Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-17 / 83. szám

1962. október 17. nógrádi népújság 5 Ha&znosíthuk a füzesabonyi tapasztalatokat Megyénkben több mint 30.000 holdon termeljük a leg­fontosabb takarmánynövé­nyünket, a kukoricát. A gazda­ságosabb termelőmunka, va­lamint a sok helyen meglé­vő munkaerőhiány enyhítése érdekében alkalmazták a mi szövetkezeteink is a kukori­catermesztésben a vegyszeres gyomirtást. Az idén 1.500 holdon, jövőre újabb 2.400 hol­don gyomtalanítják Hun- gazinnal a kukoricát, s ta­vasszal tovább növekszik a vegyszerrel kezelt terü­let. Nos, éppen azért, mert egy­re nagyobb területen érvénye­sül megyénkben is a kukorica vegyszeres gyomirtása, a rétsá­gi iárás termelőszövetkezeti vezetői a közelmúltban ellá­togattak a Füzesabonyi Állami Gazdaságba- Itt 1.700 holdon termelnek vegyszeres gyomir­tással kukoricát, s a termelés eddigi tapasztalatai haszno­sak. Ebben a gazdaságban pél­dául nagy vegyszeradagok­kal kísérleteznek. Füzesabony­ban kezdetben 4.R kilogramm Hungazint permeteztek esv holdra, az idén vi­szont már narv adagot: 8 kilogrammot. Ez bevált, a táblák nem gyomosodtak. Az országos mérések azonban ■azt bizonvítiák, hogy maxi­málisan ß-7 kilogramm szer elesendő- s ez vonatkozik a mi vidékünkre is- Tudniillik semmikről sem lesz iobb az pyp^rYiririv. V)R V*órrr»oriritntre»l emelőik a szer mennyiségét a g^ííVcsócffr>+ föló. l\/nvpl p C7pr még drága, ez már veszélyez­teti a termelés gazdaságossá­gát. A kukoricával kapcsolata« ■jYipcplr frxrvf-ns Vórflóc* p c-7Óv J“)pc;'7rirvcvf'*^cn A fonncTtnl rst— cqerpvn róc’rf vo+t s‘7Öv’ptl^P'rpfi •ve^A+nl< lóf.’op++ók. hopv r p?rz­‘ClR*^ cfT-spr» prflplrps m ntlc7 prrP'l •f plfOfi+i «Air p kllVofípPCTlÓ­rat. Három S7K-3-as kombájnt ellátnak megfelelő adapterrel és egyszerűen learatták a ku­koricát a tábláról. A gép a csöveket lemor­zsolta, s egy időben a szá­rat szecskázta- A szecská­zott szárat ezután kunha- lomszerüen silózták. Maga az eljárás még kísér­let, amelynek térhódítása va­lósággal forradalmasítaná a kukorica betakarítását, hiszen fölöttébb gazdaságos. Ugyanis ebben az esetben a gép elvég­zi a törést, morzsolást, szárvá­gást, szecskázást; megszűnnek e műveletek elvégzésével já­ró mozgatások. Ennek a mód­szernek igen nagy lesz a je­lentősége azokban a tsz-ekben, ahol munkaerőhiánnyal küz­denek, mert úgy látszik, hogy ezzel megvalósul a kukorica­betakarítás maximális gépesí­tése. Nálunk ez különösen fontos, a már említett okok miatt, valamint azért is, mert a kukoricaszár hasznosításával kielégítően enyhíthető a ta­karmányhiány. A kedvezőtlen, aszályos időjárás miatt, mint­egy 1000 vagon szálastakar­mánnyal kevesebb termett a szűk égesnél- Tehát igen fontos a knkoricaszár betakarítása. Megyénkben is meg kellene keresni minél előbb azokat a lehetőségeket, amelyek lehető­vé tennék a füzesabonyi mód­szerek alkalmazását a kukori­ca betakarításánál. Az idén is mintegy 7-7,5 ezer vagonnyi kukoricaszárat kell letakarí­tani a szövetkezetekben, s a gyors munka két szempont­ból is fontos. Egyrészt több tsz-ben vetésre kell a terület, másrészt az idő­ben betakarított kukorica­szár takarmányértéke is magasabb, mintha később, novemberben kerül betakarításra- A szárvá- aás idején még hiányzik a si­lókészítés néhány alkotórésze: répakaraj, répaszelet, melasz. Ez azonban nem akadály, mert a levágott szár tápérté­két — jól elkészített kazalba rakva — megóvhatjuk a na­gyobb veszteségtől. De ezt nem szabad elmulasztani egyetlen szövetkezetben sem, mert a lábon hagyott, vagy levágva szanaszét hagyott szár kilúgozódik és a napok, hetek múlásával rohamosan veszít tápéirtékéből. A füzesabonyi látogatás említésre méltó mozzanata még a géppel aratott kukori­ca tárolása. Jó néhány hold termését lemorzsoltan, beton és gödörsilókban tárolják. A gödörben műanyagfó­liával akadályozzák meg a földdel való érintke­zést, s ezzel, valamint a földréteggel biztosítják a légmentességet. A gazdaság szakemberei sze­rint január végén, februárban felbontják a silókat, s a ku­koricát megdarálva hasznosít­ják a hizlalásnál. A kukori­ca ilyen tárolása szükségte­lenné tenné a költséges ku- koricagórék, szárítók építését, Pádár András Száztíz kilogramm hús, minden 100 hold szántó után A közelmúltban tárgyalták meg a megye állami gazdasá­gainak igazgatói, főagronó- musai az 1963-as gazdasági terveket a Sziráki Állami Gazdaságban­A tervek szerint a megye állami gazdaságai a követ­kező évben tovább növelik az értékesítésre kerülő árumeny- nyiséget, azáltal, hogy növe­lik a növénytermesztés és az állatenyésztés hozamát. A ter­vek értelmében kenyérgaboná­ból csaknem 3 mázsával, pil­langós szénából csaknem 4 mázsával termelnek többet holdanként a gazdaságok a jövő évben, mint az idén- Növekszik a kukorica holdan- kénti hozama is. Az állatte­nyésztés fejlődésére is jellem­ző, hogy jövőre átlagossan 110 kilogramm sertés, illetve mar­hahúst értékesítenek minden 100 hold szántó után. Növekszik a tsz-ek zöldségtermő területe A pásztói járás termelőszö­vetkezetei már igen jelentős területen, több mint 2 ezer katasztrális holdon foglalkoz­tak az idén kertészeti nö­vényféleségek termesztésével. Több mint 600 katasztrális holddal több ez a terület, mint amennyin a termelőszö­vetkezetek az elmúlt évben kertészkedtek, s 1100 kataszt­rális holddal magasabb, mint a termelőszövetkezetek zöld­ségtermő területe az 1960-as gazdasági évben volt. Késnek az építkezéshez szükséges szer fa-garnitúrák Október közepéig megyénk termelőszövetkezetei a külön­böző építkezésekre fordítandó összegnek 70 százalékát hasz­nálták fel, 30 ezer forintot költöttek el. Ami az építkezéseket illeti, megnőtt a nehézipar rész­aránya, ezen belül a gép­ipar és a vegyipar emelke­dett jelentősen”. A gépipar és a vegyipar gyorsütemű fejlődése az, ami a legin­kább viszi előre a szocializ­mus anyagi-technikai bázisá­nak megteremtését. A Köz­ponti Bizottság irányelvei gazdasági tevékenységünk ve­zérlő elveként a gazdaságos­ság fokozását, a termelékeny­ség emelését, az önköltség csökkentését jelölte meg. En­nek eszköze a technika és a technológia fejlesztése, gyárt­mányaink korszerűsítése, ma­gas műszaki színvonalon va­ló előállítása, valamint ipa­runk szerkezetének és veze­tésének további javítása. Gaz­dasági fejlődésünk másik fontos feltétele a mezőgazda- sági termelés gyorsütemű fej­lesztése, ezért a mezőgazda­ságban, mielőbb ki kell épí­tenünk a nagyüzemi terme­lés korszerű anyagi-technikai bázisát. Mindezek azért bír­nak óriási jelentőséggel, mert a szocializmus teljes felépí­tése kizárólag csak saját anyagi-technikai bázisán le­hetséges. Pártunk és munkásosztá­lyunk politikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztályszö­vetség megvalósításával vihe­ti győzelemre a szocializmus teljes felépítését. A termelő­erők és a termelési viszo­nyok, az osztálystruktúra megváltozásából pártunk köz­ponti bizottsága megfelelő politikai következtetéseket vont le. Mindenekelőtt azt. hogv politikai rendszerünk továbbfejlesztése szemoontiá- ból most már célul tűzhet­jük a szocialista nemzeti egy­ség kialakítását. Hogyan tud­juk röviden summázni a szo­cialista nemzeti egvség kiala­kításának ismérveit? A szo­cialista nemzeti egvség veze­tő ereje: a munkásosztály és marxista—leninista pártja. Alapja: az új tartalmú mun­kás-paraszt szövetség, amely ma már két testvéri szocia­lista osztály szövetsége, tar­talma: a békéért, a szocia­lizmus, teljes győzelméért fo­lyó küzdelem, hűség a népi demokratikus rendszerhez, harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a belső és külső osztályellen­ség ellen. Megkönnyíti a hely­zetet, hogy az alapok leraká­sával a szocializmus teljes felépítésének feladatai össz­hangba kerültek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egy­ség fokozatos kialakulásával változás megy végbe a pro­letárdiktatúra államának funkcióiban, és lépésről lépés­re kifejlődnek benne az egye­temes népi államra jellem­ző vonások. Társadalmunk szocialista egységének kiala­kulása egyben azt is ered­ményezi, hogy a munkásosz­tály élcsapata fokozatosan az egész nép pártjává válik. A szocializmus teljes fel­építésének időszakában kell győzelemre vinnünk a kultúr- forradalmat. A szocialista társadalom felépítésének nél­külözhetetlen feltétele né­pünk műveltségi színvonalá­nak emelése, továbbá, hogy az élet minden területén ural­kodóvá tegyük a marxizmust —leninizmust. A köznevelés, a tudomány, a művészetek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés valamennyi esz­közével ezt a célt kell szol­gálnunk. Mindezek összessé­gükben elősegítik, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének útjára tért hazánkban kiala­kuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom embe­rére jellemző erkölcsi nor­mák. hogy az emberek meg­tanuljanak szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni. Boros Béla a legnagyobb gond a rétsági és a balassagyarmati járásban jelentkezik, mert ott az a ve­szély fenyeget, hogy néhány épület elkészítése, befejezése, áthúzódik a következő évre. Drégelypalánkon például a házi építőbrigád 32 va- gonos magtárat épít, s a falak felhúzása után nem tudnak tovább dolgozni, mert a tetőszerkezethez szükséges faanyagot nem kanták meg. Hasznoson szintén a tetőszerkezet hiá­nya akadályozza a 100 fé­rőhelyes növendékistálló építési munkálatainak tel­jes befejezését­A meglévő, különböző gaz­dasági épületek készítésére fordítandó összeg több száz­ezer forinttal bővült, mely összegből szerfás épületet készítenek a szövetkezetek. Az Főzéshez előkészített burgonya és zöldség kerül forgalomba Salgótarján és az iparme­dence ellátásának további ja­vítása érdekében felvásárló és értékesítő szerveink már a közelmúltban is több hasznos intézkedést hoztak. A lakos­ság, főként a háziasszonyok téli gondját enyhíti a MÉK azon intézkedése is amelynek értelmében főzéshez előkészí­tett burgonyát, zöldségfélét hoznak forgalomba. A tervek szerint a hámozott burgonya, a koptatott zöldség és külön­böző savanyított áruk polieti­lén csomagolásban november első napjaiban jelennek meg a zöldség és gyümölcsértékesí­tő boltokban. Ácsokat, tanácsi igazolással, azonna­li belépéssel felveszünk budapesti munkára. Szál­lást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés csak szemé­lyesen az ÉM. 43. sz. Épí­tőipari Vállalat Budapest, V. Kossuth La.jos-tér 4. a bejárat mellett (670) építéshez szükséges összeg már szeptember óta a szövet­kezetek rendelkezésére áll, s a munkálatokat főként az akadályozza, hogy későn szál­lítja az építkezéshez szüksé­ges szerfa-gamitúrákat az AGROKER vállalat. E járá­sokban az építkezés meggyor­sítására a beruházási iroda megfelelő erőket biztosít más járásokból is- A járási taná­csok ipari, műszaki csoport­jai is mozgósítják, az elma­radt építkezések gyors befeje­zése érdekében, a segíteni kész kisiparosokat. A Tűzhelygyár nyerte a ZIM gyáregységei közt rendezett újitási versenyt Híven a Központi Vezetőség irányelveihez, a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, a többi kö­zött nagy figyelmet szentel­nek a gyártmányok alapanya­gának súlycsökkentésére. Eb­ben a törekvésben nagy szol­gálatot tesznek a népgazda­ságnak a gyár újítói is. Az eddigiek folyamán már több, mint 500 ezer forintot taka­rítottak meg olyan újítások révén, amelyek célja az alapanyaggal való takarékos­ság. .v^\N^V^\\^\\^\\^\\^\\^\^\\X.\\^\\^\\V\\X\\>N\X.\\V\\'V\\V\\ A Tűzhelygyár újítómozgal­mának fejlődését, sikereit jelzi az a tény, hogy a ZIM hat gyáregysége közt meghir­detett újítási versenyt — me­lyet a júliusi újítási hónap keretében bonyolítottak le — a tűzhelygyáriak nyerték. A ZIM vezérigazgatója, az újítómozgalomban elért kivá­ló eredményekért, a gyár egyszemélyi elbírálóját. Len­gyel István főmérnököt és az újítási előadót Bollók Béla elvtársat dicséretben részesí­tette. Sziráki szüret Fent: Hatalmas hordók­ban, kádakban szállítják a szől- lőt a présházba Oldalt: Készül a külföl­di piacokon is is­mert sziráki bor it«» Zzz, zzz, zümmög­nek a méhek Peter- di Béla balassagyar­mati kertjében. Mi nem merünk a kö­zelükbe menni, fé­lünk, hogy vala­melyik megharagszik a zavarásért és meg­csíp. — A méhek nem csípnek, hanem szúr­nak — igazítja ki té­vedésünket a mé­hész. — Fullánkju­kat benne hagyják a sebben és életükkel fizetnek a jogosnak hitt védekezésért. — Nem nagyon fájdalmas a szúrás? — kérdezzük. — Nem. Én már megszoktam. Azon­nal kinyomom a seb­ből a fullánkot és fel sem dagad. Mégsem lehet az kellemes dolog... De úgy látszik megéri a fájdalmat is, a fá­radtságot is a mé­hészkedés, másként bizonyára nem fog­lalkoznának vele annyian. — Éppen az. hogy kevesen foglalkoznak vele — mondja Pe- terdi Béla. — Pe­dig a méz egyike a legtöbb vitamint és más, az emberi szer­vezetre hasznos anyagokat tartal­mazó tfi.plálékoknak. Csak nálunk nem is­MÉHESBEN merik eléggé, nem propagálják kellően. Sok szülő nem tud­ja mennyit használ­na gyermekének az­zal, ha mindennap adna neki ebből a kellemes ízű „édes­ség”-bői. — S a méztermelő haszna? — Az sajnálatos az utóbbi években nem olyan nagy, mint le­hetne. Utoljára 1953- ban volt igazi bősé­ges mézelés. Az idei késői virágzás miatt, csak éppen, hogy a tervet tudtuk telje­síteni. De azért most is leadtunk 75 má­zsa 30 kiló mézet — teszi hozzá elégedet­ten. Leadtunk? — Plát hová tartozik Peter- di Béla milyen kö­zösségbe? — ö a földművesszövetke­zet keretében műkö­dő balassagyarmati méhészcsoport elnö­ke. — Mióta méhész- kedik? — érdeklő­dünk. — Tizenkét éve. A méhészcsoportba 6 éve léptem be. Ak­kor méacsak 6—7 tagja volt a cso­portnak. Egy év múlva én lettem az elnök és hamarosan 36-ra szaporodott a tagok száma. Meg­szerveztem a déli akácosokra való rendszeres vándor­lást és a szakmai ok­tatást évenként 12 alkalommal. A mo­dern követelmények­nek megfelelően ra­kodó kantárakkal méhészkedünk. Kö­zös alapunk is van, ebből viaszolvasztót, szalmakaptár-prest vásároltunk. Ma már 250—300 családdal dolgozunk. — Bizonyára van valami kívánsága is a csoportnak? — Úgy érezzük, nincs elég bizalom­mal velünk szemben az OMSZK. Ezek után az ínséges nyá­ri hónapok után is csak viaszcserével kapunk akciós cuk­rot. Viaszunk kevés van, így a valóságos segítség az lenne, ha a jövő évre le­szerződött mézmeny- nyiség után járó cu­kornak legalább a felét megadnák augusztusban a be- teleltetéshez. Ez ~>~- gyon fontos volna, mert a gyengén te­leltetett állomány­ban sok az elhullás. — Még valamit szeretnék mondani — állít meg egy pilla­natra bennünket a búcsúzáskor Peterdi Béla. — Kevesen is­merik a méz érté­kességét, de még ke­vesebben a méhpem- pőét. Kitűnő a szív egyes betegségei el­len. Nem egy bará­tom fogyasztja évek óta és az eredmény szinte teljes gyógyu­lás. Kár, hogy az orvosi tudomány nem foglalkozik behatób­ban a méhpempő összetételével és gyó­gyító hatásával. — Ha már ennyit megtudtunk, kérjük árulja el, hogyan és milyen mennyiség­ben kell szedni ezt a „csodaszer”-t? — Nem csodaszer az — mosolyodik el a méhész. — De na­ponta éhgyomorra fél deci mézben 3 gramm méhpempő elfogyasztása sok szív-panaszt meg­szüntetett már. Elköszönünk... Zzz, zzz, zümmögnek a méhek ... Bizonyá­ra gazdájuknak kö­szönik meg a sok jói. amit munkáink gyümölcséről, a méz­ről és a méhpempő- ről elmondott. — kemény —

Next

/
Oldalképek
Tartalom