Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)
1962-09-01 / 70. szám
hőseit, a bányászokat! |« %♦ <♦ *1* ♦»♦ ♦> ♦> *1* *1* *1* *1* ♦> ♦♦♦ *1* ♦♦♦ t ’♦ *1* *1* *1* *1* ♦♦♦ *t* *1* *1* *1* ♦♦♦ *1* *1* *1* *1* ♦« Elkészült a tizedik kél személyes móléi, — meokezdiék egy huszonnégy személyes iidiilőliáz építései A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetősége kezdeményezésére május elején „bányász-üdülőfalu” építését kezdték meg Bükkszéken, a tizenötezernyi nógrádi bányász kedvelt üdülőhelyén. A üdülőtelep egyik festői részén előregyártott elemekből különálló kertes, kétszemélyes vikkendházak épültek azóta, amelyeket modern bútorgarnitúrákkal rendeztek be. Kedden elkészült a tizedik kétszemélyes modell, s a bányásznapot így már tíz bányászcsalád töltheti a nógrádi tröszt saját üdülőtelepén. Az apró, színes üdülőházak után azonnal megkezdték egy nagyobb, összesen huszonnégy személy befogadására alkalmas központi üdülőház építését is. Az idén ez az épület is elkészül, s így a jövő évben már egész nyáron át egy- kéthetes turnusokban üdülhetnek kedvelt kirándulóhelyükön, a bükkszéki üdülőtelepen a nógrádi bányászok. A következő években száz-száz- húsz bányász és családtag üdültetésére alkalmas „bányász üdülőfaluvá” fejlesztik a nógrádi bányászok bükkszéki üdülőtelepét. Az üdülőfalunak korszerűen berendezett konyhája és központi nagy étterme lesz és az üdülő bányászcsaládok szórakozásáról, kulturális igényeinek kielégítéséről is messzemenően gondoskodnak könyvtár, klubszoba és játékterem építésével. ■ Újabb gépek a bányásztok szolgálatában Szénmedencénk területén már nem is egy bányaüzemről mondják a bányászok, hogy - szabályos földalatti gyár. A fénycső világítás mellett, csaknem valamenyi bányában évről-évre több bányagép segíti a nehéz fizikai munkát. A Pálhegy Ill-ban csaknem valamennyi munka- folyamatot gépesítették. Gusz- táv-lejtős aknában a nagyteljesítményű széngyalu, Csipkés üzemben az Almássy-féle gép segíti a munkát. Hidasi és Kóta felrakok, F 3-as és F 4- es fejtőgépek gyorsítják az elővájási munkákat. A gumiszalagok hosszú kilométerei kínoznak a bányavágatokban, hogy megszűntessék a csili é- zést, rázócsúzdák a szén tovább szállítását könnyítik. Sok-sok millió forint értékű gép működik a bányákban, mind-mind a bányászok segítője. N#pi demokráciánk, népgazdaságunk ebben az évben sem szűkmarkú, újabb milliókat biztosít ahhoz, hogy új gépek kerüljenek a bányák mélyére, segítsék a bányászok munkáját. Az idén felszerelt gépek értéke 20 miliő forint körül mozog, sok belőlük már a kongresz- szusi és a bányásznapi munkaversenyt segíti. A bányagépgyár legújabb gyártmánya, a BSZ Il-es gumihevederes szállítószalag jóval több mint 1 millió forintba került. A bányászok elismeréssel beszélnek teljesítményéről. A szállítást könnyíti az a 200 kötélpálya-csilleteknő és az az új 950 bányacsille, amelyeket az év elején szereztek be 4,5 millió forintért. A 13 Kóta féle felrakógép is munkahelyezett JUKÓ -féle átrakógép. Ebből az év eddig eltelt szakaszában újabb 10 darabot bocsájtottak a bányászok rendelkezésére, segítségével lényegesen emelkedik egy-egy bányász teljesítménye. Rázócsúzdák, kaparóberendezések, szállítógépek, páncélkaparók is megérkeztek már Nógrádija, hogy a következő hetekben, hónapokban a kongresszusi munkaverseny sikerét segítsék majd elő. A bányák gépesítése nem áll meg, állandóan emelkedik a bányabeli gépek száma — mind az emberért. Még ebben az évben újabb Diesel szállí- tómozdonyok gyorsítják a szén továbbítását. Üjabb kaparóberendezések, páncélkaparók is érkeznek a szénmedencébe. Az egyik legjelentősebb gép az a maróhengeres szénkombájn lesz, amiért Fejíődik a felsőpetényi ásványbánya ken van már, legtöbbjüket több mint 1,5 millió forintot szenelő munkahelyen alkal- fizetnek, s még ebben az évkonjunktúra első szele, jó csapathoz is került, legtöbb napot munkában töltötték, pedig még sokan akkor is csak 14 napot tudtak dolgozni. De a csapat fővágatot hajtott és ez fontos volt a kapitalistának is, A kezdet elhatározó jelentőségű lett; hogy Pócsházára átkerült, ott is, azóta is leginkább ezt csinálta: feltárás, fővágathaj- tás. Mi van még? Katonaság, 1943-ban nősülés — egy lánya van, harmadikos gimnazista — 1945-ben a felszabadulás, belép a pártba, öt kitüntetés, házat épített — körülbelül ennyi az egész. Most helyettesíti a lőmestert; ő is, de a brigád is alig várja, hogy visszatérhessen eredeti munkahelyére. Kérdezgetem a kitüntetésekről, mit kapott, miért kapta. Sztahanovista oklevél, Bányász Szolgálati Érdemérem — az van kettő is — és 1957-ben Köztársasági Érdemérem, aranyfokozat, Kiváló Dolgozó jelvény, Bányász Szolgálati Zászló. Miért kapta? Hát biztos a ledolgozott évek után. Sokan kaptak ilyet. Tanítómesterei felől érdeklődöm, mert ahogy egy ember tanítómesteréről megnyilatkozik, az néha árulkodik a tanítványról is. A Józsi bácsi? Már mint a Gellérthegyi József. Jó vájár volt. Megkövetelte a munkát, gerinces ember. Aztán itt Pócsházán, Szvorány József lett a csapat- vezetője. Az is gerinces ember volt, megkövetelte a munkát. Szépet is jót is, sokat is, ez volt az elve. Az is kitüntetett bányász, pártember is, két éve van nyugdíjban. öt, Zazraveczet ajánlotta utódjául a vezetőségnek. Azóta brigádvezető. A csapat 1959-ben lett szociaegész akna a szocialista címért küzd. L ÁTJA, HOGY nem vagyok megelégedve, faggatom, hát elmeséli egy fó- vágat hajtásának a történetét. Tavaly tavaszon lehetett ez. A szén alja felé értek, alatta 9 méteres homok. Ahogy a szénhez közel érlek egyre nehezebb volt dolgozni. TH-gyűrűkkel „tapétáztak”, a víz meg mosta a homokot, szórta, dobálta a követ, két, két és félméteres fákkal kellett előtűzni, hogy fogni tudják valahogy a főtét. Haladtak is vagy tíz métert., de aztán annyira omlott a vizes homok, hogy át kellett térni a faácsolat- ra. Fölfelé haladt a vágat, méterenként körülbelül 25 centiméteres emelkedéssel. Minden kő rájuk hullott. Maród is volt egy hétig, mert egy kő úgy fejen találta, hogy megrándult a nyak- csigolyája. Ha védősisak nincs, szétcsapja a fejem — mondja. Négy napig a szellőztető- höz osztottak be, mert nem szeret ő maródnak lenne. Az a néhány hónappal ezelőtti főteszakadás alig jut az eszébe. Igen, tényleg volt ilyen. Gyorsan, ügyesen megcsinálta a brigád. Kérdezem, szereti-e a bányát? Igen, azt mondja. Miért? — Mert ott keresem meg a pénzt, ami* a családnak szükséges. Meg a munkára is szükség van. a társadalomnak is szüksége van rá, mert hát nem építhetjük fel másként a kommunizmust, igaz-e? A szeme huncutul villan, látom rajta, egy kicsit mulat rajtam, hogy nem tudok kicsiholni belőle semmi rendkívülit. — ... Vagy ez nem illik bele — mosolyog villogó fehér fogaival. A felsőpetényi ásványbánya vállalatnál különösen ebben az esztendőben költött sokat népgazdaságunk arra, hogy korszerűsítsék a bányát, megkönnyítsék a bányászok nehéz fizikai munkáját. A IV-es táró termékeinek szállítása céljából például a régi korszerűtlen sikló helyett újat építettek. Koncentrálták a munkahelyeket, hogy növeljék a teljesítményeket. Űj rakodót is építettek a szállítás javítása érdekében. A bányabeli gépesítés, beruházás mellett igen jelentős a szocialista beruházás is. Több mint 4 millió forint értékben készül a képen látható új szociális épület is, ahol fürdőt, korszerű üzemi konyhát étteremmel, kultúrtermet és irodát helyeznek ben vagyunk. Látom én már, hogy nem jó felé keresgéltem. Hogy nem illik bele, nem vág a színes riporthoz, vagy ahhoz a szólamnélküli beszélgetéshez, amit idáig folytattunk? „Másként nem építhetjük fel a kommunizmust ...” Igen, szükségtelen is ezt mondani. Kimondatlanul jobb ez most. Mert kimondatlanul is így van, így igaz. Hisz’ van úgy, hogy az ember, ha nyitvatartja a szemét, mégsem lát. Fülel, figyel, mégsem hall. Mikor mentünk lefelé a bányába, nem dicsekvésként, hanem csak úgy, mint aki otthon jár, s mutogatja a szobákat a házban, csendesen, hogy oda sem figyel az ember, meg-meg jegyezte: ezt is mi csináltuk, ezt is mi hajtottuk... Jó félórája baktatunk le, fel, jobbra, balra, s még mindig ott, ahol minden Zazravecz és munkatársai, — a banda, ahogy ő mondja — keze nyomát őrzi. Egy egész bánya. Mas egész életében a családiházat építette. Zazraveczék közben egy egész bányát is. Kicsi, ötven-hatvan-hetven centi- méteres és csak néha 1 méteres szénrétegért, térdenáll- va, néha fekve; hajtva, egyre hajtva a szenet; szinte a vállukon hordva egy egész hegyet. Közben kialakultak életelvek: „szükség van a munkára”, „megköveteli a munkát — gerinces ember”, „szépet is, jót is, sokat is”. ✓“SENDESÉN; semmi va^ kító sziporkázás; hangos szó nékül, szinte észrevétlen; szépet is, jót is és sokat is, ahogy a tanítómesterek meghagyták, s ahogy ő, immár negyvenhárom évesen meghagyja tanítványainak. mázzák. Nagy segítséget je- ben megérkezik lent a bányákban az úgyneve- cénkbe. DONÁSZY KÁLMÁNszénmedenBányászok Mikor felgyújtják este kint a villanyt és jársz az utcák visszhangos kövén, szemed tündöklő reklámokra pillant s minden felöl zuhog feléd a fény, és színházba mégy, ahol zeng az ének, s a színpadon tündén tarka fények bűvölnek el a zsőlye lágy ölén, s utána megtérsz csöndes otthonodba, hol kályha pattog hangosan lobogva, s benne vidámon duruzsol a szén, vagy Pullman-fülke pamlagán ha nézed, mily kört vetít a körte fénye lenn, mond, képzetedbe vajon felidézed, honnét a fény, a hő, a kényelem? S míg pelyhes ágyban fekszel tiszta párnán, s derült telkedben béke szendereg, gondolsz-e rá, hogy mélyen lenn a tárnán, hol vész áll lesben minden szöglet árnyán, verejtékcsöppes kormos emberek kezében most is csattog, cseng a csákány, s nyomába dől a szén, az érc, az ásvány, míg álmod filmje édesen pereg? Nagy sűrű rajban, mint az éji pillék, feketén jönnek egyre lent a csillék, s falják mohón a szenet szüntelen. Súlyos harc ez, melynek szünetje nincs még, a rideg föld nem könnyen adja kincsét, s minden rögért kemény a küzdelem. Míg lent a légen gép zúgása száll át, látod, szitáló szénpor szennyiben a vájatnak feszíti mind a vállát, s a fúró, csákány percre sem pihen. Olyan e kép a dúcok hajlatán át, hogy lenn a mélyben joggal vélheted, ők tartják izmos vállukon a tárnát, s rajta a földet és az életet.- iMMMl ömlik a szén Sipos Elemér Csurgó tárói vájár munkája után. Itt Hidasi-féle felrakógép könnyíti a bányászok munkáját. A kongresszusi munkaverseny élenjárói A Kossuth-díj kötelez — ezt mondotta még az év elején Domonkos István vájár, amikor átvette e megtisztelő kitüntetést. Ügy is dolgozik ő most a bányásznapi őrség idején, úgy a párt Vili. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben. Neve a versenytábláról soha nem hiányzik. Hulitka Tibor nevét most kapta a hír szárnyára. Ok végezték a legfontosabb munkát a bánya első gépesített egységének beindításánál, de a termelésben is kitűnnek. Kezük munkája is segítette a rónai bányászok Jó eredményét. Szocialista brigád címet nyert a zagyvái bányaüzem Forgács- lejtősaknájában dolgozó Kohut Gyula fejtési vájár brigádja. A nagyszerű szervező készség, a kiváló akarat most is gyümölcsözik Kohut Gyula brigádjában. A bányásznapi és kongresszusi munkaversenyben 114,8 százalék a brigád teljesítménye. Molnár Sándor KISZ brigádot vezet Nagybátonyban. A katall- ni bányaüzemben élenjárói ez a fiatalokból álló brigád. Fejtési teljesítménye ebben a munkaversenyben is eléri a 115 százalékot. C-izrondia Oíza
