Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-26 / 77. szám

Fejezzük be szeptemberben a kora ősziek vetését! Gépek sora dolgozik Szécsényi Tangazdaságban Együtt a gép es a fogaté Ezért van a mezőgazdász? A karancslapujtői Üj Ba­rázda Termelőszövetkezetben A Szécsényi Tangazdaság­ban a napokban befejezték 150 katasztrális holdon a rozs és az őszi árpa vetését. Az Versenytársak Juhász Tibor, a Karancs- keszi Gépállomás dolgozója az ifjú traktorosok megyei versenyében jelenleg a má­sodik helyen áll. Szeptember 17-ig Zetor traktorával 185,2 műszaknormát teljesített, normálholdnyi munkát vég­zett, A fiatal traktoros ve- télytársa a Pásztói Gjo máson dolgozó Balga Pál. Juhász Tibor már teljesítette éves — 400 normálholdnyi — tervét. Célja: úay dolgozni, a helyi tsz-ben október hónap­ra már csak a búza vetése maradjon. Balga Pál most Bujákon dolgozik. A legutóbb? értéke­lésnél 185,2 műszáknormát teljesített és 666 normálhold­nyi munkát végzet t Éves — 780 normálholdas tervét — vállalta, hogy 15 százalékkal túlteljesíti, s a bujáki Zöld­mező Termelőszövetkezet ve­zetői mindig kifogástalan munkát kapnak tőle. Képünkön: Juhász Tibor a verseny egyik „esélyese” Kukorica után búza... Az idei őszön a terényi és szandai szövetkezetekben is számolni kell azzal, hogy az őszi búzavetés egy része olyan talajba kerül, amelyben je­lenleg még kukorica van. Ezért ezekben a termelőszö­vetkezetekben a talaj előkészí­tési és a vetési munkálato­kat úgy szervezi a tsz veze­tősége, hogy az megfelelő összhangban legyen a kuko­rica betakarításával. Nyilván­való, hogy először azokról a táblákról — 40-50 holdról van sző Szandán és Terényben is — takarítják le a termést, ahová őszi búzát vetnek. S amint egy-egy táblán befeje­ződik a kukoricatörés, hala­déktalanul levágják a szárat is. A járási mezőgazdasági osztály álláspontja ez, hiszen így szabaddá válik a föld a talajmunka számára, másrészt megóvják a kukoricaszárat a romlástól, s erre ebben a ta­karmányszűk esztendőben rendkívül nagy szükség van. S ha a csőtörés után azonnal betakarítják a kukoricaszárat is, a siló mellett nagymérték­ben hozzájárulhat a takar­mányalap kiszélesítéséhez. A két szövetkezet vezetői így gondolkodnak: az idejében le­vágott száraz kukoricaszár tápértéke megegyezik a köze­pes minőségű réti szénáéval Töréskor a kukorica szára még nagyjából zöld, levélzet3 is rajta van. De nem kell több, csak 4-6 hét késedelem a szárlevágással, s a kukorica­szár értéke máris a felére csökken. » őszi árpa és a rozs is olyan területre került, amelyről az előveteményeket — a burgo­nyát és a borsós csatornádét — korán letakarították. Ez­után sekély szántást kapott a föld, majd gyűrűs ■hengert. Az alapműtrágya 180 kg szu­perfoszfát, 100 kg pétisó és 50 kg kálisó volt holdanként. Ezután mélyen szántották a talajt, majd a tárcsa, a bo­rona után kezdte el munká­ját a vetőgép. A búzatermesztésben ugyan­csak új agrotechnikai mód­szerek alkalmazása hoz ki­magasló eredményt a tangaz­daságban évről évre. Az idén közel 24 q volt a búza termésátlaga. A nagyhozamú külföldi bú­zafajták holdankénti ter­mésátlaga 6—7 q-val ha­ladta meg a hagyományos magyar fajták holdan­kénti hozamát. Most a tangazdaságban 200 holdon vetnek búzát, nagy­hozamú intenzív fajtákat, amelyek között, az évek óta nagyszerű termést adó szov­jet búzafajta, a Bezosztája I-es dominál. Emellett fagy­ra kevésbé érzékeny, nagy termésképességű francia bú­zafajtát is termesztenek. A búzát október első heté­ben vetik. A gazdaságban az évek hosszú során kialakult vetési sorrend szerint kuko­rica után nem vetnek búzát. Az elővetemények— a korán I letakarított lóhere és burgo­nya — után már sekély- és mélyszántást is kapott a bú­za termőföldje és kiszórták a szokásos műtrágyamennyi­séget is. S mindezeket a munkálato­kat gépek láncolata végezte a tangazdaságban, amelyeket tervszerűen, megfontoltan irá­nyítottak. A nagyobb gépek, az Sz. 100-as és a két DT a ne­hezebb munkákat végzik, főleg szántanak. Bevezet­ték a kettős műszakot, a gépek éjjel szántják azo­kat a táblákat, amelyeken nappal a trágyaszórás folyik. A három gép napi teljesítmé­nye így eléri a 40—45 hol­dat. A szántás és vetés nagy munkája mellett megfelelő ütemben halad a betakarítás is, amelyben az univerzális gépek segítenek. Mintegy 90 vagon burgonyát betakarítot­tak már és még 36 hold bur­gonya termése várja a beta­karítást. § Az idei év legfőbb gabona- & termesztési tapasztalata me­is jól haladnak az ősziek be-|gyénkben az agrotechnikai takarításával, a szántással és > módszerek helyes alkalmazá- már megkezdték a vetést is.§sával ielentös eredményeket . .. .. . , . ,. ... Merhetünk el a hozamok növe­A szövetkezet dolgozol eddig |lésében lgy van ez> s most csaknem 200 holdon végezték j ősszel már minden józanul el a vetőszántást, a talajelő- § gondolkodó szövetkezeti el­készítést. A gépi és fogaterő- mezőgazdász, aki való­, . , i ban a jovo évi gazdag tér­nék megfelelően végzik a § mgs megalapozását látja az trágyázást, a silózást és a Koszi talajelőkészítésben, az burgonyaszedést is. Majdnem í időbeni vetésben, ennek meg- 300 köbméter silót készítetJfeIeIően vé?zi a munkát‘ Nem egészen így ál! azon­§ tek már és mintegy 30 hold- ? ról felszedték a burgonyát. 1 ban a dolog Taron a Május A szövetkezetiek saját erőgé- ? 1 Termelőszövetkezetben. A pékkel dolgoznak. A négy Szövetkezetiek az őszi árpát , , , . , . , vetik, de úgy, hogy figyel­erogepet mindig úgy irányit-y , . ... , ... , * i men luvul hagyjak a leg­soron következő -'alapvetőbb agrotechnikai el- •> járásokat is. A vetőmagot ják, hogy a legfontosabb gezhessék. munkákat elvé- járásokat is. A ynem tisztították ki megfele­lően, elmaradt a csávázás, s § erősen kifogásolható a vető- § gép állapota is, — mivel a | mag inkább a magvezetőcső mellett folyik ki a földre — amivel az őszi árpát szórják be a földbe. Általános tapasztalat már nálunk, hogy termelőszövetke­zeteinkben dolgozó mezőgaz­dászok egyre inkább meggyő­zik a még kétkedő termelő­szövetkezeti parasztokat is az új módszerek, az új termelé­si eljárások helyességéről, eredményességéről. De úgy látszik még mindig akadnak olyanok, akik egyszerűen nem veszik figyelembe, tu­lajdonképpen miért is vannak a szövetkezetben. Mert ha nem így állna a dolog, a tari mezőgazdász — hiszen álla­mi támogatással dolgozik kinn a termelőszövetkezetben egy szakember — már ré­gen megváltoztatta volna azt a helytelen módszert, amiből csak kára származik a szö­vetkezetnek, a szövetkezeti tagoknak. „Szervezettség — gyors munka >r § Varényi Béla, a Tolmácsi Gépállomás traktorosa, vetés előtti talajelőkészítést végez, a nagyoroszi termelőszövet­kezet földjén. A csécsei Madách Imre Termelőszövetkezetben csak­nem 400 holdon kell elvetni §. az őszieket. A szövetkezet K gépesítettségét és munkaerő j- helyzetét, tekintve elég ko- 3 moly a feladat, hiszen emel­őiéit a betakarítást is végez­em kell. Tehát aprólékos, jól |átgondolt munkaszervezésre | van szükség. A szövetkeze­dnek már elvetettek 100 hold | őszi árpát, 30 hold őszi ta- f karmánykeveréket és 60 hold ^ Bánkúti 1201-es búzát. Nagy- y hozamú búzákat 150 holdon | vetnek, Bezosztáját 50 hol- jc dón, Szkoroszpelkát pedig £l30 holdon. y A csécseiek nagy gondot Miért kevés a kettős műszak? A közelmúltban tanácskozást tartottak a gépállomások gazdasági és pártvezetői. A -tanácskozás témája: az őszi ta­lajelőkészítési és vetési munkálatok meggyorsítása volt. Hogy szeptember hónapban valamennyi termelőszövetkezet­ben befejezzék a takarmánykeverékek, őszi árpa és rozs vetését még mintegy 18 ezer holdon kell földbe tenni e növényféleségek magvait. Csak így tudjuk valamennyire is utólérni az időt, csak így tudjuk megfelelő időben föld­be tenni több mint 37 ezer holdon a búzát, amelynek ve­tése jórészt még hátra van. Szeptember végén járunk, a gépállomások traktorállo­mányát, s a termelőszövet­kezetek 330 erőgépét figye­lembe véve, a kedvezőtlen időjárás ellenére is előbbre tarthatnánk. Mi okozza hát a munkákban az elmaradást? Erre a kérdésre kerestük a választ a napokban a Kis- terenyei Gépállomáson. Az újsághír, hogy a Kis- terenyei Gépállomás felvesz mezőgazdasági gépekhez és Diesel motorokhoz értő sze­relőket, s azonnali belépés­sel alkalmaz traktorvezetőket, azokban a napokban jelent meg a Népszabadságban, s a megyei lapban is, amikor a tanácskozás volt. S a megyei lapban hirdettek hasonló ügy­ben a karaneskeszi és az er­dőkürti gépállomások is. Eb­ből aztán egészen könnyen azt a következtetést vonhatja let az ember, nemcsak Kis- terenyén, a megye csaknem valamennyi ' gépállomásán gondot okoz ezekben az őszi hónapokban a gépek meg­felelő kihasználása, a kettős műszak bevezetése, mert a gépállomásokon nincs meg az a traktorosgárda, akikkel meg lehetne szervezni, valameny- nyi arra alkalmas gépen a kettős műszakot. S emlékez­zünk csak vissza, az elmúlt évben is hasonló volt a hely­zet a mostanihoz, a kettős műszak bevezetésére csak kí­sérleteket tettek a gépállo­mások, de teljes egészében megoldani akkor sem sike­rült a. gépék kihasználását. Baranyi Bertalannak a Kisterenyei Gépállomás igaz­gatójával vitatjuk a gépál­lomás jelenlegi helyzetét. Hogy szeptember 30-ig vala­mennyi körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetben befe­jezzék — a búza kivételével — az ősziek vetését, 1600 holdon kell előkészíteni a ta­lajt. Ehhez — az egyéb mun­kák mellett — rendelkezé­sükre áll 67 erőgép. Kettős műszakot bevezetni eddig 17 gépen tudtak. Céljuk: vala­mennyi lánctalpas gép és Utos traktor két műszakban dolgozzon. Ehhez azonban, még legalább 30 emberre vol­na szükségük. Az igazgató már 10 embernek válaszolt, akik a hirdetésre jelentkez­tek. Ez azonban nem hoz végleges megoldást. Hiszen a gépállomások is meghatáro­zott bérkerettel gazdálkod­nak, s ezeknek az emberek­nek jelentős része amikor be­fejeződik az őszi munka nem találja meg számítását, más biztosabb kereset után néz­ve, odébb áll. ■ Ez azonban csak egyik része a dolognak. Tar Béla a gépállomás főmérnöke a tökéletes gépkihasználás má­sik ■ kerékkötőjéről, a gyakori műszaki hibákról beszélt. A nagy^ szárazság nyilván job­ban igénybe veszi a gépeket, megszaporodnak az elhaszná­lódott ekevasak, de könnyeb­ben törnek ilyenkor a gépek egyéb alkatrészei is. S az elő­forduló hibák közül nagyon sok az olyan, amelyet a gép­javításkor azért engedtek ki félig megjavítva a műhely­ből, mert egyszerűen nem volt rá ember, meg idő sem hogy megfelelően elvégezzék a hibás alkatrész felújítását, kicserélését. S mindannak ellenére, hogy számos olyan intézkedés, is született, a gépállomásokon, amelyek nem éppen a gépek jobb kihasználását segítik elő, azonban a munka si­kere nagyobb felelősséget követel a gépállomási trak­torosoktól is. Kisterenyén Pintér Sándor egyike a leg­jobb traktorosoknak. Azt mondta, beszélgetésünk al­kalmával, az ő célja az, mi­nél többet dolgozzon. S e célkitűzés megvalósításával jól jár ő is, hiszen szépen keres, de jól jár a termelő- szövetkezet is, ahol dolgozik, mert időben végeznek a ta- lajelőkészítássel, a vetéssel. S Pintér Sándor, telve jc- szándékkal, munkájáért ér zett felelősséggel meg is tesz mindent annak érdekében, hogy haladjon. A gépállomá- Vson nem emlékeznek például arra, hogy gépe, műszaki hi­ba miatt állt volna. No per­sze nem minden traktoros ilyen Kisterenyén sem. Ne menjünk tovább, csak néz­zük meg a két műszakban dolgozó gépeket. Közöttük nem is egy olyan van, ame­lyik teljesítménye nem éppen dicséretre méltó. Éppen ezért Pintér Sándor azt tartja: ne dolgozzon az ő gépe kettős műszakban. Dolgozik ő egye­dül. meg is nyújtja a mű­szakot. A gépét rendben tart­ja, kihozza ő nyújtott mű­szakban is azt a teljesít­ményt. amit jelenleg a két műszakban dolgozó gének tel­jesítenek. Ezek a gondok jelentkez­nek Kisterenyén, de még jó néhány gépállomásunkon is ezenkívül. Az őszi munka azonban sürgős, abban előbb­re kell jutni, mégpedig úgy, hogy orvoslást kell keresni a bajokra, a lehetőségekhez mérten minél előbb vala­mennyi s gépállomáson. Ami most a legfontosabb, a ter­melőszövetkezetekkel együtt, hiszen itt is van már sok gép, tisztázni gépenként, me­lyiknél eredményesebb a nyújtott műszak bevezetése, s melyik gépen tudják be­vezetni a kettős műszakot a gépek megfelelő kihaszná­lása, a teljesítmények növe­lése, a munka meggyorsítása érdekében. Ehhez azonban a műszaki feltételek megterem­tése mellett minél előbb meg kell teremteni a személyi fel­tételeket is. A megyei és a salgótarjáni városi pártbizott­ság a közelmúltban megfele­lő intézkedéseket foganatosí­tott annak érdekében, hogy az arra alkalmas, jelenleg az iparban dolgozó munkások segítsenek* a gépállomások­nak, termelőszövetkezeteknek. E kérdésben azonban még nincs megfelelő előrehaladás. Sok gépállomási veziető — s a gépállomások megyei igaz­gatósága is — csak akkor tett intézkedést erre vonat­kozóan, amikor már azt lát­ták, körmükre ég a munka, s így egy gépállomás, a ber- celi kivételével, különösebb foganatja nincs is ennek az egyébként igen hasznos intéz­kedésnek. Nyilvánvalóan ez az intéz­kedés sem oldja meg a gép­állomások ilyen irányú gond­ját. Hiszen az ipari munká­sok csak az őszi hónapok­ban segítenek a gépállomá­sokon. S a problémát az sem fogja megoldani, mint ahogy azt a Kisterenyei Gépállo­máson néhány vezető látja, ha netalán sor kerülne a traktorosok havi, központilag megállapított bérének eme­lésére. A gépállomások ve­zetőinek kell végső soron e téren rendet teremteniük. fordítanak a munkaszerve­zésre. A lánctalpas traktor végzi a szántást, a gépállo­más Utos traktora a talaj­előkészítésben dolgozik, míg a Szuper Zetor és a K—25-ös traktor a betakarításban se­gít. A vetések mielőbbi el­végzése céljából meggyorsí­tották a burgonya, a napra­forgó és kukorica betakarí­tását. Sikerült így zökkenő- mentessé tenni a tálajelő- készítési és vetési munká­kat. A gépeket mindig a legfontosabb helyekre irá­nyítják, mert a betakarítási és szállítási munkák legna­gyobb részét fogatokkal old­ják meg. megfelelő szervezeti intéz­kedésekkel. Nyilvánvaló, hogy a kisterenyei Vonák Lászlé, vagy Pintér Sándor, akiknek havi keresetük az úgyneve­zett nem munkás hónapok­ban is 2000—2500 forint kö­rül mozog, nem vágynak el a gépállomásról. De mellet­tük a bérjegyzék egész sor olyan dolgozóját tünteti fe1 a gépállomásnak, akiknek ke­resete egy-egy nyári hónap­ban — mert nincs megfele­lő munkaalkalom számukra — 4—500, esetleg 700 forint között mozog. Ezeket az em­bereket nyilvánvalóan nem köti a gépállomáshoz sem­miféle érdek, az idénymun­kát végig dolgozva otthagy­ják a gépállomást. így je­lentkezik aztán ilyenkor ősz­szel Kisterenyén, meg á töb­bi gépállomáson is munka­erőhiány, nem tudnak meg­felelő embert ültetni a gé­pekre. nincs elegendő sze­relő sem, aki időben meg­javítaná a hibás gépeket. Csépe József, a gépállo­más párttitkára, aki egyéb­ként brigádszerelő, az egyik szocialista címért küzdő bri­gádnál, a munkaversenyről beszélt még. amely tavasszal igen szép eredményeket ho­zott. amelyet, most az őszön nem tettek megfelelő helyre a gépállomáson. Pedig a ver­seny, ha anyagilag is érde­keltté teszik benne a ver­senyző traktorosokat — ta­pasztalatok bizonyítják ezt — mindig meghozza az ered­ményt. S hogy ez így le­aven. arra inán mód az idén is. A megyében mintegy 50 ezer forintot tesz ki az az összes, amelyet a gépállo­mások igazgatói felhasznál­hatnak , az őszi munkák so­rán legjobb eredményt elért dolgozók jutalmazására. Csak az szükséges, hogy a jutal­mat valóban azok kapják, akiken most múlik a jövő esztendei kenyerünk: a be­csületesen dolgozó traktoro­sok. Vincze Istvánná

Next

/
Oldalképek
Tartalom