Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-06 / 80. szám
1962. október 6. NOSRADINBPÜJBAO 5 A kukorica vegyszeres gyomirtása Az utóbbi években vegyiparunk a vegyszerek egész sorával gazdagította mező- gazdaságunkat, jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy a legkülönfélébb növények termesztésénél alkalmazzuk a legkorszerűbb termelési módszerekéit, eljárásokat. Az idei gazdasági évben tovább bővült megyénkben is a mező- gazdaságban alkalmazott vegyszerek köre, s mintegy 1600 katasztrális holdon, egy viszonylag újfajta vegyszerrel, a Hungazinnal gyomtala- nították a kukoricát termelő- szövetkezeteink. A most készülő termelőszövetkezeti tervek szerint a következő évben tovább növekszik az a terület, amelyen a szövetkezetek a Hungazinnal gyomta- lanítanak. Az ősszel mintegy 2500 holdon szórják el a vegyszert, s a jövő év tavaszán azután újabb 800— 1008 katasztrális hold kukorica vegyszerezésére kerül sor, hiszen a kukorica ilymódon való gyomtalanítása még a viszonylag drága vegyszer ellenére is kifizetődő eljárás. AZ IDEI TAPASZTALATOK Az idén a Hungazinnal gyomtalanftott kukoricatáblák igen vegyes eredményt hoztak, s emiatt igen sok szövetkezeti vezető kétségbe vonja a vegyszer hatását. Mivel magyarázható hát, hogy a teljesen azonos körülmények között elvégzett vegyszerezés az egyik termelőszövetkezetben teljesen gyomtalanná tette a kukorica termőterületét, míg másutt éppen a termés biztonsága érdekében egyszer, sőt, kétszer kapálni kellett. Ka- xancsikesziben a Március 15 Termelőszövetkezetnél a 80 holdas Hungazinnal gyomtalanított kukoricatáblán nem kellett kapálniok a szövetkezetieknek. Hasonló volt a helyzet Maconkán a Megértés Útja Termelőszövetkezetnél, ahol 70 katasztrális holdon használtak Hungazint a kukorica termesztésénél. Kisterenyén viszont a Vörös Október Termelőszövetkezetben a 45 holdas kukorica- táblán, a termés biztonsága érdekében, a vegyszer mellett kapálniok is kellett a kukoricát. Az idei tapasztalatok — Karancskeszi, Maconka és Kisterenye példája is — azt bizonyítják, a Hungazin gyomírtószer hatásának sikerét lényegében az dönti el, hogy abban az időben, amikor a gyommagvak a talajban tömegesen csírázásnak indulnak, az adott mélységben — ahol a csíranövények gyökere elhelyezkedik —, a talaj oldott állapotban tartalmaz-e Hungazint. A karancskeszi Március 15 Termelőszövetkezetben azért hozta meg a vegyszeres gyomirtás a várt eredményt, mert ahogy a vegyszert kipermetezték a talajra, a terület annyi csapadékot kapott, hogy az elég volt a vegyszer egyenletes eloszlásához, a talaj 8—10 centiméteres rétegében. A vegyszer hatékonyságát nagyban befolyásolja, hogy április, május és június hónapban mennyi csapadékot kap a kukorica. Az idén az említett három hónapban a Kisterenyei Gépállomás ellenőrző adatai alapján, a községben a lehullott csapadék mennyisége 146 milliméter volt. Ha csak ezt a számot nézzük, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a vegyszernek, a lehullott csapadékmennyiséget ' figyelembe véve, hatnia kellett volna. Ha azonban a lehullott csapadékmennyiség havonkénti megoszlását vizsgáljuk, már nem így áll a dolog. . Lehullott csap. menny. Hányszor esett: Egy alkal omra jutó csap. Egyszeri legtöbb csap. menny. Á prilis 22,7 mm 9 2,4 mm 9,— mm Május 61,— mm 15 4,mm 16,2 mm Június 52,3 mm 8 6,6 mm 34,2 mm A termelőszövetkezetben a vegyszert április 2-án juttatták a talajba, s a kukoricát április 14-én vetették. Az áprilisi csapadék kedvezőtlen eloszlása miatt, a Hungazin nem kerülhetett oldott állapotban a talajba, sőt a talaj felszíni rétegében is csak minimális vegyszer oldódott, így nem volt, ami a gyomok növekedésének útját állta volna, a gyomnövények gyökerei egyre távolabb kerültek a felszíntől, így a ki- permetezeft vegyszertől is. A gyomnövényeken nem is mutatkoztak, csak elvétve a vegyszer okozta száradás, pusztulás jelei. Ezért nem várhattak tovább a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetben a kukorica kapálásával. Májusban, a kapálás után még 31,2 mm csapadék hullott a talajra, .s a tenyészidő további részében a kukorica termőterülete teljesen gyom tálán volt. Kisbágvonban, Diósjenőn az Új Barázda Termelőszövetkezetben hasonló okok miatt, mint Kisterenyén, nem hozta meg a Hungazin a várt hatást. A szövetkezetiek azonban kapálás helyett, amikor a kukorica elérte a 15— 20 centiméteres magasságot, katasztrális holdanként 1—1,2 kilogramm Dikonirtot permeteztek a kukoricára, így tették gyomtalanná a talajt. TEREMTSÜNK MEGFELELŐ FELTÉTELEKET Az idén tehát a vegyszer, a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt, nem adhatta minden szövetkezetben a várt eredményt, azonban ahol időben juttatták a talajba, s megfelelő mennyiségű csapadékot kapott, a kukorica gyommentes volt, szépen fejlődött, s nagyszerű termés- eredményt hozott. Maconkán például a silókukorica a kedvezőtlen időjárás ellenére is 240- mázsa termést adott katasztrális holdanként. Helytelen lenne azonban, ha mi a továbbiakban a kukorica átlagtermésének növelését el intézettnek tekintenénk a Hungazin alkalmazásával, a vegyszeres gyomirtással. A Hungazin egyik eszköze a nagy termés elérésének, de nem pótolja az istállótrágyát, a műtrágyákat, a megfelelő talaj munkát. S mert a Hungazinnal a jövő évben már több mint ötezer hold kukoricából irtjuk a gyomokat, a termés biztonsága érdekében föltétlenül meg kell teremteni nálunk is azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a Hungazin a legbiztosabban fejti ki hatását. A tavaszi csapadék meny- nyisége és eloszlása évenként elég bizonytalan. A Hungazin gyomirtó hatása pedig, ha a vegyszer tavasz- szal kerül ki a talajra, a csapadék függvénye. Ért a függőséget szinte teljes egészében megszünteti, ha a vegyszert ősszel permetezzük a kukorica termőterületére, hiszen a téli csapadék elég ahhoz, hogy a vegyszert a talaj felső, 5—10 centiméteres rétegében csaknem egyenletesen elossza. Tavasz- szal, a gyomnövények csírázása idején, a téli csapadékból még van annyi a talajban, amely oldja a megfelelő mennyiségű vegyszert, s a gyommagvakat már csírázáskor elpusztítja. Az idei őszön a tervek szerint a vegyszer jelentős részét a szövetkezeti gazdaságok már a talajra szórják. Azonban a gépünk kevés, s viszonylag rövid az idő is, amely alatt a permetezést végre kell hajtani egy-egy termelőszövetkezetben, s így nern mondhatunk le a tavaszi permetezésről sem. Ha azonban a szövetkezetekben már kora tavasszal megkezdik e munkát, megfelelő időt hagynak a permetezés és a kukoricavetés között, nagyobb a lehetősége annak, hogy a Hun gazin csapadékot kap, s oldott állapotban kerül a talajba. A permetezés után pedig, ha ősszel és tavasszal egyaránt a vegyszert kultivátor- ral sekélyen a talajba juttatják, biztosabbá válik a Hungazin gyomirtó hatása is Ezzel megszűnik annak lehetősége, hogy a szél a vegyszert más területre hordja. Uhlár László megyei növényvédelmi felügyelő Vetőborsó Angliának A Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Kerté űzeti Kutató Intézet Ujmajo- ri Tangazdaságában több mint ezer holdra elegendő vet - borsót termeltek idén angol megrendelésre. A szigetországban ugyanis csak zöldborsó termesztésével tudnak foglalkozni, a következő évi vetőmagszükségletet külföldön, kedvezőbb éghajlatú országokban termelteti meg Anglia. Ujmajorban már évek óta foglalkoznak a nemesített angol borsófajták új törzseinek elszaporításával és a már kialakított törzsek termesztésével. Idén is nyolc borsófajta szaporításával bízták meg a Kertészeti Kutató Intézet újmajori kísérleti telepének szakembereit, ugyanakkor száz holdon termeli angol borsó-vetőmagot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Uj majori Tangazdasága is. Az angol vetőborsó szemenként! kézi válogatásával és fémzárolt csomagolásával már végeztek Ujmajorban. Sőt az első háromszáz mázsa százszázalékosan tiszta vetőmag útban van a szigetország felé. Szerdára újabb ötszáz mázsa fajtatiszta vetőborsó fémzárolásával készültek el. Ugyanakkor befejezték a fél holdas táblákon szaporított újabb nemesített fajtatörzsek gondos válogatását és fajtaösszehason- lítását is. Jövőre valószínű ezekből termelnek már nagyobb területeken vetőborsót Anglia részére. Kiegészítették a községi tűzottótestüieteket A salgótarjáni járás területén lévő egyes községekben a tűzoltótestületek létszáma hiányos volt. A járási tanács végrehajtó bizottsága közösen a járási tűzoltóparancsnoksággal széleskörű felvilágosító munkát végzett a községben működő önkéntes tűzoltótestületekbe való belépésre. A felvilágosító munka eredményeképpen azokban a községekben ahol hiányos volt az önkéntes tűzoltótestület, új belépők jelentkeztek és ma már a tűzoltótestületek teljes létszámmal készenlétben állnak. Előleg és prémium A napokban elkészült megyei gabonaelszámolás szerint, 23 060 termelőszövetkezeti tag kapott kenyérgabonából előleget és a szövetkezetek több mint 51400 mázsa kenyérgabonát osztottak ki a szövetkezeti tagok között előlegként. á jó nem elegendő Láttam a Szügyi Tangazdaságban egy vendégkönyvet. Gondoltam, hogy ebbe bele- iratják a gazdaság minden látogatójának a nevét, talán valami autogram-szenvedélytől hajtva! Találtam ugyan neveket a vendégkönyvben, de mellette a pataki, patvar- ci, érsekvadkerti termelőszövetkezeti vezetők írták le röviden a véleményüket a május 26-án megrendezett állványos szénaszáritási bemutatóról. — Azért rendszeresítettük a vendégkönyvet, hogy a szövetkezetek vezetői alkossanak véleményt a látottakról, mit szeretnének megvalósítani, még milyen bemutatóra tartanak igányt — tájékoztat a különös könyv céljáról Zsig- mond Lajos főagronómus. Május óta azonban nem gyarapodott a bejegyzések száma. Azért nem, mert május óta nem rendeztek a gazdaságban bemutatót A Szügyi Tangazdaság ugyanis bemutató nagyüzem, amely részt vállalt a termelőszövetkezetek részére nyújtott szakpropagandamunkából. A gazdaság eredményeiből következtetve van mit bemutatni Szügy ön; van mivel segíteni a szövetkezeteket. A főagronómus sorolja: — Azokat a módszereket ismertetjük, amelyeket az állattenyésztésben, a növény- termesztésben még nem alkalmaznak a termelőszövetkezetek, de még kevésbé és sok helyen rosszszul alkalmazott módszer például az itatásos borjúnevelés, a pillangós széna hideg-meleg levegős szárítása, vagy a növénytermesztésben a vegyszeres gyomirtás, a nagyhozamú búzafajták helyes termesztése ... A tangazdaság szakemberei nyílván ismerik a mezőgazdasági szakpropaganda égető problémáit, de art is meg kell mondani őszintén, hogy ezek közvetlen megoldása érdekében az említett bemutatón és egy tavaly ősszel történt vegyszeres gyomirtási bemutatón kívül keveset tettek eddig. De tegyük hozzá — mert ez is az igazsághoz tartozik — hogy ez nem pusztán a gazdaság szakembereinek a hibája. A szervezeti korlátok, megkötöttségek nagyobbak az erő, idő és gazdasági lehetőségeknél, amely átlépésükhöz kívánkozik. A szak- propagandát a megyei tanács mezőgazdasági osztálya irányítja. Ebben a gazdaságban az idén két nagyobb bemutató megrendezése a követelmény. — Mi ennél többet teszünk — tiltakozik a főagronómus. — Patronáljuk a hugyagi termelőszövetkezetet és segítséget nyújtunk a nógrádmar- caliaknak, csesztveieknek, no meg a helybelieknek is. Gépeket adunk kölcsön, ha kérik,soron kívül javítunk... — No és a rendszeres szakmai segítség? — Helyben a bemutatókon ezer és ezer probléma felvetődik, — mondja a főagronómus — de különben a szövetkezeti vezetők a legritkább esetekben keresnek fel bennünket, érdeklődnek valami iránt. S nekünk sincs időnk mindenkip megkeresni. A gátló okokat nehéz lenne felkutatni, de az tény, hogy a szakmai propagandánk sok tekintetben gyenge, a szövetkezeteknek nyújtott segítség nagyobbrészt az anyagi támogatásban merül ki. Zsigmond elvtárs ellenem érvel: — A hugyagi szövetkezetbe rendszeresen kijárunk... — Jó, jó, ezt patronálják, de a többi...? — A helyi termelőszövetkezetbe ment dolgozni nyugdíjazás után a volt főagronó- musunk Borsai Rezső, ö első kézből valósíthatja meg a legújabb módszereket... — Ez nem a gazdaság érdeme ... — Szeretnénk elvállalni — Úttörők a Börzsönyben Ezen a táblán örökítették meg Szondy György híres várkapitány hősi harcát A jól sikerült nap után hazafelé tartanak az úttörők de ez még a szövetkezet óhaja csupán — a nógrád- marcali termelőszövetkezet szerviz szolgálatát... Vitathatatlan, hogy a tangazdaság vezetői, szakemberei készek segíteni a környező szövetkezeteket, de fáradozásuk nem következetes, rendszeres, hiszen a saját munkájukat is el kell végezni. Rendszeres és módszeres, a legfrissebb technológiai eljárásokat tartalmazó tematikán alapuló, következetes szakmai segítség hiányzik. S ez nemcsak Szűgyben van így, hanem másutt is. A helybeli szövetkezetben jó szakember vezeti a munkákat, akinek „kisujjában” van a nagyüzemi gazdálkodás minden fogása. De mindenhová nem jut a nyugalomba vonuló állami gazdasági főagronómus. Éppen ezért a szakmai segítség hatékonysága érdekében gyakoribbá kellene tenni a különféle módszertani bemutatókat; a szövetkezeti elnököket, mezőgazdászokat pedig kötelezni kellene a részvételre —mert gyakran előfordul, hogy nem élnek még a meglévő szűkös lehetőségekkel sem. E problémák rendezése azért is nagyon fontos, mert a sok patronálási megterhelés zavart okozhat a bemutató j üzem munkájában is. Az is előfordul azonban gyakran, hogy a szövetkezetek néha | már-már visszaélnek a gaz- i daságok segítőkészségével. — Gyakran hoznak gépeket javítani — magyarázza a főagronómus. — Hegesztést, esztergályozást sok szövetkezetben még nem tudnak elvégezni. Mi szívesen segítünk. de amikor sürgős munkánk van nekünk is, nem tudjuk azonnal teljesíteni a kérést és ekkor már követelőznek a szövetkezetiek, s könnyen súrlódásra kerül sor. Pedig gyakran előfordult már, hogy a mi szerelőink a szövetkezeti gépeket javították ki előbb. Gépeket is szívesen adunk kölcsön. azonban mi nem fizethetjük ki azt a kárt, amit valamelyik szövetkezetben okoznak. Mert volt ilyesmi is. Aztán persze mi vagyunk a hibásak, ha máskor már húzódozunk a gépkölcsönzéstől ... Igen. minderről beszélni kell. De nemcsak szügyi vonatkozásban. Magasabb szinten kellene már rendezni, normalizálni ezeket a kérdéseket. Megyei viszonylatban is. Mert arra van szükség, hogy a nagyüzemekre kidolgozott szakpropaganda tervet — mert van ilyen — maradéktalanul valóra váltsák. De ennek érdekében ne csak | a gazdaságoktól várjanak erő- : feszítéseket, hiszen a termelőszövetkezetek ebben érdekel* I tebbék, segítsenek ők is. Pádár András