Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-27 / 86. szám
, _____ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! n ógrádi AI MSZMP NOfiRtn MKGYKI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII. ÉVF. 86. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1962. OKTÖBER 28. Szombaton tanácskozott a megyei pártértekezlet Szombaton tartotta tanácskozását a megyei párt értekezlet Salgótarjánban. A városi művelődési ház ízlésesen feldíszített nagytermébe több mint 16 ezer Nógrád megyei párttag és tagjelölt képviseletében jöttek el a küldöttek erre a nagy fontosságú tanácskozásra. Számos pártonkívii'i dolgozó, szakember is megjelent megyénk kommunista küldötteinek értekezletén. A megyei pártértekezlet elnökségében helyet foglaltak a többi között Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Czottner Sándor, nehézipari miniszter, megyénk országgyűlési képviselői, politikai, gazdasági és kulturális életünk munkában kitűnt küldöttei. Az elnöklő Hankó János megnyitó szavai után a megyei pártbizottság beszámolóját Jakab Sándor elvtárs terjesztette a pártértekezlet elé. Kuti Károly a Revíziós Bizottság beszámolóját ismertette. Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei pártbizottság beszámolóját. II szocializmus, a béke ügyének cselekvő támogatása, a biztos jövőbe vetett hit és lelkesedés serkenti újabb nagyszerű tettekre megyénk dolgozóit A pártértekezlet beszámolójának rövidített szövege Jakab Sándor elytárs bevezetőül a többi között megállapította: előző pártértekezletünket 3 éve tartottuk. Az eltelt időszakot céltudatos, megfeszített munka jellemezte, s ez nagy jelentőségű történelmi változásokat eredményezett, mind hazánk fejlődésében, mind a nemzetközi életben. Most visszatekintve a megtett útra, a harcosok jóleső örömével mondhatjuk: ezért érdemes volt fáradozni, mert harcunkkal, munkánkkal a mi nemzedékünk rakta le a szocializmus alapjait hazánkban és a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Visszatekintve azt is látjuk, hogy ennek a történelmi sikernek a döntő tényezője munkás- osztályunk, egész népünk áldozatkész munkája és pártunk helyes marxista—leninista politikája, a tömegekkel való összeforrottság volt. Á munkásosztály politikája győzedelmeskedik, megváltoztak hazánk ősztályriszonyai A mezőgazdaság szocialista átszervezése révén a tulajdon- viszonyokban bekövetkezett változások hatására lényeges változás történt az osztályvi-' szonyokban. Az üzemi munkások politikai öntudata, a szocializmus építésében kifejtett aktivitása, példamutatása volt az az erő, amely magával ragadta, céljaink megvalósítására egyesítette megyénk szinte minden társadalmi rétegét. Gyorsan növekszik a munkások általános műveltsége és ez elismerést, tiszteletet kelt más dolgozókban. A szocialista munka, a szocialista életforma és erkölcs alakításában is a munkásosztály példája hat az egész lakosságra. A munkások elismeréssel és egyetértéssel fogadják, hogy a párt politikája az ő törekvéseiket fejezi ki, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Helyeslik a következetes vonalvezetést, amely megszünteti a belpolitikában 1956 előtt tapasztalt ingadozásokat és végérvényesen leszámol a régi vezetés hibáival. A bizalom, a megbecsülés jelének tartják, hogy a párt fontosabb intézkedések előtt meghallgatja és figyelembe veszi véleményüket. Helyeslik a VIII. kongresszus irányelveit és azt szélesen kibontakozó munkaversennyel is kifejezik. A munkások bírálják a szervezetlenséget. kapkodást, a termelést zavaró körülményeket. Egészséges közhangulat van kialakulóban a selej'tjgyártók, a társadalmi tulajdont megkárosítók ellen. Elítélik azokat, akik elfojtják, vagy visszaverik a bírálatot. Követelik a helyi vezetőktől, hogy a Központi Bizottság helyes politikai és gazdasági elveit ferdítés nélkül. maradéktalanul valósítsák meg. Munkásosztályunk forradalmi múltja, tősgyökeres jellege mellett fiatal is. Az iparban foglalkoztatottak kétharmad része a fiatal és a középkorú generációhoz tartozik. Közülük igen sokan most lettek szakmunkások és továbbfejlesztik szakmai és általános műveltségüket. Ez a jövőt illetően optimizmussal tölthet el bennünket. Az ipar fejlődésével a munkásosztály tagjainak számszerű növekedése elsősorban a faluról bekerült parasztokból, kispolgári elemekből, kisiparosokból történt, akik magukkal hozták az ingadozás, a fegyelmezetlenség, a kapzsiság, a végletekben való mozgás szellemét is. A mezőgazdasag szocialista átszervezése után a volt kétlaki dolgozók között jóirányú változás tapasztalható. Kevesebb már közülük az igazolatlan hiányzó, egyre többen szakmát tanulnak, jelentkeznek a politikai oktatás különböző formáira, az általános iskola elvégzésére. Sokan közülük szeretnének lehetőségeinknél gyorsabban a városban letelepedni. Mindezekkel azt fejezik ki, hogy végleg munkások akarnak lenni. Üzemi pártszervezetekre, szak- szervezetekre, a tősgyökeres munkásokra vár a feladat, hogy e kedvező változást kihasználva, gondolkodásukban is munkásokká váljanak a munkásosztálynak e fiatal tagjai, hogy megnövekedve A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött a gazdasági alapja, kerete az egységes szövetkezeti parasztságnak. A parasztság rétegei között ledőltek azok a korlátok, amelyeket a múltban a kisárutermelés, a magántulajdon emelt. Közelebb kerültek egymáshoz gondolkozásban és cselekvésben. Egyetértenek a nagyüzemi gazdálkodással, helyeslik a szövetkezeti rendszert. Tekintetüket a jövőbe vetik, közös gazdaságuk megerősítésén dolgoznak. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével az egységes szövetkezeti parasztság kialakításának az alapja megteremtődött. Teljes kialakulása pártszervezeteinktől, társadalmi szervezeteinktől hosszú nevelő, szervező munkát követel. Kialakítása során számításba kell venni, hogy a szövetkezetbe lépett parasztság gondolkodásában még él a kistulajdonosi szemlélet, hat a régi szokás. Tapasztalhatunk a tsz parasztsággal szemben jogtalan türelmetlenséget. helytelen, káros állásfoglalást. Egyesek még mindig kötelező érvényűnek tartiák a lenini hármas jelszót. Nem veszik figyelembe, hogy Lenin elvtárs más körülményekre vonatkoztatja tételét és mostaszámban még nagyobb sikereket érjenek el. Az elmúlt három év során emelkedett a munkások életszínvonala. A szocialista iparban dolgozók átlagkeresete több mint 7 százalékkal TTútt, eléri a havi 2 ezer forintot. A munkásosztály helyzetéről hozott határozat végrehajtása következtében lényegesen javult a munkások szociális, kommunális és kulturális ellátottsága. Az új, korszerű üzletházak, művelődési házak, iskolafejlesztés, a kórházi ágyak számának növelése mind ezt bizonyítják. A munkásosztály látja, érzi ezt. Munkával, és más módon támogatja pártunk politikájának végrehajtását, aminek kialakításában és megvalósításában állandóan támászkodni fogunk megyénk forradalmi múlttal rendelkező munkásosztályára. ni viszonyaink között a leni hármas jelszó alkalmazása a szövetkezet szétdara- bolását jelentené.. Az ilyen, vagy ehhez hasonló nézet pártszervezeteink nevelő tevékenysége folytán egyre kevesebb. Előfordulása jelenleg a gyenge, a rosszul vezetett tsz-ekben érezhető még erősebben. A jól működő, a jól vezetett tsz-ekben hasonló nézetekkel már alig találkozunk. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakítása érdekében éppen ezért legfontosabbnak tartjuk a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, a termelőszövetkezeti vezetés fejlesztését. Ezek alapján el kell érni, hogy állandóan növekedjen a tagoknak a közösből származó jövedelme, hogy a tagakat a végzett munkájuk alapján értékeljék. Pártszervezeteink, a termelőszövetkezet vezetői nagyobb gondot fordítsanak a közös munkára való mozgósításra, a mezőgazdaságban is a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom megszervezésére, a szövetkezeti parasztság politikai öntudatának, szakmai tudásának és általános műveltségének emelésére. Tervszerűen kell harcolni a régi, konzervatív szokások, szemlélet ellen, erősíÁs egységes szövetkezeti parasztság kialakításáért feni kell az új szokások, erkölcsi vonások kialakítását. Az eltelt időszak alatt megyénkben növekedett az értelmiségiek száma. Előrehaladásunkkal párhuzamosan növekedett szerepe is. Az eltelt idők nagy politikai eredménye, hogy pártunk helyes politikája alapján megváltozott a párt és az értelmiség viszonya. Olyan közéleti légkört teremtettünk, hogy nyugodtan mondhatjuk: gyökeres fordulat következett be megyénkben az értelmiséghez való viszonyban. Állítjuk: elmúlt az az idő, amikor megyénket értelmiségellenesnek nevezték és ma már a kölcsönös bizalom, A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megerősödött, új tartalmat kapott a munkás-paraszt szövetség- Népi demokráciánk megszületése óta mindig alapvető volt e ! két dolgozó osztály égvmás- ! hoz való viszonya. A hatalom megszerzéséért, majd megtartásáért vívott harcban elsősorban a politikai kérdések megoldása volt a szövetség célja, tartalma. A mező- gazdaság szocialista átszervezése után kialakult helyzetnek megfelelően a hatalom megtartása mellett alapvető tartalmat kap a szövetségben, a gzdasági és kulturális életünk gyors ütemű fejlesztése. A szocializmus építésében, a béke megvédésében, az elénk állított fő feladatok megoldásában a két alapvető osztály között teljes egyetértés van. Ugyankkor megfigyelhetők azok az ellentmondások, nézetek is, amelyek a szocialista termelési viszonyok kialakulása után a társadalmi tudat különbségéből adódnak, Ezek az ellentmondások azonban nem antagonisztikusak, számúik napról-napra csökken, a megbecsülés, a közös alkotó munka szellemében fejtjük ki tevékenységünket. A megyénkben élő kisiparosok, városi kispolgárok, a még egyénileg dolgozó parasztok döntő többsége egyetért rendszerünkkel, többségük becsületesen dolgozik, munkájukkal még szükséges igényt elégítenek ki, beilleszkedtek szocializmust építő rendszerünkbe. Egyeseknél azonban fel kell lépni a meg nem engedett spekulációs tendenciákkal szemben. Tudatos szervező, nevelőmunkával segíteni kell, hogy egy része állami és szövetkezeti szektorainkba kérje majd felvételét, másik része termelési biztonságban dolgozzon. sőt káros hatásuk teljesen megszüntethető, ha rendszeresen tájékoztatjuk a munkásokat^ a parasztokat egymás munkájáról, nehézségeinkről, fejlesztjük öntudatukat, általános műveltségüket. A szocialista építés mai szakaszában új módon vetődik fel a népi, nemzeti egység további erősítésének feladata is. Elért eredményeink megkönnyítik, az előttünk álló feladatok pedig lehetővé teszik és megkövetelik, hogy erősítsük megyénk népének összefogását, erőfeszítéseit a szocializmus teljes felépítésére. Megyénk lakosságának nagy többsége a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit helyesléssel fogadta, egyetért a politika következetesebb végrehajtásával. Helyesen értelmezte a szociális származás szerinti megkülönböztetés eltörlését az egyetemi, a főiskolai felvételeknél, és a funkcióba állítás követelményét. Helyesen értelmezik az ebből származó kötelességeket is. Néhány ember, ezeknek az intézkedéseknek bevezetésétől a párt, a munkásosztály vezető szerepét, eddigi vívmányainkat és további előrehaladásunkat félti. A szociális származás szerinti megkülönböztetés eltörlése, a funkcióba állításnál a rátermettség, a szakmai hozzáértés, a rendszerhez való hűség, a végzett munka alapján történő elbírálás viszonyaink között ma már nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Ez is segíti gyorsabb előrehaladásunkat, növelheti a lakosság aktivitását. A szocializmus teljes felépítéséért folyó harcban a párt megyénk valamennyi osztályának és rétegének összefogására támaszkodhat. Társadalmunk megváltozott helyzete, az előttünk álló feladatok megvalósítása új módon veti fel az osztályharc kérdését is. Ma az osztályharc elsősorban a szocializmus teljes felépítésére szövetkezett osztályoknak, rétegeknek, a szocialista gazdaság megerősítésére, fejlesztésére és a szocialista tudat kialakítására irányuló együttes erőfeszítésében nyilvánul meg. Ezért eszközei között, a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc kerül előtérbe. Ezekkel az eszközökkel segíthetjük elsősorban a meglevő osztályellenség maradványainak teljes elszigetelését és a harcot feladó osztályidegenek lojális magatartását, a társadalomba való beilleszkedését is. A szocialista termelési viszonyok győzelemre jutása, népi egységünk fejlődése tovább erősítette állami rendünket is. Központi Bizottságunk és a kormány által kitűzött feladatokat megyénk lakosai lelkesedéssel, öntudattal hajtják végre. Egyre jobban erősödik munkásokban, termelőszövetkezeti parasztokban, értelmiségiekben a nép- gazdasági szemlélet, mindjobban hat az a tudat, hogy hazánk erejének növekedése a béke védelmét, felemelkedésünket szolgálja. Uj tartalmat kapott a munka®-parassst szövetség iparunk fejlődése biztató, kedvese alap a további előrehaladáshoz Az iparban lényegében jobb a helyzet, mint az 1959-es pártértekezlet idején. Ez következik a Központi Bizottság helyes gazdaságpolitikájából, valamint javuló gazdaságszervező munkánkból. A három év előtti helyzethez képest iparunk több mint 20 százalékkal termel többet. Előrehaladásunk jelentőségét növeli az a tény, hogy mindezt rekonstrukció közben végeztük el, amikor jobb szervező, előkészítő munkára, nagyobb figyelemre van szükség. A termelés emelkedésének eszköze a műszaki fejlesztés volt. E téren nagy eredmények születtek. Jelentős fejlődés van a gyártmányfejlesztés területén. Történt előrehaladás a technológia fejlesztésében, az ipar technikai szintje emelésében. A műszaki fejlesztés, a rekonstrukció biztosította, hogy a termelés növekedése ma már majd kizárólag a termelékenységből származik. Míg 1959-ben a termelés fele-fele arányban emelkedett létszám, illetve termelékenység útján, addig ez év első kilenc hónapjában már a termelés növekedése 98 százalékban termelékenységből származott. Pozitív, hogy az eltelt idő alatt jelentős mértékben csökkent, az önköltség. Ez annál örvendetesebb, mert megyénk iparában a költségek csökkenésében döntő részt foglal el az anyaghányad. így önköltségünk csökkenése az anyag-költségek ésszerű csökkentését is jelenti. Jelentősen fejlődött gazdaságszervező tevékenységünk. Pártunk VII. kongresszusa után mozgalmat indítottunk a beruházások határidőre való átadásáért. Munkánk eredményes, mert határidő előtt adtuk át a - táblaüveggyár második üzemrészét, a hideghengerművet és még sok más létesítményt. Elértük, hogy csökkent a befejezetlen beruházások száma, rövidült a megvalósulás ideje. Ez évben szerveztük meg a minőség javítását szolgáló mozgalmat. A Tűzhelygyár dolgozóinak példás kezdeménye(Folytatása a 2. oldalon)
