Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-12 / 73. szám

4 NÓGRÁDI NEPUJSACS 1962. szeptember 12. a filmklubok munkájáról Néhány szó Gyakori jelenség egyegy ülmelőadás után, hogy a mo­hiból kitódult nézők vitat­kozva beszélik meg a látot­takat. Ha figyelemmel hall­gatjuk, tapasztalhatjuk, a vé­lemények igen sokszor elté­rőek. Különösen, ha olyan filmet láttak, melyben vala­milyen komoly társadalmi, vagy egyéni probléma vető­dik fel. Különbözők a véle­mények. Tetszett, nem tet­szett. Vitathatatlan, a művészeti ágak közül a film tudatfor­máló hatása a legnagyobb. Kissé kellemetlenül kell azon­ban szembenézni azzal a ténnyel, a közönség jelenté­keny része még mindig csak látványos szórakozásnak, idő­töltésnek veszi a filmek né­zését. Sok szó esik a film Után a színészi produkcióról, viszont annál kevesebb az írójáról, rendezőjéről, tehát az első számú alkotókról. Közelebb vinni a filmet a nézőhöz, betekintést nyerni a filmmű­vészet világába, ezt a célt szolgálják a TIT keretében működő filmművészeti körök, köznevükön: filmklubok. Az országban kb. 30—35 film­klub működik, ebben a szám­ban megyénk négy klubbal képviselteti magát. A Salgó­tarjáni Acélárugyárban és Zagyvapálfalván Homoródl József filmtörténész. Balassa­gyarmaton Somogyi Magda fílmdramaturg, míg Szécsény­ben Kocsis László szaktitkár tart kéthetenként rendszeres előadást, ezeken az előádSsö­kon többnyire archív filmek kerülnek bemutatásra, a né­zők . megismerkednek a film történetével, a filmesztétiká­val. A filmklubok népszerű­ségét elég néhány számadat­tal érzékeltetni. Balassagyar­maton 380 beiratkozott tag van. Szécsényben 240, az Acélárugyárban 200, de Zagy­vapálfalván is állandó telt ház fogadja az előadásokat. És itt, éppen a számszerű felsorolásnál jelentkezik a probléma A filmelőadások után sorra kerülő ankétot ilyen nagy létszám mellett megtartani igen körülményes. Nyilván­való. ha 200 ember vitatkoz­ni kezd. — márpedig a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy komoly, érdeklődő hozzászólá­sokkal találkoznak az előadók — az ankétek a késő éjsza­kai órákig nyúlnak. Ezért a távolabbi cél kisebb létszámú körök szervezése. A taglét­szám alacsonyabb lenne, de kárpótolna a minőségi válto­zás, mely a résztvevők igé­nyében, művészeti ízlésében jelentkezne. A másik feladat a keskenyfilmes klubok léte­sítése. Ezek létrehozásával olyan helységekben is lehet­ne filmklubot létesítem, ahol eddig nem működött, de igénylik a dolgozók. Gondo­lok itt arra, hogy Somoskő­újfalu és Endrefalva is je­lentette például a TIT-nél. hogy szeretne filmklubot létrehozni. A jelenlegi film­klubok üzemeltetése eléggé költséges, (kölcsönzés, szál­lítás, előadók, stb.) ezért jö­vőbeni feladat a helyi elő­adók kinevelése. Ennek ér­dekében Budapesten rövide­sen előadói tanfolyam indul. Az eddigi munka gyümölcse már érződik, a problematikus kérdések jövőbeni megoldása pedig még közelebb viszi majd a filmet a dolgozó tö­megekhez. ' Szokács László MILYEN KÖNYVEKET NEM OLVASHATNAK A FRANCIA KATÓNAK? A francia katonai vezetés nemrég listát adott ki azok­ról a könyvekről, amelyeket a francia fegyveres erők tag­jai nem olvashatnak. Feltűrő, hogy e listán mind­azok a művek szerepelnek, amelyeket az elmúlt évben irodalmi díjjal tüntettek ki. A furcsa intézkedést így indokolták: „Ezek a könyvek nem szolgálják olvasóik szel­lemi épülését, hanem destruk­tív hatást fejtenek ki”. Szakkörök, tsz-akadémiák, baromfitenyésztési tanfolyamok a szécsényi járásban A Szécsényi Járási Nőta- nács már kidolgozta a járás asszonyainak téli oktatási programját Az asszonyok művelődését elősegítő program vitáját hétfőn vb ülésen, majd szer­dán nőtanács ülésen vitatják meg. A tervek szerint hét szakkörben kilenc tsz-akadé- miában gyarapíthatják ’ isme­reteiket a járás lányai, asz- asszonyai. Az idén először Szécsény­ben megnyitják a háziasszo­nyok klubját is, amelyben heti két foglalkozás kereté­ben gyarapíthatják ismeretei­ket a háziasszonyok. A Szé­csényi Háziipari Szövetkezet­ben felújítják a kedvelt, nők akadémiája oktatási formát is. A járás két községében ba-. romfitenyésztési tanfolyamon képezik ki a baromfi nevelés­hez kedvet érző lányok, asz- szonvok egy-egy csoportját.'----------------------------------­T árlat előtt... ii. Jólesik a napsütés (Fotó: Kovalcsik András) Könyvajánlatunk Iványi Ödön egyike a _ leg­termékenyebb megyéi képző­művészeknek, — ezt alkalom­ról alkalomra tapasztalhat­juk tárlatainkon. Ezt a nya­rat sem töltötte tétlenül a művész s palettájának színei most jórészt tokajhegyaljai élményeket idéznek. Ez a „jórészt” természete­sen annyit tesz, hogy akad azért tematikájában egyéb vászonravaló is, érdeklődési köret ki elet számos mozza­nata foglalkoztatja s különös­képp az, ami a münkásember életéyel van kapcsolatban. Radics István grafikusmű­vész lársáságában most szin­tén a salgótarjáni Május 1 úti iskolában dolgozik nagy­méretű pannon, amely az is­kolai élet egyes mozzanatait örökíti meg. — Milyen új művekkel vesz részt az októberi megyei tár­laton? — kérdeztük a kiállítá­si készülődésről. — Szén a nyáron Tokajban voltam alkotó munkán és ezt a vidéket gyűjtöttem színél­ményekbe. Az ott készült ké­pek azonban csak hányadát adják a kiállításra tervezett anyagoknak, mert van egy nagyméretű olajkompozícióm pihenő bányászokról, kohá­szokról, a tájakon kívül meg­festettem Tokajban a hajóra­kodókat, a szőlőmunkásokat és van képem az útkövező munkásokról. — Ami az idei. őszi anya­gomban újszerű lesz, az, hogy először jelentkezem kiállítás­ra guache-okkal. Ez a tech­nika sok érdekes lehetőséget kínál a festőnek. — Megfelelő körülményei vannak-e az alkotó munkára? — Sajnos nincsenek. A mű­teremhiány rengeteg tervem megvalósításának akadálya. Az én generációm művészi ki­bontakozás. érvényesülés szempontjából nem a leg­szerencsésebb volt. Világhá­ború. .. Hadifogság.. . Amikor hazakerültünk, — már akik átvészeltük a háborút. — több éves hátránnyal álltunk azok mögött, akiknek közben si­került némi sikert, nevet biz­tosítaniuk. Az utánunk jövő korosztályok pedig már jobb viszonyok között növekedtek fel a mineinknél. a felsza­badulás kedvező alkotó lehe­tőségeket teremtett számuk­ra, műtermes otthonokhoz ju­tottak, többnyire Pesten. Meg kellene végre oldani a vidéki képzőművészek, a Nógrád me­gyében élők műtermi és egyéb alkotási gondjait is, mint ahogy Debrecenben. Miskol­con és még egy-két helyen már megoldották. — Legközelebbi tervei? — Czinke Ferenc barátom társaságában a. közeli napok­ban egyhetes alkotó útra in­dulok a megyében, valószí­nűleg Hollóikőre, vagy Cser- hátszentivánba, néhány szép tájat festeni s valószínűleg ezek közül is bemutatok va­lamit az októberi tárlaton. Rövidesen megkezdődik a mezőgazdaságban is az ok­tatási év. Már befejeződtek a tanulószerződtetések, meg­szervezték a kihelyezett osz­tályokat is. Az ezüstkalászos tanfolyamok szervezésére azonban még csak most ke­rül sor. Az 1962/63-as oktatási év­ben termelőszövetkezeteink 125, állami gazdaságaink pedig 43 tanulót szerződ­tettek, csaknem tizenöt­féle szakmában. A legtöbben a szántóföldi növénytermesztő, gépész, a legkevesebben a sertéste­nyésztő szakmába jelentkez­tek. Ezek a fiatalok három éven keresztül folytatnak tanul­mányokat, azonban — el­térően az ipari tanulóktól — évente nyolc hónapon kérész- fül dolgoznak és három hó­napot töltenek el iskolában. A gyakorlati idő alatt a ter- melőszövetkezet, vagy állami gazdaság szakemberei heti két óra szakmai oktatásban részesítik a tanulókat. Megyénkben hét kihelye­zett osztályt alakítottak az új tanévre, több mint 200 első-, másod- és harmadéves Gábor Andor: TARKA RÍMEK A nagy szatirikus író vá- lógatott kupiéi, sanzonjai, humoros novellái és kaba­rétréfái találhatók ebben a kötetben. Repertoárjából nem hiányoznak a csípősen „fran­ciás” ízű sanzonok sem, (A zarándok) a kellemes humo­rú pesti történetek (Szveto- zár és Lajcsi, Haspók úr ebédel, vagy Pufi a vendég­lőben). A kötet olvasója nem­hallgatóval. Tekintettel arra, hogy a Balassagyarmati Szak­munkásképző ' Központi Iskola székhelyén nem tudja megoldani a megye összes tanulóinak okta­tását, így szükség volt Szécsényben, Pásztón, Szirákon és Űjmajorban kihelyezett osztályokat szervezni. Ezekben az osztályokban lát­ják el — három hónapon keresztül — a mezőgazda- sági szakmunkásnak készülő fiatalok oktatását. A fiatalok mellett több mint 1600 idősebb dolgozó is tanul a mezőgazdaságban. Az idősebbek az ezüstkalá­szos tanfolyamokon nyernek oktatást, majd egyéves szak­munkás előkészítőn vesznek részt, hogy megszerezzék a szakmunkás bizonyítványt. Ez az oktatás novemberben kezdődik, s megyénkben já­rásonként 10—10 tanfolyam indul. Már megkezdődött a hallgatók számbavétele, a tanfolyamok szervezése. A szakmunkáselőkészítő tanfo­lyamokon kötelezően részt vesznek a termelőszövetkeze­ti brigádvezetők is. csak jó mulatságot, igazi él­ményt kap, de egyúttal kor­rajzot is századunk első felé­ről. Keszi Imre: ÖRVÉNYES CSŐRI Egy generáció regénye ez a könyv, egyszerre lírai val­lomás és objektív tanulságté­tel. A regény története az érettségi tablót készítő fény­képész műtermében kezdő­dik és az első érettségi ta­lálkozón fejeződik be. Gorkij művei: SZÍNMÜVEK MESÉK ITÁLIARÓL Elbeszélések, 9. kötet A kötetben Gorkij 1908 és 1913 között írt színműveit, elbeszéléseit találhatja az ol­vasó. A Mesék Itáliáról című írásaiban Gorkij az egyszerű olasz embernek állít örök emléket. A színművek között A csodabogarak, a Gyerme­kek című művei szerepelnek. Vihar Béla: ÖNARCKÉP Vihar Béla költészetével a modem ember belső világá­nak építője akar lenni. A kötet együttese az ember ön­arcképét mutatja. E versek a kort is tükrözik és a hu­szas évek idején felnöveke­dett nemzedék egyik tagjá­nak lírai tanúvallomását is­merjük meg belőle. BIZARR ÖTLET Egy chicagói kalapszalon tulajdonosnője kissé hátbor­zongató ötlettel próbálta be­csalogatni vevőit. Kirakataiba koponyákat helyezett és azokon mutatta be legújabb kalapmodelljeit. 170 fiatal szerződött szakmunkásnak, 1600 idősebb termelőszövetkezeti dolgozó tanul Shakespeare mulattat a megyében A Vízkereszt, vagy amit akartok, Shakespearenek ez a bővérű farsangi komédiája csupa felszabadult életöröm, vidámság s az álhatatos sze­relem dicsérete. A fordulók­ban bővelkedő cselekmény során megszégyenül mindenki, aki embertársait, vagy ön­magát meg akarja téveszteni: a valódi szándékait álszent puritánság • mögé rejtő önző akarnok, a szenvelgő szerel­mes, s a kegyeletet mértékte­lenre túlzó gyászoló, hogy vé­gül is győzzenek az emberi igaz érzelmek: az áldozatra kész hűséges barátság és az őszinte szerelem. A nagy tragédiákat, regé­nyes színműveket termő első évtized után abban az idő­ben született ez a mű, ame­lyet Shakespeare derűsebb korszakának szoktak nevezni. A Vízkereszt, vagy amit akartok nyelvét, az elmésség stílusát ugyan már meglehe­tősen meglepte a por, — ami a kordivatokat követő víg­játékoknál természetszerű is —. de a reneszánsz, játékos életöröm frisseséget és örök fiatalságot biztosít mégis a darabnak. Shakespeare vígjátékaiban rendesen csak a mellékalakok közt akadnak torz, valóban vígjátéki jellemek. —' így van az a Vízkeresztben Malvolió- val, Böffen Tóbiással, s nem­különben Keszeg Andrással, a „gügye lovaggal” is. Tizenhét év híján éppen száz esztendeje, hogy a Víz- keresztet á Nemzeti Színház bemutatta s azóta időrfel idő­re rendszeresen műsorra tű­zik színházaink. Fordítása egész sereg irodalmárunkat foglalkoztatta már. A mesés .Illyriáb.an játszódó történetet Szabó, Lőrinc for­dításában mutatta be az Ál­lami tiéryné Színház a kor levegőjét árasztó, gondos fel­készülésre valló előadásban. Szécsi Ferenc rendező heves tempójú előadást teremtett, amelynek sodrásában élénk foltokban bukkannak elénk az alakok. A szélsőségekig kari- kirozott jellemek temérdek mulatságosságát erős kont­rasztok teszik élvezetessé a cselekményben. Áll ez első­sorban Böffen Tóbiás, Malvo- lio és Keszeg András eseté­ben, akiknek belső torzulásai külső megjelenítésben is pom­pásan érzékelhetők. A rendezői elgondolásokat eleven, komédiázó kedvű együttes valósította meg. A figurák kivitelezésének ötle­tessége a csábító, kínálkozó lehetőségek mellett mérték­tartó, nem rugaszkodik el holmi csodabogarak teremté­séhez, csak görbe tükörben mutatja meg a típusokat: a korlátolt nemest, a mértékte­len dorbézolót, a mesterke­dő képmutatót, az érzelgős holdfalót. Ezek közül Böffen Tóbiás alakjában Temes Gábor nyújtja a legélvezetesebbet, kiaknázva a szerep minden lehetőségét. Méltó partnere a rozzant Keszeg András megszemélyesítője. Szirmai György. Ok a vígjáték) épít­mény legjobb tartópillérei. Dékány János rendkívül fölényes művészi biztonsággal formálta mulatságos remek­be Ma'voliót, a hoppomért, póruljárt álszent képmutatók a belső és külső ábrázolás igényes eszközeivel. Szótlanságában is tetszett Tassy Tamás Curio lakája, Kiss László szellemes és okos bolondja. Orsino herceget, az epeke- dő szerelmest Zana Tamás alakításában láttuk. A felhők­ben járó érzelmek nevetsé­gességét s a realitásban való önmagára találást egyarán jól tükrözte, játéka. Sebastiap- ban a fiatal Balogh Bélát megnyerőnek, rokonszenves­nek éreztük. Meglepő színészt biztonsága feladatról feladat­ra teljesedik s a most nyúj­tott alapján is sokat ígér még Derecskéi Pál Antomo- ja a maga darabosságában erőteljesen. férfiasán hat. A Vízkereszt női alakjai közül Violáé a leghalasabb s legtöbb lehetőséget nyújtó. Deési Mária játéka a szerep kettősségében bár sok őszinte érzelemmel telitett, de ve ményem szerint ez a szerep több lehetőséget rejt, mint amennyit Deési Mana nyúj­tott. Kádár Flóra verbo és életvidám szolgáló, aki P^os- pozsgás kacérságával, eszeve egészségesen válik la környe­zete sápkóros .szmezeteMk Földes Éva Ólma minden tekintetben j féktelen, súlytalan. _ egyébként tehetséges színész­nő ez alkalommal sajnos, ke­veset tudott megmutatni ké­pességeiből. ^ T) Kiállítás a hősi hárcok émlékére A Nógrád megyei Munkás­mozgalmi Múzeumban a spa­nyol nép szabadságharcának emlékére megrendezett ki­állítást sokszázan tekintették meg idáig. A kiállítás tabló­kon, fényképeken ábrázolja a hősi harcok történetét, be­mutatja a spanyol szabad­ságharc magyar résztvevőit, vezetőit, köztük dr. Münnich Ferenc, Lukács tábornok (Zal­ka Máté) Gáli tábornok, Rajk László, Mező Imre elvtársa­kat. A múzeumban most ké­szülnek az iskolák látogatá­sának fogadására, hiszen a tanulóifjúság számára, akár a történelemórákon tanultak bővítése, akár az osztály- főnöki Órákon jellemük ki­alakítása érdekében elmon­dottak elmélyítése szempont­jából gazdag élményeket sze­rezhetnek. Képünkön: A kiállítás Iá togatóinak egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom