Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-24 / 85. szám

1962. október 24. nógrádi népújság"’ 25 Az Aranyember jubileumi díszelőadása A háromnegyedszázados ün­nepségre, amely az acélgyári színjátszók eseménye volt, összejöttek a város, a megye kulturális tényezői, üdvözletét hoztak a budapesti művelődé­si és szakszervezeti intézmé­nyek küldöttei. A szombat délután a jubi­leumi emlékezés jegyében zajlott a Salgótarjáni Acél­árugyár Művelődési Házában. Somoskői István színjátszó szavalata után elsőként Ba- ráth Tibor, az Állami Déryné Színház sajtófőnöke köszön­tötte és ajándékozta meg a színjátszó együttest, majd Kovács József, a művelődési ház vezetője méltatta az eltelt 75 év eredményeit, jelentősé­gét, az első bemutatótól, a Vadgalambtól a máig, az Aranyember színrehozásáig. Nagy utat tett meg ez a szakosztály az első fellépések színhelyétől, az olvasóegyleti tekepályától az acélárugyár! művelődési házig nemcsak időben, de tartalmi fejlődés­ben is. Az eredményeket méltó elismerések jutalmaz­ták: a Petőfi színjátszó cso­port előbb Szocialista Kultú­ráért kitüntetést kapott, majd nemrég elnyerte az Ország Kiváló Színjátszó Együttese címet. Ezek arra szóló köte­lezvények, hogy a színjátszók a kongresszusi irányelvek szellemében végezzék további munkájukat. — Nekünk, — mondotta befejezésként Kovács Jó­zsef, — Salgótarjánban szin- házpőtló szerepünk van. Ép­pen ezért fel kell mérnün.c helyes volna-e színjátszó szakosztályunk tagjaiból szo­cialista brigádot szervezni, hogy az új művelődési évad­ban ennek megfelelően dol­gozzanak. A jubileumi közgyűlés né­ma felállással adózott azok emlékének, akik a 75 év so­rán úttörő harcosai voltak a sálgótarjáni munkásszínjátszás ügyének. Üdvözlések és jutalmazások után Kormos István, a Vasas Szakszervezet titkára az or­szágos tanács elnöksége ne­vében a munkásszínjátszás 75 éves emlékeiből rende­zett igen .érdekes kiállítást nyitotta meg. Az ünnepségsorozat esti programjában Jókai: Az Aranyember című négyfelvo- násos drámáját megelőzően Kamarás Rezső, a Népműve­lési Intézet osztályvezetője adta át Vertich József ren­dezőnek üdvözlő szavak kere­tében az Ország Kiváló Színjátszó Együttese címre jo­gosító oklevelet. A díszelőadás minden te­kintetben méltónak bizonyult az acélgyári színjátszók hír­nevéhez. Maga, a bemutatás­ra választott' mű szerencsé­sen találkozott az öntevékeny Nincs nyoma a munkaegységkönyvben színjátszók teherbírásával. Jókai alakjainak jellemvilága könnyen áttekinthető, külö­nösebb bonyolultság nélküli, ábrázolásuk nem ad megold­hatatlan feladatot a színját­szóknak. S különösen az olya­noknak nem, mint a nagy gyakorlatú — és tegyük hoz­zá: jelentős zömében kiváló erőkből össze tevődő acélgyá­riaknak. Az ilyen meggondolásból szerencsés darabválasztás So­moskői István és Vertich Jó­zsef Szocialista Kultúráért ki­tüntetéssel jutalmazott szín­játszó-rendezők avatott irá­nyításával őszinte sikerű es­tet eredményezett. Brunczel Ti­bor pompás színpadképe már az indulás pillanatában meg­érdemelten kapott nyíltszíni tapsot. Ez a hangulati meg­alapozottság erős támasza a továbbiakban a színjátszók­nak a buja érzelemvilág kive­títésében. Az együttes kétségtelenül legjobbja Csics György Szo­cialista Kultúráért kitünte­tett. Tímár Mihály alakjában férfiasán megnyerő, de ezen túlmenően: játékban a thiva- tásosság mércéjét érintő, szép beszédű és igaz átélésre kész­séges. A szenvedélyek őszinte­ségét, drámai hevességét érez­tük lobogni a darab ellenpó­lusában az Atháliát formáló Tordai Zsuzsánál is. Kétség­telenül ők a legérettebbek minden. tekintetben társaik között, bár sok kedves, őszin­te hangja volt Pál Margit Noémijének és Eisler Mária Tímeájának is. ök elsősor­ban szolid líraiságukkal hat­nak. Szórád Ilona, Brazovics- né közönségességét és primi­tívségét meglepően jó eszkö­zökkel mutatta meg. Brazo- vics, a pénzsóvár és hazárdőr kereskedő Ivony Pál bemuta­tásában meglehetősen külső- séges hatású, nem belülről formált. Ugyanígy értékelhe­tő Mustó Rózsi Terézája is. Lévay Árpád Kanizsa tiszt alakjában általában hiteleset, kielégítőt nvújt s mértéktar­tással formálta Ali Csorbad- zsi személyét Papp Ervin. Krisztyian Tódor, a mindenre elszánt, aljas és züllött kalan­dor alakja Miklós Béla el­gondolásában véleményen) szerint kisstílű besurranó tol­vajjá zsugorodott, nem vált Tímár Mihály méltó ellenie* lévé. A dráma alakjai közül tetszett Balogh István sallang­mentes, egyszerű eszközökkel megfogott Fabula hajókormá­nyosa, Somoskői István öreg halásza, Bolyós László és Ko­vács Gyula mulatságos csem­pészpárja. A kisebb felada­tokban Mikula István, Tóth Zoltánná, Puskás László és Sólyom József szolgálta te­hetséggel és igyekezettel a jubileumi bemutató megérde­melten „vastapsos” sikerét. Az elnök aznap valahol Kecskemét, vagy Debrecen környékén járta a 'szövetkeze­teket, több esztendő gazdál­kodási tapasztalatait gyűjtö­getve. így kalauzul a majcr- beli sétára, a községi tanács elnöke szegődött mellém, meg a szövetkezetben éppen csak megmelegedett mezőgazdász, Nagy Imre. Megnéztük a gyorshizlalás­ra fogott sertéseket. A mező­gazdász hozzáértésről, komoly szakképzettségről téve tanúsá­got magyarázta, hogyan állít­ják össze a sertések étrend­jét, hogy az a szűkös takar­mányviszonyok ellenére is a szokásosnál gyorsabb fejlődés­re serkentse az állatokat. A lóistállónál — nagy tég­lából készült, erős épület — az elnök magyarázta: — Ez saját erőből épült fel... Együtt dolgoztak rajta a község bányászai, szövet­kezeti tagok, nyugdíjasok. Benn a tehenek szálláshe­lyén már fejtek. Dénes Já- nosné előtt, aki a legeredmé­nyesebben dolgozó fejőnő a gazdaságban, már megtelt a nagy fehér vödör, frissen hab­zó tejjel. Nem messze tőle fiatal lányka dolgozott nagy igyekezettel. Mezőgazdasági ta­nuló a szövetkezetben. Jó időbe telt míg így be­jártuk a majort, de utunk alatt egy pillanatra sem szűnt meg körülöttünk a mozgás, a munka. A szövetkezet négy férfi tagja az építendő gép­szín alapjait ásta. A kukori- cagóré előtt sárgára érett csö­vekkel rakott szekerek sora­koztak. Hordták a határból a termést, amelyből az asz- szonyok mindjárt meg is kap­ták járandóságukat, a prémiu­mot. S ez a mozgás, a szövetke­zeti tagok közösben végzett munkája, amely ha lassan is, újfajta gondolkodásra készteti az embert. Van a szövetke­zetnek egy traktorosa, Siket József, Ez az ember azt mondta: — Míg én egyéni gazda vol­tam, gyenge napnak számított ha csak 200—300 forintot ke­restem. .. Volt két lova, szenet szállí­tott a bányászcsaládoknak, követ, homokot az építkezé­sekhez. A ságújfalui XJj Élet Termelőszövetkezet most nincs a gyenge szövetkeze­tek sorában. Az aszályos év ellenére, a prémiummal együtt a munkegység értéke eléri a 40 forintot. S havonként rend­szeresen 15 forint munkaegy­ség előleget fizetnek. De hát hol van ez a Siket József napi 200—300 forintjához? Lapozgatjuk a munkaegy­ségkönyvet. Szerémi Ferenc 263, Győri Ferencné 378 munkaegységet teljesített szeptember végéig. Dénes Jó­zsef (Makiári) 231, Bocsó Já­nos 463 egységet gyűjtött. S ezek a számok, qp. szorgalom a munka mellett azt is elárul­ják egy-egy emberről, hogy itt, a közösben boldogulni akar és most már úgy boldoguld, hogy azok se maradjanak le, akiknek sorsát azelőtt ta­lán szóra sem méltátták. Itt a majorban történt az eset, talán három hete lehet. Már reggel szürke felhőron­gyok közül indult útjára o nap. A felhőfoszlányok ké­sőbb nagy sötét felhővé da­gadtak, s a szél minden ere­jét összeszdve kapaszkodott az épületeket borító cserépte­tőkbe, takarmánykazlakba. Pillanatok alatt szórta szét a takarmányt, a szalmát, ame­lyet a szövetkezetiek hosszú napokon át gyűjtöttek össze. Győri János, a szövetkezet elnökének fejében pillanatok alatt megfordult: — Mi lesz az állatokkal, ha a takarmányt elhordja a szél, tönkreteszi a vihar?.. Három napig tartott a küz­delem a viharral. Három ke­mény, megfeszített munkával eltelt napig. S a vasvillál forgató, az összehordott kazla­kat szalmakötelekkel szorító, ponyvával védő emberek között ott dolgozott — min­den mást feledve — Szerémi Ferenc a? állagondozó, Bocsó János a szövetkezeti kovács, Dénes Sándor, Szorcsik Jenő fogatosok, mindenki, aki csak mozogni tudott. Közösen, a közösségért! szocialista munkaversenyről tanácskozik _MEDOSZ megyei bizottsága A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban tartja soron kővetkező ülését pénteken dél­előtt a MEDOSZ megyei bi­zottsága. Az ülés napirend­jén szerepel a szocialista munkaverseny, illetve a VJII pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalom megvitatása. Ugyanakkor a megyei bizottság ezen az ülésén foglalkozik az egyez­tető bizottságok, valamint a társadalmi bíróságok eddigi működésével, s az ezzel kap­csolatos jövőbeni feladatok­kal. Megdöntötték a kötéltáncos világcsúcsot Henri Rechatain francia kö­téltáncos a múlt hét végén megdöntötte a kötélen tar­tózkodás világcsúcsát. Több mint egy hétig, pontosan 174 óra hosszat tartózkodott áll­va, ülve, avagy fekve S mé­ter magasságban egy kötélen. Különös teljesítményét n Loire menti Roanne városka TÓTH SÁNDOR: egyik iskolaudvarán érte el. Amikor több mint egy hét elteltével minden segítség nél­kül lejött a kötélről, semmi­féle fáradság nem látszott rajta. A világcsúcsot ezen a té­ren eddig a svéd Rune Olssin tartotta 101 óra 25 perccel. Őszi monológ Nyájasan rád omol a perc lomha árnya, Űj gyümölcsöt ringat a sápadt délután Eltűnik fény-kedve lángoló napoknak, S elborul lelkem a csillagos éj után. A táj, a tó fölébe hajlik át a Göncöl, A messzi ezredévek álom-hídjain Verlaine-nek ajkáról ősi bánat indul, S bíborvér csordul el a kertek lombjain. Tápláltam gyermeked drága-keblű földem, A szőke nyár öléből átadtad nekünk. S míg elhinted mezőink éltető magvát. Megfogant erőtől duzzadóbb életünk. t Hát ezek azok á dolgok, amelyeket a 463, a 231, meg a 378 munkaegységekben le­mérni nem lehet, amelyeknek nincs nyoma a munkaegység­könyvben. Hogy emellett azért előfordul még, különö­sen a fogatosoknál, hogy olyan munkát is elvégeznek, amelyek hasznát pusztán csak maguknak szeretnék? Nem tagadják ezt a szövetkezetiek. De hát a Siket Józsefek, Dé­nes Sándorok, Szorcsik Je­nők igen messziről indultak. Csoda-e hát, ha néha meg- meg botlanak, a nem egé­szen síma, de feltétlen a cél­hoz vezető úton? Vincze Istvánná Hálván mázsa baromlihúst, 50 6i.er tenyésztojást értékesített a niaconkai tsz Maconkán a Megértés Útja Termelőszövetkezetben az idén igen eredményesen fog­lalkoznak baromfitenyészté*- sel. A szövetkezetben már ed­dig több mint 16 ezer napos­baromfit neveltek fel, A tervek szerint az idén 45 mázsa baromfihúst szán­tak értékesítésre a szövetke­zetiek, ue már eddig 60 má­zsát értékesítettek, s az év hátralevő hónapjában is szál­lítanak még baromfihúst az értékesítő szerveknek. A törzsállomány emellett igen nagyszerű tojáshozamot li biztosit, s az értékesítésre ter­vezett 50 ezer tojásból már 40 ezret elszállítottak, A 30 ezer tenyésztojás helyett Is — melyet értékesítésre szán­tak — már 50 ezret értéke­sítettek. Több gondot a munkavédelmi őrségekre Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben ez év elején is kidolgozták a balesetelhá­rítási és munkavédelmi in­tézkedési tervet, amely egyik legfontosabb feladatként a munkavédelmi őrségek meg­szervezését jelölte meg. A munkavédelmi őrséget min­den nagyüzemben megszer­vezték, azonban ezek műkö­dése nem minden helyen hoz­ta meg a várt eredményt. Az első fél év folyamán né­hány más munkavédelmi in­tézkedés ellenére sem ala­kult menyugtatóan a baleseti statisztika. Csaknem tízzel emelkedett a balesetek és 268-al a kiesett munkanapok szama az első fél évben az elmúlt évekhez viszonyítva. A balesetek okait vizsgálva kiderül, hogy könnyelműség­ből, vigyázatlanságból, fele­lőtlen intézkedésekből követ­keztek. Nagy szerepet játszik azonban sok baleset előidé­zésénél a balesetvédelmi sza­bályok elhanyagolása és az ittasság is. A munkavédelmi őrségek még nem töltik be feladatu­kat. Egy sor helyen — mint például az erdőkürti, karancs- keszi, szécsényi gépállomáson — csak névlegesen szervez­ték meg az őrséget. Több helyen viszont sem a szak­vezetés, sem a szakszervezet nem törődik ezzel a mun­kával, s a munkavédelmi őrök sem ismerik feladatukat min­den esetben. Ott viszont — Nógrádkövesden, Magyarnán- dorban — ahol a vezetők el­lenőrzik a kiadott rendel­kezéseket, kijavítják a mun­kavédelmi őrök által ész­lelt hibákat, javult a baleset- védelmi munka, Arany János-est Pásztón Egy sikeres Móricz- és Hei- tai-est után újabb rendez­vényre készül a pásztói já­rási művelődésügyi osztály és a járási könyvtár lelkes kis kollektívája. Pénteken Arany-estet rendeznek a já­rási könyvtár Ízlésesen be­rendezett klub-szobájában. Az este 7 órakor kezdődő mű­sorban a nagy költő életé­ről, munkásságáról Tóth And­rás gimnáziumi tanár tart előadást. Arany János néhány örökszép művét Major Ta­más, Básti Lajos és más ne­ves előadóművészek tolmá­csolják hanglemezről, gimnáziumi tanulók nak a versekből. illetve szaval­A gépparkkal együtt nő a szakképzett traktoresek száma Az elmúlt három év alatt a mezőgazdaság gépesítése, a gépállomások és termelőszö­vetkezetek gépparkja, szinte ugrásszerűen emelkedett a balassagyarmati járásban. Míg 1959-ben a járás terü­letén dolgozó termelőszövet­kezetek és gépállomások 104 traktoregységgel rendelkez­Férfi gumitalpú cipő. Fogy ár: 179,— Gyermek gumitalpú cipő. Fogy. ár: 75,— — 101,50,— Ft. Kapható: az Állami Áruházakban, szövetkezeti áruházak­ban és szaküzletekben. (668) tek, ma már 255 traktor­egységet számlálná«;. 1959-ben a termelőszövet- KczclcK meg mindössze 6 Uimtoregyscgei niuuuuitak maguKCnaa, s ma mar Juo gépegységgel renuel- KezneK. Tervszerűen növekszik évről evre azo«na« a termeio- szo'vetkezeie«nek a szama is, anol a mun«a« jelentős ré­szit mar gépesítette«, s csak az aratas, csepies idején ve­szi« igénybe a gépállomások segítséget. .fiz ot ilyen teljesen gé­pesített termelőszövetkezet euuigi tapasztalatai azt mu­tatja«, hogy a saját géppel rendelkező szövetkezete« tervszerűbben, eredményeseb­ben gazdalkodnak. Az idén például a dejtarí József At­tila Termelőszövetkezetben — amely szintén a gépesített szövetkezetek közé tartozik a járásban — augusztus 25-re teljes egészében befejezték a nyári talajmunkálatokat. De hasonló jó eredményekről adhatnak számot a patvarci Lenin Termelőszövetkezetben is, ahol a meglevő gépek tervszerű irányításával, he­lyes elosztásával az idén jó­részt időben, s megfelelő mi­nőségben végezték el a so­ron következő munkálatokat. Az elmúlt évek ezirányú tapasztalatait figyelembe vé­ve 1963-ban tovább növek­szik a járásban a termelő- szövetkezetek tulajdonát ké­pező gépek, a gépesített szö­vetkezetek szama. Örhalom- ban a ilazaíias Népfront Xer- meioszoveucezetben a kóvet- «ezo evoen csa«nem teljes egeszeoen gépesíti« a burgo- nyateiiueszwis mun«aioiya- maiait. A pata«i Kossuth Term előszó vetKezet ben ugyan- csa« nove«szi« az erogepek szama a jovo évben. A járás vezetői különös gonddal kezelik a következő evoen is a gyenge termelő- szövetkezetek gépesítését, gép- eiiatottsagat, Az öt gyengén dolgozó termelőszövetkezetben je­lenleg meglevő 17,8 trak­toregyseget jelentős mér­tekben növelik. A becskei és a terényi ter­melőszövetkezetek például az aiiam nagyarányú támogatá­sával lánctalpas traktorokat vásárolnák. Hugyagon es Szánban ugyancsak nő a szövetkezét! erőgépek számai a szövetkezeti géppark ilyen arányú növekedése szükségszerűen veti fel a ba­lassagyarmati járásban, hogy a termelőszövetkezetek meg­felelő képzettségű traktorost» szerelőt biztosítsanak a gé­pekhez. A tél folyamán a járási tanács mezőgazdasági osztálya a járásban dolgozó két gépállomással közösen megszervezi a szövetkezeti traktorosok szakmai és gya­korlati képzését. A cél az» hogy valamennyi termelő­szövetkezeti gépre megfelelő embereket biztosítsanak a Jö­vő évbeiií

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom