Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-08 / 63. szám

4 NOSRADInIPŰJSAO 1962. augusztus 8. ) $ § Nyári honfoglalók | § . .Salgótarjánba Niku- § § la Istvánnénak küldi a £ c dalt férje.” | <• Az ajánlás után Huszka s ff Jenő operettjéből, a Lili ff § bárónőből közismert szám § Scsendül: Egy kis cigaretta, ff ? valódi finom... s s A Hajdúszoboszlói világ- ff ff hírű gyógyfürdő ezekben a| § nyári hetekben a Nógrád § ff megyeiek egyik legkedvel- ff S tebb táborozó helye. Való- ff ff ságga} megszállták az al- ff § földi fürdővárost, amely § ff csodálatos erejű vizével ff ? nemcsak üdít a rekkenő i ff napokban, de fájdalmat is § 5 oszlat a beteg ízületekből, § ff Különösen a bányák em- ff s hereinek áldás tehát az s ff itteni víz, amelyet igen so- ff § Teán találóan emlegetnek § ff az élet vizének. Híre oc c messze külföldön is jól is- - ff mert, de igazi élvezői, hasz- § nosítói mégis leginkább az C ország különböző helyeiről J § jönnek ide gyógyulást ke-ff ff resve. Ä strand és a tó § § J környékét a legkülönfélébb C intézmények, szervezetek s § üdülői övezik, s ha a ff ff nógrádiaknak ma még § S '* nincs is önálló otthonuk, C . a megyéből ide látogatók | § száma évről évre nő. A tá- J § gas medencékben fürdő- § § zők, a parázs homokon J heverészők, a tavon ladi- ff ykázók vidám és harsány s § beszédéből „palóc-ízek" ér- ff ződnek minduntalan, s § hogy valóban sokan van- ff ^ nak, az a fürdőmegafon s ff szívküldijéből is kitűnik, § mert a bemondónő alig § győzi tolmácsolni az üd- ff § vözletet, ajánlani a dalt a i Gsomosi, nagybátonyi, etesi,% s salgótarjáni címzetteknek. § x Gondtalan gyógyulást, ff ff vagy pihenés ez kőhaji-1 § tásra iaz Alföld fővárosé- ff •ff tál, Debrecentől. Aki egy- § ? szer megpróbálta-, az rend- ff ff szerint új meg új években ff § is visszatérül ide, nyári ff ff törzslakóvá lesz Hajdú- § | szoboszlón. Az elmúlt esz- ff ff tendöben például a deb- ff § receni dalos fesztivál után ff ff itt pihent meg néhány § | napra a Salgótarjáni Bá- ff ff nyászkórus s ím, ezen a r § nyáron megint itt ütött ta- J ff nyát egy hétre harminc- ff ? egy dalos és jónéhány c ff hozzájuk csatlakozó csa- ff § ládtag. A bányász dalosok § ff az üdülés alatt sem ta- ff í gadták meg önmagukat, r ff hangversenyt adtak a tó- ff § parti üdülő egyik turnus- § ff váltásán s ez valahogy ff s olyan volt, mintha az or- r ff szág nyilvánossága előtt 5 § szólaltak volna meg, mért § ff tudásuk híre az ország ff r legtávolabbi zugáig jutott | ff el a távozó nyaralókkal. £ § A fürdő pihentető zson- § ff gását időnként hangos ko- § c lompszó pezsdíti meg s ff egyszeriben ezrek népván- 5 § dorlása kezdődik minden ff ff irányból a hullám-meden- § § ce csodálatos passziót igé- ff rő vizébe. Indul a hullám- í § verő gép munkája s aS ff tornyos zuhatagok hátán § ff ismerős arcokból alkotott ff ff íjjongó, visongó, kacará- ^ ff sz° úszószigetek jelzik: ff ff merre van Nógrád megye? s ff Ha valakit meg akar ta- ff ff lálni az ember, csak erre § § várjon, erre az alkalomra ff ff s bizonyos, _ hogy szeren- s ff cséje lesz, nincs szükség a ff ff kereső-szolgálat segítségé- § § ff § Azért nem árt ilyenkor s á a medence partjára is vet- ff § ni egy-egy pillantást: a § ff menekülők hadára, mert ff ^ ilyenek is akadnak. í ff Németh Istvánnévál, a ff § Somoskőújfalui posta tele- § ff f orvosával például így ta- ff ff lálkoztunk. Szárazra „me- s ff nekült” ő is, elege volt a ff §*>vízkóstolásból”, amit a § jc férje „töltögetett" belé. ff ff — Azért, — mondotta 5 ff nevetve, — gyönyörű két ff § hetünk lesz itt. A víz na- § ff gyón pompás, de csakis ff ff „külső” aasználatra. s § (b. t.) § f ^ A „színházi mérleg" másik serpenyője... * ❖ Hajnali Salgótarján Összefoglaló értékelést ad­tunk az Állami Déryné Szín­ház elmúlt évadjáról lapunk július 11-i számában „Színház a mérlegen” címmel. A meg­állapításokkal kapcsolatosan az alábbi hozzászólásban a színház üzemigazgatója kért szót. Elöljáróban mindösz- sze annyit kívánunk közölni, hogy „színházi mérlegünk” másik serpenyőjében készség­gel adunk helyet a színház nézetének, annál is inkább, mert úgy érezzük, ezzel azo­nos jó törekvések ügyében el­foglalt más-más álláspontokat segítünk közös nevezőre jut­Kedves Barna Elvtársi Ascher elvtárs sajnálatos be­tegsége, valamint a főrende­ző távolléte miatt én vagyok kénytelen válaszolni. Egy kérdéshez szeretnék hozzá­szólni. Hangsúlyozom, hogy az előadásainkra vonatkozó észrevételeivel egyetértek, hiszen el sem képzelhető egy színház fejlődése, ha leg­alábbis törekvéseiben nem a magasabb színvonalat, a kor­szerűbb előadásmódot akar­ná megvalósítani. Tehát színházunk műsorpo­litikájáról: Az elmúlt színházi évad­ban 17 bemutatót és egy fel­újítást tartottunk. A 17 be­mutatóból 5 mű ősbemutató volt. A bemutatott művek közül 10 magyar szerző alko­tása. Alábbiakban ismerte­tem színházunk bemutatóit: Klasszikus művek: Kleist: Az eltört korsó, (magyaror­szági ősbemutató). Jókai: A kőszívű ember fiai. Sziglige­ti: Liliomfi. Mark Twain: Tom úrfi kalandjai, (ősbemu­tató). Ibsen: Nóra. Shakes­peare: Vízkereszt. Prózai művek: Bródy: A tanítónő. Tabi: Különleges világnap és Esküvő. Csizma- rek: Apja lánya. örsi: Aranylakodalom (ősbemutató) F. Knott: Éjféli nyomozás, (magyarországi ősbemutató.) Operettek: Lehár: Vándor­diák. Tabi-Kemény: Valahol Délen. Zenés vígjátékok: Baróti- Kézdy: Mindent a mamáért. Abai-Horváth: Szeress be­lém. Skvarkin: Egyszerű kis­lány, (magyarországi ősbe­mutató). Műsorunkról az a vélemé­nye Barna elvtársnak, hogy: „irodalmi értékre tekintve... szegényes” volt. A felsorolt művek önmagukért beszél­nek. Ami a tulajdonképpeni el­marasztaló bírálatát illeti, az zömében a szerzők mai tár­gyú darabjaira vonatkozik. Kedves Barna Elvtárs! Ilyen a mai drámairodalom termése! Ezért egyedül ben­nünket okolni nem hiszem, hogy helyes volna, mert min­den szinházvezető törekszik arra, hogy lehetőleg magyar szerző drámáját mutassa be, anélkül nincs korszerű szín­ház. . ................ E gy percig sincs félreértés közöttünk. Az ön cikkét se­gítőkésznek tartjuk. Nem tar­tom azonban helyesnek évek­kel korábban vonzónak tűnő magabiztos kijelentések hangoztatását, amelyekkel ál­landóan, vagy az írót, vagy a színházat marasztalták el azzal, hogy a „vidéki helyze­tet nem ismeri”, „a paraszti igényeket lebecsüli”, stb, stb. Ennek felemlítése ma már korszerűtlen, elavult. Vég­eredményben nemcsak a színházi előadásoknak, ha­nem a kritikának is fejlődnie és színvonalasabbnak kell lennie, mint ahogy Barna elvtárs cikke is mélyrehatóan analizálja színházunk ered­ményeit. Nem is akarunk vi­tatkozni az olyan észrevéte­lekkel, amelyeknek kizáróla­gos jogát elismerjük, mind a kritikus, mind a közönség részéről. De ami a műsorpo­litikánkra vonatkozik, azzal vitatkozni kell, mert lénye­gében az a mi politikai ér­telmünkről ad helytelen ké­pet, amit elfogadni ném le­het. Barna Elvtársi! Legyen olyan jó, segítsen nekünk és próbáljon összeállítani egy műsortervet, 18 bemutatóval mindazon szempontok figye­lembevételével, amelyeket ön cikkében felvetett. Segítő­készségét színházunk vezető­sége és valamennyi tagja ne­vében köszönettel fogadjuk, bizalommal vesszük és észre­vételeit színházunk munkájá­ban hasznosítani fogjuk. Ebben a reményben szívé­lyesen köszönti: PADOS ISTVÁN —o—­A hozzászólással kapcsola­tosan mindössze arra szük­séges felhívni a figyelmet, hogy cikkünk és a színházi Ahogy pirkad a város, élén- külnek az utcák, s amilyen ❖ gyorsan a nap felszökik a *s*hegyek fölé, olyan hirtelen i-siető, pihent emberek töltik válasz a műsorrendet illető-* meg az utcákat is. en két malomban őröl. A Dé-% ryné Színház ugyanis az* előbbiekben országos bernit-* tatóit sorolta fel, mi viszont❖ kizárólagosan abból a néző-* pontból elemeztük a mun-* kát, hogy megyei viszonylat ban mit kaptunk az együt-i tesektől az elmúlt szezonban.*£ Véleményünk szerint nógrádi* szemszögből ez a lényeg,‘j; mert ilyen értelemben a fel-* sorolt 17 bemutató helyett* csak 13-ról beszélhetünk.* Nem. jutott el hozzánk: Az* eltört korsó, A kőszívű em-.*. bér fiai, a Tom úrfi kaland-* jai és a Vízkereszt. * Ha tehát — a színház sze-* rint — a felsorolt művek.% önmagukért beszélnek, eny-* nyivel mindenesetre szegé-% nyesebben beszélnek. S ép-* pen a „beszédesség” rovásá-% ra, mert néhány joggal kifo-* gásolt mű Kleistet, Jókait.* Mark Twaint, vagy éppen* Shakespearet szorította le* színpadjainkról. ❖ Tisztában vagyunk azzal is.? milyen hatalmas gondot je­lent színházainknak, — fcö-' zöttük falujáró színházunk­nak is, — egy év műsorter­vének összeállítása és mégin- kább kivitelezése. Szegényes termés mennyiségileg, mi­nőségileg egyaránt, főleg olyan müvekben, amelyek a falusi közönség szórakozását, nevelését szolgálnák elsöso ron, de nem hinnénk, hogy a müsorpolitikával kapcsolatos ■ észrevételeink, igényeink‘ hangoztatásán túl a műsor-- terv összeállítása feladatunk lenne. Ez a feladat sokkal • megnyugtatóbb kézben van a| színház vezetőinél, akik több, mint egy évtized eredmé-', nyelvel jelentenek garanciát * a további értékes munkára. Az idetévedt idegen minden előzetes ismeret nélkül meg­állapíthatná: ipari centrum, pezsgő gyárváros forgatagába kerüli. íme: Még szürkül csupán, a locsolóautó már végigsöpri a po­ros, száraz utcákat, a levegő finom, üdítő párával telik meg nyomában Barna Tibor TAMÁS ISTVÁN: Mert ilyen voltam Oknélküli nevetés tört a számra: Nevetés, mely nem gúny és nem kacaj. Nevetés, mely csuklásban elszavalt Eveimre Tapsként jött tán. Mert szememben hordta m falum mosolyát. Komor kedvét két szemöldököm között S a ragadós sárga s fekete földet Cipőm sarkán, mint Apám örök optimizmusát Üres zsebem fölött. És nem vertem le vállamról a szénport. S, ha egykor majd feltűnik a rég-volt Akadémista diák: En nem bánom, hogy az voltam, ki Elcsókolta A májusvégi cseresznyék pirosát, Ki nem váltott — bár kérték tőle — Kétrétgörnyedt derékba át, S nem fájt még soha csontos könyöke. Oknélküli nevetés tört a számra: Nevetés, mely nem gúny és nem kacaj, Nevetés,, mely csuklásban elszavalt Eveimre Tapsként jött tán. Pásztóról, Szécsényből friss tejet szállítanak a megyeszék­helyre s az ízletes reggeli ital már teli kannákba zárva várja a járdán az üzletbe iparkodó eladókat A vasútállomásra befutnak az első vonatok, amelyeken Somoskőújfaluról, Pásztóról, Kisterenyéről, közeli és tá­voli helységekből kipihent, jókedvű dolgozók érkeznek s pár perc múlva már gyárak, boltok, hivatalok munkahe­lyeit [foglalják el. Ez a nyár is jól végződik. Nyári idényvégi kiárusítás augusztus 18-ig a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. ki­jelölt ruházati szaküzleteiben. Pamut mosóméteráruk 24,30 Ft helyett 16.80 Ft. Női szandálok 80—250 Ft helyett 56,— — 175,— Ft. Nyakkendő nylon és t. selyem 48—57 Ft helyett 28.80 — 34,20,— Ft. Női selyem ruha 220,— Ft helyett 154,— Ft Fiú ing 30—45,— Ft helyett 21 — 31,50 Ft. Női nylon blúz 144,— Ft helyett 86,40 Ft. Férfi pupliin ing 187—290,— Ft helyett 130,90 — 203,— Ft Férfi tropikál öltöny 440,— Ft helyett 332,— Ft. Ezenkívül még sok száz cikk! Most előnyösen vásárolhat! 663 PALY AZAT TÄJ-JELLEGŰ < IPARMŰVÉSZETI * ALKOTÁSOKRA *| A Belkereskedelmi Minisz- térium és az Iparművészeti •: Vállalat a Képzőművészeti Alappal egyetértésben pályá- •: zatot hirdet kereskedelmi *: forgalomba kerülő táj-jellegű *i iparművészeti ajándéktár- *: gyak készítésére. A pályázaton részt vehet- ? nek kerámia, üveg, fa, fém, •• bőr, textil, műbőr, PVC, plexiüveg, habszivacs és < egyéb anyagból készült tár- !• gyak, amelyek 1962. szeptem- < bér 12-ig küldhetők be Buda- % pest, V., Aulich utca 3. alá. •> A pályázattal kapcsolato- * san az Iparművészeti Válla­lat, Művészeti osztály (Buda­pest, V., Kossuth Lajos u. 12) ad* részletes felvilágosí­tást. A Tűzhelygyár kapuja hat óra előtt pár perccel. A kör­nyező falvakból százszámra szállítják az autóbuszok a munkásokat, akik éjszakás társaikat váltják a forró csar­nokokban. Mindját hat óra, megszólal a gyár dudája, vissz­hangként felel rá az Üveggyár, Acélárugyár, Erőmű. Bá­nyagépgyár: megkezdődött megint egy dolgos hétköznap ■>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom