Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-29 / 69. szám

1962. augusztus 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Fejlődésünk tényei A legfejlettebb technikáért Népi államunk nagy gondot fordít arra, hogy javítsa a betegellátást, mind több orvos végezze megyénkben is a betegek gyógykezelését. Grafikonuhk az ezer lakosra ju­tó orvosok számának növekedését mutatja. A műszaki fejlesztés ipari üzemeink egyik sarkalatos kérdése. Elfogadott tény, hogy ennek segítségével jelentős lépést tehetünk akár a ter­melékenység növelése,az ön­költség csökkentése terén, de befolyásolja a vállalat egész gazdasági tevékenységét is. Határozottan állíthatjuk, hogy a megyei pártbizottság 1961 augusztusában a műszaki fej­lesztésről hozott határozata óta a vállalatok ilyen irányú tevékenysége pozitív irányban fejlődött. Megszűnt a műsza­ki fejlesztés kampány és re­szort jellege, a vállalati tevé­kenység középpontjába került Átgondoltabbak a műszaki fejlesztési tervek, amelyek kapcsolódnak a vállalat többi részletterveihez is. A tervek fő irányai a vállalatok előtt álló LEGFONTOSABB FELADA­TOK megoldását célozzák. Több ipari üzemünkben terveket dolgoznak ki a gyártmány- fejlesztésre, a technológia fej­lesztésére, kísérletekre és ku­tatásokra. Az eddigi tapasz­talatok alapján tehát kije­lentjük, hogy a műszaki fej­lesztés segítségével számtalan esetben a műszaki színvonal emelkedéséről beszélhetünk. Álljon itt néhány példa. A szénbányászatban 5,7 szá­zalékkal nőt a korszerűen biztosított vágathossz aránya. Nőtt a frontfejtések és elő- vájásök előrehaladási sebes­sége. A páncélkaparók alkal­mazása során a rárobbantás- sal jövesztett szén mennyi­sége 83 százalékkal emelke­dett a múltév első feléhez viszonyítva. A műszaki fej­lesztés terén kifejtett tevé­kenység alapján jelentős ered­mények születtek a gyárt­mányfejlesztés tekintetében is. Az Acélárugyárban például fehérlágy szalagacél és új kovácsdarabok gyártását ve­zették be. A Tűzhelygyárban többek között új gáztűzhely, a Sugár tipusu egyaknás kályha, a Szikra tűzhely új terméke prototípusát készítet­ték el. Üjtipusu Kalor kályha konstrukcióját dolgozták ki, melynél a felhasznált öntött­vas súlyát 50 százalékkal csökkentették. A bányagép­gyárban a BSZ II-es tipusu szállítószalag konstrukciójá­nak felülvizsgálatánál 503 ki­logramm lemezanyágot takarí­tanak meg darabonként, míg a Salgótarjáni Üveggyár a palackok súlyát csökkentette. Jelentős az előrehaladás a TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉ­SÉNÉL is. Az elmúlt években több nagyüzemünkben még tech­nológiai előírások sem voltak. Ma például az acélárugyár­ban valamennyi rendszeresen viszatérő termékre megfelelő technológiai eljárás lett ki­dolgozva. A martin pakura tüzelés bevezetésével az adag­idő 4,58 óráról 2,59 órára csökkent, sőt ezen túlmenő­en csökkent a bevitt kalória mennyisége is. Megnyugtató számunkra, hogy az ezévi műszaki fej lesztési tervek az üzemek többségében már kitértek a kutatási és kisérleti munkák­ra is. Igen eredményes kisér­leti és kutató munka folyik a vasötvözetgyárban. Siker koronázza a bányagépgyári kisér leteket,például a lemez­ből készült görgő csapágyhá­zak alkalmazásánál. A szén­bányászban eredmánves a kí­sérlet, a közetcsavarozás ön­álló alkalmazására. Végül, de nem utoljára kell említeni, hogy a műszaki fej­lesztés terén elért eredmé­nyeink közé kell sorolni azo­kat a kezdeti eredményeket, amelyek a tudományos üzem- és munkaszervezés tekinteté­ben mutatkoznak, vagy azt, hogy üzemeink műszaki fej­lesztési tevékenységében egy­re jobban támaszkodnak a műszaki fejlesztés társadalmi bázisára, az újítómozgalomra. Feltétlenül az eredmények Egy falusi népi ellenőrzési csoport példája Az orvosi ellátottság javításával lényegesen csökken a TBC-s betegek számára. Érdé-kés, s örvendetes, hogy a régi „magyar betegség” mind ritkábban szedi áldozatát, nagy­mértékben csökken a TBC-s megbetegedések száma. Felvételi vizs gák a Salgótarjáni Álla mi Zeneiskolában A Salgótarjáni Állami Ze­neiskolában az 1962/63 tanév­re fuvola, oboa, klarinét, fa­gott, kürt, trombita, harsona, tuba ütő, hegedű, gordonka, nagybőgő, ének, zongora és előképző tanszakokra lehet még jelentkezni. Felvételi vizsgák szeptember 3-4ten lesznek, 5.-én kerül sor a felvételt nyert tanulók be­iratkozására. Régi tanulók részére szep­tember 1-én délelőtt és dél­után lesz pótvizsga, illetve pótbeiratás. Szolfézs és hangszeres óra­beosztások szeptember 6—7— 8-án délután 5 órakor kezdőd­nek. Az első tanítási nap szep­tember 10. Példaképét mutatja a káliéi községi népi ellenőrzési cso­port, hogy a falusi népi el­lenőrzési csoportok milyen hasznos tevékenységet tudnak kifejteni. Ennek a népi ellen­őrzési csoportnak legfőbb eré­nyei közé tartozik, hogy mun­kája rendszerezett, előre meg­határozott tervek alapján végzi feladatát teljes egyet­értésben a pártalapszervezet- tel, a tanáccsal és a község más tömegszervezeteivel. Cél­kitűzésük, hogy segítséget nyújtsanak a község dolgozóinak mun­kájuk megkönnyítéséhez, életük egyre szebbé és jobbá tételéhez. Érdemes betekintést tenni néhány intézkedésükbe. Az elmúlt hetekben több észre­vétel érkezett hozzájuk a község dolgozóitól. Az észre­vételeket népi ellenőrzési csoportülésen megtárgyalták. A lakosság felhívta figyelmü­ket és segítségüket kérte, hogy vizsgálják meg többek kö­zött: a pásztói tejüzem csak részben tesz eleget a tej, vaj, túró és egyéb tejtermékek szállításának. Ennek követ­keztében az üzletekben tolongás keletkezik a vásárlók kö­rében és nem kapják meg az igényelt tejterméke­ket. A NECS egyetértésben a ta­nács végrehajtó bizottságával vizsgálatot indított. Megálla­pították, hogy a tejüzem fel­adja ugyan az árut, de téve­sen, az útban eső községekben A megvalósulás útján A Salgótarjáni Városi Pártbizottság határozatából A salgótarjáni városi párt­bizottság az elmúlt napok­ban tárgyalta a város épít­kezéseinek néhány fontos problémáját. Az ülésen Jan- csó Kázmér elvtárs, az Épí­tőipari Vállalat igazgatója tájékoztatta a városi párt- bizottságot a városban folyó építkezések állásáról, s azok­ról a problémákról, amelyek még jelenleg is gátolják az építkezések rendes ütemét. A tájékoztatás után a városi pártbizottság határozatot ho­zott az építkezések ütemé­nek meggyorsítása érdeké­ben. A határozat kimond­ja: „A második ötéves terv várost érintő célkitűzései a megvalósítás szakaszába ju­tottak. A kórház, a szállo­da, a lakásépítés teljes erő­vel folyik. A szanálások az ütemezésnek megfelelően tör­ténnek. Az év második fe­lében elkezdődött a kenyér­gyár, szeptemberben hozzá­kezdünk a kultúrház építésé­hez. 1963-ban elkezdjük a gimnázium és az általános iskola, valamint a pártszék­ház építését. Ezek mellett még számos építkezés való­sul meg városunkban.’’ Nagy és felelőisségteljes munka vár tehát a várost építő munkásokra, hiszen munkájuk jelentőségét csak növeli, hogy két kezük nyo­mán Salgótarján valóban vá­rossá fejlődik a második öt­éves terv során. Ezért is mondotta ki a pártbizott­ság, hogy egyik legfonto­sabb feladat: figyelemmel kísérni a tervező, beruházó és kivitelező szervek mun­káját, megszervezni az épít­kezések pártellenőrzését, s össztönözni kell a munkáso­kat, fizikai dolgozókat a mi­nőségileg jobb munkára. Elő kell segíteni, hogy az építkezések határidőre, illet­ve fontosságának megfelelően határidő előtt valósuljanak meg. Ehhez fel kell használ­ni azokat a lehetőségeket, amelyet a szocialista brigád és a szocialista szerződési mozgalmak biztosítanak az építkezéseken. A pártbizottság megállapí­tása szerint az 1962. évi leg­fontosabb feladat a kórház, szálloda és a kultúrház épít­kezéseinek meggyorsítása. Ezért a korábbi beruházá­sok tapasztalatai alapján mindhárom építkezésnél rendszeressé kell tenni a ter­vező. a beruházó és a ki­vitelező közötti koordinációs megbeszéléseket. Az építő­ipari vállalat állítson össze mindhárom építkezésre kü- lön-külön műszakilag meg­alapozott intézkedési tervet, amelyek tartalmazzák a meg­valósulás időrendjét, a mű­szaki, szervezési intézkedé­seiket, az alvállalkozók, szál­lítók feladatait. Mindhárom építkezésre szocialista szer­ződést kell kötni, illetve a meglevőket felülvizsgálni az építkezés ütemének megfele­lően. Az Építőipari Vállalat a legjobb műszaki erőket koncentrálja ezekre az épít­kezésekre, s lehetőség sze­rint alkalmazza az anyagi ösztönzés különböző formáit. Megállapítást nyert, hogy a kórházi építés vezetőség az első félévi tervét 116, S százalékra teljesítette, de ez* beruházás nagyobbik hánya­da a második félévre esik. Ezért a legfontosabb a fő­épület alapozási munkáinak mielőbbi befejezése és az eíő- regyártási munkák meggyor­sítása. A pártbizottság véle­ménye szerint a tervbe vett 4 millió forintos túlteljesí­tés kielégítő és biztosított A szálloda építkezésén le­maradás mutatkozik, aminek oka az, hogy a szanálások miatt később kezdődött az építkezés. A jelenlegi ütem azonban mintegy 1,5 millió forintos túlteljesítést eredmé­nyezhet még ebben az évben. A kultúrház építését szep­temberben megkezdik, ahol összhangban végzik az ala­pozási munkát és a tám­fal építését. A tervek sze­rint ennél a beruházásnál is lehet az év végére túl­teljesítést elérni. A városi pártbizottság ha­tározata a lakásépítkezések­kel is foglalkozik. Megállapít­ja, hogy a lakásépítkezés üteme kielégítő, s 1962-ben 295 lakást adnak át az épí­tők. Nagy feladat azonban az újabb lakásépítkezések megkezdése, mint például a Pécskő felső déli rész, ahol már elkezdődött 82 lakás építése jövő évi átadásra, de még ebben az évben el kell kezdeni a további 82 lakás építését is. Tovább fo­lyik a megyei tanács mö­götti építkezés, s elkezdődik az Uttörőház környékén is 40 lakás építése. Ehhez szük­séges a megfelelő szanálási ütem betartása, illetve meg­gyorsítása. Megállapítást nyert — s ezt a határozat is kimondja — hogy bár a lakások épí­tésének üteme jó, azonban nem kielégítő a lakások mi­nősége. Ezért a határozat ér­telmében a vállalat dolgoz­zon ki külön intézkedési ter­vet a minőség javítására, az építőipari munkások is csat­lakozzanak a minőségi moz­galomhoz, s a főfigyelmet a szakipari munkások munká­jának javítására fordítsák. A lakásépítések meggyor­sítása érdekében fontos fel­adatnak határozta meg a vá­rosi pártbizottsági, hogy a hagyományos lakásépítkezé­sek helyett alkalmazni kell az új eljárásokat, az új tech­nológiát. Ezért arra kell tö­rekedni, hogy minél több közép blokkos épület épüljön, sőt 1963-ban nagyblokkos és panelos házakat kell építem. Salgótarján újjáépítése te­hát a megvalósulás útján halad. A kellő feltételek megteremtése mellett a meg­valósításra garanciát nyújt a munkások lelkesedése, a párt VIII. kongresszusára in­dított munkaverseny, a szo­cialista brigád és műhely­mozgalom, s az a nagy fe­lelősségérzet, amely a mun­kások körében kibontakozott. adják azokat le. Azonkívül megbeszélést tartottak a tej- | üzem vezetőivel a lakosság ellátását illetően egyéb zava- j rokról is. A tejüzem vezetői I a megbeszélés értelmében igyekeznek a fogyatékosságo­kat megszüntetni, és azóta ja­vult a község tejtermékekkel való ellátása. A másik közérdekű javas­latuk a község húsellátását illetően volt. Ugyanis Kálló községbe fagyasztott húst küldtek, de mivel a földmű­vesszövetkezetnek nem volt jégszekrénye, mire elérkezett a kimérés napja, a hús rom­lásnak indult és fogyasztha- tatlanná vált. Az illetékes földművesszövetkezeti szer­vektől azt kérték, hogy jut­tassanak a községnek megfe­lelő hűtőszekrényt. A földmű­vesszövetkezeteknél intézked­tek, hogy a dolgozók húsel­látásának biztosítására megfe­lelő körülményt teremtsenek. Értékesnek tartották a község­ben azt az intézkedést is, amely arra irányult, hogy a határban dolgozók hűsítő és egyéb fogyasztási cikkekkel való ellátása biztosított le­gyen. Intézkedést kértek arra vonatkozólag is, hogy meg­változtassák a dolgozók ké­résének megfelelően az üzle­tek nyitvatartását is. A prob­lémáknak megfelelően a la­kosság vállalta, hogy a fo­gyasztási cikkeket, ha szüksé­ges, társadalmi munkában hordja ki a határba. Egyeztették a bolt nyitva­tartási idejét a munká­ban eltöltött idővel és ez­zel egyidejűleg szabályoz­ták a boltok nyitvatartási idejét is. Megvizsgálta a NECS azt is több bejelentés alapján, hogy a fagylalt készítést és kiszolgálást a földművesszö­vetkezet az italboltba he­lyezte. Kifogásolták, hogy a gyermekek ezzel szinte kény­szerülve vannak, hogy be­menjenek az italboltba, amely viszont ellentétben van azzal a kormányrendelettel, amely megtiltja a kiskorúaknak az italboltban való kiszolgálását. Erre annál is inkább nagy súlyt helyeztek, mert sok esetben a gyermekeknek nem kívánatos példát mutatnak a túlzott italozásba esett em­berek. Javaslatot tettek en­nek a helyzetnek a megvál­toztatására. Azóta az illetékes fmsz-ek intézkedtek. Így tevékenykedik a kállói népi ellenőrzési csoport a dolgozó emberek megelégedé­sére. közé kell sorolni, hogy mind nagyobb felelősséget éreznek pártszerveink és szakszerveze­teink is a műszaki fejlesztés kiszélesítésében, a sikerek el­érésében. A műszaki fejlesztési ered­mények mellett azonban NÉHÁNY PROBLÉMÁRA is fel kell hívni a figyelmet. Elsősorban arra, hogy a fej­lesztési tervek tartalmának javulása ellenére is bizonyos fokú szétaprózottság uralko­dik. Mégmutatkozik ez abban, hogy egyes üzemek túl sok té­mát terveznek, nem válogat^ ják meg a legfontosabb fel adatokat. A Salgótarjáni Acélárugyárban például ere- retileg 77 témát terveztek a műszaki fejlesztési tervben, a jóváhagyás után csak 63 ma­radt meg, Problémaként je­lentkezik, hogy az egyébként helyes műszaki fejlesztési tervek több helyen nincsenek kellően anyagilag — műsza­kilag megalapozva. Számtalan hasznos téma megvalósítása azért húzódik el, mert nincs megfelelő tervezői, szerkesz­tői és kivitelezői kapacitás, bár a pénzügyi források ál­talában biztosítottak. A műszaki fejlesztés egyik igen fontos területén, a tudo­mányos üzem- és munkaszer­vezésnél meglevő, szinte ál­landó jellegű tartalékokat sem használtuk ki megfele­lően. Itt még néhány ipari vezetőnk és műszaki dolgo­zóink szemléletén is változ­tatni kell. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy á műszaki dolgozók SZÍVESEBBEN FOGLALKOZNAK a műszaki fejlesztés dologi területével — konstrukciós, technológiai, vagy kísérleti munkákkal —, de nem fordí­tanak kellő figyelmet az üzem elemzései és üzemgazdasági tevékenységére. Szólni kell a szakszerveze­tek tevékenységéről is. Bár a szakszervezetek az elmúlt év­ben már felismerték^ a mű­szaki fejlesztés, a munkaszer­vezés jelentőségét, meg is szervezték ennek hónapját^ de utána lényegében megfe­ledkeztek a további felada­tokról. Az üzemi pártszerve­zetek tevékenysége is sokat fejlődött az utóbbi időben. Az alapszervezetek a műszaki fejlesztés kérdéseit rendszere­sen megvitatják taggyűlése­ken. PARTSZERVEZETEINK többségében alapos intézke­dési terveket dolgoztak ki á műszaki fejlesztési feladatok megoldására. Bár néhány he­lyen ezek az intézkedési ter­vek csaknem megegyeztek az üzemek intézkedési tervei­vel és nem politikai, hanem szakmai oldalról rögzítették a feladatokat, mégis az előre­haladás jelentős, amit előse­gítettek az üzemi pártbizott­ságok mellett megalakult mű­szaki tanácsok, vagy az, hogy a tanácsok munkájában be­vonták a pártonkívüli műsza­kiakat és közgazdasági embe­reket is. Éppen a pártszer­vezetek segítségével sikerült elérni, hogy a műszaki fejlesz­tés maga is szerves része a munkaversenynek, s a ver- senymozgalomban is sikerült a fő figyelmet a legfontosabb műszaki feladatok végrehaj­tására irányítani. összegezve: a megye mi­nisztériumi ipara az év első felében eredményesen teljesí­tette feladatát. A termelés növekedése csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Eb­ben nem kis része a műszaki fejlesztésnek van. Ahhoz azonban, hogy eredményeinket a párt VIII. kongresszusa tiszteletére, a második ötéves terv végrehajtása érdekében sikeresen fokozzuk, szükséges a műszaki fejlesztés megbe­csülése, s az, hogy ez a moz­galom segítse a legfejlettebb technika alkalmazását, a ter­melékenység növelését, az ön­költség csökkentését, ami egész népgazdaságunk közös érdeke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom