Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-13 / 82. szám

1962. október 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 cÁ qazdaq&dÁ pás ztéi járás Nagyszerű távlatok Van nekem Palotáson egy nagyon régi ismerősöm. Nagy­szerű szakember és ha arra visz az utam, valamifélekép­pen mindig módot találok arra, hogy szót ejtsünk a szö­vetkezeti emberek munkájá­ról, életéről. S ő minden ta­lálkozásunkkor valami újjal, életük valami eddig szokat­lan mozzanatával lep meg. S ilyenkor méginkább iga­zolva látom az elvet: a me­zőgazdasági termelés évszá­zadok óta megszokott módjá­nak megváltozásával, a szö­vetkezetben dolgozó emberek élete, tudata, gondolkodás­módja is más lesz, mint pusztán az egyéni érdekeket látó kisparaszté volt. A pásztói járásban jó két esztendeje, hogy befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. S már e vi­szonylag rövid idő, alig több, mint két esztendő is elég volt ahhoz, hogy a szövet­kezetekben egyenletes fejlő­désnek induljon a mezőgaz­dasági termelés. Milyen nagyszerűek hát akkor a távlatok! Kenyérgabonából például, a rendkívüli aszályos év el­lenére is többet értékesítet­tek a járás szövetkezetei, mint eddig bármikor. Az idén közel 500 vagon ke­nyérgabonát adtak az állam­nak, több mint 150 vagon­nal többet, mint az elmúlt esztendőben. Vagy itt van összehasonlításul a búza hol-1 jet Bezosztája tábláján több dankénti hozama. A 30—40-es ' mint 17 mázsát adott egy években, statisztikai adatok tanúsítják, mindössze 7,2 mázsa volt a holdanként! átlagtermés a járásban. Az idén ez a szám 9,3 mázsára emelkedett. Ennyivel fizette a föld a gépek munkáját, a szövetkezeti tagok fáradozá­sát. Hasonló tapasztalatokat szűr le az ember, ha az ál­latállomány alakulását teszi ilymódon mérlegre. Még a 30-as, 40-es években 100 te­héntől mindössze 60—65 bor­jút neveltek fel a kisgaz­dák, most a szövetkezetek­ben ez az arány 80—85-re emelkedett. De igen érdekes a kép, amit kap az ember, ha ilyen szemmel nézi a palotási Május 1. Termelőszövetkezet gazdálkodását, eredményeit, a tagok jövedelmének alaku­lását. A szövetkezet az idén már olyan mennyiségű gép­pel, munkaeszközökkel ren­delkezik, hogy nem okozott gondot a soron következő munkák időbeni elvégzése. De a gépek mellett szabad-e számításon kívül hagyni, a szövetkezeti tagok növekvő aktivitását, a Krekács-brigád asszony tagjainak szorgal­mát, akik az idén már a szocialista cím elnyeréséért küzdenek? Búzából az idén több mint 12 mázsát számol­tak holdanként. De a szov­Befejezés előtt a villamosítás Az utóbbi években a pász­tói járás csaknem valamennyi községében kigyúlt a fény, be­vezették a villanyt. Az elmúlt évben már a járás 25 köz­ségében volt villany. A kö­vetkező időben teljes egészé­ben befejezést nyer megyénk- e járásában is a rendkívül nagyfontosságú munka, a vil­lamosítás. hold. Az állattenyésztés számszerű fejlesztése mellett itt már egyre inkább számí­tásba jön az új, élenjáró módszerek sokasága, ame­lyek alkalmazásával olcsób­bá, gazdaságosabbá válik az állattenyésztés, s áruk töme­ge kerül a dolgozó emberek asztalára. Az idén hat és félmillió forint az értéke ennek az árunak. Másfél mil­lió forinttal több, mint amennyit tavaly adtak a pa- lotásiak. S a nagymennyiségű bur­gonya, búza, kukorica, a többezer hektoliter tej, vágó­baromfi és sertés, pénzt je­lent a szövetkezetnek, na­gyobb jövedelmet a szövet­kezeti tagoknak. Palotáson már három év átlagában nem jut kevesebb 40—42 forintnál egy munkaegység­re. Az elmúlt évben 41 fo­rintot fizettek, s egy-egy dolgozó tagra átlagosan Í2 900 forint jövedelem jutott. Az idei évben meg, hogy a gé­pek száma növekedett, az egy tagra jutó átlagos mun­kaegységet nem is számolják többnek 290—300-nál. S ahogy eddig a felmérések mutatják, nem igen lesz kevesebb a munkaegység értéke, az egy tagra jutó átlagos jövedelem most sem. így jön egyre kö­zelebb Palotáson a jövő. Ezekről a dolgokról be­szélgetünk az én régi ismerő­sömmel, há Palotásra visz az utam. V. I.-né Igen jelentős segítséget ad a járás mezőgazdaságának a Pásztói Gépállomás. A gépállomás új épületei az elmúlt években készültek el„ mintegy 8 millió forintos beruházás­sal Képünkön a .gépállomás szerelői munka közben Növekvő vásárlási kedv A Szirák és Körzete Föld­művesszövetkezethez öt köz­ség tartozik, s az elmúlt évek­ben igen jelentős forgalmat bonyolítottak le ebben az öt községben a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek. A földművesszövetkezethez tartozó kiskereskedelmi egy­ségek forgalma 1960-ban mint­egy 13 millió 330 ezer forint volt, 1961-ben megközelítette a 13 millió 900 ezer forintot, s az idei év első felében már túlhaladta a kiskereskedelmi egységek forgalma a 6 és fél­millió forintot. A körzethez tartozó 8 vendéglátóipari egy­ség forgalma a következő­képpen alakult: 1960-ban kö­zel 4,3 millió forint, 1961-ben 4 millió 263 ezer forint, és az idei év első felében 2 millió 110 ezer forint. A járás dolgozóinak élet- színvonala az elmúlt években egyenletes emelkedést mutat. 5 ezt nemcsak az említett öt község lakossága vásárló erejének fokozódása jelzi. Erre mutat a járás földmű- vesszövetkezeteinek néhány éves forgalomalakulása is: Kiskeresk. Iparcikk Vendéglátó 1959 1960 95,149 000 105,675 000 1,650 000 1,472 000 21,792 000 25,922 000 1961 19621. fél év 109,750 000 59,132 000 1,877 000 882 000 25,232 000 13,601 000 A kiskereskedelmi és ven­déglátóipari egységekben, az iparcikk boltokban az áruk bő választéka, a kulturáltabb kereskedelem, valamint a megfelelő jövedelem alaku­lás tette mindest lehetővé. November 7-én avatják a csécsei művelődési otthont A csécsei lakosság hő vá­gya teljesült a napokban be­fejezett művelődési otthon megépítésével. Most már a falubeliek is művelődhetnek, szórakozhatnak kedvük sze­rint Igaz, a megnyitással még néhány napig várni kell. Ügy tervezik, az utolsó simítási munkálatokkal november elejére végeznek és novem­ber 7-e tiszteletére sor ke­rülhet a művelődési otthon avatóünnepségére. Addig a fiatalokon a sor, milyen programmal lépnek először hazai dobogóra az új műve­lődési otthonban. Minden községbe eljut az orvos K' bágyonban, a községi ta­nács a múlt évben több ezer forintot forditott a községi egészségház korszerűsítésére. Az 1950-es évekig a közsé­get nem igen látogatta orvos- A felszabadulás előtt a tehe­tősebbek kiváltsága volt ez, a pásztói járásban is. A fal­vak szegényebbjei között a tudatlanság, babona szedte áldozatát tucatszámra. Még a felszabadulás utáni években sem tudtunk rendet teremte­ni ezen a téren, s a pásztói járásban még napjainkban sem jut minden községre egy- egy orvos. De a körzeti orvosi hálózat kiszélesítésével vala­mennyi községbe — így Kis- bágyonba is — eljut, heten­ként legalább egy alkalommal az orvos. S államunk nagy­arányú erőfeszítései révén egyre gyarapszik a pásztói járásban dolgozó orvosok szá­ma is. Míg 1959-ben mind­össze 8 orvos tevékenykedett a járásban, a járás községei­ben. 1960-ban már 35-re emel­kedett az itt dolgozó orvosok száma, s az elmúlt évben pe­dig már 40 orvos látta el a járás betegeit­Öt és féderrel több könyv, mint tavaly A pásztói járásnak egyetlen o'yan községe sincs, ahol ne hirdetnék a fehér zománcozott táblán sorakozó fekete betűk, a községi tanácsház, vagy az iskola falán: népkönyvtár. S a falusi olvasótábor növeke­désével együtt nőtt a pásztói járásban a könyvtári - kötetek száma is- Az 1959-es évben a járásban még mindössze 10.037 könyvet számláltak. Egy év múlva, 1960-ban már ez a szám több mint 7 ezerrel nö­vekedett, s az elmúlt év vé­gén elérte a 22.750-et a já­rás könyvtáraiban számontar- tott kötetek száma. A könyvekkel párhuzamo­san bővült a kultúra egy másik igen fontos ágazata, a filmszínházak hálózata is. Az elmúlt évben a pásztói já­rásban már mintegy 3400-ra emelkedett a filmszínházak­ban a férőhelyek száma. Ez 400-zal több, mint 1960-ban volt és 600-zal több annál, fl mi igazi erőnk Nem egy új dolog a mi életünkben, hogy emberek összevetik a vállukat, egyesítik az erőt valamilyen kö­zös cél elérése érdekében. Nem egy új dolog, mégis va­lahányszor szárnyra kel egy ilyen megmozdulásról a hír, az embert különösen jó érzés fogja el. Olyan igazi, meg­nyugtató érzés, hogy mennyire is megváltoztak ezek a mai emberek. Én még jól emlékszem, hogy alig két évtized­del ezelőtt, ha arról lett volna szó, hogy gyerünk embe­rek, fogjunk össze, hogy valamelyik elsatnyult földjét hozzuk rendbe mondjuk a Szilárdy uradalomnak, a sze­me közé nevettek volna az indítványozónak, ha éppen nem ütnek a nyaka közé. Most meg, ha arról van szó, gyerünk a föld erejét táplálni, még a haragosok is kibékülnek és együttes erővel dűlnek a munkának. Mind­egy az, hogy mondjuk Baják kéri a segítséget és aki nyújtja kallói ember. Megy és segít, mert a bujáki em­berek boldogulása éppen olyan fontos, mint a káliói em­beré. Erre a példázgatásra azért volt szükség, hogy job­ban érthető legyen annak az összefogásnak a jelentősége, eredménye, amely napjainkban már bontogatja szár­nyát a pásztói járásban. Csépán István a népfront járási titkára mesélte, hogy a napokban 15, vagy 20 mező- gazdasággal foglalkozó ember dugta össze a fejét náluk és majd egy napon keresztül tanácskoztak, vitatkoztak, hogyan emeljék ki először is a megtorpant tsz gazda­ságokat jelenlegi helyzetükből, aztán meg mit kéne cse­lekedni, hogy az egész járás földművelése hasznosabb le­gyen. Ott tanácskoztak majd egy napon, pedig egyikük sem kap fizetést ezért a munkáért, de még tiszteletdíjat sem. Sőt, ha a dolgok mélyére tekintünk, még kötelességük ■ sem volna, hogy fáradozzanak, mert van ennek a munká­nak egy hivatalos szerve a tanácson, nekik meg volna, saját házuktáján éppen elég tennivaló. Ennek ellenére egyetlen szó nem sok, annyit sem tiltakoztak. Dolgoz­tak, mert segítséget kért Csecse, Tar, Vanyarc és még egynéhány erőtlenebb tsz-gazdaság. De elkel a jőtanács az egész járás mezőgazdaságánál. Egyszóval megtanács­kozták a járások mezőgazdasági helyzetét, utána pedig kimunkálják a tanácskozás eredményét és odateszik, mint javaslatot a tanács asztalára. Azt mondják, Hogy annyi tulajdonosi érzést azok az emberek soha nem mutattak, akik csak maguknak bir­tokolták a földet, mint ezek az emberek. Hegedűs Pál a bujáki tsz mezőgazdásza olyan nagy szenvedéllyel be­szélt a talajvédelemről, &z öntözésről, a zöldtrágyázásról, hogy felgyújtotta a többieket is. És Romhánvi Ferenc? Tudományos elmélyülést kért a föld műveléséhez. De a többiek is mind így ostorozták gyorsabb haladásra a mező­gazdasági munkát. . Ez az igazi nagy erő, amely táplálója a mi éle­tünknek. Ma még úgy vagyunk, hogy itt is, ott is Jel­szakad egy-egy csalódott sóhaj, hogy nem megy, esetiünk, botlunk. De ahol az emberek ilyen hittel telve tele tűz­zel egybefűzött erővel rugaszkodnak a munkának le­het-e létjogosultsága a kételynek? Ez csak kicsiriyhitu- ség amit mi kiűztünk az országból már akkor, amikor először lett valóság, hogy a föld a művelőjévé lett. Bobál Gyula Kálié körzetében felkészültek a művelődési évadra A kállói művelődési otthon annak érdekében, hogy a község és a körzet dolgozóinak tudatformálását, iskola­szerű továbbképzését segítse, részese legyen a szocialista eszmeiség, a művészi Ízlés kialakításának, széleskörű mun­katervet dolgozott ki. ,\z új művelődési évad terveivel, feladataival kap­csolatosan Városi Gyula, a művelődési otthon igazgatója a következőket mondotta: röl. Munkaidő után a dolgozó — A múlt év eredményeit figyelembe véve már beszél­hetünk eredményekről; még­sem beszélhetünk szervezett és folyamatos kulturális élet­amit 1959-ben számláltak. Hite megdönthetetlen leikor szavazásra emelkedtek a karok. s Percze Józsefnét is elfogadta küldöttként a pásztói Béke Ter­melőszövetkezet párt- alapszervezete, hir­telen szóhoz sem tu­dott jutni, csak hall­gatott megilletődöt- ten. Azon gondolko­dott, hogy mivel ér­demelte ki ezt a rwgy-nagy bizalmat, hiszen nem tett ő semmi különöset az életben. Ahogyan kö­zeledett a járási párt­értekezlet napja szin­te egyetlen óra sem telt el anélkül, hogy ne gondolt volna fe­lelősségteljes külde­tésére. Esténként, mikor hazatért a kertészet­ből, az életét, mun­káját vizsgálgatta. Nem szerénytelen­ség, de úgy érzi, hogy eddig még min­dig megtette a dol­gát, úgy ahogyan a szíve parancsolta. Számba vette az el­telt éveket, sok-sok cselekedetét. Nagy felelősséggel készül az értekezletre, ahol egy járás lakosságá­nak, s egyben szű- kebb hazájának Fásztőnak életéről, jövőjéről lesz szó. Vajon ha szólna, mit is mondhatna el ez az ötvenéves asz- szonyküldött? Az ő élete oly sok élet­hez hasonló. A cse- lédsors elszenvedett keservei adtak neki indítóerőt annak ide­jén valami jobb, ne­mesebb eléréséhez. Erős akarattal állt azok mellé, akik már a kezdet kezdetén a közös összefogás­ban keresték a bol­dogulást a földeken. Mennyi harc, a kedélyek lázongása, mindennapos emberi összecsapások — mint megannyi apró tűszúrások — kísér­ték ezt az utat. Nagy-naay erő kel­lett az idegek és iz­mok megpróbáltatá­sokkal terhes vias- kodásához. Mindig tudott azonban erőt merí­teni a hitéből. Tes­tét, lelkét megacé­lozta a régi sors, a családért, gyerme­keiért folytatott küz­delem. De a hite mindig előrelendítet­te azon az úton, amelyet a párt mu­tatott, s amelyre már 1945-ben rálépett, hogy erejéhez mér­ten segítsen megva­lósítani nagyszerű célkitűzéseinket. Percze József né mi mást tehetne a párt­értekezlet asztalára, mint a saját, dolgos, küzdelmes életét. És van-e ennél szebb, hiszen egy ember mit adhat többet egy igaz ügyért, mint életének minden percét, óráját, erejét és támogatását, egész valóságát, ö úgy ér­zi, hogy nem érdem­li az őt ért nagy megtiszteltetést. So­sem vitt végbe nagy tetteket, s ta­lán feszélyezi őt ezele hiánya. Ez az egy­szerű asszony azon­ban sokkal többet tett anélkül, hogy szárnyára kapta voi- na a hír, mert az egyszerű, minden­napos hétköznapi tettek a munkás órák alkotása, a mi va­lóságunk alapja. Becsületét, igazsá­gosságát, szorgalmát viszi magával a párt­értekezletre, oda, ahol a hozzá hason­ló párttag és párton- kívüli asszonyokat képviseli, akiknek termelőmunkája, a családban betöltött szerepe nélkülözhe­tetlen Ennek a kül­döttnek az élete bi­zonyíték arra, hogy hite, meggyőződése az új élet győzelmé­ben megdönthetet­len. — pádár — fiatalok nem tudnak hova menni, csupán ez az otthon nyújt szórakozási és művelő­dési lehetőséget. A_ hetenként egy alkalommal játszó film­színház sem mindenkor elé­gíti ki az ifjúságot, mellette hasznos társas foglalkozások­ra is vágynak. Ezt az igényt tekintve kell■ jó irányba té­rítenünk a fiatalság érdeklő­dését, hogy szívesen vegye­nek részt klubfoglalkozáso­kon, a kultúrcsoportok mun­kájában és a szakkörök éle­tében. Programunkat úgy ter­veztük, hogy annak folyama­tosságát semmi ne zavarhas­sa meg. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk mun­kánkban az ismeretterjesztő előadásokra és az ifjúsági klubmozgalomra. Növelni kívánjuk az egyesített ter­melőszövetkezet dolgozóinak világnézeti, általános és szak­mai műveltségét, hoay ez­által tovább szilárduljon a munkaerkölcs, a közösségi tu­dat, bővüljön a naavüzemi termelési látókör és növeked­jék a munka termelékenysé­ge. Ennek érdekében folytat­juk az ezüstkalászos gazda- tanfolyamot, a körzet közsé­geiben pedig több előadásból álló ismeretterjesztő soroza­tot szervezünk. Fontos törek­vésünk. hogy kellő összhan­got teremtsünk az ismeret- terjesztési. könyvtári és mű­vészeti munkák között, ezért könuvkiállításokkal és könyv- propagandával egybekapcsolt előadásokat tartunk, ahol hasznosítjuk az élő szemlél­tetés eszközeit, a művészeti csoportok tevékenységét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom