Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-12 / 73. szám

6 NÓGRÁDINEPÜJ8A8 1962. szeptember 12. Elkészült megyénk helyi-iparpolitikai terve Az ötéves terv végére nem lesz szolgáltatási ágakban ellátatlan község Nógrádban A Nógrád megyei Tanács múlt heti ülése megvitatta és jóváhagyta a megye helyi- j porpolitikai tervét, amely meghatározza a lakosság szá­mára végzendő javítási szol­gáltatási tevékenység prog­ramját a II. ötéves terv idő­szakára. Az utóbbi hónapokban, méginkább hetekben, olvasó­ink többször találkozhattak lapunk hasábjain a kifejezés­sel: „helyi-iparpolitika”, uta­lással a vele kapcsolatos gyik-másik feladatra, meg­oldásra váró problémákra. Most, hogy a tanácsülés a tervet jóváhagyta, különösen időszerűvé vált, hogy tájé­koztassuk olvasóinkat: egy­részt. mi is hát ez a helyi­iparpolitikai terv, milyen té­nyezők tették szükségessé ki­dolgozását, másrészt, milyen változásokat, a szolgáltatás milyen méretű és ütemű ja­vulását hozza majd magá­val a terv végrehaj­tása, megvalósítása. Elöljáróban el kell mon­dani, hogy bár a népgaz­daság különböző szektorai­ban működő ipari vállalatok, létesítmények, intézmények szolgáltatói tevékenysége az utóbbi években jelentősen fejlődött, javult, kielégítőnek korántsem tekinthetjük. Ez­zel. természetesen nem árul­tunk el titkot, hiszen lakos­ságunknak van alkalma ta­pasztalni, hol. miben mutat­koznak még e tekintetben fogyatékosságok, hol szorít a cipő. Nos, az Országos Gazdasági Tanács, valamint az illetékes, országos hatás­körű szervek irányelvei alap­ján, megyénkben is elké­szült az a tervezet, amely­nek célja, az ipar minden szektorának összehangolásá­val, a községi, járási és vá­rosi tanácsok igény-felmérése alapján, a megyei szakosz­tályok együttműködésével megszabni a szolgáltatás megjavításának irányát, mód­szereit, eszközeit és ütemét. A tervezés során az volt a főcél, hogy a szolgáltatási szakok mennyiségi bővítésén kívül, elsősorban a legfonto­sabb vidéki szükségleteket elégítsék ki. A terv végre­hajtásával elérjük, hogy a II. ötéves terv időszakában az anyagi, szociális és kulturá­lis színvonal emelkedésével párhuzamosan fejlődik me­gyénkben a lakosság helyi szükségleteinek ipari, építő­ipari, valamint egyéb sze­mélyi szolgáltatásokkal való ellátottsága. A megye terü­letét, a felmérések alapján öt ellátási körzetre osztották — amely egyébként meg­egyezik a közigazgatási fel­osztással is. A körzet-köz­pontokban kiszélesítenek min­den jelentősebb szolgáltatási ágat. A célkitűzéseknek meg­felelően — hangsúlyozza a terv — 1965. végén alapvető szolgáltatási ágakban ellátat­lan község megyénkben nem lesz. A megyei tanács iparpo­litikai terve alapján, a szol­gáltatás fejlesztésében a mi­nisztériumi ipar, s tanácsi ipar, a kisipari szövetkeze­tek, a földművesszövetkeze­tek, a mezőgazdasági szövet­kezetek és a magánkisipar — melyik-melyik karaktere, profilja, lehetősége szerint — vesz részt. A terv megha­tározta a különböző szekto­rok feladatait A minisztériumi ipar — alapvető feladatainak meg­felelően — a szolgáltatási igé­nyek kielégítése szempontjá­ból a háztartási villamos­gépek, a rádió és televízió javításban jutott komoly sze­rephez. A Gépipari Elektro­mos Karbantartó Vállalat 1963-ban két új központot hoz létre Pásztó és Rétság községekben. A központi ja­vítóműhelyeken kívül a la­kosság ilyen irányú igényeit szervízhálózattal oldja meg. javító-gépkocsik üzemelteté­sével. Emellett fejleszti ez- irányú tevékenységét a ta­nácsi ipar is. A tanácsi ipar egyébként jelentősen, fejleszti az el­következő években szolgál­tatói tevékenységét — amely­nek hiányosságaiért eddig nem kevés bírálat érte. A jelenleg két városra: Salgó­tarjánra és Balassagyarmat­ra összpontosított tanácsi ipar Rétság és Pásztó községek­ben új telephellyel bővül, amelyek a lakosság számára történő szolgáltatásokon kí­vül, kielégítik a közületek ezirányú igényeit is. Bőví­tik a meglevő telephelyeket is, fejlesztik a különböző szolgáltatási iparágakat is. A terv szerint a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére tör­ténő szolgáltatás termelési értéke jelentősen emelkedik a tanácsi iparban. A vas- iparban például az 1960. évi 805 ezer forinthoz viszonyít­va 1965-ben 3 millió 112 ezer forint lesz — elsősor­ban a személygépkocsi, ház­tartási villamosgépek és ké­szülékek, egyéb vasipari cik­kek javításának fejlesztése, illetve a szervizszolgálat ki­építése következtében. Ugyan­csak növekszik a ruhaipari méretes és javító szolgálat, faipari, építőipari tevékeny­ség, a mosoda és vegytisz- títási munkák termelési ér­téke. A tanácsi ippr mellett, a szolgáltatási tevékenység megjavításában legnagyobb tennivalók a kisipari szövet­kezetekre hárulnak, tekint­ve, hogy a kisipari szövet­kezetek hálózata az, amely ma is a legszerteágazóbb há­lózattal rendelkezik a me­gye minden részében. A kis­iparra hárul például a la­kosság textilipari szolgálta­tásának döntő hányada. Az igények növekedésének ki elégítésére új műhelyeket lé­tesítenek Salgótarjánban, va­lamint a balassagyarmati, pásztói és szécsényi járás­ban. Az építőipari és szak­szerelő ipari tevékenység előirányzott fejlődése a je­lenleginek 3.5-szerese lesz 1965-re, s csaknem kizárólag kislakás-építési igényeket elé­gít ki. A földművesszövet­kezetek közvetítő tevékeny­ségben (hozom-viszem szol­gálat) kereskedelmi kölcsön­zésben, bolti szolgálatban gyarapítják szolgáltatói mun­kájukat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek építő­ipari kapacitását ott vették figyelembe a szolgáltatások megjavítása érdekében, ahol ez nem akadályozza a me­zőgazdasági munkákat, va­lamint, ahol helyben nincs más szektorhoz tartozó in­tézmény, amely ezt a fel­adatot betölthetné. Elsősor­ban a pásztói, rétsági és a balassagyarmati járásban lesz erre szükség. A terv meghatározza, hogy a végrehajtás során melyik népgazdasági szektor a me­gye melyik városában, köz­ségében, falujában létesít új telephelyet, részleget, mű­helyt, továbbá meghatározza, hogy milyen összegű beru­házásokat lehet és kell esz­közölni a fejlesztés megala­pozása érdekében. Eszerint a minisztériumi ipar már 1962-ben 530 ezer forintot ru­házott be, s 1963-tól 1965-ig 660 ezer forint lesz a be­ruházás összege. A tanácsi iparban 3 millió 530 ezer fo­rintot központi keretből, he­lyi erőforrásokból 1 millió 618 ezer forintot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére, i Pótolják a lemaradást A Cserháti Állami Erdő- gazdaság fagyártmányterme- lési feladatait teljesítette, il­letve túlteljesítette háromne­gyedéves szinten. Parkettléc- ből az egész érvre tervezett 60 köbméterrel szemben a háromnegyedév végére már 117 köbmétert készítettek- Az év végére bányaszéldeszkából is túlteljesítik tervüket. A termelőszövetkezetek szerfa- szükségleitének kielégítésére 4307 köbméteres tervet ka­pott a gazdaság, azonban eb­ből csak 2190 köbmétert tel­jesített. Az előirányzott gar­nitúrákat leszállította a gaz­daság, azonban a szerfater- melést zavarta a rendszerte­len diszponálás és az igé­nyek szakaszos jelentkezése. Az értékesítésben azonban lemaradás mutatkozik. Rönk­ből, bányafából és tűzifából nem teljesítették a háromne­gyedéves előirányzatot. Az erdőgazdaság dolgozói vállal­ták, hogy az év végére be­hozzák a lemaradást és bizto­sítják a terv teljesítését. r()iráqzik a <filú(lendiföii f.y. :■ ■ gsAj *1 IRi: ■ Wmmm r ­mm .... Különleges botanikai ese­mény színhelye volt pár napon át a salgótarjáni Nagycsáté dűlő 3. szám alatt lakó Zsé- lyi Józsefék lakása. Virágba szökkent — kertészeti szak­emberek véleménye szerint a mi éghajlati viszonyaink kö­zepette Magyarországon elő­ször — értékes dísznövénye, a filodendron. Zsélyi József másfél év­tizede foglalkozik kedvtelés­ből dísznövények nevelésével, a szép növények számára rendezte be napsütéses ve­randáját is. A szokatlan bo­tanikai eseményt megcsőd ad­ták a környék kertészei is. Szocialista brigádok a kereskedelemben A Nógrád megyei Kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói között voltaképpen második éve, hogy elterjedt a szoci­alista brigádmozgalom. Az úttörők a nagybátonyi 100. számú egység alkalmazottai voltak, Zsélyi Péter vezetésé­vel, no meg a mátranováki 23. számú boltban, Gajdár Vidor brigádja. Kettejük kö­zül Zsélyi Péter brigádjának sikerült elnyernie a szoci­alista címet, de ez nem vette el a novákiak kedvét, sőt, úgy látszik még további hat brigádnak jött meg az étvá­gya az újtípusú mozgalom­ban való részvételhez. Ma 11 szocialista brigádja van a A GYÁMÜGYI ELŐADÓ rendezgeti aktáit. Azt hin- néd, ha csak ezeket a ziz- zenő papírosokat látod, hogy olyanok, mint a többi. Élet­telen, fehér, vagy sárgulófél­EMBERI SORSOK AZ AKTÁK MÖGÖTT segítséggel bővíteni kellene a lakást még egy szobával. A társadalmi összefogás je­lentkezik az emelkedő falak­ban, a berendezésnél is. u r - ■ r. n büntetésre ítélik, ták. Amikor az ügy menete .A. GYERMEKEKÉRT tőr­ben levő papírok. De nem amelyben emberséges, körül- idáig fejlődött, dr. Ho- teno, összefogás nem margd mindenki szamara Honeczi teíantó gyógyítás is folyik, néczi Ádám mázsányi tér- eredmény nélkül. Eleinte Adam emogott embereket is és ahol az éleí szeretetére het érzett iegördülni a lel- u°yan a ŰVamugyi irodán lat, azokat akikről szolnak ösztökélik. Amikor kiszaba- kéről. Hiszen rengeteg huza- makori vendeg-apa kezzel- az aktak Sorsokat, amelye- du}. mdr csak életcélt vona, utánjárás és közben- labbal tiltakozik a „beavat­két innét indítottak el az éreZ) jóvátenni a gyerekek járás kell az örökbefogadás- kozas ellen’ ahogyan o ne- ?yetLen Wes irányba Ki- enen eiköVetett vétket. Min- hoz. De ezzel lehetett csak vezter a segitsegere siető kez- siklott eleteket amelyeket den ldegszáiávai küzd> hogy megnyugtatóan elrendezni a demenyezest. Aztán, több he- igyekeztek a helyes vágány- újra velük iehessen_ Rs ek. kicsi Vilma sorsát Bár a, tes szünet után jelentkezik ra állítani. telkeken ejtett fcor> egy kicsü túl a hiva- intézetben is megadtak neki .ho.?V bocsánatot kér jen sebeket, amelyekre itt készt- jaios úton, a szokásos el- éppígy mindent, mint mos- es közölje, napok óta fele­tettek elő a gyógyírt. A járáson, iskoláskori ismeret- tani otthonában, a beszélni ?e ,.se,m riezett az italnak, gyámügyi eloado 26 eve dől- séget is felhasználva jönnek tanuló kisgyermekek első italboltnak. Sorra beszamol- gozik a kozigazgatasban, volt gS mennek az anya érdé- szótagjait, azt, hogy: mama nak „ a segítségben kozremu- tdeje gyakorlatot szerezni a kében közbeszóló levelek a Vilmácska nem mondhatta ködo szervek is. Az iskola sebesült lelkek gyógyítására, gyámügyes és a gyerekek ott- volna senkinek. így most közli hogy javult az O. gye- Es amióta a ^tanácsokban a honának igazgatója között, már úgy nő fel'l mint a rekek tanulmányi eredmenye. nép gyakorolja a hatalmat, Aztán emberséges megálla- tanárék szeretett kislánya. ifjúságvédelmi tanacs es amióta neki a hivatásos vodás tesz pontot a levele. Mennvi mennvi akta 150 u rendőrség jelenti: rend van gyámügyi előadónak a tarsa- z&sre ötvenéves M J-né oiut?1’ menv,y} a™a> 5/ o. F-ek portáján. A tanacs dalmi szervek is segítenek meatalália meabomlott lel- lSy BSV konaPban- s is megnyugvással méltatja a kibogozni az összekúszálódott ki egynsúlyát Fizetett állás- ^öbb emberi ^ors ^alakuld- »beavatkozás” helyességét. A szalakat, azóta nincs olyan ba helyezik a gyermekott- *ának kiindulóvotia A 4238 munkabei‘y vezetői is hozza­sors az itt orzott, vezetett hon közelében. A társadalom 3 mdr uavancsak lezárt sz^nak: az utóbbi időben O. aktak mögött, amelyre ne si- gondoskodása visszaadta az üavnek tekinthető Kényes nem lesett, nem mulasz- kerult volna aondns lelki- íw. ügynek. leKinmeio. menyes. Épít igazolatlanul. került volna gondos lelki- élete értelmét, ismeretességgel a megfelelő ÚJABB AKTA orvosságot megtalálni. kezébe, a 4008—9­, ... sok utánjárást köve- R é hasonXÓ ügyekkel kerül a telő úgy volt pedig O F-ek é mennek emberek.-es. I.. J. gyermekeit sokszor latiak a -í™ Rakosgatja az aktákat és leányanya már az ötödik falubeliek az utcán. A nagy- ddfán olykor könnyekkel aztán egyiknél, másiknál gyermekének adott életet. Es lány késő estig is csatan- kpzdödik a hivata­meg-meg áll egy pillanatra. mint minden eddigi gyerme- golt egyedül, felügyelet nél- , ügyintézés és minden Itt van a 4015-ös ügyirat, kf, a szépségesen szép kicsi kül A rendőrség jelezte elő- esetbe™ megnyugvás, opti- Másnak számok, betűk csak Vilma is elvesztette az ele- szor, hogy itt gyorsan, ha- mizmus feledteti a nemrég ezek, de ő ott látja benne és tet ado anyát. A feslett ele- tarozottan közbe kell szol- nntnk-6 iönnveket Itt nem mögötte az embert is. Az tű, gondatlan és könnyelmű ni, mert még egy lépés és Vlehet bürokratikusan intéz- anyát, akit nyolc gyerekkel nőszemély nem törődött töb- a gyerekek a züllés útjára - d . nt elöbh m keU hagyott ott magára a férje, bé a magatehetetlen apró- kerülnek A környezettanul- keresni a baj forrását az* Elváltak, és rámaradt egészen lúggal, élte megszokott, er- many felderíti a kényes hely- . csafc rossz van-e az kiskorú gyermekeinek eltar- kölcstelen életét. A roko- zetet: az apa könnyelmű és emherbeno m „Ol­tási gondja. Lelki válság, nok m6r nem tudták ma- gyakran részeg, ilyenkor el- M nála ezt az áUa_ anyagi problémák kísérik, gukhoz fogadni, egy ideig jó- viselhetetlen a család élete, votot-> mkor meluilc társa­Az asszony sikkaszt és emiatt [elkú ^erősök kenyerét el- az egy szoba-konyhás lakás- szerv ’tud leghatá. börtönt érdemelne. Hosszas e- az\a\ Purhonapos kora- ban a gyerekek szeme lat- ,osabban segiteni? Mert csak vita után felmentik, hiszen ban ehndnlt a gyámügy koz- tara teszi magaevá hazastar- társadalmi összefogás, az kicsik és árvák maradnának ^ k effV,e ■ j- am\.■■ ®yer,~ sa • emberséges, körültekintő ügy­a gyerekek. Újabb válság, 0 rSV/ . a 2zosse~ Tanácskozások kezdődnek intézés tud pontot tenni egy­gébe. Ott látta meg őt egy a községi tanács, a pedagó- egy akta végére. És ezek osszeroppanas es az asszony ~ , . , , M . megmérgezi mindnyájukat. ’^uspar. . eg^ poan gusok^ a gyámügyes, az ifjú- az akták akkor sem kerül Most már kérlelhetetlenül -Á, ^u lirn^ h'0' ° par. °na” s'ágvédelmi tanács és a szn- hetnek a papírkosárba. Mert közbeszól a gyámügy, a gye- *; ,s, 1 a 1 az a^iya- íf~' lök között. Az apa alkoho- bennük dobog, lüktet tovább rekeket gyermekotthonba et uram gyér me Kt ostort, j izmusból való kimentése is az élet. Mert mögöttük ragaszkoaasaval fonta aprocs­mentik. Az anyát, aki nem , kozP,t n nvermektpien ta- ,ÍK"‘‘ w»^"«=>«=o .„*y- c„n,e,B,v vu,.«»i'»!)»*™ gonoszságból, megrögzöttség- ■ - l a, ~ oldást, itt többről van szó, közben ezért jelent dr. Hő­ből vétkezett újra, akit csak va no uy° a ore • rsa mást is kellene tenni. Tér- néczi Ádámnak is minden a sajátosan szerencsétlen kö- ß2zel 6 döntötte el. a kis vezések, számolgatások és ügyirat egy-egy életdarabot, rülmények tettek életunttá, cigánygyereket örökbe fogad- megszületik az ötlet. állami Ujlaky Mária nem jelent gyökeres meg- emberek vannak. Lapozgatás vállalatnak, bennük 58 dol­gozó. Talán ez a szám nem túlságosan nagy, hiszen a vállalatnak 198 egysége van, ám közülük sokban egy-két ember dolgozik, márpedig szocialista brigád csak ott alakulhat, ahol legkevesebb három alkalmazott van. A másik: bizony, a szocialista brigádokkal szemben tá­masztott követelmények — nagyon helyesen — magasak. Vállalásaik közt a többi kö­zött feltétlenül ott kell sze­repelni a bolt, áruda gazda­ságos működésének — törés, romlás, áramfogyasztás, stb. nem lehet több az előírtnál, a leltárnak mindig rendben kell lennie. Feltétlenül ud­variasan, előzékenyen kell bánniok a vevőkkkel, a pa­naszkönyvben jogos bejegy­zés nem lehet, mert ez egyet jelent a cím elvesztésével; szakmailag, politikailag ké­pezniük kell önmagukat, s társadalmi munkában is- részt venni. A meglévő szoci­alista brigádok, a magas kö­vetelmények ellenére állják a sarat. Zsélyiék már a má­sodik oklevélért, hat brigád az első oklevélért küzd, mi­után a címet már elnyerte, négyen pedig az idén kap­csolódtak. be a versenybe. A legjobbak közt emlegetik a somoskőújfalusi 89. számú bolt brigádját, Balázs István brigádvezető kollektíváját. Ők amellett, hogy minden tekintetben kiérdemelték a vásárlók elismerését, a helyi termelőszövetkezetben is vé­geztek társadalmi munkát. Bablena Zoltán brigádja, * a salgótarjáni 170. számú bolt­ban újításaival tűnt ki. A brigádok egymástól is igyekeznek tanulni, egymás­nak segíteni. A somosiak Nagybátonyban jártak pél­dául tapasztalatcserén, a mát­ranováki húsárudá szocialis­ta brigádjának tagjai pedig az újonnan megnyíló homok- terenyei bolt átrendezésében segítettek. A vállalat vezetői gondot fordítanak arra, hogy a szo­cialista brigádok tevékenysé­gét segítsék. Valamennyi brigád mellett ott vannak a patronálók — a vállalati köz­pont dolgozói, vezetői, fény­képes híradó népszerűsíti munkájukat, életüket. Most vasárnap pedig minden bri­gádból egy-egy tag, a válla­lat költségén kirándulást tett a budapesti Mezőgazdasági Kiállításon, s tapasztalatai­ról, élményeiről beszámol tár­sainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom