Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-29 / 69. szám

1962. augusztus 29. NÓGRÁDINEPÜJSAO .5 Mit láthatunk a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon? Mit tegyenek a községi k 3 tanácsok a Mezőgazdasági Kiállítás sikeréért? fl magyar mezSgazdaség fejlődésének hű tükörképe az idei Mezőgazdasági Kiállítás A kiállítás fő pavilonja a nagy seregszemle legfontosabb mondanivalóinak lényegét sű­ríti magába. A szemléltetés különböző eszközeivel ismer­teti a mezőgazdaság eddigi fejlődését és jövőjének távlati, alapvető kérdéseit. Figyelmet érdemlően mutatja be a szo­cialista országok mezőgazda- sági fejlődését, a szocialista átszervezés győzelmét hazánk­ban. Ismerteti a második öt­éves terv fő feladatait, hang­súlyosan szemlélteti a város és a falu közötti termelés és Az említett tényeket filmvetí­téssel is ismertetik. A növénytermesztési bemutató érdekességei A szántóföldi növényter­mesztési pavilon talajerő gaz­dálkodási része az országban előforduló talajtípusok elhe­lyezkedését mutatja be a ge­netikai talajtérképhez csatla­kozó talajszelvényekkel, az egyes talajok legfontosabb fi­zikai és kémiai tulajdonságai­nak, a talaj művelés ajánlott Már berendezték a főpavilont is. Képünk még a nagy készülődés idején készült. áruforgalmi kapcsolatok tar­talmát és új formáit. Ország­részenként láthatjuk majd e pavilonban az egyes megyék népgazdasági szerepét, az adottságaikból eredő legfon­tosabb mezőgazdasági, ipari termékek előállításában. A falu szociális, kulturális és egyéb fejlődését is meggyő­zően szemlélteti ez a pavilon. módszereinek ismertetésével. Az öntözéses termesztés be­mutatójának érdekessége lesz ' a szabadtér szemléltetésén kívül a pavilonban működő modellek felhasználásában az egyes öntözési módszerek be­mutatása. A kenyérgabona termesztési kiállítás a magyar búzafajtákon kívül részletesen ismerteti a nagy termőképes­Csávázatlan mag ne kerüijön elvetésre Fejlődő életünk( növekvő Igé­nyeink megkövetelik a mezőgaz­daságtól, hogy egyre több és jobb minőségű terméket állítson elő. Ezen belül legfontosabb feladat zik. Két dologra kell felhívni a termelők figyelmét a csávázással kapcsolatban: 1. Csávázatlanul ne kerüljön ségű külföldi búzafajtákkal el­ért eredményeket és a termés­átlagok növelését szolgáló ter­mesztési módszereket. Termé­szetben bemutatja a hazai és külföldi búzafajtákat, úgyszin­tén a gabonatermesztés komp­lex gépesítésének eredményeit. A. magyar vetőmagtermesztés a kiállításon Az idén a Vetőmagtermelte­tés Ellátó Vállalat — a ME- ZÖMAG és a KERTIMAG vállalatból alakult — vesz részt a kiállításon. Ennek a vállalatnak a feladata a vető­magvak termeltetése, tisztítá­sa és forgalmazása. Feladatát hármas tagozódásban ismerte­ti. A termeltetéssel foglalko­zó részben a szerződéssel ter­meltetett vetőmagvakat mu­tatja be természetben, elsősor­ban a nemesített fajtákat, a különböző nemesített konyha­kerti növények terméseit, a nemesített vetőburgonyát, va­lamint a takarmányrépa faj­tákat és mintegy 80 fajta egynyári virágot. Külön pavi­lonban ismertetik a korszerű magtisztítás módszereit. Lát­ható lesz működés közben egy öt egységből álló laboratóriu­mi tisztító apparátus. Valószí­nűleg élénk érdeklődés támad a fotócellás bab- és borsó­válogató, a derékméret sze­rint osztályozó és a „Höller” típusú automata tasaktöltőgép iránt. Minden eddiginél tanulságosabb és érdekesebb lesz az állatbemutató A kiállításra kerülő tenyész­állatok végleges kiválogatása és bírálata befejeződött. Mint minden kiállítás alkalmával, úgy most is minden bizonnyal a szarvasmarhák felé irányul a legnagyobb érdeklődés. Az állami gazdaságok közül a bábolnai szerepel a legna­gyobb számú és az egyik leg­jobb minőségű anyaggal. A bemutatásra kerülő hét te­nyészbikájának átlagos anyai tejtermelése 6300 kilogramm tej, 4,01 tejzsírszázalékkal, apai anyjuk 300 napos laktá- ciós termelése pedig 5200 ki­logramm tej, 3,85 zsírszáza­lékkal. A kiállítás egyik vonzó szín­foltja lesz a család- és iva­dékbemutató. A termelőszö­vetkezetek nagyon sók értékes bikával, tehénnel és üszővel szerepelnek. A kiállításon lát­hatja a közönség, hogy a ház­táji gazdaságokban is nagy­mértékben javult az állatok minősége és termelése, a leg­utóbbi kiállítás óta. A szak­emberek és a nagy közönség egyaránt láthatja majd a faj­ta bemutató keretében a ma­gyarszürke Kosztromai, a ma­gyartarka Kosztromai és a Kosztromai törzsbikát. Színvonalas, minden eddigi kiállításon bemutatottnál érté­kesebb sertéseket láthat a nagyközönség. Nem szerepel­nek nagy csoportok, így válto­zatosabb lesz a bemutató. Az állami gazdaságok közül a Felsőbabádi szerepel a leg­szebb és legnagyobb létszámú anyaggal, míg a termelőszö­vetkezetek közül a legegyen­letesebb anyagot a sarkadi Lenin Tsz mutajtja be. Bemu­tatásra kerülnek a nagyüzemi sertéshizlalás különböző mód­szerei is. A bizottság 250 juhot válo­gatott ki bemutatásra, a ba­romfiak közül pedig 20 re­korder és 22 törzs versenyez a nagy díjért. Külföldi kiállítók A külföldi résztvevők kö­zött a szocialista országok — a korábbi kiállításokhoz ké­pest — nagyobb számban lesznek. Különösen nagysza­bású lesz a Szovjetunió bemu­tatója, 400 négyzetméter alap- területű pavilonban és 2 ezer négyzetméter nagyságú szabad területen. A nyugati országokból már több jelentős cég bejelentette a kiállításon való részvételét. A belgrádi Hempro Külkeres­kedelmi Vállalat és az amster- dami Phillips-Duphar cég pél­dául vegyipari cikkeit, a bé­csi Theo Seitz, a kreutnachi Seit-Werke borászati gépeit és berendezéseit, a bühingeni (Saar-vidéki) Gutbrodwerke Kft. mezőgazdasági kisgépeit, a londoni R. W. Gunson elek­tronikus magtisztító és válo­gató gépeit, a párisi Unilait cég műtakarmányát, a düssel­dorfi Mannesmannregner Kft. siló-, valamint öntözőberen­dezését mutatja be a kiállítá­son. Szeptember 1-én nyitja ka­puit az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás. A kedvezmé­nyes elővételi belépőjegyeket, sorsjegyeket, már a közönség rendelkezésére bocsátották a. községi tanácsok. Egyre több szó esik e nagy eseményről, a kiállítás csoportosan törté­nő tanulmányozásáról. A rét­sági járás szövetkezeteiben azt tervezgetik, hogy a termelésben kitűnt ta­gokat jutalomképpen a szövetkezet költségén fel- visz.k a kiállításra. A pásztói járásban nem lesz olyan község, ahonnan ne látogatnak meg csoporto­san a kiállítást. A tanácsok a rendel­kezésükre álló oktatási, kul­turális intézmények, propa­ganda eszközök segítségével sokat tudnak tenni a kiállí­tás sikere érdekében. Néhány módszer a sok kö­zül: a tanácstagok választó- kerületeikben kisgyűléseken ismertessék a kiállítás jelentőségét. Ehhez változatos anyagot szolgáltat az országos és megyei sajtó. Helyes, ha a kisgyűlések előadóinak a helybeli szövetkezet, ál­lami gazdaság, gépállomás, szakiskola szakembereit, vezetőit kérik fel. A tanácsok állandó bizottsá­gai is tárgyalják meg a ki­állítás tanulmányozásának le­hetőségeit. Az iskolák sokat tehetnek a kiállítás gazdag szakmai anyagának felhasz­nálása érdekében. A taná­csok szervezzék meg az is­kolák hallgatóinak csoportos látogatását is. A látottakról rendezzenek ankétokat. A ta­nulóifjúsággal is fontos meg­ismertetni a mezőgazdaság eredményeit, jövőjét. A föld- j művesszövetkezeti boltok ki­rakataiban ízlésesen elhelyez­hetik a kiállítási szemlélte­tő anyagokat (fényképek, pla­kátok stb). Mit tehetnek a művelődési házak? Először is legyen felelős műsortervezője a községi tanács hangoshíra­dójának. Sajnos a propagan­dának, tájékoztatásnak eme fontos eszközét csak slágerek sugárzására használják. Ideje lenne megváltoztatni ezt a módszert. A hangoshíradó a gyors tájékoztatás nélkülöz­hetetlen eszköze. Sajnos ed­dig még egyetlen községi han­goshíradó sem mondta be, hogy „látogassa meg az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tást 1962. szeptember 1—23. között”. Nem mondtak be új­sághíreket, szemelvényeket, amelyekből a lakosság képet kapott volna a kiállítás mé­reteiről, a bemutatott ered­mények, termelési technoló­giák jelentőségéről. Mindezt most pótolni kell. S ez legyen a művelődési ház vezetőjének egyik legfonto­sabb feladata. Mindezeken túl a művelődési házak ren­dezzenek fotó-kiállításokat, előadásokat a kiállítás je­lentős témáiról. Ehhez kér­jenek segítséget a TIT-től. A televízió rendszeresen kö­zöl képes riportokat a ké­szülő kiállításról. Helyes, ha a művelődési ház közönséget szervez az ilyen TV előadá­sok megtekintésére. A film­színházakat is a közönség szolgálatába kell állítani. Egy- egy filmvetítés előtt rövid élménybeszámolókat helyes tartani, hogy a falusi lakos­ság tájékozódjék a kiállítás eseményeiről, hogy minél töb­ben látogassák meg a kiállí­tást. Lantos László Megkezdték a burgonyaszüretet az endrefalvai termelőszö* vetkezet asszonyai. Gépesítés Szécsényben MEGYÉNK FEJLŐDŐ a gabonafélék termésátlagainak emelése. Terméseredményeink nö­veléséhez nagyban hozzájárul a Jő vetőmag használata. E tekintet­ben első feladat a vetőmag tisz­títása. A vetőmag használati ér­tékét azonban jelentősen befolyá­solja a mag egészségi állapota is. Cséplésnél a cséplőgép dobja szétveri a üszögpaffancsokat és a kőkeménnyé száradt üszögös képződményt is, ezáltal az egész­séges mag felületére tapadnak a spórák. Ha az ilyen fertőzött magot vetésre használjuk, a mag csírázását megindító tényezők a spórákat is csírázásra serkentik, s fertőzik a vetőmag csíráját. Fertőzés után a gomba tényésző- csúcsba nő s így jut el a kalász­ba, amelyet elüszögösít. Üszög- betegség kártétele a kalászban mutatkozik, ahol a szemek he­lyén üszögspóra képződik. Védekezés: leghatásosabb véde­kezés a vetőmagvak csávázása. A mag felületére tapadt üszög­spórák elpusztítására legjobbak a higany tartalmú szerek: Higosán, Ceresán, Kadosán, mely elpusztít­ja az üszögspórákat és megakadá­lyozza csírázáskor a növény fer­tőződését. A növényvédő állomá­sok, így a Nógrád megyei Nö­vényvédő Állomás is rendelkezik nagyteljesítményű, úgynevezett PC típusú csávázógéppel. Az említett csávázógép óránként 30 mázsa gabonafélét tud lecsávázni. Figyelembe véve az óránkénti 30 mázsás teljesítményt, 10 óra alatt 300 mázsa vetőmagot csáváz |le. Csávázás után azonnal vet­hető és előnyként jelentkezik az Is, hogy tárolható is mindaddig, amíg a vetési idő el nem érke­vetőmag elvetésre. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a korábbi évek tapasztalatai azt igazolják, hogy sokan nem veszik komo­lyan a dolog jelentőségét, és csá­vázatlan vetőmagot vetnek. 2. Rézgálicot csávázásra ne használjunk, mivel spóraölő ha­tása csekély és a gabona csírá­ját is károsítja. A Nógrád megyei Növényvédő Állomás öt darab PC csávazógép­pel várja a csávázás megindulá­sát. Termelőszövetkezetek, állami gazaságok csávázási igényüket jelentsék a Növényvédő Alomás­nak időben, hogy a folyamatos és zavartalan munkavégzés bizto­sítása érdekében el lehessen ké­szíteni a gépek menetiránytervét. így a gépek gazdaságos kihasz­nálásával állomásunk is hozzájá­rul az időben és jól elvégzett csávázással a terméseredmények növeléséhez. BÍZIK JANOS mezőgazdasági mérnök VÖRŰSHAGYMATERMÉS SZÉCSÉNKÉN Jól bevált a vöröshagyma termesztési kísérlete a szé- csénykei Győzelem Termelő- szövetkezetben. Két holdon ültettek vöröshagymát, amely holdanként 80 mázsát ter­mett. Olyan kifejlett vörös­hagyma fejek is termettek, hogy csodájára járnak az em­berek, s öt darab ezekből 2 kilogramm 10 dekát nyomott. termelőszövetkezetei egyre több és több géppel rendel­keznek. Természetesen a szö­vetkezetek gépesítése gondok elé állítja a tsz vezetőségét. Milyen gépet vásároljanak? Hogyan használják ki leg­jobban, hol tárolják, legyen elegendő szakember, hogyan biztosítanak munkát a fel­szabadult munkaerőnek. Egyik sem kis gond, de ezt mind a szövetkezeteknek kell megoldani. A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet —- igaz, hogy van problémájuk — jó úton halad a gépesí­téssel. Sümegi Jánossal, a tsz elnökével, és Kuruc Mátyás főkönyvelővel beszélgetünk a szövetkezet gépesítéséről, s arról, hogyan oldják meg az ezekkel járó gondokat. — Tíz erőgép, csaknem öt­ven munkagép, korszerűen felszerelt javítóműhely, meg­felelő szakemberekkel áll a szövetkezet rendelkezésére. A szántásról és a szállításról már elmondhatjuk, hogy gé­pesített. Növényápolásnál az idei gazdasági évben még szükség volt a kézikapára. Ez nagymértékben abból adó­dott, hogy fiatal gépkezelőink nem rendelkeztek megfelelő gyakorlattal, de a következő gazdasági évben a kézikapát is fölváltja a gép. Hiszen a gépkezelők már megfelelő gyakorlattal fognak rendel­kezni. Ugyancsak gépesítet­tük az ültetés és betakarítás nagy részét. Kevesebbszer vesszük igényben a gépállo­más segítségét. 2338 hold szántófölddel rendelkezünk. Ennek talajmunkálatait tíz erőgéppel el tudjuk végezni. Egy erőgépre körülbelül 238 katasztrális hold szántóföld jut, — Hogyan használják ki a gépeket? — Vitathatatlan, hogy az egyes speciális munkagépet nem tudjuk teljes mértékben kihasználni, csak a megfelelő idénymunkákban. Ezért arra törekszünk, hogy inkább uni­verzális gépekkel dolgozzunk. Az erőgépeket jó szervezés­sel 100 százalékig kihasznál­juk. A gépeket mindig es­te osztjuk be a másnapi mun­kába. A beosztásnál vigyázunk arra, hogy a gépek másnapi munkájában mind kevesebb legyen az üzemóra kiesés. Ke­rüljük az erőgépek alkalma­zását a szállításban. A ter­melőszövetkezet vezetősége határozatot hozott, hogy a gépeket csak a talajmunká­ban használjuk. — A termelőszövetkezetnek mit jelent a gépesítés? — Szövetkezetünk adottsá­ga olyan, hogy szinte kor­látlanul használhatjuk a gé­peket. A gépek megszünte­tik az idényjellegű munká­ban a nagy hajrát. Egyes Idényjellegű munkákat előbb és könnyebben tudunk elvé­gezni. A nyári szénabetaka­rítást gépek segítségével szin­te minimális idő alatt vé­geztük el. Csaknem 1300 hold vetésterületünkből 900 ka­tasztrális holdat géppel vág­tunk le. Ezzel magyarázható, hogy körülbelül egy hét le­forgása alatt végeztünk az aratással. A gépek alkalma­zásával könnyebb lesz az em­ber munkája és felszabadul egy csomó munkaerő. — Hol alkalmazzák a fel­szabadult munkaerőt? — A felszabadult munka­erőt a kertészetben, de fő­leg az új gyümölcsös és mál­natelepítésnél foglalkoztatjuk. — Találkoztam olyan ter­melőszövetkezettel, ahol meg­felelő tárolóhely hiányában a gépek télen is a sza­bad ég alatt voltak kitéve az időjárás viszontagságai­nak. Kétségtelen, hogy ezek­nek a gépeknek az időtar­tama megrövidül. Milyen in­tézkedéseket tettek Szécsény­ben a gépek megóvására? — Minden gépkezelő sa­ját maga felelős a gépéért. A gépkezelők vigyáznak a gépekre. Sajátjuknak tekin­tik azt. Versenyt indítottak egymás között a gépek meg­óvása érdekében. Ezt a ver­senyt állandóan felszínen tartják és ez nagymértékben hozzájárul a gépek élettar­tamának megnöveléséhez. A szécsényiek jó hozzáállását di­cséri az a leleményes meg­oldás, amelyet a gép táro­lásánál tapasztaltam. Ebben a gazdasági évben került sor a gépszín felépítésére. Ed­dig a gépeket felszabadult! rossz istállóban tároltáki üzemóra kiesés nélkül tud­nak dolgozni, mert a gé­pek javítását ügyesen meg­szervezték. Egy jól képzett gépészt motorizáltak, aki azonnal a helyszínre siet és kijavítja a hibát. — Problémát okoz a szö- vetkzetnek az alkatrész be­szerzés. Egy K—30 traktor két hétig vesztegelt a szö­vetkezet udvarán, mert az egész országban nem kap­ták meg a szükséges alkat­részt. Jó lenne, ha az ille­tékesek többet törődnének az alkatrész problémákkal. FORRADALOM ZAJLOTT LE a mezőgazdaságban. Az új termelési mód megkönnyíti és csökkenti az ember mun­káját. De ennek érvényesülé­séért a tagságnak kell meg­vívnia a szécsényiekhez hason­ló jó munkaszervezéssel. SzenogTádi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom