Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-08 / 72. szám

2 nógrádi nepüjsao 1962. szeptember 8. A mátraverebélyiek kezdeményezése a könyrbarát mozgalom továbbfejlesztéséért Egy éve indították el és szervezték mozgalommá a Hazafias Népfront, a Nőta­nács és a földművesszövetke­zetek az olvasás népszerűsí­tése érdekében a könyvbarát mozgalmat. Igen nagy vissz­hangot váltottak ki a mozga­lom kezdeti eredményei a leá­nyokból, asszonyokból is. Mátraverebély község asz- saonyai a kulturális élet szín­vonalának további emelése, a könyvbarát mozgalom ki- szélesítése és a könyvtár szépítése, csinosítása érdeké­ben versenymozgalmat kezde­ményeztek, amelyhez csatlakozásra szólít­ják fel a megye valamennyi leányát és asszonyát. A versenymozgalom elsőd­leges célja: a községben mi­nél több nő kedvelje, szeres­se meg a könyvet, fokozódjon a nők olvasottsága és az iro­dalom iránti érdeklődése. A versenyt a községi nőta- náes az alábbi pontok szerint indította el, szem előtt tart­va a nők olvasottsága megte­remtésének lehetőségeit. Mátraverebély községi nő­tanácsa vezetőségi tagjai valamennyien beiratkoz­nak a helyi könyvtárba és rendszeres olvasói lesz­nek a« itt kapható érté­kes mezőgazdasági és szépirodalmi könyveknek. Megszervezik az „Ahány ház, annyi nőolvasó” mozgal­mat. Ebbe elsősorban azokat seerveeik be, akik eddig nem olvastak, vagy még nem könyvbált rendeznek, mely­nek bevételét az állomány fejlesztésére, gyarapítására fordítják. Vállalják az asz- szonyok a könyvtárszoba csi­nosítását, szépítését is. A csat­lakozó nőtanácsok számára javasolják, ahol még- nincs önálló könyvtárszoba, a leányok, asszonyok is segítsenek annak létrehozásában. A verseny időszaka alatt a nőtanács vezetősége öt iro­BALASSAGYARMATI dalmi estet szervez részben helybeli, részben pedig köz­ponti előadók bevonásával. A mátraverebélyi községi. ., , nőtanács asszonyai felhívá- \ larasoan a mezőgazdasag át- sukat valamennyi község nő- j SZ0rvezése 1960 tavaszán fe­- - ............ jezodött be. Az átszervezést k övetően 32 termelőszövetke­fl gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának tapasztalatai a balassagyarmati járásban tanácsi vezetőségéhez meg- I íez°dött be küldték tudomásul vételre. Néhány községi nő tanács máris bejelentette csatlakozá­sát a nők olvasottságát, mű­velődését elősegítő verseny­mozgalom továbbfejlesztésé­hez. zet és két termelőszövetkezeti csoport kezdte meg a gazdál­kodást. Az 1961-es gazdasági év tapasztalatai azt mutat­ták, hogy a tsz-ek gazdasági eredményei lényegesen eltér­nek egymástól. Az egy szán­tóegységre eső gazdálkodási eredmény járási szinten 1514 forint volt, - de egyes tsz-ek 2 ezer forint fölött, míg más tsz-ek 1200 forint alatt ma­radtak. A gazdálkodási ered­ményeket nagymértékben befolyásolták a tsz-ek gaz- Már elkészült a KISZ-szer- gondoskodás történt az ok- Jdasági adottságai, a vezetés Kiizei 13009 fiatal tanul majd az új oktatási évben vezetek új oktatási program­ja. A következő oktatási év­ben 348 párt és KlSZ-szemi- náriumon közel 13 ezer fiatal tanul majd, gyarapítja politikai tudását. Közülük mintegy kétezer fiatal vesz részt képzettségének megfele­lően az 54 pártoktatási sze­mináriumon. A KISZ-oktatás változatos formáit az idén továbbfej­lesztik megyénkben. Politikai körökben, ifjúsági akadémián és filmszemináriumon képez­hetik tovább magukat a fiata­lok. Nyolc ifjúsági pártszemi­náriumot is megszerveztek az 1962—63-as oktatási évre. A községekben elsősorban az ifjúsági akadémia formáját választották, ezeken mintegy 200 fiatal vesz részt majd. Tervbe vették, hogy a kong­resszus anyagát a számok tükrében is ismertetik majd, voltak könyvtári tagok. Elő , elemezve, hogy egy-egy szám kívánják segíteni a könyytá rak fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek megteremté­sét is. Ennek érdekében mögött emberek vannak, em­berek érték el a mennyiség­ben kifejezett eredményeket. Az eddigieknél sokoldalúbb tatáshoz szükséges szemléltető eszközök biztosításáról. Köny­vet, DIA-filmet és egyéb szemléltető eszközt igényeik szerint rendelhetnek a kiszes fiatalok a tanulási időszak alatt. A KISZ-szervezetek is ter­vükbe iktatták a párt közel­gő Vili. kongresszusa anya­gának feldolgozását. Titkári értekezleteken es taggyűlé­seken máris megkezdték az irányelvek megtárgyalását. Valamennyi oktatási formá­ban két-két szabad előadást is tervbe vettek, ennek témá­ja mindenütt előreláthatólag a VIII. pártkongresszus anya­ga lesz. Több segítséget kapnak az idén a fiatalok a pedagógusok­tól is. Ennek különösképpen falun — igen nagy a jelen­tősége. Egyre több pedagógus jelentkezett önzetlenül társa­dalmi munkában a KISZ-ok- tatás vezetésére. így bizto­sabbá válik az iskolán kívül álló fiatalok helyes irányú nevelése is. A művelődésügyi munka feladatairól tárgyalt a megyei tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) általános műveltségét, a kö­zösségi tudat, a szocialista erkölcs, a szocialista életfor­ma, a közízlés kialakítását, fejlesztését kell szolgálni. A népművelés a maga eszközei­vel segítse a szocialista ha- zafiság, a proletárintemacio- nalizmus eszméinek terjedé­sét. Másik fő feladat ezen a téren: biztosítani a kul­túra tömegbefolyásának gyor­sabb ütemű szélesedését Nép­művelési munkánk legfonto­sabb területe a következő évadban a felnőttoktatás kell, hogy legyen. A népművelés másik kiemelt területe a könyvolvasás további széle­sítése. A könyvolvasást — ahhoz, hogy a második öt­éves tervre kitűzött felada­tainkat teljesíthessük — 1963- ban 15 százalékkal szüksé­ges növelni. Ismeretterjesztés­nél a Munkás és Termelő­szövetkezeti Akadémia hasz­nos tapasztalatait kell tovább­fejleszteni, az általános mű­veltséget és szakmai propa­gandát szolgáló előadások he­lyes arányának kialakításá­val. Külön foglalkozik a jelen­tés a művészeti munka te­rületével. Szükségesnek tart- ja. hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk a megyei képzőművészeti munkacsoport Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat órás szakmunkást keres, 22 éven fel«! korral rendelkezőt. Bér meg­egyezés szerint. Belépés azonnal. (519) és a megyei irodalmi csoport | a tsz-parasztság szakképzését tevékenységének irányítására, és általános műveltségét, kul­szervezésére, a csoportok szá­mára kiállítási, megjelenési le­hetőséget kell biztosítani. To­vább kell szervezni, hogy az üzemek, állami szervek, szö­vetkezetek több megbízással lássák el őket, tűzzenek ki jutalmakat, díjakat a legjobb alkotásokra, hogy ilyen mó­don is javuljon az alkotók munka és életkörülménye. Sok a tennivaló a műsoros estek, ankétok, klubdélutá­nok színvonalának emelése terén. Nem szabad megenged­ni, hogy akár hivatásos, akár nemhivatás os művészek, elő­adók műsoron kívüli számok­kal kispolgári kultúrát, Ízlés­telenséget terjesszenek. Na­gyobb gondot kell fordítani a népművelési munkában a lá­togatók számának növelésére. A falusi vezetők legyenek rendszeres látogatói a mű­velődési rendezvényeknek, is­meretterjesztő előadásoknak, legyenek olvasó tagjai a könyvtárnak, hogy jó példá­val járjanak elől a község­ben ezen a téren is. A cigánylakosság körében — az operatív bizottság ál­tal elfogadott terv alapján a népművelő munka eszközei­vel elősegítésre vár a kultu­rált forma iránti igény, a széles körben megtalálható babonás nézetek és szokások elleni küzdelem, az egészség- ügyi felvilágosítás. A művelődési munka e sza­kaszában tapasztalható volt, hogy a tervek jelentős része nem volt elég reális, nem volt elég konkrét, készítői sok helyen az általános irányel­veket frázisszerűen lemásol­ták, nem vették figyelembe területük gazdasági, kulturá­lis helyzetét, az objektív és szubjektív feltételeket, a meg­levő hagyományokat. Külö­nösen súlyos probléma, hogy a mezőgazdasági osztály min­den szinten külön tervezte turáltsagát szolgáló előadás- sorozatokat. Ezeken feltétle­nül változtatni kell. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának művelődést irányító munkájával kapcso­latosan megállapítja a jelen­tés, hogy a művelődési prog­ram elkészítésében, a napi­rendek kiválogatásában kö­vetkezetesen a párt és a Mű­velődésügyi Minisztérium ál­tal megszabott irányelveket és feladatokat vette alapul. A megyei művelődésügyi osz­tály az elmúlt évben irányí­tó munkájának jelentős ré­szét a járási művelődési osz­tályok segítésére fordította, örvendetes, hogy a járások, városok gazdasági, irányító munkájuk mellett egyre töb­bet foglalkoznak a művelő­dési munka irányításával, ha lassan is, de emelkedik a művelődési napirendek szá­ma. A községi tanácsoknál tovább folytatni azt a gya­korlatot, hogy egy-egy köz­ségi tanács vb-t beszámoltat­nak a művelődési munka me­netéről. A megyei tanácsülés a be­számolót követő vita után fontos határozati javaslatokat hozott a további irányító munkára. Az ülés lapzártakor még tart. határozottsága és hozzáértése, a tsz-tagság hozzáállása a közös munkához, a tsz párt- szervezetek tevékenysége. Mérleghiányos tsz nem volt ugyan a járásban, de öt gyen­gén gazdálkodó szövetkezet­nél intézkedési tervet dol­goztunk ki a gazdálkodás megjavítására, a fejlesztés ütemének meggyorsítására. Az intézkedési terveknél dol­gozó szakemberek figyelem­be vették a szövetkezetek adottságait, ennek megfele­lően határozták meg a gaz­dálkodás fejlesztésének irá­nyát. Tartalmazzák e tervek a vezetés megjavítását célzó intézkedéseket, a pártszer­vezetek munkájának megja­vítását is. Az öt tsz közül négyben az állatállomány gyors üte­mű fejlesztését, az ehhez szükséges nagyüzemi épüle­tek biztosítását és ennek megfelelően a vetésszerkezet kialakítását, a takarmánybá­zis megteremtését jelöli meg az intézkedési terv. A teré- nyi tsz-nél például a 100 holdra jutó szarvasmarha sű­rűség 1961-ben 14,7 darab volt, 1962-ben 18,1 és 1965- re 23,8-ra növekszik. Vagy a 100 holdra eső juhok szá­ma 1961-ben 21,8, 1962-ben 31,4-re és 1965-re 74,7 darab­ra emelkedik. A fejlesztésnek megfelelően kell biztosítani az állati férőhelyeket és a vetésszerkezet kialakítását is. A pillangós növények rész­aránya 18 százalékról 28 szá­zalékra kell, hogy emelked­jen. A tsz bevételeinek az alakulása is tükrözi a fejlesz­tés irányát. A növényterme­lésből eredő bevétel az 1961-es 891 ezer forintról 1 millió 620 ezer forintra, te­hát csaknem kétszeresére emelkedik 1965-ig, míg az állattenyésztésből eredő be­vétel az 1961-es 381 ezer forintról 1 millió 566 ezer forintra, tehát több mint négyszeresére növekszik. A tsz áruértékesítése 1961. év­hez viszonyítva 1965-re két és félszer nagyobb lesz. Ha­sonlók a fejlesztési tervek Szandán, Becskén és Galga- gután, míg Hugyagon a nö­vénytermesztés kerül előtér­be, ahol a fő feladatot a ter­mésátlagok gyors emelkedése és a kertészet kiszélesítése jelenti. AZ INTÉZKEDÉSI, illetve fejlesztési tervek elkészítése és jóváhagyása után minden gyenge tsz-hez a járási párt­végrehajtó bizottság —-leg­jobb szakemberei közül — egy-egy elvtársat küldött, akik rendszeresen segítséget adnak a szövetkezeteknek és személyesen is felelősek a kidolgozott tervek végrehaj­tásáért. Ugyancsak a járás mozgalmi vezetőit bíztuk meg e szövetkezetekben po­litikai munkával. E politikai felelősök a pártszervezetek munkáját a helyszínen segí­tik, hogy kialakítsák a he­lyes munkastílust. Az intéz­kedési, fejlesztési tervek el­készítése óta eltelt fél év eredményei azt mutatják, hogy lényeges javulás, előre­haladás van ezeknél a ter­melőszövetkezeteknél. A fél­éves értékelés alapján az ál­latállomány a tervezett sze­rint fejlődik, a helyes vetés- szerkezet kialaktíására is in­tézkedéseket tettek, s az időszerű munkákat a szövet­kezetek nagyobbik része idő­ben és jól elvégezte. A múlt évben gyengén gaz­dálkodó tsz-eknél a javulást, az előrehaladást elsősorban azoknál lehet konkrétan le­mérni, ahol a vezetés kér­dését sikerült megoldani. Hu- gyagra elnököt, Galgagutára elnököt és agronómust, Te- rénybe agronómust és köny­velőt helyeztünk ki állami támogatással. Ezekben a tsz-ekben következetesebb a munka, határozottabb az irá­nyítás, nagyobb az előrehala­dás is. A MEGBÍZOTT felelősök közvetlen, rendszeres szakmai és politikai segítsége nagy­mértékben előre vitte a mun­kaszervezetek kialakítását, megszilárdítását, általában az időszerű kampánymunkák megszervezését. A politikai nevelőmunka javulását és eredményét tükrözi, hogy a tsz-tagság részvétele a közös munkában lényegesen jobb, mint az elmúlt évben volt. A közösben dolgozó családta­gok száma is emelkedett. Ke­vesebb ember részéről vető­dik fel demagóg követelés, egyre többen kapcsolódnak be a közös ügyek megvita­tásába, pozitív javaslatokat adnak a vezetésnek egyegy feladat megoldásához. Ser­kentőleg hat e tsz-ekre is az ezévben kibontakozó verseny­mozgalom, amelyben a so­ron következő feladatok idő­beni megoldását tűzték ki célul. Fő formája a tsz-ek közötti párosverseny. Az ér­tékelés érdeklődést vált ki a tsz-tagok között. Figyelem­mel kísérik, hogy melyik tsz hol tart, ki az első; tehát van ösztönző hatása. Serken­tőleg hatott a tsz-tagságra az anyagi érdekeltség beveze­tése, alkalmazása, a kapás­növények felosztása is. Szinte kézzelfoghatóan lemérhető a különbség a tsz-eknél. Hu­gyagon és Galgagután pél­dául a területet időben fel­osztották, az anyagi érdekelt­ség előnyét rendszeresen ma­gyarázták a tsz-tagság kö­zött, a növényápolási munkák szinte zökkenőmentesen foly­tak. Míg Szandán és Becskén, ahol a vezetőség maga sem értette meg a premizálás és a területfelosztás ösztönző hatását, késlekedtek a terület­felosztással is, nem magya­rázták eléggé a premizálás előnyeit, vontatott volt a munka végzése, külső segít­séggel sikerült csak a mun­kákat elvégezni. Javult ez évben a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának szervező, irányító munkája is a gyenge ter­melőszövetkezetekben. Rend­szeresebben keresik fel eze­ket a szövetkezeteket és az irányelveknek megfelelően anyagi vonatkozásban is na­gyobb kedvezményt nyújta­nak részükre. Elősegítették például, hogy ezek a tsz-ek kapják meg elsőként az ez évre beütemezett gépeket. A mezőgazdasági osztály segít­ségével sikerült elérni, hogy míg az egy szántóegységre jutó beruházás 1961-ben 1082 forint volt, 1962-ben ez 1964 forintot tesz ki a gyen­ge tsz-eknél. Rendszeresen ellenőrzik munkájukat és se­gítenek, hogy az előleget havonta fizetni tudják. Nagy segítséget jelent ezeknek a termelőszövetkezeteknek az állami kedvezmény is, amit az idén kapnak. Ezek végső soron azt eredményezik, hogy e termelőszövetkezetekben, ha termelési tervüket teljesítik, az egy szánjtóegységre eső áruértékesítés a múlt évinek mintegy ötszörösére emelke­dik, az egy munkaegység ér­téke pedig 50 százalékkal nő az elmúlt évhez viszonyítva. AZ EREDMÉNYEK mellett vannak olyan tényezők is, melyek nehezítik a megszilár­dítást. A beruházásoknál pél­dául az év elején, éppen a gyenge tsz-eknél olyan típusú istállókat ütemeztek be, me­lyek nem felelnek meg a kö­vetelményeknek, s évközben kellett a terveket módosítani, Ez többletköltséget jelent és a módosítás, a költségvetés át­dolgozása miatt elhúzódnak az építkezések. Az anyagi érdekeltség elvének követke­zetes és célszerű alkalmazása szükségszerűen megköveteli azt is, hogy olyan premizá­lási formát dolgozzunk ki, s alkalmazzunk ezekben a szö­vetkezetekben, amely minden tekintetben elősegíti az egyé­ni és közös érdekek össze­hangolását és hathatósabban segíti a jobb gazdasági ered­mények elérését. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak meg kell találni a mó­dot arra is, hogy a tél fo­lyamán tanuljanak a tsz-ve- zetők, képezzék magukat a brigád- és munkacsapatveze­tők, mert a termelőszövetke­zetek vezetésének színvonalát csak úgy tudjuk emelni, ha az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok mellett elmé­letileg is felkészítjük e szö­vetkezetek vezetőit. A GYENGE TSZ-EK meg­szilárdítása terén eddig szer­zett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ez a munka nem lehet kampányszerű és ezt a feladatot nem lehet egy-két hónap, esetenként egy-két év alatt sem teljes egészében megoldani. Ahhoz, hogy az eredmények tartósak legye­nek, előrelátó, átgondolt ter­vek alapján kell dolgozni, s a rendelkezésre álló eszkö­zök okos, ésszerű felhaszná­lásával segíteni a gazdálko­dás színvonalának állandó emelését. Ezt kell, hogy se­gítsék sajátos módszereikkel a szövetkezeti pártszerveze­tek is. Ozsvárt Ferenc, a balassagyarmati járási pártbizottság titkára A^gazdasági tanácsadó bizottság munkájából A Nógrád megyei tanács mellett gazdasági tanácsadó bizottság működik. A bizott­ság elkészítette féléves muti- katervét, amelyet e héten ha­gyott jóvá a megyei tanács. A munkatervben szerepel töb bek között a Salgótarjánban folyó beruházások helyzete, az ezzel kapcsolatos problé­mák megoldásának elősegíté­se. Foglalkozik a nők fog­lalkoztatási lehetőségének ki- terjesztésével a helyiiparon belül. Megvizsgálják a roo- ziüzemi vállalat helyzetét és a munkája megjavítására ho­zott vb határozatok végre­hajtását. Javaslatot készítenek a megye vízellátásának meg­javítására. Előterjesztést tesz­nek a salakblokk termelés egy vállalatba vonásának fel­tételéről és gazdaságosságá­nak kérdéséről. Megtárgyal­ják a megye községfejleszté­sének helyzetét, folyó évi köz­ségfejlesztési terv teljesítését. Mindezek mellett a gazda­sági tanácsadó bizottság más egyéb fontos problémákkal is foglalkozik. Az É. M. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelőket, ácsokat és kubikosokat vesz fel. Jelentkezni lehet a Válla­lat központjában Salgótar­jánban. Napi háromszori étkezés és szállás biztosítva van. (539)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom