Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-13 / 82. szám

I nógrádi nipOjsAq 1962. október 13. Á póri irányelvei , az ifjúság holnapját mutatják (Folytatás az 1. oldalról) zedéké vágyónk, s a fiatalság nemcsak Szemtanúja, hanem munkája révén élvezője is le­het majd a leghaladottabb társadalomnak. A termelési verseny első vonalában Világosan áll előttünk az ifjúság szerepé — folytatta Matúz elvtárs. — Az irány­elvek megszabják gazdasági, kulturális és mozgalmi fela­dá$§imjf$g>j9r{ «rmot -isse n Itt a megyében 1962 első félévében 5.600 ifjúmunkás vett részt a különböző terme­lési versenyekben, 12 ifjúsá­gi exportbrigád állt helyt becsülettel, 13.4QQ fiatal 163 ezer társadalmi íniúnkaórát teljesített, s két millió 800 ezer forint Van feljegyezve anyagtakarékossági számláju- nó[9l9 vé se soá A számok szemléltetik, hogy milyen ifjúságunk viszonya népgazdaságunkhoz. Mindezt első kongresszusunk nagysze­rű elhatározása, az Ifjúság a Szocializmusért nemes moz­galmába történt majd húsz­ezer fiatal bekapcsolódása eredményezte. E mozgalomnak a további bővítése, KISZ-ta- gok és KISZ-en kívüliek még nagyobb számának az aktivi­zálása gyorsabbá teheti a fej­lődést. Különösen népszerű a fiatalok között a termelésben a minőségi és az újítási moz­galom, az exportkötelezett- ségek teljesítése. Ml egyetér­tünk ezekkel a törekvésekkel és pártoljuk a szándékot, hogy műszaki értelmiségünk, szak­munkásaink szeme előtt a fej­lett kapitalista gazdasági szín­vonal legyőzése lebeg. Bizto­sak vagyunk abban, hogy eh­hez meg is van a képesség ifjúságunkban- ' ", ' ■ Éljetek a művelődési, a boldogulási lehetőségekkel Nagyobb érdeklődést kell ta­núsítani azonban népgazdasá­gunk fiatal, most izmosodó termelési ága iránt is. A me­zőgazdaság fejlődése, a fejlő­dés meggyorsításában részt vevő fiatalok munkája és lel­kesedése hihetetlen kilátáso­kat tartogat még. Az eddig elért eredmények is fölötte Vannak az egyéni gazdálko­dás korszakának. Hátha if iá­ink: felismerik és odaadóan segítik is ötéves tervünk me­zőgazdasági célkitűzéseit?! Az ipari termeléshez hason­lóan már a mezőgazdaságban Gimnáziumi tantervi viták kezdődnek megyénkben Salgótarjánban a napokban tanácskoztak a közeljövőben lebonyolításra kerülő gimná­ziumi tön'té'f'yiviták levezetői. A tanácskozáson részt vették a -középiskolák Igazgatói, szakszervezeti bizalmijai, és alapszerxeketi titkárai, vala­mint a megye nyolc általános iskolájának íiazgátójá és szak- szervezeti megbízottja, -mi -V A tervek szerint ebben a nyolc általános iskolában is megrendezik a tantervi vi­tát, amelyen azt vizsgálják meg, a középiskolák tantervét hogyan segíti megvalósítani az, általános iskojíjk. tantervé. Október 17-én a Salgótarjáni Madách Gimnáziumban kerül sor az első gimnáziumi tan­tervi vitára, ézt kövfetően va­lamennyi ! középiskolában megrendezik október 31-ig be­zár ógne’ ’fontos, tanácSkoZa^ sokat. A nyolc általános is­kolában november 1—10-e kö­zött kerül sót :a tantervi vi­ták megrendezésére. Áz ál­talános jellegű tantervi, viták után szaktárgyi vitákra ke­rül sor a középiskolák tantár­gyaiból, amelyeket november 10 és 20~a között rendeznek meg a szakfelügyelők beve­zetésével Salgótarjánban és Balassagyarmaton a középis­kolák KISZ-fiataljaiinak rész­vételével. pluuíía A Szakszervezetek Megyei Tanácsán megrendezett ta­nácskozáson a viták lebonyo­lításáról és az általános köz­oktatás politikai szemlélet ki­alakításáról beszéltek. Csík Pál, a megyei tanfelügyelő arról beszélt, a vitákon min­denekelőtt azt kell kidombo­rítani, a tanterv hogyan szol­gálja az iskolareform-törvény gyakorlati megvalósítását, a világnézeti nevelés, a korsze­rű ismeretanyag feldolgozás és a tanulók túlterheltségének csökkentésé vonatkozásában. is fokozottan törekedni kell a termelékenység emelésére. Szervezettebb munkával, tu­dományos számítások alapján, az új módszerek terjesztésé­vel és a konzervativizmus el­leni határozottsággal csak a fiatalok képesele gyors, jelen­tős eredményeket elérni. Ezért ad tág lehetőséget a párt irányelvéiben a sokolda­lú szakmai, politikai és álta­lános műveltség megszerzé­sére- Űj történelmi korszak küszöbén, megváltozott hely­zet és feladatok mérlegelése alapján megszüntettük a szár­mazási kategóriák szerinti el­bírálást a tanulésbán. A nép legszélesebb tömegeinek köz­reműködésével, a munkásosz­tály vezető szerepének meg­tartása mellett a legtehetsé­gesebb alkotó erőket állítjuk csatasorba.'sA ^ .garrt ísb di Az ifjúság művelődési lehe­tőségeinek kiterjesztése azt is jelenti, hogy a fiatalok száz­ezrei lesznek harcosai kultúr- forradalmunknak. Az idősebb korosztályok tudatában meg­lévő sokszor gátló előítéletek e minden nyomasztó múlttól mentes ifjúságot kezdeménye­ző erővé fejleszthetik építő munkánkban. Nem terheli őket a nyomasztó múlt, s ezért szabadon alkothatnak, tudják, hogy a termelés bár­mely ágában az odaadással végzejt munka a becsület, a megbecsülés fokmérője. A párt számit áz ifjúságra, segít abban, hogy csalódástól mentes, boldog ős gazdag holt napot építsen magának- Ez mindannyiunk legszebb elkép­zelése — fejezte be érdeklő­déssel kísért előadását Ma­túz elvtárs. Űj létesítmények Maconkán társadalmi rfnui Összefogással ^ Maconkán megszületett a község első járdája és kö­ves útja, amelynek megépí­tésére lelkesedéssel fogott ösz- sze a lakosság. A munkában élenjárók voltak Sipkó Ká­roly — Kaposvári Jenő — Bakos József — Szabó Sán­dor — iff. Medgyesi Rezső — Oravecz József. Elkészült tehát a Budai Nagy Antal utca kövezése, a Kossuth utca és Arany Já­nos utca egy részének ce­mentlapos járdája, amelyek­nek a társadalmi munka ér­téke az 50000 forintot meg­haladta. 05 vMirnm danJal.w.ö, 11 gazdasági szervező, irányító munka a pártszervezetek elsőrendű leiadata Pártértekezlet Mizserfán Bányász pártszervezeteink, pártbizottságaink politikai, nevelő munkája mellett egyik legfontosabb tevékeny­sége a gazdasági szervező, irányító munka. Ez a sokol­dalú munka ma már vala­mennyi bányász pártbizottság­ra jellemző, s nyugodtan ál­líthatjuk, hogy az elmúlt idő­szakban pártbizottságaink je­lentős előrehaladást értek el e téren is. A mizseriai kom- munisták, — akik vasárnap tartották pártértekezletüket és választották újjá a bá­nyász pártbizottságot, — a számtalan más egyéb feladat mellett legtöbbet erről vitat­koztak. A pártbizottság beszá­molója is azt állapította meg, hogy e térqp előbbre léptek, a pártbizottság tevékenysége gyümölcsözően jelentkezik a .bánya gazdasági életében. A beszámoló és a hozzászó­lások is azt tükrözték, hogy a mizserfad pártbizottságnak, a pártalapszervezeteknek a mű­szaki és gazdasági vezetéssel jó a kapcsolata. A pártbizott­ság egyik legfontosabb felada­tának tartja a termelés párt- ellenőrzését. E feladat végre­hajtása során többször Szá­moltatták be pártbizottsági ülésen a bánya vezetőjét, az üzem főmérnökét, vezető könyvelőjét és más műszaki vezetőt Is, ugyanakkor maga a pártbizottság számtalan esetben hasznos tárgyaláso­kat folytatott a tröszt illeté­kes gazdasági, műszaki veze­tőivel, egyes termelési prob­lémák megoldásáról. A párt- bizottság nem egyszer hívott össze -műszaki értekezletet, amelyen a munka fogyaté­kosságait vitatták, s azokról a módszereikről tárgyaltak, amelyek a bánya termelési, termelékenységi, önköltségi, minőségi mutatójának jobb alakulását segíthetik elő. Igen jelentős munkája van a pártbizottságnak abban, hogy a mizserfai bányaüzem 1961- ben például 11 680 tonna sze­net adott terven felül, Az 1962. év elején jelentkező súlyos lemaradást — amit el­sősorban a kisteleki bányában történt robbanás idézett elő — a pártértekezlet napjára csaknem pótolni tudták. Az év elején 12 461 tonna adó­sággal küzdöttek a mizserfai bányászok, amelyből a párt- értekezletig több mint 10 ezer tonnát törlesztettek. Jelentős a kommunisták szerepe ab­ban is, hogy Összüzerhi teljé- sítményüket az év elejétől szeptemberig éves átlagban 23 kilogrammal teljesítették túl. Míg az első negyedévben az önköltségijén több mint 2 millió forintos ráfizetés volt, szeptemberig már 300 ezer forintos megtakarítás jelent­kezik a mizserfai bányánál. A beszámoló önkritikusan állapította meg, hogy az eredményekben, de a lemara­dásban is megvan a párt- bizottságnak a maga szerepe és éppen ebből vonta le a következtetést, hogy a jövő­ben még tovább mélyítsék a pártbizottság és a gazdasági- műszaki vezetés kapcsolatát, emeljék a gazdasági szerve­ző és irányító munka színvo­nalát, javítsák a politikai te­vékenységet. Itt adtak annak is szót, hogy feltétlen szüksé­ges a műszaki vezetésben meglévő zavarok azonnali megszüntetése, mert a bányá­szok csak a műszaki követel­mények biztosítása után tud­ják feladataikat teljesíteni. A pártbizottság ezért is javasol­ta a műszaki vezetésnek, hogy a termelékenység állandó növekedése ellenére töreked­jék a meglévő bányabeli gé­pek jobb kihasználására, s javasolta a műszaki vezetés­nek, hogy az üzem területén lévő üzemképes gépeket azon­nal állítsák munkába, a rosz- szakat pedig javíttassák ki. hogy ezzel is növelni tudják a gépi felrakást, jövqsztést. A műszaki vezetést e feladat végrehajtásában segítik az üzem dolgozói, de támaszkod­janak jobban a párt- és a szakszervezet segítségére is. A pártbizottság gazdasági szervező tevékenységét vizs­gálva az is megállapítható, hogy ez a munka kisebb-na- jgyobb kívánnivalót hagy ma­ga után. Főképpen az alap­szervezetek nem éltek az MSZMP VII. kongresszusának határozatában rögzített önál­lósággal, s amikor egy-egy konkrét feladat végrehajtásá­ra került sor, a pártszerve­zetek helyett, azokat a pártbi­zottságoknak kellett végre­hajtania. A pártbizottság fel­hívása ellenére az alapszerve­zetek a termelés pártellenőr­zését, a szocialista brigádok szakmai és politikai oktatá­sát, a párt számszerű növelé­sét, a bizalmiértekezlet meg­tartását, a tagjelöltekkel való foglalkozást nem mindenkor a követelményeknek megfele­lően hajtották végre. Á korábbi öt-hat brigád­dal szemben például ma már 19 brigád harcol a megtisztelő címért, illetve a cím megtar­tásáért. Ezek a brigádok meg­állják a helyüket a termelés­ben, de annál nagyobb szük­ség van politikai nevelésük­re, a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak megtartására. A szocialista brigádok zöme nem vesz részt sem párt, sem állami oktatásban és igen sok kí­vánnivalót hagy maga után egyéni életük is. Ezért mon­dotta ki határozatban a párt­értekezlet, hogy a pártbizott­ság a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítson a szocialis­ta brigádok megerősítésére, hogy ne csak szakmailag, ha­nem politikailag is gyarapít­sák tudásukat, amely a mun­ka mellett az élet minden te­rületén érvényre kell, hogy jusson. A mizserfai kommunisták küldöttei egyetértettek a párt- bizottság eddig végzett mun­kájával. Kijelentették, hogy a bányászok egészével együtt eddig is megoldották, a jövő­ben is megoldják a reájuk * háruló feladatokat. Megkezdte tevékenységéi a megyei Pelyaiálasziási Tanács A megyék közt elsőként, október 9-én Nógrád megyé­ben megalakult a Pályavá­lasztási Tanács. Az alakuló ülésen, amely a megyei ta­nács kis tanácstermében zaj­lott le, megjelentek a Mi­nisztertanács és a Munka­ügyi Minisztérium képvise­lői. Az ülést aí megyei ta­nács vb. elnöke nyitotta meg, méltatva annak jelentőségét A tanács feladatairól szóló beszámoló utáni vitából ki­tűnt, hogy igen nagy az ér­deklődés iránta nemcsak a tanács tagjaiban; felszólalá­saik tükrözték azt a várako­zást is, amellyel a lakosság — meglehetősen nagy szá­mú — érdekelt része tekint a Pályaválasztási Tanács te­vékenysége elé. A vita után a tanács tag­jaiból három albizottság ala­kult: az iskolákban folyó tanácsadási munkát irányító, a foglalkozási ágak megisme­rését és az üzemlátogatások szervezését, irányítását vég­ző, valamint a továbbtanu­lási, illetőleg munkalehetősé­geket számontartó csoport Három a sok közül A varsányi tanácselnök, Szita István újságolta, hogy nagyon jó az idei kukorica­termésük. „De mindenben szé­pen, egyenletesen haladunk előre" — és ezt olyan büsz­keséggel mondja, hogy az embert magával ragadfá. 36 volt. a termésük és jogosan büszkék az. eredményekre. Mutatja a járd&t, egy köve­zett incllékutat, Hogy ez mit jelent, árról az tud fogalmat alkotni, aki járta már az őszi esőktől térdia felázott, sáros falusi utcákat. És tovább visz. a község­ben. Mutatja a három-tan­termes új iskolát a falut kö­zepén, szép, tágas ablakok­kal, bekerített udvaron ru­ganyos mozgású, tornászó lánykákkal. De ez még nem minden, hiszen ott az új párt- ház. az új iizletház, a mű­velődési ház, , de:, az éj tá- nácsháza is.: A napokban ve­dig az egész falu részvéte­lével átépítik az egyik utcát. Kocsi, kocsit követve hord­ják a földet, követ Mozog mindenki ' a község szépíté­séért. laílq ■: Vß.orl v;rtl ,lc Megállíthatatlanul haladnak a műveltség megszerzéséért Is. A gyerekek után estéről estére a felnőttek ; szoronga­nak az iskola padjaiban. így pótolják a mulasztottakat. Kevés kivétellel, minden ház­ban van rádió js 130. házhoz Az újságos kopogtat be naponta és már öt ' háznál a televízió ernyőjén át tá­jékozódnak a világról, a mű­vészetről, a tudományról. ^baú!0^ A régi világ minden zsar­nokságának, keservének, szív­be ható keserűségének kitett emberek szabadok és ha ne­héz napi küzdelmekkel is, de annak a tudatnak az örömé­vel: amit építenek az már az övék, pínefc, dolgoznak, ia­Fordítsuk a történelem ke­rekét tizennyolc évre vissza, kövessük három ember útját napjainkig. Tóth Ferencit, a párttitkárét, Kiss Vincéét, a tsz-elnökét és Szita Istvánét, a tanácselnökét. Mindhármuk sokát tett is a haladásért. Az ő erejüket is falta mint a többi falubélinek az a 4444 holdnyi földbirtok, amely mindaddig, amíg nem jött el a felszabadulás napja, hi­deg érny.ékhan tartotta éle­tüket. Mi Volt nekik? A surn- más élet. a cselédmunka és ha ez elfogyott a faluban, elvitte útjuk őket az ország messze vidékeire, mert élniök keltett. Áz az öröm maradi számukra, hogyha hazatér­tek, cifrába öltözve övék volt a vasárnap. 1948-ban keményedéit erős­sé elhatározásuk: összefogni, mert máskülönben elaprózó­dik az újjáéledt erő is. Ak­kor még a közös gazdálko­dásról azoktól á szovjet ka­tonájától hallottak csupán, akik á félsiabadulás napján beál­lítottak hozzájuk baráti kéz­fogással. A volt kastély egyik szóbácskáját vették birtokuk­ba. Megalakították a párt he­lyi szervezetét, lyiség lett új életük sarja- dásának melegágya. 1948 egyik téli estéjén gondba merülve ültek a párt­helyiségben. A tömzsi, erős akaratú Tóth Ferenc, az élénktekintetű Szita István és az örökmozgó Kiss Vince. Hárman voltak. Mert a töb­biek, akikkel induljak a hol­nap felé, más utat válasz­tottak. r.zvfílí Nehéz napok következtek. Le kelleti győzni a falu el­lenállását, amikor hármuk földjéhez kihasítottak még 16 hóidat a volt Gora-birtok- ból. Egy-egy tehénkéjüket kötötték össze, azokat fogták be. Ellenfeleik á szájukra kapták őket. Gúnyolódtak az elsoványodott tehenekért, és a kolhozista jelzőt rakták rá­juk. De a fülnek most nem szabad volt hallani, csak dol­gozni és a. falut elvezetni az új élet feléinb iöiddaíasödgai Ahogy múltak a napok a kemény elhatározástól, a munka hozta a sikereket. Ez aztán másokat is felébresz­tett és jöttek többen, először egy, aztán kettő, míg végül tizenhatan lettek. A megnö­vekedett erővel a bizalmuk is megnőtt a győzelemben. Uj erőre kapott munkaked- vük, A nappal a hajnallal kezdődött és a késő estével végződött. Mégis kevés volt a munkáskéz, pedig a szóf­ián Tóth Feri ügy dolgozott, mintha teste érzéketlen len­né a fáradtság iránt. Szita kifogyhatatlan volt a tervek­ben, Kiss szakadatlanul fris­sítette az emberek hitét: Hányszor volt. hogy az öreg vekkert a föld szélére állí­tatták, ez jelezte mikórra kell végezni égy-egy földdarabon és indulni új munkára a másik táblában. Az esztendő vége meghoz­ta a gyümölcsöt. Elhalkultak a becsmérlő hangok, az ed­digi hideg pillantások felme­legedtek és amikor a köz­ségben vezetők választására került a sor, Tóth Ferit bí­róvá emelték. De ekkor már az ország is szomjazta a hi­tükben megerősödött embe­reket. Szita Istvánt elvitték a minisztériumba, Kiss Vin­cét pedig a járási tanácshoz. Tóth egyedül maradt. Most már csak reá támaszkodott b }Ja^ «éne. ,r„ ..H+vriöd Az egyedüllét meggyengí­tette erejét, s az ellenfelek újra éledtek. Nem maradt neki más, mint egyik kezé­vel hadakozni, a másikkal építeni. A vasárnapok voltak a tanácskozás napjai, hogyan haladjanak tovább. " Ilyenkor a kél barát, Szita és Kiss hazatértek a faluba és segí­tették Tóthot gondjaiban. Az egyik vasárnapi beszélgetésen határoztak, hogy újabb ál­lami tartalék területet csa­tolnak a termelőszövetkezet­hez, hogy utat nyissanak a közös gazdálkodás kiszélesí­téséhez. Nekilendültek a mun­kának, de kevés volt a do­logra váró kéz. Felismerték ezt ellenfeleik is, és szembe­fordultak Tóthtal. Bért kér­tek, magas bért a betakarí­tásért. Amikor teljesítették kérésüket, újra megemelték a kívánságot. Mivel a termés nem maradhatott a földön, meg kellett adni, de amit megtermeltek, azt el is vit­ték. a közös számára pedig nem maradt semmi. Hiába volt minden okos szó. csak hideg tekinteteket kapott. Tóth ekkor ébredt rá, hogy nem jó úton haladtak. Már nagy volt a gazdaság, de nem kísérte azt az emberek támogatás^.. Es ekkor először megingott hitében Tóth Ferenc. Hígba volt már, hogy Kiss Vince visszatért a faluba, nem tud­tak egymásra találni. Ma­gasra csapott a nézeteltérés közöttük, á gazdaság ereje el­gyengült és amit eddig épí­tettek összeomlott. Tóth Ferenc csalódva visz- szavonult az egyéni élethez, s mindenkitől elzárkózva töl­tötte napjait. Csak a szót­lansága mutatta, milyen fáj­dalom dúl benne. Szita is visszatért a faluba. De ha ösz- sze is fogott Kissel, hiány­zott régi harcostársuk, Tóth. Estéről estére felkeresték Tóthot és élesztgették szuny- nyadó tüzét, amelytől feléb­redt a felelőssége. Az ellen- forradalom idején, amikor tépni, marcangolni akarták a közöst, már mindhárman ösz- szevetett vállal álltak ellent, s védték meg a termelőszö­vetkezetet. 1957-től azután ismét új erőre kapva indultak az újabb, de igazibb győzelem felé. Már világos volt az út: csak a néppel együtt tehet előrejutni. Tóth Ferenc en­nek olyan szilárd harcosa lett, hogy a párttagság az élre emelte, vezesse őket ezen az úton. Szita Istvánt tanácsel­nökké választották, Kiss Vin­ce pedig a tsz elnöke lett. Az új erőre kapott emberek munkája után nagyot fordult a község élete. Emberek, akik elhidegültek, azóta felmele­gedtek és közéjük állták. Ott vannak, munkára készen Ada- mik János, Bárány András, Czene Lajos. Nincs, amit el ne végezzen Bárány János, Varga István, Balázs József és a többi száz. akinek keze nyomán újjászületik Varsány, a régen cselédként nyomorgó emberek faluja. I dovsé - iaáhiBlsnriB.1ífifciuí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom