Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-31 / 87. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. október 31. (Folytatás az 1. oldalról!) hogy az átszervezést követő évben igen rossz volt a ta­gok munkához valá viszonya, jelentős hiánnyal zárták az 1961-ea évet Gyengén dolgo­zott a községben a pártszer­vezet is. — Azóta a termelöszóvet- kezet élére áj vezetőket vá­lasztottak. s a termelőszövet­kezet pártszervezete, a tanács és a szövetkezet vezetősége okulva az elmúlt évek hibá­jából, széles körű felvilágosító, név élőmunkába kezdett a szö­vetkezeti tagok körében — mondotta Ujj elvtársnő. — E munkába bevontuk a tö­megszervezetek vezetőit, a jól dolgozó szövetkezeti tagokat, a pártonkiváU aktívákat is. E munka eredménye, hogy az idén a növényápolási mun­kákat már úgy végezték a termelőszövetkezetben, hogy a tagok felelősséget vállai tak egy adott terület meg­munkálásáért és részt vettek a közös munkában a család­tagok is. A termelőszövetke­zetek vezetősége az idén bát­ran alkalmazta az anyagi érdekeltség elvét és ez igen jó hatással volt a közös mun­kára. Végezetül Ujj elvtárs­nő arról szólt, hogy az el­múlt hét végén a termelő- szövetkezet közgyűlése nagy felháborodással ítélte el az Amerikai Egyesült Államok agressziós cselekedetét a ku­bai néppel szemben és til­takozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak Az erős segítse a gyengébbet — Igen jóleső érzés, nekünk a mezőgazdaságban dolgozók­nak, hogy ma a mezőgazdasá­gi termelés növelése nem pusztán a mi ügyünk, a me­zőgazdaságon twm az egész ország szeme — kezdte hozzá­szólását Sümegi János a szé- csényi Rákóczi Termelőszö­vetkezet elnöke. — Míg a be­számolót hallgattam, az az ér­zésem támadt, hogy az elkö­vetkezendő Időben a mező­gazdaságban az a legfonto­sabb, hogy növeljük a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés hozamait, rendet te­remtsünk a szövetkezeti ta­gok szakmai képzésében, s erősíteni kell a termelőszö­vetkezeti pártszervezetet. Majd a továbbiakban ar­ról szólt, hogy a szécsényi termelőszövetkezet eddig ia szép eredményeket ért el. Sokat segítettek ebben a me­zőgazdasági gépek, bár e té­ren még igen sok olyan jelen­ség van, amelyek gátolják a szövetkezetek munkáját. Igen nehéz például a gépek alkat­részeinek pótlása. Ezt nagyon sok esetben például az illeté­kes vállalatok szervezetlen munkája csak nehezíti. A ter­melőszövetkezet például vál­lalta, hogy október 20-ra el­veti a kenyérgabonát. Az AGROKER Vállalat meg ok­tóberre tette a leltározást, s így a Nógrád megyei szövet­kezeteknek Kecskemétre, vagy az ország más városába kel­lett szaladni alkatrészért, ami­kor arra a 1 «Nagyobb szük­ség volt. Az állatenyésztés helyzetét értékelve Sümegi elvtárs el­mondotta, hogy az állatte­nyésztés fejlesztése szempont­jából nem kevésbé fontos, mi­lyen férőhelyeket teremtenek a szövetkezetben az állatoknak. Javasolta, hogy egyesítsék azt a sok típust, amely jelenleg a szövetkezeti építkezésekben szerepel és az építőipari vál­latok is nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat a szö­vetkezetekben. A gyenge termelőszövetke­zetek helyzetéről szólva, el­mondotta, hogy megerősödé­sükhöz az első és legfontosabb a vezetés megjavítása. Példá­nak hozta fel a benczúrfalvai termelőszövetkezetet, amely 1961 őszén csatlakozott a szé­csényi tsz-hez, s a helyi veze­tés megszilárdításával egy esz­tendő alatt igen erős üzem­egységgé vált. — Mint jól dolgozó termelő­szövetkezet vezetői, érezzük a felelősségünket a gyenge ter­melőszövetkezetek megsegí­tésében, szilárdításában. Ép­pen ezért a mezőgazdászunk­kal megállapodtunk abban, hogy vállaljuk egy gyenge termelőszövetkezet patroná- lását, hogy az is mielőbb a jól dolgozó szövetkezetek sorába lépjen — mondotta a szécsényi termelőszövetkezet elnöke. Hozzászólása további részé ben még arról szólt, hegy a termelőszövetkezetben igen komolyan veszik a szakkép­zést. A brigádvezetőknek pél­dául kötelező a nyolc általá­nos iskola elvégzése, ezután pedig az, hogy a mezőgazda- sági technikumba iratkozza­nak. Majd arról beszélt, hogy a termelőszövetkezet eddigi eredményeiben nagy része van a termelőszövetkezeti pártszervezetnek, annak, hogy a szövetkezeti tagok körében végzett felvilágosító munkát nemcsak a pártszervezet veze­tősége tartja kötelességének, hanem segítséget nyújtanak ebben a szövetkezeti vezetők és a szövetkezetben dolgozó párttagok is. A dolgozókra támaszkodva]",biztosítjuk eredményeinket havaj István elvtárs, a ká- nyási bányafizena párttitkára hozzászólásában azt a fejlő­dést vázolta, amelyet a bánya 1959-től napjainkig meg­tett éppen azért, hogy valóra váltsák a párt TTI. kong­resszusának határozatát Hangsúlyozta, hogy a kányási bányaüzem napi terve ma már eléri a 84 vagont, sőt tervüket a negyedik negyed­évben 7 vagonnal kellett emelni. A bányaüzem párttit­kára bejelentette: — Bányaüzemünk dolgozói a párt VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásu­kat becsületes munká­val július 31-ig valóra váltot­ták. A kányási bányaüzem dolgozói a második ötéves terv második évét november 26-ra, a kongresszus találko­zásának idegére teljesíteni fogják. A hozzászóló ezután I ismertette azokat az intézke­déseket, amelyekkel az ön­költséget csökkenteni tud­ták. — Szólott a pártmunka tár­sadalmasításáról, ismertetve, hogy a pártszervezet mellett öttagú műszaki tanács műkö­dik, közülük kettő pártonkí- vüli, akik nagy segítséget adnak a feladatok mind jobb elvégzéséhez. Ezután arról a munkáról beszélt, amelyet a jobb propagandamunka ki­fejtése érdekében végeznek. Hangsúlyozta, hogy már 1960- ban létrehoztak egy faliújság szerkesztő bizottságot, s ha­vonta rendszeresen megjele­nik faliújságjuk, a Darázs. En­nek a faliújságnak az a cél­ja, hogy az emberek nevelését szolgálja, feltárja a munka közben elkövetett hibákat és a jobb, gazdaságosabb terme­lést szolgálja. Hajtsuk végre a rekonstrukciót az emberek tudatában is as Moszkvai Nyilatkozat, majd az SZKP XXII. kong­resszusának elemzése, magya­rázása, Központi Bizottságunk határozatainak VIII. kong­resszusunk irányelveinek szé­leskörű ismertetése. Gyorsí­totta mindez a tudati átala­kulást, a szilárd és helyes ál­láspontok kialakulását. A két- frontos harcban nagy csatát nyertünk a szektarianizmus, a dogmatizmus ellen. Sem bázisa, sem talaja nincs már körünkben ezeknek a néze­teknek. Jelenségek formájá­ban azonban még találkozha­tunk velük. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy vége a kétfrontos harc­nak, e területen nincs már munkánk. Elvtársaink egy része most is úgy gondolko­dik. hogy a szektarianizmus „bocsánatos bűn”, „legyek én is inkább kicsit balos, mint jobbos.” Ehhez hasonló ma­gyarázatokkal találkozunk a határozatok, az elvek gyakor­lati megvalósítása során. Ugyanis pártunk irányvona­lával, a jelenlegi politikai légkörrel mindenki egyetért, a végrehajtásban azonban nem tükröződik mindig tel­jesen ez az egyetértés. „így; igaz, igy helyes, ezt kell ten­nünk, de...” S ez a „de” gya­kori előfordulásával tisztázat­lan dolgokat, bizonytalansá­got takar. A szövetségi politi­kában, a pártonkívüliek köz­funkcióba állításában, a származási kategóriák meg­szüntetésében, ezek értelme­zésében jönnek felszínre ezek a tapasztalatok. Szövetségi politikánkat nem lehet leszűkíteni párttagok és pártonkívüliek kapcsolatára: mi a két nagy osztály, a mun­kások és parasztok szövetsé­gén túl a szocializmust építő többi osztály, réteg maradvá­nyaival, minden réteggel erős összefogásban a szocialista nemzeti egység megvalósításá­ra törekszünk. Ebben az egy­ségben benne vannak a ve­lünk egy úton haladó kispol­gárok s a volt kizsákmányo- lók maradványai is. A pártonkívüliek funkcióba állítása területén nem sokat mentünk előre a VII. kong­resszus óta. Nagyon sokan vannak, akik úgy dolgoznak, hogy munkájukból, egyéni magatartásukból nehéz meg­állapítani: párttagok, vagy pártonkívüliek-e. Az ilyen emberek vezetőállásba helye­zésétől nem szabad vonakod­nunk. Sokan a régi pozíció­jukhoz ragaszkodnak, mások úgy vélik, csorbát szenved a párt, a munkásosztály vezető szerepe, ha jó képességű, be­csületes, a rendszerhez hű pártonkívüli ' kap magasabb megbízatást. Helytelen okos­kodás ez és kárára van fejlő­désünknek. A mezőgazdaság átszervezése után százakat választottak meg vezetőnek azok közül, akik nem tagjai a pártnak, s itt igazolódott, hogy emiatt nem szorult hát­térbe a párt, nem jelentett ez visszalépést. Éppen ezek a ve­zetők kerültek nagyon kö­zel politikánkhoz. A jövőben bátrabban kell előre lépnünk ebben a tekintetben ipari üze­meinknél, közhivatalainknál is. Nagy eredményeket értünk el a revizionizmus elleni harc­ban: a revizionizmus a pár­ton belül elsősorban, de a társadalmi élet minden terü­letén is vereségiét szenvedett. Itt sem tehetjük le azonban a fegyvert. Mert a kispolgári hajlamok: a sikereken termő önelégültség, az elkényelmese­dés, az önzés itt kísért még közöttünk. Vannak régi be­csületes harcostársak, akik a jó lakás, az autó, a kényel­mes életmód megszerzése után nein éreznek társadalmi felelősséget, csökken aktivitá­suk, elhanyagolják a közügye­ket, a dolgozókkal való kap­csolatot. A revizionizmus ezekben a kispolgári nézetek­ben, előítéletekben lelhető meg s mi harcolunk az ilyen ferdeségek ellen. Nem az em­ber ellen, hanem a fertőző szemlélet ellen, s ez az út az eredményesebb, ez vezet oda, hogy idővel az egész nép ál­talános ideológiájává váljék a marxizmus-leninizmus. soknak, de minden más, a kultúrforradalom ügyét szí­vén viselő embernek is leg­szebb kötelessége. Balassa­gyarmaton és másutt is or­vosok, bírák, mérnökök, mű­vészek, szinte minden értel­miségi területen dolgozók kapcsolódnak be lelkesen a kulturális munkába, a nép­művelési feladatok végrehaj­tásába. Helyes lenne ennek az egészséges összefogásnak még szélesebb körű kiterjesztése és a tennivalók részletesebb, pon­tosabb meghatározása. Beszélt a politechnikai ok­tatásról, annak tapasztalatai­ról főként olyan vonatkozás­ban, hogy az iskolareform ma már teljes egyetértésre talál a szülők között is Ezt bizonyítja az, hogy társadal­mi munkával, a szülői mun­kaközösségek aktivizálásával számottevő segítséget adnak a helyes elvek gyakorlati megvalósításához. Kettős feladat a KISZ előtt: vonzó ifjúsági élet, szervezeti fejlődés Tanácsaink sokrétű feladata a lakosság mozgósításában Hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait, ezt két- frontas harccal, kulturális forradnlo/nban o, értük el — mondotta Jedlicska Gyula, a salgótarjáni városi pártbizott­ság titkápa. Kulturális fejlő­désünk, .viszonylag elmaradt a gazdasági eredmények mögött. Ez a tény. aláhúzza az ideo­lógiai munka jelentőségét: nemcsak üzemekben, hanem az emberek tudatában is vég­re kell hajtanunk a rekon­strukciót. Ha visszaemléke­zünk a három évvel ezelőtti állapotokra, megállapíthatjuk, hogy ez a munka máris el­kezdődött. A nézetek tisztázásában, az elvek szilárdításában nagy segítő eszközünk volt az 1960­— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága irányelveiből, valamint a megyei pártértekezlet beszá­molójából megállapíthatjuk — kezdte felszólalását Kaszás Józsefné, a megyei tanács VB titkára — hogy a szocializmus építésében a tanácsokra is nagy feladatok hárulnak. Ezt annál is inkább kijelenthet­jük, mert a tanácsok rend­kívül alkalmasak arra, hogy a lakosság minél nagyobb ré­tegét bevonja a munkába. Azzal folytatta, hogy azok­nak a dolgozóknak a részvéte­lét biztosítja az alkotó tevé­kenységben, akik a megelőző társadalmi rendszerben elve­szett emberek voltak. Maga ez a tény biztosította, hogy a VII. kongresszus szellemében a néptömegek fokozott részvé­telt nyertek az államügyek intézésében. Ismertette, hogy ezen a te­rületen határozott előrehala­dás van, de nem mindig megfelelő még a határozatok végrehajtása. Azzal indokol­ta ért, hogy tanácsainkra egy sor olyan új feladat hárult, amelyben nem minden eset­ben tudtak még eligazodni. — Mindezek mellett azon­ban elmondhatjuk, — foly­tatta — hogy a VII. kongresz- szus óta elért eredményeink abból születtek, hogy taná­csaink, mint az államhatalom helyi szervei azokkal a dön­tő kérdésekkel foglalkoztak, amelyeket a helyi gazdasági, kulturális feladatok határoz­tak meg. Állandó bizottsá­gainkban több ezer aktíva dolgozik, ezeken keresztül a lakosság javaslatai jutnak ki­fejezésre a tanácsi munká­ban. Ennek tudható be azok az eredmények, amelyeket a tömegpolitikai munkában, a községfejlesztési munkában elértünk. Szabad legyen meg­említenem, hogy a második ötéves tervben 12 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek helyi taná­csaink a falu további fejlesz­tésére. Tanácsaink tevékeny­ségében egyre erősödik az igazgatási munka is, amely a tanácsaink hatáskörének nö­vekedését mutatja. A továbbiakban arról szólt, hogy fokozni kell a lakosság mind szélesebb bekapcsolását az államügyek intézésébe. Eh­hez azonban szükséges, hogy szakadatlanul javítsuk a ta­nácsok államhatalmi tevé­kenységét, érvényesíteni kell a kollektív vezetést, jó kap­csolatot kell tartani a társa­dalmi és tömegszervezetekkel. A megyében mintegy 4 ezer tanácstag dolgozik. Az legyen a legfőbb feladatunk, hogy a választó kerületekben mozgósítsák a lakosságot a párt politikájának végrehaj­tására a kormány határozatai­nak megvalósítására. Azzal fejezte be felszólalá­sát, hogy a tanácsapparátus­ban ma még meglévő hivatali módszereket fel kell számol­ni és nagy gonddal, megfon­toltan, maradéktalanul hajt­sák végre a testületi szervek határozatait. Ebben a munká­ban keressék az útját a la­kosság mind szélesebb töme­gei bevonásának. A szülők és a pedagógus összefogásával a szocialista iskoláért Gyenes Lajos balassa-1 mondotta, hogy nagy öröm­gyarmati pedagógus az értel­miség helyzetével kapcsolatos kérdésekhez és a kulturális munkához szólt hozzá. El­mei tapasztalják a legkülön­bözőbb társadalmi állású em­berek tanulás iránt megnö­vekedett szomjúságát, amely­nek kielégítése a pedagógu­— Nem túlzás, ha azt állít­juk, hogy az egész harci front egyik kiemelkedő, jelentős szakasza: az ifjúság nevelése — mondotta Boros Sándor, a KISZ megyei Bizottságának titkára. Meggyőződésünk, hogy fiataljaink számára a szocializmus valósága az a természetes közeg, amelyben életüket elképzelik, leélik és boldogulásukat keresik. A párt általános politikai célki­tűzésed helyeslésre, támoga­tásra találnak ifjúságunk kö­rében. Ezt tanúsítja az a tény is, hogy megyénkben az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomban — amely a leg­alkalmasabb eszköz ma a szocializmushoz való ragasz­kodás, a szocialista emberre jellemző gondolkodás erősíté­se eléréséhez — közel 20 ezer fiatal tevékenyen vesz részt. A mozgalom hatására ipari üzemeinkben másfél év alatt megkétszereződött a termelési versenyben részt vevő fiata­lok száma, a szocialista cí­mért versenyző brigádoké pe­dig megháromszorozódott. Ki- szélesedett a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok, különö­sen az ifjú traktoristák ver­senye is. A tanulóifjúság kö­rében is megnőtt a fizikai munka becsülete, nyári épí­tőtáboraikban elismerést, be­csületet szereztek megyénk­nek. Az ötéves terv időszaká­ra vállalt 1 millió társadalmi munkaórából az első évben tavaly 260 ezer órát teljesí­tettek. Úttörőink az elmúlt tanévben 130 ezer facsemetét ültettek el, 45 vagon vasat gyűjtöttek, segítettek a ter­melőszövetkezetekben. De eze­ken túl számokban M sem fejezhető az az erkölcsi, poli­tikai tapasztalat és haszon, amit maguk a fiatalok szerez­nek a munka folyamán. A közös munkában és a mozgalomban való részvétel fokozta ifjúságunk közéleti érdeklődését, tágította po­litikai látókörét. Nő az okta­tási formákra jelentkezők száma, igénylik a kül- és belpolitikai tájékoztatásokat, együtt éreznek a szabadságu­kért küzdő népekkel, különös szimpátiával kísérik a hős kubai nép harcát. A kedvező feltételek követ­keztében fiataljaink többsége törekszik magasabb iskolai végzettség megszerzésére: a gyerekek 75 százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osz­tályát, 65—70 százalékuk to­vábbtanul középfokú és szak­munkás képző iskolákban. A KTSZ munkája igyeke­zett lépést, tartani a fejlő­déssel. befolyását sikerű11 ki­terjeszteni az ifjúság széle­sebb rétegeire. Három év alatt 6000 új tagot vettünk fel, így megyénk ifjúságá­nak 40 százaléka KISZ-tag már. De növekedett a KISZ tekintélye, befolyása a szer­vezeten kívüliek körében is; Elmondható tehát, hogy me­gyénk ifjúságának fejlődése összhangban van a megye seész társadalmának fejlődé­sével. Eredményeink mellett lát­juk, hogy a végbemenő vál­tozások új követelményeket támasztanak a KISZ munká­jában is. Tudjuk, hogy ezek­nek csak úgy felelünk meg, ha előrehaladásunkat gátló fogyatékosságainkat megszün­tetjük. Ilyenek: a szervezés túltengése a nevelőmunka hátrányára; a szervezeti bel­ső élet gyakorta tapasztal­ható sablonossága, szürkesé­ge; a vezetésben megnyilvá­nuló merevség, vagy hanyag­ság; az elszigeteltségre irá­nyuló tendenciák. Világosan látni kell minden ifjúsági ve­zetőnek, hogy egy időben kell megoldanunk a két szorosan összefüggő feladatot: színessé, érdekessé, vonzóvá tenni a KISZ belső életét és tovább lépni a szervezeti fejlődés­ben. Megnövekedett a dolgozók felelősségérzete Tóth Károly elvtárs, a Sal­gótarjáni Acélárugyár pártbi­zottságának titkára elmondot­ta, hogy a gyáron belül több mint 2 ezer azoknak a száma, akik részt vesznek a munka­versenyben, harcolnak a terv teljesítéséért, az anyagitakaré- kosságért, az önköltség csök­kentéséért. A dolgozók akti­vitását bizonyítja, hogy pél­dául egyetlen termelési ta­nácskozáson 152 olyan javas­lat született, amely megold­ható és elősegíti a gyár előtt álló célkitűzések sikeres meg­valósítását. Szólott Tóth elv­társ arról a kapcsolatról, amely a párt és a dolgozó tömegek között ma egészsége­sen jelentkezik. Mint mondot­ta, a dolgozók különböző kér­désekkel keresik fel a pártbi­zottságot és segítséget kérnek problémájuk megoldásához. — Amikor a dolgozó törő­dik a gyárral — hangsúlyozta az Acélárugyár pártbizottsá­gának titkára — jobbá akar­ja tenni a termelést, ennek érdekében újítást dolgozik ki, az bizonyítja, hogy megnö­vekedett a dolgozók felelős­ségérzete, a gyár iránti hű­sége. A baj az, hogy egyes gazdaságvezetők közömbösek a dolgozók lelkesedése iránt, nem foglalkoznak megfelelően az újításokkal, sokszor az utolsó pillanatban kerülnek ezek elő. Már pedig a dolgo­zók aktivitását, feltétlen nagy célunk elérésének szolgálatá­ba kell állítani, s ehhez meg­felelő segítséget nyújtsanak a gazdasági vezetők is. Tóth Károly elvtárs ezután a termelőszövetkezetek pat- ronálásával foglalkozott. El­mondotta, hogy a gépalkat­részek pótlásánál a problé­mák enyhítésében segíteni tud a gyár és a termelőszövetke­zetek igényét ki tudják elé­gíteni. A párttagok neveléséért Novák József elvtárs, a pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság elnöke fel­szólalásában megállapította, hogy a Központi Bizottság és a megyei bizottság határo­zatainak végrehajtásában elő­rehaladás tapasztalható. Még­is vannak olyanok, akik cse­lekedeteikkel ellenkező útra tévednek, megsértik a párt egységét, az ilyen elvtársak csak a szavak, de nem a tettek emberei, egyéni önké­nyes vonalra térnek, erköl­csileg ártanak a párt tiszta­ságának. Ezeknek a pártta­goknak a szervezeti szabály­zat szerinti felelősségre vo­nása nem maradhatott el és nem marad el a jövőben sem. A fegyelmi eljárások so­rán igyekeztünk meggyőző nevelő munkát kifejteni — mondotta — bár ez a szán­dék nem mindig járt siker­rel. Innen szeretnék szólni azokhoz, akik tunyaságból, ol­csó népszerűségből, vezetők­höz nem méltó felelőtlenséggel elhallgatnak, szépítenek ki­rívó hibákat, hogy változtas­sanak ezen a magatartásu­(Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom