Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-24 / 85. szám
2 nógrádi nEpüjsag 1962. október 24. A pártegység erősítése további sikereink alapja Pártértekezlet a salgótarjáni járásban A pártmunkában elfoglalta megillető helyét a gazdasági építés Salgótarján város kommunista küldötteinek tanácskozása A salgótarjáni járás több mint 6 ezer kommunistájának küldöttel tanácskoztak szombat délután és vasárnap egész nap Salgótarjánban a városi művelődési otthonban. A járási pártbizottság beszámolója, amelyet Szabó István elvtárs, a pártbizottság titkára terjesztett a pártértekezlet elé, hűen tükrözte a nagyszerű sikereket. A pártértekezlet tudomásul vette, hogy a járás területén is végrehajtották a mezőgazdaság szocialista átszervezését, melynek vezetője, motorja a járási pártbizottság volt, együtt a pártalap- szervezetekkel. A járási párt- bizottság e területen is mindig bátran kezdeményezett, alapvetően nem tért el a Központi Bizottság politikai Irányvonalától. A járási pártbizottság irányításával sikerült megvalósítani az egy nyelven való beszélést, széles, igazi lendületet adni a munkának. Ez az időszak az elvi, politikai munka fellendülésének időszaka volt. A szocialista forradalom minden győzelme — társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt annak tudható be, hogy van erős, egységes marxista-leninista párt, amely megoldotta és megoldja történelmi feladatait. Miért képes a párt vezetni a szocializmus építését, milyen feladatok van- ■ak a párt vezető szerepének további biztosítása terén — bőven foglalkoztak ezzel a kérdéssel a salgótarjáni járás kommunistáinak küldöttei. Nemcsak a pártbizottság beszámolója, de a hozzászólók is hangsúlyozták, hogy a párt egységének alapja az elvi, ideológiai egység, az, hogy a pártban a marxista—leninista elmélet legyen az uralkodó. A párt elvi, ideológiai egysége kétfrontos harcban ko- vácsolódott ki és erősödött tovább. A járás párttagsága az alapvető kérdésekben egységes, egyetért a párt politikájával, dolgozik azok megvalósításáért. Hangsúlyozták — a beszámoló és a hozzászólók —, hogy a revizionizmus, a szektás, dogmatikus nézetek és gyakorlatok ellen nyílt harcot folytattak. Nem a legyőzést, hanem a meggyőzést, e nézetek eszmei, politikai szétzúzását tartották elsődleges feladatuknak. Ezt a csatát vívták párttaggyűléseken, pártnapokon, a pártoktatás különböző formáin, csoportos és egyéni beszélgetéseken. Mindenkor széles körben magyarázták a párt politikáját és annak igazát, amelyet a mindennapi, gyakorlati élet is igazol. Sok segítséget adott a salgótarjáni járás kommunistáinak is a szektás nézetek megszüntetéséhez a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa anyagainak feldolgozása, ismertetése. A part és pártszervezetek egységét mutatják a lezajlott küldöttválasztó taggyűlések és pártértekezletek is. A járási pártértekezlet mindezek mellett azt is megállapította: vannak meg a pártszervezeteken belül helytelen nézetek és gyakorlatok. De rcü jellemző ezekre. Nincs elvi, politikai platformjuk, amelyre helytelen a párt számára káros nézeteiket és gyakorlataikat alapozni tudnák. Nem mernek nyíltan, plénumon . fe’á’",‘ÍS véleményt mondani. A helytelen, a párt politikájával szemben álló nézeteiknek, a kocsmákban és a Presszókban adnak hangot. Annak ellenére, hogy befolyásuk igen szűk, csak személyekre csoportokra és egyes területekre korlátozódik, mégis gyengítik a párt egységé- Vannak olyan párttagok, akik ma is értehetetlennek tartják, hogy pártfunkciók kivételével mim den közfunkciót betölthetne^ pártonkívüliek is. Pedig te nyék igazolják, hogy a salgótarjáni járás területén is sokat tettek e határozat vegr hajtása érdekében. Vannak felelős beosztásban pártonkívüliek, » tröszt területén mérnökök, főkönyvelők, a kultúra területén tanítok, igazgatók és mások, akik feladatuk ellátására szakmailag rátermettek es becsülettel végzik munkájukat. A járás területén igen károsan befolyásolják a part egységének további szilárdítását az olyan nezetek. mint például „hol voltatok ti még, amikor én mar harcoltam az ügyért, tibes^ltek nekem a párt politikájáról.. De megtalálható a járás területén az úgynevezett „sértődöttek csoportja” is. olyanok, akik a múltbeli érdemeikre hivatkoznak, s napjainkban sorozatos hibákat követnek el. Van közöttük olyan, aki szép szavakat mond a párt politikájáról, ugyanakkor ő maga szamta lanszor megsérti azt. A beszámoló, a hozzászólások részletesen, megfontoltan, nagy felelősségérzettel szóltak a párt egységének védelméről és további erősítéséről, amely valamennyi pártszervezet fontos feladata, o telessége. Kimondottak, hogy a helytelen nézetek és gyakorlatok ellen mindenekelőtt eszmei, ideológiai harcot kell folytatni. A fő fegyver e karos nézetek elleni harcban a marxista-leninista ideológia hirdetése és magyarazása. Hangsúlyozta a pártértekez- let, hogy a csatát elvi vitában, ideológiái harcban kell megvívni. Sok szó esett a part vezető szerepéről is, amelynek egyik alapvető feltétele az, hogy a párton belül minden szinten érvényesüljön a kollektív vezetés. Megállapítást nyert, hogy a kollektív vezetés a két pártértekezlet között is helyesen érvényesült a salgótarjáni járásban. Megnőtt a választott pártszervek szerepe és felelőssége. A határozatok végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében a végrehajtó bizottságok és a pártvezetdSégek felelőssége szintén megnőtt. A kollektív vezetés azonban nem korlátozódott a választott szervek munkájára, s méginkább nem a határozatok hozatalára. A párt minden fontos kérdésben kikérte a tagság, sok esetben a pártonkívüliek véleményét is. A pártértekezlet örömmel vette tudomásul, hogy a salgótarjáni járás területén kezd kibontakozni a pártmunka társadalmi jellege. A járás független apparátusa mellett egyre több más területen dolgozó párttag, pár- tonkívüli is tevékenyen részt vesz állandó és időszakos munkák elvégzésében. Fontos feladatnak határozta meg a járási pártértekezlet, hogy az elkövetkezendő években különösen fontos a pártszervezet munkájának javítása, mindenekelőtt a vezetés színvonalának emelése, a rendszeres pártélet biztosítása, a pártszervezetek elvi, politikai, irányító és ellenőrző tevékenysége. A pártértekezlet egyetértett abban, hogy a párttagság számszerű erősítése céljából mindenekelőtt a nagyüzemi munkásokból, a szénfainál dolgozókból, a tsz-tagság, a nők köréből, továbbá az értelmiség legjobh- jaiból kell új párttagokat felvenni. A párttagok felvételénél a végzett munka legyen a mérce, amely párosuljon a politikai hűséggel, elvi szilárdsággal, példamutatással a társadalmi és magánéletben egyaránt. Fő feladatnak azonban mégis a meglévő párttagok eszmei és politikai nevelését, a párttagság kommunista jellemének kialakítását határozta meg. A járási pártértekezleten—, ahol részt vett és felszólalt Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, — húsz küldött mondotta el véleményét a járási pártbizottság, a pártbizottságok, a pártszervezetek hároméves munkájáról. A beszámoló és a határozati javaslat egyhangú elfogadása után a pártértekezlet megválasztotta a salgótarjáni járás új pártbizottságát, valamint 124 küldöttet szavazati joggal, öt küldöttet tanácskozási joggal a megyei pártértekezletre. Salgótarján kommunistái meggyőződéssel mondhatják, hogy a város fejlődése az utóbbi három évben — hasonlóan az általános fejlődéshez — igen nagyszerű és számottevő. Vonatkozik ez a város általános gazdagodására, az egyes gyárak, üzemek fejlődésére. — E gondolat jegyében tanácskoztak az ötezer salgótarjáni kommunista — párttag és tagjelölt — küldöttei szombaton déltől vásárnap estig. A tanácskozásra több pártonkívüli dolgozót, szakembert is meghívtak. A másfél napig tartó pártértekezleten Jedlicska Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő a párt- bizottság beszámolóját. A pártértekezlet megállapította, hogy a VII. kongresszus óta a gazdasági építés, a pártmunka egészében elfoglalta az őt megillető helyet. Hasznosítani kell azokat a kedvező tapasztalatokat és eredményeket, amelyeket a város kommunistái, pártszervezetei a beruházási mozgalomban, a szocialista szerződések rendszerével eddig elérlek. A beruházási feladatok megoldásában, általában a második ötéves tervben, az összes vállalatok között kulcshelyet foglal el az építőipar. Erőteljesen hangsúlyozta a pártértekezlet a vá- j ros dolgozói másik nagy kez- I deményezésének. a minőségi mozgalomnak eddigi eredményeit és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. Ahhoz, hogy a gazdálkodás fejlődését minden tekintetben töretlenül biztosítsuk, a vezetés színvonalának emeléséi az elkövetkezendő években kulcskérdésként kell kezelni. A munkások kezdeményezéseit, a szocialista murkaver- seny eredményeit igazolják, hogy A városi pártbizottság hároméves tevékenységében abból Indult ki, hogy a gazdasági építőmunka eredménye az a fő front, ahol a szocializmus építése, az egész társadalmi fejlődés, hazánk politikai rendszerének szilárdu- lása eldől. A város ipari üzemeinek fejlődése egészséges volt. Ma már elmondhatjuk, hogy a legtöbb üzem jövője megalapozott, hogy a számos gyárban megvalósított rekonstrukciós feladatok nyomán jelentősen emelkedett a termelés, javult a gazdálkodás, a műszaki színvonal. Különösen kiemelkedő sikereket értek el a termelékenység tekintetében, amely mind a pártmunkában, mind a gazdasági munkában ma már központi helyet foglal el. A város Ipari üzemeiben I960 és lüfiS első fél évének vonatkozásában a termelés növekedését a korábbi 7,4 százalék helyett már 7fi 1 'oviikban a termelékenység növekedésével biztosítják. A pártértekezleti beszámoló az eredmények megállaoítása mellett sokoldalúan elemezte a gazdasáei munka feladatait is. Felhívta a figyelmet arra. hogy javítani kell a kenesolatot az iparirányítás felsőbb szerveivel, biztosítani kell. hogy a város és az ioar fejlesztése kölcsönös összhangban történjen. Minden vonatkozásban szükséges biztosítani a gazdaságosságot, a néngazdasági szemléletet, a műszaki feilesztés hozzáértő megvalósítását. A beruházási mozgalomról szólva a beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy mind minőségben, mind a technikai berendezéseket illetően a világszínvonal elérésére kell törekedni. a város üzemeiben nagyszerű lehetőségek állnak a vezetők rendelkezésére, amelyet nem minden eset- ____ ben használnak ki. P éldául a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások jó részét már a határidő előtt teljesítették, jobb előrelátással már eredetileg olyan vállalások készülhettek volna, hogy most úiabb pótfelajánlásokra ne kerül iön sor. A beszámoló erőteljesen felhívta a figyelmet a szocialista brigádok tevékoovsérrének támogatására, különösen a művelődésre vonatkozó vállalások teljesítésére. A gazdasági építő munkában elért sikerek mindenekelőtt a város kommunistáinak, pártszervezeteinek tevékenységét dicsérik. A jövő nagy feladatai %méginkább megkövetelik, hogy következetesen megtartsák a pártélet lenini normáit, a kétfrontos harc keretében leküzdje- nek minden elhajlást, ferdítést, állandóan erősítsék a bírálatot és az önbirálatot, a dolgozókkal való kapcsolatukat, befolyásukat és nagy gondot fordítsanak a párttagok, valamennyi dolgozó marxista képzettségének fejlesztésére, a szocialista embertípus kialakítására. A politikai és gazdasági feladatokkal együtt a pártértekezleti beszámoló felvázolta azt a nagyszerű fejlődést és jövőt, amely megyénk székhelyét, Salgótarjánt jellemzi. A városban olyan építkezések valósultak és valósulnak meg, amelyekre a megelőző években nem volt példa. A gazdasági építőmunkában mind nagyobb területet foglal el a városfejlesztés, a lakásépítés és a kommunális beruházás. A második ötéves terv során felépül a megyei kórház, a kultúrház, a szálloda, a sajtószékház, a gimnázium, az általános iskola, a kenyérgyár. Teljesen újjászületik a városközpont, új üzleti negyed épül majd fel. Számottevően fejlődik a város kommunális helyzete. A közeljövőben elkészül a város szennyvízhálózatának gerincvezetéke, folyik az elektromos kábelek fektetése. Az ötéves terv végére belép az Ipoly menti vízmű első szakasza, megépül a városi «trend egy része, javul az úthálózat is. Salgótarján egyre összkomfortosabb, tisztább és lényegesen szebb lesz. Ebben az ötéves tervben közel 1500 lakás épül állami erőből, 900 lakás szövetkezeti értékesítésre kerül és lehetőség van magánerőbőí is 500 lakás felépítésére. E hatalmas fejlődéssel kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta a szocialista brigádok kezdeményezésének továbbfejlesztését, amely a város érdekében végzett társadalmi munkában nyilvánul meg. A városi pártértekezlet munkájában részt vevő küldöttek egyhangúlag tolmácsolták a város kommunistáinak, dolgozóinak véleményét: továbbra is egységesen követik pártunk helyes politikáját, fokozottabb aktivitással vesznek részt a város előtt álló feladatok megoldásában. Felszólaltak: Váradi Oszkár elvtárs. a Salgótarjáni Üveggyár főkönyvelője, Krajnák Tibor elvtárs, iskolaigazgató. Longauer József elvtárs, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének vezetője. Bozó Ernő elvtárs. Szabó Ferencné pedagógus. Kukol Emil elvtárs, az Erőmű igazgatója. Lantos Lajos elvtárs, az Acélárugyár energia üzemének párttitkára. Izsdinszki Rezső elvtárs. Anaval Gvula elvtárs, az Acélárugyár igazgatója. Hazai Béla elvtárs, a Központi Bizottság apparátusának munkatársa. Sándor Elemér elvtárs, városi tanácselnök. Galló Istvánná elvtársnő, szocialista brigádvezető. Kamarás Józsefné szakszervezeti nőfelelős. Szalai Gáspár elvtárs. a városi pártbizottság titikárhelyettese, dr. Szabó Sándor elvtárs. kórházigazgató, Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Jancsó Kázmér elvtárs, az Építőipari Vállalat igazgatója. Válóczi Ernő elvtárs, az ÉMÁSZ igazgatója. Jedlicska Gyula elvtárs vitazáró beszéde után a pártértekezlet elfogadta a párt- bizottság beszámolóját, határozati javaslatát, megválasztotta a pártbizottság tagjait, a revíziós bizottságot, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. Nagy Sándor, a szécsénkei Győzelem Termelőszövetkezet elnöke, aki 1961-ig a községi tanács VB. titkára volt. Vezetésével a tsz már az első esztendőben komoly gazdasági eredményeket ért el. Böjtős Sándor elvtársat Balassagyarmat város kommunistái Jelölték küldöttnek a megyei pártértekezletre. Böjtös elvtárs már nyugdíjas, de munkájával nagy segítséget ad a városi-járási párt- bizottság tevékenységéhez. Orava Józsefné, az endrefalvi termelőszövetkezet párttitkára. 1950-től vesz részt a munkásmozgalomban. Ez Időtől kisebb megszakításokkal, jó munkája elismeréseként a párttagság a pártvezetőségbe jelölte. Simon Endre, a Cserháti Állami Erdőgazdaság kommunistáit kép- viseU a megyei pártértekezleten. Simon elvtársat az erdőgazdaságban eddig végzett munkája alapján jelölték küldöttnek a Laczkó András elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a megyei tanács dolgozóit képviseli a pártértekezleten. Laczkó elvtárs hosszú évek óta vesz részt a munkásmozgalomban, számos fontos megbízatást oldott meg eredményesen. Füiöp László gépészmérnök a szorospataki bányaüzemnél. Munkájával nagymértékben elősegíti, hogy a bányabeli gépek állandóan üzemképesek legyenek, hozzájáruljanak a bányászok nehéz fizikai munkájának könnyítéséhez. * kommunisták.
