATAINAK MEGOLDÁSÁT, a lehetőségek kiaknázását ál­lították. I A szorospataki üzemegység ► kollektívája nevében a bá- Znya főmérnöke Ígéretet tett, ^hogy a harmadik negyedév­ben bekövetkezett lemaradást az év hátralevő részében be­hozzák, sőt a kongresszus tiszteletére tett felajánlásai­kat is teljesítik. Versenyre hívta a többi üzemegységek dolgozóit is, hogy megfelelő gazdasági eredményekkel se­gítsük pártunk politikáját. A tanácskozás során a tröszt valamennyi üzemének vezetői magukévá tették a szoros­patakiak felhívását és ahhoz csatlakoztak. A tröszt egyes tervszámai­nak éves szinten történő — gazdaságilag is indokolt — túlteljesítése érdekében a tröszt vezetősége meghatároz­ta az üzemek részére a fel­adatokat. Ezek a feladatok a mennyiségtől és minőségtől függő árbevétel fokozása, az import fenyőbányafa felhasz­nálási arányának csökkenté­se, a korszerű technológiák további elterjesztése stb. En­nek megfelelően célprémium lett kitűzve a hazai terme­lésű lombos bányafa felhasz­nálási arányának növelésére, a korszerűen biztosított vá­gatok folyóméter tervének túlteljesítésére, a géppel jo- vesztett — és felrakott szén­mennyiség magasabb arányá­nak biztosítására. Mindezen feladatok között azonban LEGDÖNTŐBB AZ ÁRBEVÉTELI KIESÉS BEHOZÁSA, amely a mennyiségi és mi­nőségi terv teljesítésétől függ. E feladatainkat megfelelő gondossággal, önköltségi ter­veink pontos betartásával kell végrehajtani, hogy a szén- termelés költségei ne növe­kedjenek. Csak így biztosít­ható a tröszt önköltségi ter­vének éves szinten való tel­jesítése. A(z anyaggazdálkodás vo­nalán a tervszerű felhaszná­lást, továbbá a visszarabol­ható — és hulladékanyagok újrafelhasználását, az anyag­normák pontos betartását az év hátralevő részében a mű­szaki vezetésnek biztosítania kell. Trösztünk a nyári időszak­ban elmaradt a darabos szén­féleségek termelésében. így a lakosság tüzelőellátására szol­gáló háztartási szenekben kö­rülbelül 1500 vagon szén szál­lításával maradt adós. Már az októberi hónapban meg­felelő intézkedések születtek, hogy a belkereskedelem szá­mára a tervekben meghatá­rozott szénmennyiség biztosít­va legyen. A havi tervmeny- nyiségen felül — a korábbi időszak adósságából — majd­nem 400 vagon szenet tör­lesztettünk le. November és december hónapokban bizto­sítani fogjuk adósságunk to­vábbi törlesztését. így éves szinten a háztartási szén elő­írt mennyiségét az osztályo­zókon át fogjuk adni, hogy meleg legyen minden családi otthon. Az előbb felsorolt kötele­zettségeink és célkitűzéseink megvalósítására FOKOZOTT GONDOSSÁGGAL kellett előkészülni, mert egyes helyeken a szűk kapacitások gátolják a lehetőségek tel­jes kihasználását. Ezt a ne­hézséget fokozhatják a téli időjárásban várható nehézsé­gek. Ezért a tröszt terüle­tén már az ősszel elkészült a téli intézkedési terv, amely már számol a várható ne­hézségekkel, hogy biztosítva legyen a célkitűzések valóra válása. Az időjárás a külszíni mun­kahelyeken, továbbá azokban a földalatti vágatokban, ahol a behúzó légáram vonul át, van hatással a munkavégzés­re. A hideg és a csapadék miatt nehezebbé válnak a munkakörülmények, így na­gyobb a baleseti és meg­betegedési veszély. Bár eddig a mezőgazdaságot sújtó csa­padékmentes időjárás a bá­nyaiparban kedvezett, mégis teljes előkészülettel kell vár­nunk a rosszabbodó idő­járást. A felkészülés meg­történt, így üzemeink veze­tői nyugodtan várják a téli időjárást. A tröszt területén üzemelő külfejtés mennyiségi tervét a jó időben előre teljesíti, hogy az esős időszakban bekövet­kező kiesések az időszak tervteljesítését ne veszélyez­tessék. A széntermelés feladatai az országban évről évre fo­lyamatosan megvannak. így a Nógrádi Szénbányászati Tröszt is az éves tervidőszak végétől és kezdetétől nem so­kat függő, de ötéves terv szerint végzi feladatait. így ezek a feladatok már a kö­vetkező 1963-as tervidőszak­ra is nagy vonalakban meg­lettek határozva. A távlati tervek birtokában az ipari termelés törésmen­tesen folytatódik egyik évről a másikra, így a következő gazdasági évet feladataink ismeretében fogjuk megkez­deni. Bár egyes tervszámok lebontása — a korábbi évek gyakorlatában — késedelme­sen, az új tervidőszakban történt meg, ez évben igye­kezni fogunk, hogy az egyes üzemrészek tervmutatói még a tervidőszak megkezdése előtt az illetékesek tudomá­sára juthassanak. így folyamatosan és cél­tudatosan lehet az üzemegy­ségek és az egyes körletek vezetését is végezni. Távlati feladatunk, hogy az országos átlagszínvonaltól el­maradt nógrádi szénbányá­szatot műszaki fejlesztéssel korszerűsítsük. Feladatunk, hogy az elkövetkező években a termelő munkahelyek kon­centrálásával, a nagy volu­menű termelő bányák kiala­kításával, a korszerűsítést igénylő külszíni berendezések modernizálásával biztosítsuk a megfelelő munkalehetősé­geket és a gazdaságos bá­nyászkodást a medencében. A munkahelyi körülmények javításával a munka produk­tivitását a bányászatban biz­tosítani kell. Ennek mérö- száma, AZ ÖSSZTELJESÍTMÉNY mutatója évről évre emelked­ni fog. Az elmúlt években arány­talanul felszaporodott a szén­bányászatban az iparos lét­szám egyes szakmákban. Ez+ az aránytalanságot a produk­tivitás növelése céljából fel kell számolni. A salgótarjáni járásban számtalan ipari üzem működik, így a nálunk fö­löslegesként működő iparo­sok más iparágban való át­irányítása különösebb nehéz­séget nem jelent. így például a Salgótarjáni Bánya­gépgyár — a megnövekedett termelési feladatai miatt — igényli az új létszámot. így azokat a dolgozóinkat, akik­nek a teljes mértékű fog­lalkoztatást biztosítani nem tudjuk, a létszámhiánnyal küzdő ipari üzemekbe he­lyezzük át. Ezzel egy idő­ben növeljük a produktív munkán foglalkoztatottak számát. Miután megyénk te­rületéről sok dolgozó jár a mátraalji lignitbányákba, ahol a földalatti bányászko­dás megszűnőben van, ezért ezek foglalkoztatása céljából bányáinkban számukra he­lyet biztosítunk. Ezekkel az intézkedésekkel nemcsak a bányászatban, de a megyei munkaerőgazdálkodásban is javulás várható. Szénmedencénkben a kö­zeljövőben egyes üzemegy­ségek összevonásra kerülnek. De ez csak a szervezeti for­ma átalakítását, koncentrá­cióját jelenti. így az üze­mek összevonása a foglalkoz­tatás mértékét semmiben sem érinti. Egyes műszaki és ad­minisztratív dolgozók — bár új munkakörökbe kerülnek — számukra is biztosítva van a folyamatos foglalkoztatás szakmai képzettségüknek és rátermettségüknek megfele­lően. AZ ÜZEMEGYSÉGEK ÖSSZEVONÁSÁVAL javítható lesz a vezetés szín­vonala, a színvonal javításá­val pedig tervfeladataink ma­radéktalan teljesítése. összefoglalva megállapít­ható, hogy a nógrádi szén­bányászat az előtte álló fel­adatait meg fogja oldani, ugyanúgy mint a régebbi években. Az ez évben be­következett visszaesés ténye­zői, okai ismertek. Ezeket az okokat nagyrészben már ki­küszöböltük, így biztosítva van a javulás lehetősége. Az objektív feltételek biz­tosítása mellett szükséges, hogy a munkaverseny fellen­düljön és a kongresszus tisz­teletére tett felajánlásait tel­jesítse mindenki. A feladato­kat és a felajánlásokat csak a fizikai dolgozók széles tö­megeivel karöltve érhetjük el, válthatjuk valóra. A Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zete, trösztbizottsága és min­den aktivistája mozgósítsa és lelkesítse a medence bányá­szait, hogy mennyiségi és minőségi tervfeladatainkat célirányosan túlteljesítsük, így a fizikai és értelmiségi dolgozók összefogásával har­coljunk A JOBB GAZDASÁGI EREDMÉNYEKÉRT. hogy ezzel is alátámasszuk a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának helyes­ségét. Az összefogás ered­ményeként csak javulhatnak gazdasági eredményeink és javuló eredményeinkkel biz­tosítjuk szocialista társadal­munk felépítését — fejezte be nyilatkozatát Sült Tibor, a tröszt főmérnöke. Űjabb beruházás a szécsényi redőny üzemben A Szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalat redőnyüze­me újabb 220 ezer forint hi­telkeret felhasználására ka- • pott engedélyt, amelyből me­legpadlót, a fa-marógéphez porelszívó berendezést, vala­mint tárolószint létesítenek, ez év december 31-ig. A rész­leg — amelynek mintegy 20 munkása két műszakban dol­gozik — megoldotta nyers­anyag problémáit. A TÜZÉP- pel kötött megállapodás ér­telmében, az biztosítja a fa­anyagot, emellett igényt tart évi legalább 20 ezer négyzet- méter redőnyre. Az szécsényi redőnyüzem jelentőségét eme­li, hogy a TÜZÉP-en keresz­tül a magánépítkezés redőny­szükségleteit is ki tudják elé­gíteni. Békegyűlés Kubáról Pénteken a Salgótarjáni Városi Nőtanács rendezésé­ben békegyűlést tartottak Salgótarján dolgozó női. A József Attila Kultúrott- honban megrendezett ünnep­ségen dr. Maróthy Zsuzsa az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem docense tartott elő­adást Kubában tett látogatá­sáról a kubai lányok, asszo­nyok életéről. Százhetvenezer diplomás Emelkedett az előző nép- számlálás óta a lakosság isko­lázottsági színvonala is. Tizen­egy évvel ezelőtt a 7 éves és idősebb népesség 11 százalé­kának, 1960-ban 18 száza­lékának volt legmabasabb is­kolai végzettsége az általá­nos iskola nyolc osztálya. A két népszámlálás közötti idő­ben az érettségizettek száma 140 ezerrel, az egyetemi ok­levelet szerzetteké 76 ezerrel nőtt. 1960. január elsején 615 ezer volt azoknak a száma, akik legalább érettségiztek. A népszámláláskor 170 ezer egyetemi és diplomást írtak i Hankó János: a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei tanács VB. elnöke. Több évtizedes moz­galmi munkájával érdemelte ki a párttagság bizalmát és ezért kapta kongresszusi kül­dötti megbizatását. Sörös Miklós: dróthúzó bri­gádja kilenc hónap alatt 1 millió 300 ezer forintot taka­rított meg a népgazdaságnak azzal, hogy lényegesen csök­kentette anyagfelhasználási há­nyadát. Most az Acélárugyár kollektíváját képviseli a nagy tanácskozáson. Szalay János: a Magyar Vasötvözetgyár főmérnöke számtalan kutatásával hívta fel magára a figyelmet. Most is újabb kísérleteken dolgo­zik a Vasötvözetgyárban. Me­gyénk műszaki értelmiségét képviseli a párt VIII. kong­resszusán. /Nagy Imre: a mátranováki bányaüzemhez tartozó Csip­kés lejtősaknában dolgozik, mint vájár. Néki és több dolgozó társának kezdemé­nyezésére az egész üzem a szocialista cím elnyeréséért harcol a kongresszusi munka­versenyben. Sándor Elemér: a Salgótar­jáni Városi Tanács VB. el­nöke. A város párttagsága Salgótarján fejlesztésében el­ért sikerek elismeréseként küldte a kongresszusra. Azt várják tőle: továbbra is olyan odaadással dolgozzék a város fejlesztéséért, mint ed­dig. Szabó István: az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsá­gának titkára. Politikai irá­nyító tevékenysége, az ered­ményes gazdasági munkára való ösztönzése, a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sáért folytatott munkája a párttagok és pártonkívüliek elismerését váltotta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom