Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-20 / 84. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 84. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1962. OKTÓBER 20. Egy hónappal a hongressxun előtt: Elérte teljes magasságát a kilencemeletes salgótarjáni szálloda Hétfőn ünnepélyes alapkőletétel a kultúrháznál Most száz éve, az 1861- ben megindult nógrádi szén­bányászkodást követő eszten­dőben kezdték bányatelepü­léssé fejleszteni Salgótarjánt, amely hamarosan az ország első bányavárosává lett. 1862- ben például megkétszerező­dött, az előző évi ezerszáz­ról kétezer fölé nőtt az ad­dig jelentéktelen település lakóinak száma. Ma már a városhoz csatolt Zagyvapál- falvával együtt harmincezren felül van a város lélekszá- ma. / Nem az élet iróniája, ha­nem a szocialista fejlődés hozta magával, hogy az el­ső bányászlakások megjele­nését követő századik esz­tendőben kezdődött meg Sal­gótarján modem várossá fej­lesztése. Több mint kétezer lakás épült ugyan a felsza­badulás óta a bányaváros­ban, modem, szocialista kö­zépvárosi formáját azonban csak most kezdi alakítgatni Salgótarján. A modem vá­rosközpont első épületeként az elméit hat hónap alatt emelkedett a magasba a kilencemeletes szálloda karcsú vasbetonteste. amely máris a város büsz­kesége. Az impozáns émilet- Óriást nem hiába nevezték el Karancs-szállodának. mert a kilencedik emelet fölötti nyi­tott kilátó teraszával valóság­gal felülről tekint a Karancs völgyei és hegyei közé. Az északi országrész e legmoder­nebb szállodáin jelentős mér­tékben hozzájárul majd Sal­gótarján és környéke idegen- forgalmának még gyorsabb fejlesztéséhez. A több mint húszmilliós beruházással épülő száznegy­ven ágyas szálloda vasbeton­ból épített, kilencemeletes főépülete egyébként országo­san is rekordidő alatt ké­szült el. Ez év tavaszán, áp­rilis első napjaiban kezdték meg a szálloda alapozását je­lentő vasbetonkutak mélyíté­sét az építőmunkások. A terv az volt, hogy az év végéig — lehetőleg a tél beállta előtt — fel kell építeni a kilencemeletes főépületet. Az ácsok, a vasbetonszerelők és a kőművesek akkor úgy ha­tároztak, hogy a pártkong­resszus tiszteletére novem­ber végéig megoldják a fel­adatot, teljesítik a tervet A jól szervezett munka és a szakmunkás brigá­dok helytállása eredmé­nyeként azonban már most. egy hónappal a kongresszus előtt elérte teljes magasságát a ki­lencemeletes szálloda. A város régi földszintes és egyemeletes épületei közt szin­te óriásnak tűnik ez az űi énüiet, amely batvankilenc vasbetonkúton áll a város leendő főterének északkeleti sarkán. A város alatti vize­nyős talaj miatt kellett az alapozásnak ezt a különle­ges módszerét alkalmazni. A sakktábla kockáihoz hasonló­an teleoítve. hatvanlkilenc hat-hétméter mély kutat ás­tak, amelyeket aztán vas­betonnal öntöttek tele. Szocialista brigádok tanácskozása a Salgótarjáni Üveggyárban Október 16-án délután a gyár Művelődési Otthonának nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a vállalat szo­cialista brigádjainak vezetői, tagjai, patronálok és gazdasá­gi vezetők- Az értekezletnek az volt a célja, hogy az Épí­tő-Fa és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei értekezlete előtt számba vegyék a szocialista brigád­mozgalom eredményeit, a mu­tatkozó hiányosságokat. Ezen az értekezleten választották meg azt a 10 szocialista bri­gádvezetőt, aki a megyei ér­tekezleten képviselni fogja a gyár szocialista brigádjait. Vitaindító beszámolót Máth József .elvtárs, a szakszerve­zeti bizottság termelési fele­lőse tartott. A tanácskozáson, amelynek egyébként 180 részt­vevője volt, huszonegyen szó­laltak fel. A vita során a szo­cialista brigádokat érintő va­lamennyi probléma szóba ke­rült. Hiányolták, hogy sok szocialista brigád patronálója, az indulás óta különböző okokból »lemorzsolódott'“ de másik patronálóról nem gon­doskodtak, mások arról be­széltek, hogy a brigádok szám­szerű szaporodásával szapo­rodtak a gondok is. Egyrészt vannak brigádok, amelyek ki­váltságos helyet követelnek maguknak, másutt rendszere­sen a legnehezebb munkát adják nekik- Felhívták a fi­gyelmet az ideológiai nevelő munka fogyatékosságaira. Többen hangoztatták, hogy a tapasztalatcserék eredménye­ként a gyárban néha azt ve­zetik be, ami nem jó. Hely­telenítették. hogy a vízveze­tékhálózat bővítését célzó tár­sadalmi munkában részt ve­vőknek előírták: hány métert kell kiásniok. Sürgették a szo­cialista brigádoknak nyújtan­dó kultúrális segítséget. A tanácson felszólalt a vállalat igazgatója és a párt-véarehaj- tóbizottság valamint szakszer­vezeti bizottságának titkára is Érdemes néhány adatot is közölni az új szállodáról. Az építkezés során eddig 3300 köbméter földet kellett meg­mozgatni. Az építkezéshez 5300 méter gömbvasat, 143 köbméter faanyagot, 170 köb­méter zsaluzó deszkát, 1700 mázsa betonvasat, 6200 má­zsa cementet és 2750 köb­méter betonkavicsot használ­tak fel eddig az építők. A salgótarjáni városi ta­nács hétfőn délután 4 óra­kor ünnepséget rendez az új szálloda előtti téren abból az alkalomból, hogy az építők kitűzik a kilencedik emelet­re a zöld gallyat, és az új kultúrház építésénél is ekkor teszik le az alapkövet. Ma befejezik a búza vetését a pásztói járás szövetkezeteiben Híradás az őszi munkákról Ma, október 20-án, befejezik az ősziek vetését a pásztói járás valamennyi ter­melőszövetkezetében. A já­rás közös gazdaságaiban mint­egy 12 300 katasztrális hol­don kellett elvetni az idén őszön a kalászosokat, vala­mint az őszi takarmánykeve­réket. A 12 300 katasztrális holdnyi területből közel 9700 holdon búzát vetettek, a ha­gyományos magyar fajták mellett nagyhozamú, külföldi búzafajtákat is. Az elmúlt évhez hasonló­an, az idei őszön is a pász­tói ' járás termelőszövetkeze­teiben haladtak a legjobban az őszi munkálatokkal. Az idén ismét a járási párt és tanácsi vezetők szervező, irányí­tó munkája, a gépek meg­felelő elosztása, a tsz-ta- gok szorgalma tette le­hetővé, hogy a rendkívül mostoha időjárási és ta­lajviszonyok ellenére a járásban határidőre, ok­tóber 20-án befejezzék a kenyérgabona vetését is. A gépállomási gépek mel­lett az idén már igen je­lentős szerepet játszottak az őszi munkákban a termelő- szövetkezetek gépei. A járás­ban a nagy munkák során érvényt szereztek az elvnek, az erősebb segítse a gyen­gét. Ennek megfelelően a palotási Május I Ter­melőszövetkezet, amikor befejezte a búza vetését a násztói Béke Tsz segít­ségére sietett généivel. Héhalom és Kisbágyon termelőszövetkezetei a bujáki Zöldmezőnek ad­tak segítséget, míg Kálló és Egyházasden- geleg közös gazdaságai a va- nyarci Virágzó Termelőszö­vetkezetet segítették gépek­kel. Az őszi búza vetésének be­fejezése után a járásban a gépek a mélyszántási mun­kákat végzik. A kettős mű­szakban dolgozó gépek nö­velésével, a betakarítási mun­kák meggyorsításával igyek­szenek határidőre elvégezni mélyszántási tervüket is. Mélyszántás Tolmácson A tolmácsi Szabadság Ter­melőszövetkezet október 2-án, a megyében elsőként, befe­jezte az őszi kalászosok veté­sét, több mint 400 katasztrális holdon tették földbe az őszi árpát, rozsot és a búzát, vala­mint a takarmánykeveréket. A termelőszövetkezet a kongresszusi versenyben vál­lalta, hogy időben befejezi az őszi betakarítási és vetési munkálatokat is. A búza ve­tésének befejezésével egy időben betakarították több mint 50 katasztrális holdról a burgonyát, mintegy 35 ka­tasztrális holdról a cukorré­pát, s letörték a dohányt is a szorgalmas asszonytagok. A versenyszellem a termelőszö­vetkezetben gondos munka- szervezéssel párosult. A ter­melőszövetkezet vezetői már a munkák megindulásánál megteremtették a teljes össz­hangot a szántást, vetést vég­ző gépek és a betakarítást végző szövetkezeti tagok kö­zött. Sokat segített a tolmá­csi gépállomás mellett a ve­Egyre sokoldalúbb a körzetű orvosok tevékenysége A körzeti orvosi szolgálat a lakosság legszélesebb réte­geivel áll összeköttetésben és első szinten biztosítja a dol­gozók széles rétegeinek egész­ségügyi ellátását. Ezért is na­gyon fontos az, hogy hogyan tevékenykedik a körzeti or­vos, mert jó, vagy rossz mun­kájának messzemenő kihatá­sai lehetnek. Megyénkben a körzeti or­vosi állások száma, a növek­vő igények és a népgazdaság helyzetének megfelelően ál­landóan szaporodott. Jelen­leg 74 körzeti orvos tevékeny­kedik már és mindössze né­hány orvosi állás nincs be­töltve. A fejlődést mutatja az egy orvosra jutó lélekszám alakulása is. 1950-ben még csak 38 orvosa volt a megyé­nek, és közel 6 ezer lélek­szám tartozott egy körzethez. Ma már a körzeti orvosok száma megkétszereződött és egy orvosra mintegy 3200 lé­lekszám jut. Javul a körzeti orvosi ren­delők felszerelése is. A te­rületileg illetékes kórházak gazdasági szakemberei fel­mérték a helyzetet és gon­doskodnak a műszerek, be­rendezések, felszerelési tár­gyak kiegészítéséről is. A körzeti orvosok fontos feladata a gyógyító munka mellett az egészségügyi felvi­lágosító tevékenységbe tör­ténő bekapcsolódás is. Ezt megértve a körzeti orvosok, egészségügyi dolgozók jó ré­sze, mint tanácstag, állandó bizottsági tag, vagy szakszer­vezeti megbízott tevékenyke­dik, rendszeresen meghívják őket a tanácsülésekre, tsz közgyűlésekre is. A kötelező havi egy előadáson kívül a Vöröskereszt, a TIT, vagy a nőtanács felkérésére készsé­gesen tartanak máskor is elő­RENDKÍVÜLI TANÁCSÜLÉS LESZ NOVEMBER 2-ÁN A megyei tanács végre­hajtó bizottságának irányító­iéval folynak az előkészüle­tek a november 2-án sorra kerülő rendkívüli tanácsülés­re. A tanácsülés az 1963. évi tanácsi költségvetést, vala­mint az 1963. évi községfej­lesztési terveket fogja meg­tárgyalni. A tanácsülést ál­landó bizottsági megbeszélé­sek előzik meg, ahol a ta­nácstagok a szakterületeknek megfelelően vizsgálják a ta­nácsi költségvetés anyagát. Nagy figyelmet fordítanak az 1963. évi községfejlesztési ter­vekre is. A községfejlesztési terv keretében 35 millió fo­rintot fordítanak a községek fejlesztésére, s ebből 2 mil­lió forint társadalmi munka értéket terveznek. adásokat. Munkájuk eredmé­nyesebbé válhatna, ha rend­szeresebben és következete­*Vj\ vennének vészt a szakmai-ideológiai továbbkép­zésen, és többet segítenének a társadalmi és tömegszerveze­tek az orvosok különböző problémáinak megoldásában. Határozat született arra, hogy a KÖJÁL a jelenlegi szakmai gyakorlatokat végző higiéni­kus orvosait gyakorlatuk le­tételével a járási, városi egészségügyi csoportokhoz irá­nyítja. tési munkákban a termelő­szövetkezet saját gépe, volt olyan nap, hogy Dózsa István traktoros S3 katasztrális hol­don készítette elő vetéshez a talajt. A Szabadság Termelőszö­vetkezetben jelenleg már a mélyszántáson dolgoznak a gépek. A szövetkezetiek kong­resszusi vállalásuk értelmé­ben november 1-re több mint 400 holdon befejezik a mély­szántást is. Még 30 hold Galgagután A balassagyarmat1 járás ter­melőszövetkezetei az elmúlt napokban már földbe tették a rozs és az őszi búza jelen­tős részét. Mindössze négy ter­melőszövetkezetben Bercelen, Becskén, Cserhátsurányban és Galgagután kell még búzát vetni, hogy a járás ifi maradéktalanul teljesítse ke­nyérgabona vetéstervét. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya a gépállomá­sokkal együttesen megfelelő intézkedéseket hozott arra vo­natkozóan, hogy a négy köz­ségben is mielőbb befejeződ­jön a* vetési munka. Galgagu­tán például a Táncsics Ter­melőszövetkezetben az elmúlt napokban 7 gép dolgozott a vetési munkálatokon és mind­össze 30 holdat tesz ki az á terület, amelyen a jövő hét közepén fejezik be a búzave­tést. Közel kétezer ember a fogadóórákon, a községi tanácstagok családlátogatásai A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának titkárságán összegezték az 1962. harma­dik negyedévi tanácstagi fo­gadóórák eredményeit. Az összegezés alapján megálla­pítható, hogy a tanácstagok 175 esetben tartottak fogadó­órát, amelyen 1621 választó- polgár jelent meg. A válasz­tópolgárok 92 esetben tettek fogadóórákon közérdekű ja­vaslatot. A fogadóórák meg­tartásában legeredményeseb­ben a pásztói és a rétsági járásban dolgoztak, gyengéb­ben már a balassagyarmati és a szécsényi járásokban. A községi tanácstagok a harmadik negyedévben az ed­digi szokásos fogadóórák he­lyett családlátogatásokat vé­geztek. A családlátogatások jónak bizonyultak, mert a vá­lasztópolgárok meghallgatása mellett közérdekű feladatok meg­oldásának elősegítését szolgálták. Romhány községben a csa­ládlátogatások során a ta­nácstagok 110 ezer forint ér­tékű társadalmi munkái szer­veztek, Nézsa községben 25 ezer forint értékűt. Nagyoro­szi községben a családlátoga­tásokat használták fel arra, hogy az új bölcsőde meg­építéséhez megszervezzék a szükséges társadalmi mun­kát. Nagylóc, Benczúrfalva és Szécsényfelfalu községekben pedig az épülő járdák épí­téséhez szervezték meg a szükséges társadalmi munkát Ezek mellett több községben a családlátogatásokat felhasz­nálták olyan irányú felada­tok megoldására is, mint a felvásárlás elősegítése és az adófizetés szorgal­mazása. A harmadik negyedévi fo­gadónapok nyomán emelked­tek a lakosság által tett be­jelentések, javaslatok is. A bejelentések többsége kom­munális jellegű. Például víz­hálózat kiépítése, járdaépítés, utcák kövezése, közvilágítás megépítése, utcai öntözés megszervezése. Több válasz­tókörzetben a lakosság bí­rálattal is illette a tanácsok illetékes szakosztályait, egyes feladatok elhanyagolása miatt. Napjainkban tanácsoknál foly­nak a munkák, hogy a lakos­ság által tett javaslatok, pana­szok mielőbb elintézést nyer­jenek. A kereskedelmi gépek helyes használafáérl­Az elmúlt években az egészségügyi szerveknek szám­talan intézkedést kellett ten­ni, hogy kivonják a forga­lomból azokat az árufélesé­geket, amelyek romlandók. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a kereskede­lemnek nem volt romlandó áruféleségek tárolására meg­felelő felkészültsége. Az 1962. év első felében ezt a prob­lémát az élelmiszerkiskeres­kedelmi és vendéglátóipari egységeknél igyekeztek meg­oldani. Nem megoldott még ez a probléma a földműves­szövetkezeteknél. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megfelelő szakemberek be­vonásával vizsgálatot indí­tott annak megállapítására, hogy a földművesszövetkezeti és az állami kereskedelem hogyan gazdálkodott a keres­kedelmi gépek beszerzésére adott összeggel és azokat ho­gyan használták fel. A vizsgálat megállapította, hogy a kereskedelmi vállala­tok, a gépek beszerzésére nyújtott összeget felhasznál­ták, azonban azokat nem minden eset­ben a szükségletnek meg­felelően alkalmazták. Nincs kihasználva például a dorogházi italboltban az ezer literes hűtőszekrény. A szi- ráki földművesszövetkezetnél a szükségleten túl kettő da­rab kávéfőzőgépet vásároltak. A 150-es számú tejboltban beállított hűtőgép is túlzott a forgalomhoz viszonyítva. Ezzel szemben vannak olyan boltegysé­gek, ahol az üzemeltetett kereskedelmi gépek az igényeket nem elégítik ki. Ilyen például a somoskőúj- falusi cukrászüzem és a hoz­zátartozó cukrászda, ahol a meglevő 870 literes hűtő- szekrény kicsinek bizonyul. Hasonlóan a balassagyarmati I-es számú étteremben a presszógép, a cserhátsurányi fmsz húsboltjában elhelye­zett 100 literes hűtőgép, ame­lyek a jelenlegi forgalom kielégítésére nem elegendők. Ezeknek a visszásságoknak: a megszüntetésére a Népi El­lenőrzési Bizottság több irá­nyú javaslatot tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom