Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-31 / 87. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. október 31. (Folytatás az 1. oldalról!) hogy az átszervezést követő évben igen rossz volt a tagok munkához valá viszonya, jelentős hiánnyal zárták az 1961-ea évet Gyengén dolgozott a községben a pártszervezet is. — Azóta a termelöszóvet- kezet élére áj vezetőket választottak. s a termelőszövetkezet pártszervezete, a tanács és a szövetkezet vezetősége okulva az elmúlt évek hibájából, széles körű felvilágosító, név élőmunkába kezdett a szövetkezeti tagok körében — mondotta Ujj elvtársnő. — E munkába bevontuk a tömegszervezetek vezetőit, a jól dolgozó szövetkezeti tagokat, a pártonkiváU aktívákat is. E munka eredménye, hogy az idén a növényápolási munkákat már úgy végezték a termelőszövetkezetben, hogy a tagok felelősséget vállai tak egy adott terület megmunkálásáért és részt vettek a közös munkában a családtagok is. A termelőszövetkezetek vezetősége az idén bátran alkalmazta az anyagi érdekeltség elvét és ez igen jó hatással volt a közös munkára. Végezetül Ujj elvtársnő arról szólt, hogy az elmúlt hét végén a termelő- szövetkezet közgyűlése nagy felháborodással ítélte el az Amerikai Egyesült Államok agressziós cselekedetét a kubai néppel szemben és tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak Az erős segítse a gyengébbet — Igen jóleső érzés, nekünk a mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy ma a mezőgazdasági termelés növelése nem pusztán a mi ügyünk, a mezőgazdaságon twm az egész ország szeme — kezdte hozzászólását Sümegi János a szé- csényi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — Míg a beszámolót hallgattam, az az érzésem támadt, hogy az elkövetkezendő Időben a mezőgazdaságban az a legfontosabb, hogy növeljük a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamait, rendet teremtsünk a szövetkezeti tagok szakmai képzésében, s erősíteni kell a termelőszövetkezeti pártszervezetet. Majd a továbbiakban arról szólt, hogy a szécsényi termelőszövetkezet eddig ia szép eredményeket ért el. Sokat segítettek ebben a mezőgazdasági gépek, bár e téren még igen sok olyan jelenség van, amelyek gátolják a szövetkezetek munkáját. Igen nehéz például a gépek alkatrészeinek pótlása. Ezt nagyon sok esetben például az illetékes vállalatok szervezetlen munkája csak nehezíti. A termelőszövetkezet például vállalta, hogy október 20-ra elveti a kenyérgabonát. Az AGROKER Vállalat meg októberre tette a leltározást, s így a Nógrád megyei szövetkezeteknek Kecskemétre, vagy az ország más városába kellett szaladni alkatrészért, amikor arra a 1 «Nagyobb szükség volt. Az állatenyésztés helyzetét értékelve Sümegi elvtárs elmondotta, hogy az állattenyésztés fejlesztése szempontjából nem kevésbé fontos, milyen férőhelyeket teremtenek a szövetkezetben az állatoknak. Javasolta, hogy egyesítsék azt a sok típust, amely jelenleg a szövetkezeti építkezésekben szerepel és az építőipari vállatok is nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat a szövetkezetekben. A gyenge termelőszövetkezetek helyzetéről szólva, elmondotta, hogy megerősödésükhöz az első és legfontosabb a vezetés megjavítása. Példának hozta fel a benczúrfalvai termelőszövetkezetet, amely 1961 őszén csatlakozott a szécsényi tsz-hez, s a helyi vezetés megszilárdításával egy esztendő alatt igen erős üzemegységgé vált. — Mint jól dolgozó termelőszövetkezet vezetői, érezzük a felelősségünket a gyenge termelőszövetkezetek megsegítésében, szilárdításában. Éppen ezért a mezőgazdászunkkal megállapodtunk abban, hogy vállaljuk egy gyenge termelőszövetkezet patroná- lását, hogy az is mielőbb a jól dolgozó szövetkezetek sorába lépjen — mondotta a szécsényi termelőszövetkezet elnöke. Hozzászólása további részé ben még arról szólt, hegy a termelőszövetkezetben igen komolyan veszik a szakképzést. A brigádvezetőknek például kötelező a nyolc általános iskola elvégzése, ezután pedig az, hogy a mezőgazda- sági technikumba iratkozzanak. Majd arról beszélt, hogy a termelőszövetkezet eddigi eredményeiben nagy része van a termelőszövetkezeti pártszervezetnek, annak, hogy a szövetkezeti tagok körében végzett felvilágosító munkát nemcsak a pártszervezet vezetősége tartja kötelességének, hanem segítséget nyújtanak ebben a szövetkezeti vezetők és a szövetkezetben dolgozó párttagok is. A dolgozókra támaszkodva]",biztosítjuk eredményeinket havaj István elvtárs, a ká- nyási bányafizena párttitkára hozzászólásában azt a fejlődést vázolta, amelyet a bánya 1959-től napjainkig megtett éppen azért, hogy valóra váltsák a párt TTI. kongresszusának határozatát Hangsúlyozta, hogy a kányási bányaüzem napi terve ma már eléri a 84 vagont, sőt tervüket a negyedik negyedévben 7 vagonnal kellett emelni. A bányaüzem párttitkára bejelentette: — Bányaüzemünk dolgozói a párt VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukat becsületes munkával július 31-ig valóra váltották. A kányási bányaüzem dolgozói a második ötéves terv második évét november 26-ra, a kongresszus találkozásának idegére teljesíteni fogják. A hozzászóló ezután I ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel az önköltséget csökkenteni tudták. — Szólott a pártmunka társadalmasításáról, ismertetve, hogy a pártszervezet mellett öttagú műszaki tanács működik, közülük kettő pártonkí- vüli, akik nagy segítséget adnak a feladatok mind jobb elvégzéséhez. Ezután arról a munkáról beszélt, amelyet a jobb propagandamunka kifejtése érdekében végeznek. Hangsúlyozta, hogy már 1960- ban létrehoztak egy faliújság szerkesztő bizottságot, s havonta rendszeresen megjelenik faliújságjuk, a Darázs. Ennek a faliújságnak az a célja, hogy az emberek nevelését szolgálja, feltárja a munka közben elkövetett hibákat és a jobb, gazdaságosabb termelést szolgálja. Hajtsuk végre a rekonstrukciót az emberek tudatában is as Moszkvai Nyilatkozat, majd az SZKP XXII. kongresszusának elemzése, magyarázása, Központi Bizottságunk határozatainak VIII. kongresszusunk irányelveinek széleskörű ismertetése. Gyorsította mindez a tudati átalakulást, a szilárd és helyes álláspontok kialakulását. A két- frontos harcban nagy csatát nyertünk a szektarianizmus, a dogmatizmus ellen. Sem bázisa, sem talaja nincs már körünkben ezeknek a nézeteknek. Jelenségek formájában azonban még találkozhatunk velük. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy vége a kétfrontos harcnak, e területen nincs már munkánk. Elvtársaink egy része most is úgy gondolkodik. hogy a szektarianizmus „bocsánatos bűn”, „legyek én is inkább kicsit balos, mint jobbos.” Ehhez hasonló magyarázatokkal találkozunk a határozatok, az elvek gyakorlati megvalósítása során. Ugyanis pártunk irányvonalával, a jelenlegi politikai légkörrel mindenki egyetért, a végrehajtásban azonban nem tükröződik mindig teljesen ez az egyetértés. „így; igaz, igy helyes, ezt kell tennünk, de...” S ez a „de” gyakori előfordulásával tisztázatlan dolgokat, bizonytalanságot takar. A szövetségi politikában, a pártonkívüliek közfunkcióba állításában, a származási kategóriák megszüntetésében, ezek értelmezésében jönnek felszínre ezek a tapasztalatok. Szövetségi politikánkat nem lehet leszűkíteni párttagok és pártonkívüliek kapcsolatára: mi a két nagy osztály, a munkások és parasztok szövetségén túl a szocializmust építő többi osztály, réteg maradványaival, minden réteggel erős összefogásban a szocialista nemzeti egység megvalósítására törekszünk. Ebben az egységben benne vannak a velünk egy úton haladó kispolgárok s a volt kizsákmányo- lók maradványai is. A pártonkívüliek funkcióba állítása területén nem sokat mentünk előre a VII. kongresszus óta. Nagyon sokan vannak, akik úgy dolgoznak, hogy munkájukból, egyéni magatartásukból nehéz megállapítani: párttagok, vagy pártonkívüliek-e. Az ilyen emberek vezetőállásba helyezésétől nem szabad vonakodnunk. Sokan a régi pozíciójukhoz ragaszkodnak, mások úgy vélik, csorbát szenved a párt, a munkásosztály vezető szerepe, ha jó képességű, becsületes, a rendszerhez hű pártonkívüli ' kap magasabb megbízatást. Helytelen okoskodás ez és kárára van fejlődésünknek. A mezőgazdaság átszervezése után százakat választottak meg vezetőnek azok közül, akik nem tagjai a pártnak, s itt igazolódott, hogy emiatt nem szorult háttérbe a párt, nem jelentett ez visszalépést. Éppen ezek a vezetők kerültek nagyon közel politikánkhoz. A jövőben bátrabban kell előre lépnünk ebben a tekintetben ipari üzemeinknél, közhivatalainknál is. Nagy eredményeket értünk el a revizionizmus elleni harcban: a revizionizmus a párton belül elsősorban, de a társadalmi élet minden területén is vereségiét szenvedett. Itt sem tehetjük le azonban a fegyvert. Mert a kispolgári hajlamok: a sikereken termő önelégültség, az elkényelmesedés, az önzés itt kísért még közöttünk. Vannak régi becsületes harcostársak, akik a jó lakás, az autó, a kényelmes életmód megszerzése után nein éreznek társadalmi felelősséget, csökken aktivitásuk, elhanyagolják a közügyeket, a dolgozókkal való kapcsolatot. A revizionizmus ezekben a kispolgári nézetekben, előítéletekben lelhető meg s mi harcolunk az ilyen ferdeségek ellen. Nem az ember ellen, hanem a fertőző szemlélet ellen, s ez az út az eredményesebb, ez vezet oda, hogy idővel az egész nép általános ideológiájává váljék a marxizmus-leninizmus. soknak, de minden más, a kultúrforradalom ügyét szívén viselő embernek is legszebb kötelessége. Balassagyarmaton és másutt is orvosok, bírák, mérnökök, művészek, szinte minden értelmiségi területen dolgozók kapcsolódnak be lelkesen a kulturális munkába, a népművelési feladatok végrehajtásába. Helyes lenne ennek az egészséges összefogásnak még szélesebb körű kiterjesztése és a tennivalók részletesebb, pontosabb meghatározása. Beszélt a politechnikai oktatásról, annak tapasztalatairól főként olyan vonatkozásban, hogy az iskolareform ma már teljes egyetértésre talál a szülők között is Ezt bizonyítja az, hogy társadalmi munkával, a szülői munkaközösségek aktivizálásával számottevő segítséget adnak a helyes elvek gyakorlati megvalósításához. Kettős feladat a KISZ előtt: vonzó ifjúsági élet, szervezeti fejlődés Tanácsaink sokrétű feladata a lakosság mozgósításában Hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, ezt két- frontas harccal, kulturális forradnlo/nban o, értük el — mondotta Jedlicska Gyula, a salgótarjáni városi pártbizottság titkápa. Kulturális fejlődésünk, .viszonylag elmaradt a gazdasági eredmények mögött. Ez a tény. aláhúzza az ideológiai munka jelentőségét: nemcsak üzemekben, hanem az emberek tudatában is végre kell hajtanunk a rekonstrukciót. Ha visszaemlékezünk a három évvel ezelőtti állapotokra, megállapíthatjuk, hogy ez a munka máris elkezdődött. A nézetek tisztázásában, az elvek szilárdításában nagy segítő eszközünk volt az 1960— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága irányelveiből, valamint a megyei pártértekezlet beszámolójából megállapíthatjuk — kezdte felszólalását Kaszás Józsefné, a megyei tanács VB titkára — hogy a szocializmus építésében a tanácsokra is nagy feladatok hárulnak. Ezt annál is inkább kijelenthetjük, mert a tanácsok rendkívül alkalmasak arra, hogy a lakosság minél nagyobb rétegét bevonja a munkába. Azzal folytatta, hogy azoknak a dolgozóknak a részvételét biztosítja az alkotó tevékenységben, akik a megelőző társadalmi rendszerben elveszett emberek voltak. Maga ez a tény biztosította, hogy a VII. kongresszus szellemében a néptömegek fokozott részvételt nyertek az államügyek intézésében. Ismertette, hogy ezen a területen határozott előrehaladás van, de nem mindig megfelelő még a határozatok végrehajtása. Azzal indokolta ért, hogy tanácsainkra egy sor olyan új feladat hárult, amelyben nem minden esetben tudtak még eligazodni. — Mindezek mellett azonban elmondhatjuk, — folytatta — hogy a VII. kongresz- szus óta elért eredményeink abból születtek, hogy tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei azokkal a döntő kérdésekkel foglalkoztak, amelyeket a helyi gazdasági, kulturális feladatok határoztak meg. Állandó bizottságainkban több ezer aktíva dolgozik, ezeken keresztül a lakosság javaslatai jutnak kifejezésre a tanácsi munkában. Ennek tudható be azok az eredmények, amelyeket a tömegpolitikai munkában, a községfejlesztési munkában elértünk. Szabad legyen megemlítenem, hogy a második ötéves tervben 12 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek helyi tanácsaink a falu további fejlesztésére. Tanácsaink tevékenységében egyre erősödik az igazgatási munka is, amely a tanácsaink hatáskörének növekedését mutatja. A továbbiakban arról szólt, hogy fokozni kell a lakosság mind szélesebb bekapcsolását az államügyek intézésébe. Ehhez azonban szükséges, hogy szakadatlanul javítsuk a tanácsok államhatalmi tevékenységét, érvényesíteni kell a kollektív vezetést, jó kapcsolatot kell tartani a társadalmi és tömegszervezetekkel. A megyében mintegy 4 ezer tanácstag dolgozik. Az legyen a legfőbb feladatunk, hogy a választó kerületekben mozgósítsák a lakosságot a párt politikájának végrehajtására a kormány határozatainak megvalósítására. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a tanácsapparátusban ma még meglévő hivatali módszereket fel kell számolni és nagy gonddal, megfontoltan, maradéktalanul hajtsák végre a testületi szervek határozatait. Ebben a munkában keressék az útját a lakosság mind szélesebb tömegei bevonásának. A szülők és a pedagógus összefogásával a szocialista iskoláért Gyenes Lajos balassa-1 mondotta, hogy nagy örömgyarmati pedagógus az értelmiség helyzetével kapcsolatos kérdésekhez és a kulturális munkához szólt hozzá. Elmei tapasztalják a legkülönbözőbb társadalmi állású emberek tanulás iránt megnövekedett szomjúságát, amelynek kielégítése a pedagógu— Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az egész harci front egyik kiemelkedő, jelentős szakasza: az ifjúság nevelése — mondotta Boros Sándor, a KISZ megyei Bizottságának titkára. Meggyőződésünk, hogy fiataljaink számára a szocializmus valósága az a természetes közeg, amelyben életüket elképzelik, leélik és boldogulásukat keresik. A párt általános politikai célkitűzésed helyeslésre, támogatásra találnak ifjúságunk körében. Ezt tanúsítja az a tény is, hogy megyénkben az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomban — amely a legalkalmasabb eszköz ma a szocializmushoz való ragaszkodás, a szocialista emberre jellemző gondolkodás erősítése eléréséhez — közel 20 ezer fiatal tevékenyen vesz részt. A mozgalom hatására ipari üzemeinkben másfél év alatt megkétszereződött a termelési versenyben részt vevő fiatalok száma, a szocialista címért versenyző brigádoké pedig megháromszorozódott. Ki- szélesedett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, különösen az ifjú traktoristák versenye is. A tanulóifjúság körében is megnőtt a fizikai munka becsülete, nyári építőtáboraikban elismerést, becsületet szereztek megyénknek. Az ötéves terv időszakára vállalt 1 millió társadalmi munkaórából az első évben tavaly 260 ezer órát teljesítettek. Úttörőink az elmúlt tanévben 130 ezer facsemetét ültettek el, 45 vagon vasat gyűjtöttek, segítettek a termelőszövetkezetekben. De ezeken túl számokban M sem fejezhető az az erkölcsi, politikai tapasztalat és haszon, amit maguk a fiatalok szereznek a munka folyamán. A közös munkában és a mozgalomban való részvétel fokozta ifjúságunk közéleti érdeklődését, tágította politikai látókörét. Nő az oktatási formákra jelentkezők száma, igénylik a kül- és belpolitikai tájékoztatásokat, együtt éreznek a szabadságukért küzdő népekkel, különös szimpátiával kísérik a hős kubai nép harcát. A kedvező feltételek következtében fiataljaink többsége törekszik magasabb iskolai végzettség megszerzésére: a gyerekek 75 százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osztályát, 65—70 százalékuk továbbtanul középfokú és szakmunkás képző iskolákban. A KTSZ munkája igyekezett lépést, tartani a fejlődéssel. befolyását sikerű11 kiterjeszteni az ifjúság szélesebb rétegeire. Három év alatt 6000 új tagot vettünk fel, így megyénk ifjúságának 40 százaléka KISZ-tag már. De növekedett a KISZ tekintélye, befolyása a szervezeten kívüliek körében is; Elmondható tehát, hogy megyénk ifjúságának fejlődése összhangban van a megye seész társadalmának fejlődésével. Eredményeink mellett látjuk, hogy a végbemenő változások új követelményeket támasztanak a KISZ munkájában is. Tudjuk, hogy ezeknek csak úgy felelünk meg, ha előrehaladásunkat gátló fogyatékosságainkat megszüntetjük. Ilyenek: a szervezés túltengése a nevelőmunka hátrányára; a szervezeti belső élet gyakorta tapasztalható sablonossága, szürkesége; a vezetésben megnyilvánuló merevség, vagy hanyagság; az elszigeteltségre irányuló tendenciák. Világosan látni kell minden ifjúsági vezetőnek, hogy egy időben kell megoldanunk a két szorosan összefüggő feladatot: színessé, érdekessé, vonzóvá tenni a KISZ belső életét és tovább lépni a szervezeti fejlődésben. Megnövekedett a dolgozók felelősségérzete Tóth Károly elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a gyáron belül több mint 2 ezer azoknak a száma, akik részt vesznek a munkaversenyben, harcolnak a terv teljesítéséért, az anyagitakaré- kosságért, az önköltség csökkentéséért. A dolgozók aktivitását bizonyítja, hogy például egyetlen termelési tanácskozáson 152 olyan javaslat született, amely megoldható és elősegíti a gyár előtt álló célkitűzések sikeres megvalósítását. Szólott Tóth elvtárs arról a kapcsolatról, amely a párt és a dolgozó tömegek között ma egészségesen jelentkezik. Mint mondotta, a dolgozók különböző kérdésekkel keresik fel a pártbizottságot és segítséget kérnek problémájuk megoldásához. — Amikor a dolgozó törődik a gyárral — hangsúlyozta az Acélárugyár pártbizottságának titkára — jobbá akarja tenni a termelést, ennek érdekében újítást dolgozik ki, az bizonyítja, hogy megnövekedett a dolgozók felelősségérzete, a gyár iránti hűsége. A baj az, hogy egyes gazdaságvezetők közömbösek a dolgozók lelkesedése iránt, nem foglalkoznak megfelelően az újításokkal, sokszor az utolsó pillanatban kerülnek ezek elő. Már pedig a dolgozók aktivitását, feltétlen nagy célunk elérésének szolgálatába kell állítani, s ehhez megfelelő segítséget nyújtsanak a gazdasági vezetők is. Tóth Károly elvtárs ezután a termelőszövetkezetek pat- ronálásával foglalkozott. Elmondotta, hogy a gépalkatrészek pótlásánál a problémák enyhítésében segíteni tud a gyár és a termelőszövetkezetek igényét ki tudják elégíteni. A párttagok neveléséért Novák József elvtárs, a pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság elnöke felszólalásában megállapította, hogy a Központi Bizottság és a megyei bizottság határozatainak végrehajtásában előrehaladás tapasztalható. Mégis vannak olyanok, akik cselekedeteikkel ellenkező útra tévednek, megsértik a párt egységét, az ilyen elvtársak csak a szavak, de nem a tettek emberei, egyéni önkényes vonalra térnek, erkölcsileg ártanak a párt tisztaságának. Ezeknek a párttagoknak a szervezeti szabályzat szerinti felelősségre vonása nem maradhatott el és nem marad el a jövőben sem. A fegyelmi eljárások során igyekeztünk meggyőző nevelő munkát kifejteni — mondotta — bár ez a szándék nem mindig járt sikerrel. Innen szeretnék szólni azokhoz, akik tunyaságból, olcsó népszerűségből, vezetőkhöz nem méltó felelőtlenséggel elhallgatnak, szépítenek kirívó hibákat, hogy változtassanak ezen a magatartásu(Folytatása a 3. oldalon)
