Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-08 / 72. szám

6 NÓGRÁDINfiPÜJSAG 1902. saeptomlMr 8. A tanácselnök és tus-elnök kapcsolatáról---------------------------------------­S zabályrendelet jelent meg a csatornázási feladatokról Vasárnapi teitörM^ Vízszintes: 1. Hazánk egyik gyönyörű üdülőhelye. 9. Növé­nyei. 10. Rí. 12. Menni angolul. 14. Szovjet női név. 17. Baku m.- hangzói. 18. Nem kell több. 20. Juttat, — régiesen. 21. Gyakori családnév. 23. Dolog latinul. 24. Női becenév. 26. Vállalkozás, rizikó. 27. Afrikai politikus nevé­nek mássalhangzói. 29. Fém. 32. Személyes névmás. 33. Pára! 35. M. 37. Tara fele. 39. Történelmi' nevezetességű magyar varos. Udülőhely. 42. Ételízesítő. 43. Női becenév. 45. Hozzátesz. 46. Tízen m.-hangzói. 47. Burkolatsúly. 49. Részvénytársaság röv. 50. El­avult ülőhely. 51. Ezen a nyáron is tízezrek töltötték itt szabad­ságukat. 55. Kórus. 56. Órahang. 58. Unoka jelzője lehet. 60. Nem éjjel. 63. Igavonó állat. 64. A „kemény” vitéz. 66. Európai nép. 67. Névelővel: ipari növény. 69- Kár — keverve. 70. Névelővel: zsiradék. 72. Névnap része. 73. Beszéd része (1 kocka kettősbe­tű). 74. A Szabadtéri Ünnepi Já­tékok színhelye. 75. ÁY. 76. Va­jon személyem? 78. ÁNAP. 79. Járom. 80. Bor-fajta. 81. Szép üdülőhely a Mátrában. Függőleges: 2. Monte Christo várbörtöne. 3. Égéssel keletkezik. 4. Női becenév. 5., Verj! 6. A Ba­laton jege teszi. 7. ö — németül. 8. Régi magyar város. Az ország minden részéből felkeresik. 11. Vissza: házi szárnyas. 13. Szov­Szabálysértések a közlekedésben tarjánban a benzinkútnál a Újabb közlekedési szabály- sértések történtek a megyé­ben. Dr. Zala Gyula salgó­tarjáni lakos CE 57-16 rend­számú gépkocsijával Salgó­N émely községből olyan nyugtalanító hírek ér­keznek, hogy a községi ta­nácselnök és a termelőszö­vetkezet elnöke között külön­böző nézeteltérések keletkez­tek. Nem alapvető elvi nézet- eltérések ezek, inkább az egyes feladatok végrehajtá­sa során felmerült nézetelté­rések. s éppen ezért vészha­rang kongatására, az esetek eltúlozására nincs szükség. De azért beszélni kell róla, mert már nem egy esetben előfordult, hogy a keletke­zett nézeteltéréseket nem tisz­tázzák, hanem azt a sértő­döttségig engedik elfajulni és az érintettek egyszerűen kü- lön-külön utakra térnek. Mint mondottuk, nem elvi nézeteltérésekről van szó, de mégis káros következmények­kel járhat a nézeteltéréseknek ilyetén való megoldása. Van oiyan községünk, ahol a ta­nácselnök idézéseket küld a tsz-elnöknek, ha mindenkép­pen értekezni akar vele. Olyan eset is van, hogy a tsz-elnök egyszerűen nem vesz tudomást a tanácselnök­ről, nélküle, vagy ellenére cselekedik, vagy pedig meg­szakítják még a beszélő vi­szonyt is. Ennek természetes következménye, hogy az egy­más nélkül tett intézkedése­ket, gazdaságfejlesztéseket egyszerűen nem támogatják, vagy a végrehajtás során szét­forgácsolják erőiket. Idézzük a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezet elnökével történt egyik beszélgetést: „Nagyon meg­könnyíti a munkánkat, hogy igen jó kapcsolatban vagyunk a község vezetőivel. Ismerik gondjainkat, bajainkat. Tá­jékoztatjuk őket elképzelé­seinkről, együtt vitatjuk meg mi ebben a jó, mi a rossz. A kivitelezésnél pedig egyesít­jük az erőket. Sikereink egyik záloga ez az összefogás.” Mit mond a dejtári tsz-el­nök: „Nem tudunk a községi tanács vb vezetőivel meg­egyezni. Állandóan kritizál­ják az intézkedéseinket. Hely­telenítik, amit teszünk.” Te­gyük hozzá nyomban a ta­nácselnök véleményét is. „Ha tanácsainkat meghall­gatnák a termelőszövetkezet vezetői, sok olyan hibát el­kerülhettek volna, amely ma gyengíti a termelőszövetkezet gazdasági alapjait...” Ez a három vélemény-nyilvánítás mutatja, mit jelent a jó kap­csolat, és mit jelent ha rossz a tanács és a tsz közötti kap­csolat. M ielőtt azonban tovább mennénk, figyelmezte­tőül idézzünk az MSZMP VIII. kongresszusára megje­lent irányelvekből: „Gazdasá­gi előrehaladásunk sarkala­tos kérdése a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesz­tése. Különösen fontos a mezőgazdasági tervek telje­sítése.” Ezeket a nagy feladatokat a községi vezetők, a tsz-tag- ság csak szoros egységben tudják megvalósítani. És a megvalósítása az ország ér­dekei mellett, elsősorban a tsz parasztság, a község ér­dekeit szolgálja. Minden rendelkezésre álló erőt tehát e célkitűzések megvalósításá­ra kell fordítani. Lehetnek ezekben a munkákban a ta­nácselnöknek és a tsz elnök­nek ellentétes érdekei? Ha Igen akkor nem való sem az egyik, sem a másik a vezetői tisztségre. Még akkor sem valók, ha nem teljes erőmeg­feszítéssel dolgoznak e fel­adatok megvalósításán. A ta­nácselnöknek, a végrehajtó bizottsággal egyetemben meg­vannak a maga sajátos tenni­valói a tsz támogatására. Is­mernie kell a tsz gazdaság- fejlesztésre vonatkozó ter­veket, a legapróbb részlete­kig. Elősegíteni annak meg­oldását. A tsz gondja számá­ra is annyit kell jelentsen, mint a tsz-elnök számára. Támasza kell legyen a tsz- elnöknek. Nem is beszélve ar­ról, hogy minden rendelke­zésére álló eszközzel azon kell munkálkodni, hogy a lakosság semmiben sem érezzen szükséget, zavartala­nul dolgozhasson a tsz-gazda- ság felvirágoztatásáért. Nap­jainkban folyik a termelő- szövetkezetekben a jövő évi tervek készítése. A tanács­elnök kutassa fel a lehetősé­geket. Mutasson rá, hogyan tudják a legjobb eredmény­nyel megvalósítani a tsz-gaz- daságokban a jövő évi ter­vek végrehajtását. A nézeteltérések több he­lyen abból adódnak, hogy a tsz-elnökök kívül akarnak állni a tanácsi irányításból. Jóllehet a parancsolgatással, Ebéddel ellátni 14 ezer em­bert, ugye nem gyerekjáték. Nos, ennyi ember étkeztetésé­ről kell gondoskodnia a Fel­sőmagyarországi Uzemélelme- zési Vállalatnak. A 14 ezer­ből négy és fél-öt ezer jut Nógrádra. Csupa jóétvágyú ember, Nagybátonyban, Mi- zserfán, Kazáron, Kányás bányatelepen, no, és persze Salgótarjánban egy sor üzem, intézmény dolgozói eszik az Uzemélelmezési Vállalat sza­kácsainak főztjét. Csak Sal­gótarjánban 1800-an, körül­belül. Valamikor, a vállalat meg­alakulásának idején keve­sebb volt a dolguk. Forgal­muk az első esztendőkben alig érte el az egymillió fo­rintot negyedévenként, az étkezési létszám a mainak talán egynegyede. E'e 1957- re már 3,5 millió volt, nap­jainkban pedig a négymillió forintot is meghaladja egy negyedév forgalma. Magától értetődik, hogy nemcsak az étkezők száma, nemcsak a bevétel nőtt. Gyarapodott a vállalat is: új épületekkel, berende­zésekkel. Nagybátony, Mi- zserfa, Kisterenye bányate­lep kapott például új, kor­szerűen berendezett üzemi konyhát. Igyekeznek az étrendet is változatossá tenni. Két-há- romfájta második fogásból választhatnak az étkezők, ki­nek mire van inkább gusz­tusa. Hetenként kétszer sült tészta, gyümölcs is jár a me­nühöz. Sok helyütt gyümölcs­levet szolgálnák ki — Mi- zserfán jégbehűtve. Az étke­zők általában meg vannak elégedve a minőséggel — így tudják a vállalat képviselői, s mi sem hallottunk még kü­lönösebb panaszt ellene. Persze gond azért van. semmi sem fenékig tejfel Az árubeszerzőknek például a zöldfélékkel. Ez az idei szárazság következménye. S itt ez azért jelent bonyodal­mat, mert az étrend meg­változtatását vonja maga után. Méghozzá gyorsan sok ezer emberre —, s úgy, hogy azért ez a változás le­hetőleg ne rontsa a minősé­get. A hús és tej, tejtermék- ellátás kielégítő. Nehézséget okoz, hogy egyes üzemegy­ségek kapacitása már túlter­helt — ez elsősorban a sal­gótarjáni 2. számú üzem köz­ponti konyhájára vonatkozik. Bizony ráférne a bővítés. Épülete sem nagyon felel meg már a korszerű köve­telményeknek. Sajnos a vá­rosi illetékes szervek eddig nem sok jóval biztatják a vállalat vezetőit. Ennél is sokkal nagyobb gond azonban a kányási üze­mi konyha helyzete, amelyet a vállalat legszívesebben már régen megszüntetett volna. A konyha és az éttermi rész egy volt felvonulási épület­a felülről való kezeléssel so­kan, maguk a tanácselnökök idézik ezt elő. De ha ettől el­tekintünk, a tsz-elnököknek a tanács irányító tevékenysé­gét tudomásul kell venni, hi­szen a tanács intézkedései az egész község akaratát feje­zik ki. Az intézkedéshez tör­vényes joga van. Ö ssze kell hangolni a munkát, mert sértő­döttségek nem szakítják meg a feladatok végrehajtását. És ez azon múlik, hogy az ellen­tétben élő tsz és tanácselnö­kök a kölcsönös sértődöttsé­gen túl tudják-e tenni ma­gukat. Ha nem, akadozik a munka, s ez esetben a rájuk háruló feladatoknak nem is tudnak eleget tenni. ben nyert elhelyezést, vize egészségtelen, konyhája 3x3 méteres, előkészítő helyisé­ge körülbelül ugyanekkora. Egyféle ételt főznek ötven­hatvan ember számára, a körülmények miatt nem va­lami jó minőségben. Hogy hűtési lehetőség sincs, az is állandó veszélyeket rejt ma­gában. A megszüntetést a bánya ellenzi, attól tartva hogy a minőség rovására lesz majd, ha máshonnan kell az ételt hordani. A válla­lat ellenőrei állítják, s vé­leményünk szerint is az az igazság, hogy a kányási kony­ha megszüntetése nem a mi­nőség romlását, hanem ellen­kezőleg: javulását eredmé­nyezné, nem beszélve arról, hogy fertőzésnek, járványok­nak sem lennének kitéve a dolgozók. Az egészségügyi szervek gyakran emelnek ki­fogást a nagybátonyi vasút­állomás közelében lévő üze­mi konyha ellen. Ez az intéz­mény 150 dolgozó étkeztetésé­ről gondoskodik, de ugyan­úgy, mint a kányási, ez is egy volt felvonulási épület­ben van, a követelményeknek nem megfelelő. Teljesen fe­leslegesnek látszik, hogy a nagybátonyi, korszerű 6. szá­mú egység, és az MTH üzemi konyhája mellett, egy harma­dik, korszerűtlen üzemi kony­ha működjék. Az említett korszerűtlen egységek meg­szüntetése különben sem okozna nehézséget az ellátás­ban, hiszen Nagybátonyban a 6. számú üzem részben meg­oldhatja a terhermentesítést, másrészről a kisterenyei 11. számú üzemegység kihaszná­latlan már hosszú idő óta. Építésének idején több száz útépítő munkás étkeztetését is innen látták el, ma már azonban alig százan látogat­ják a 600 ember ebédjéről gondoskodni képes üzemi konyhát. A gondok azonban nem akadályozzák a további tervezgetést, törekvést az ellátás további fejlesztésére. Nagybátonyban például az a terv, hogy a mátranováki kisvendéglő mintájára, a bányász klubban létesítsenek kisvendéglőt. Régi problémája oldódik meg ezzel a gyorsan kiépült bá­nyavárosnak, amelynek bi­zony hivatalos látogatója is sok van, s a helyi lakosság közül is sokan szívesen ven­nék, ha indőnkónt vendéglő­ben étkezhetnének. A szük­séges átalakítási munkákra a vállalat 40 ezer forintot adott, most már a bányán a sor, hogy megtegye a magáét. A 2. számú — a salgótarjá­ni — üzem vezetőjét, Kővá­gó Károlyt más természetű tervek foglalkoztatják. Elöljá­róban hadd mondjuk el, hogy a központi konyha jelenleg 800 ember étkeztetéséről gon­doskodik, de ez a szám volt már 1200 is. Kővágó elvtárs Gyerekével együtt autóbusz alá vetette magát Kotroczó Béláné 26 éves salgótarjáni asszony a Ka- rancs utcában a Litkéről Sal­gótarjánba 13 óra 45 perc­kor áthaladó autóbusz alá vetette magát. Mint a vizs­gálat megállapította, az asz- szony öngyilkossági szándék­kal ugrott az autóbusz alá és magával rántotta 6 éves kisgyermekét is. Az öngyil­kossági szándékkal az autó­busz elé ugró asszonyt a jár­mű súlyosan összezúzta és válságos állapotban szállítot­ták a kórházba. A gyereket azonban szerencsére csak, ki­sebb sérülések érték. Jelen­leg folytatják a vizsgálatot az ügy hátterének felderítésére. javaslatára, néhány éve az üzem helyiségében kisven­déglőt is nyitottak, — a köz­ismert Jóbarát kisvendéglőt, amely estére és vasárnapon­ként ebédre-vacsorára njutja meg ajtaját a lakosságnak. Konyhája elismerten kitűnő, s ez forgalmának emelkedé­sében is tükröződik. Ma na­ponta 100—150 vacsorát szol­gának ki itt, vasárnap pedig már kevés a hely a vendé­gek számára, nem győzik a kiszolgálást. Forgalma ne­gyedévenként 150—160 ezer forint. Az üzemi konyha is nagyot fejlődött. Míg 1957- ben 500 ezer forint körül volt a negyedéves forgalom, ez az összeg azóta a duplájá­ra emelkedett. Hogy az igé­nyeket még jobban kielégít­hessék, Kővágó elvtárs most azt határozta el — a válla- lat jóváhagyásává, — hogy lehetővé teszik a dolgozók hozzátartozóinak, sőt magá­nosoknak is az előfizetéses étkezést. S ez alig kerül majd többe a rendes áru menünél: az üzemi étkeztetésben ré­szesülők számára 7,10, a hoz­zátartozóknak, s bárki más­nak 7,50 forintba kerül majd egy ebéd. Szeptember 20-ig bevezetik a kímélő és diétás étkeztetést is — ami nem kis problélája volt eddig az üzemi étkeztetésnek nálunk. Most, hogy végre megoldás kínálkozik, szeretnék, ha mi­nél többen jelentkeznének: ez meggyorsítaná a probléma megoldását. Az üzemi étkeztetésnek egyre nagyobb és nagyobb a jelentősége. Szorosan össze­függ a törekvéssel: emelni dolgozóink életszínvonalát, biztosítani a kielégítő és egészséges táplálkozást — kultúrát, esztétikailag is örömet okozó környezetben. Eleget tenni rendeltetésük­nek — ez vezérli a Felsőma­gyarországi Uzemélelmezési Vállalat dolgozóinak törekvé­sét és tevékenységét. Szabályrendelet jelent meg a csatornázási feladatokról. A megye területén mind ál­lami beruházásból, mind pe­dig magánerőből egyre több olyan lakás, illetve más üze­mi és egyéb létesítmény épül, amelyekkel csatornázási fel­adatok is járnak. F.ddig egy­séges jogszabályi rendezés hi­ányában a megye területén kialakítandó egységes gyakor­lat érdekében szükséges, va­lamennyi ezzel kapcsolatos részletkérdést szabályozni. A szabályrendelet ezekkel a kér­désekkel foglalkozik. Magá­ba foglalja a csatornázási fel­adatok ellátását, a közcsator­na, bekötő csatorna, házi csa­torna és magáncsatorna épí­tésével kapcsolatos szabályo­kat, foglalkozik a vízleveze­tés műszaki megoldásának meghatározásával, a vízjogi engedéllyel. Az építésre vo­natkozó általános szabályok­ban a közcsatorna építésével, a bekötő csatorna építésével, a házi csatorna építésével. A használatra vonatkozó általá­nos szabályzatban pedig a közcsatorna használatával, a bekötő csatorna, a házi csa­torna használatával, a be­kötési kötelezettséggel, a csa­tornahasználati díjjal. A mel­lékvízmérővel ellátott helyi­ségek csatorna használati dí­jával, díjkivetéssel és behaj­tásával. jet név. 15. Nagyobb edény. 16. Kártyalap. 17. Névelővel: gásüó madár. 19. Európai nép. 22. Anyag része. 24. Határrag. 25. Ételízesítő. 28. Jugoszláv város. 30. Ipari növény. 31. Inni ad. 33. Névelővel: sikereink szervezője. 34. Gabonát vágó. 36. Német vá­ros. 38. Afrikai nép. 40. Vissza­ró I 41. Odol fele. 42. Hangot ad. 44. Ázsiai állam. 46. Régi népfaj. 48. Lent. 50. Ugyanez, de fordít­va! 52. Menyasszony. 53. Tan be­tűi keverve. 54. Fürdőhely. Gyógy­vizét sokan keresik fel. 57-. Ned­vességet veszít, összezsugorodik. 59. Wegen pénznem. 61. Üdül. 62. Európai főváros. 63. Levágta va- la. 65. NA. 68. Folyadék. 70. Névelővel: lakat. 71. Katonai jármű. 77. Vissza: ellentétes kö­tőszó. 79. Európai nép. Az oó, illetve az öő béták kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: vizsz. 1 39, 51, 74, függ. 8, 54. Kérjük olvasóinkat, hogy meg­fejtéseiket lehetőleg levelezőla­pon, a szelvény mellékletével küldjék be. Beküldési határidő: szeptember 12. Múltheti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Jószerencsét a hős bá­nyászoknak, Olaj- és kőbányák. Könyvjutalmat nyertek: Salgót Józsefné Salgótarján, Fazekas Ágnes Balassagyarmat Bartha Gyula Mátranovák. A könyveket postán küldjük el. szabályosan balra kanyarod® Tóth Józsefet, ki motorkerék­párjával közlekedett, szabály­talanul előzte és ennek kö­vetkeztében gépkocsijával fel­lökte. Tóth József súlyos sé­rüléseket szenvedett. Az ügy­ben megindították a vizsgá­latot. Máté László ronahányi lakos motorkerékpárjával ita­losán közlekedett és a Rom­hány—Bánk közötti ország­úton felbukott és súlyos sé­rüléseket szenvedett. Meg­indították ellene az eljárást. Dejtár belterületén Gaál Gyu­la dejtári lakos egy mögötte haladó motorkerékpár elé lé­pett. A motorkerékpár Gaált elütötte, aki súlyos sérülé­sekkel a kórházba került. Az ügyben folyik a vizsgálat. Adorján Imre kőműves sós- hartyáni lakos vezetői igazol­vány nélkül erősen ittas ál­lapotban motorkerékpáron közlekedett és Salgótarján— Kishartyán között az útmenti árokba szaladt. Szerencsére csak ldsebb horzsolásokat szenvedett, de a szabályta­lanság miatt eljárást indí­tottak ellene. B. Gy. * Eredmények és tervek Mit várhatunk a? üzemélelmezésben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom