Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-19 / 66-67. szám
1962. augusztus 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 11 A hozamok növelését tűzték ki 1963-ra megyénk állami gazdaságai A megyei párt-végrehajtóbizottság ez év áprilisi határozata részletesen elemzi a megye állami gazdaságainak helyzetét, a gazdálkodás problémáit, s egyértelműen utat mutat: állami gazdaságaink váljanak, minél előbb az áruk nagy tömegét előállító, a legkorszerűbb technológiával működő szocialista nagyüzemekké. Ez a feladat igen nagy felelősséget ró állami gazdaságaink vezetőire és dolgozóira egyalránt. Az állami gazdaságokban is rövidesen hozzáfognak a tervező munkához. A következő év, illetve a második ötéves terv hátralévő idejének termelési feladatait teszik ezzel tervszerűvé. A gazdaságok vezetői a közelmúltban megvitatták azokat a tennivalókat amelyek végrehajtása a termelés továbbfejlesztése, a hozamok növelése érdekében szükséges. Az 1963-as évben, illetve a második ötéves terv ideje alatt állami gazdaságaink a növénytermesztésben, és az állattenyésztésben egyaránt a hozamok növelését tűzték ki célul. A legfontosabb feladatok egyikét kéoezi, növelni a kenyérgabona termésátlagát hogy az 5 éves terv utolsó évében elérje a 15-16 mázsát. Ezt a feladatot úgy kell megvalósítani valamennyi gazdaságban, hogy lényegessen növekedjék a kenyérgabona vetésterülete, elsősorban az intenzív búzafajták termelési területének szélesítésével, az agrotechnikai módszerek alkalmazásával. Az idei tapasztalatok ugyanis pontosan az intenzív búzafajtáknál — azt igazolják, hogy ahol nagyobb gondot fordítottak a jó talajelőkészítésre, a talajerőutánpótlásra, a nagyhozamú búzafajta termése a várakozásnak megfelelően, sőt jobban alakult. Nagyszerű példája ennek a Szügyi Tangazdaság, ahol 28 mázsás átlagtermést értek el az intenzív búzafajtáknál. Az agrotechnikai módszerek elterjedését. végrehajtását egyre több gép is segíti. Egyre nagyobb szerepet kapnak majd a jövőben a növénytermesztésben^ Nádujfalun az Aranykalász Termelőszövetkezet cséplőcsapatai elsőként csatlakoztak a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának versenyfelhívásához: fejezzük be augusztus 20-ra a gabonacsépi ést. A termelőszövetkezetben határidő előtt végeztek a munkával. Képünkön Gyurcsán Mihály- né, a szocialista címért küzdő munkacsapat vezetője, az egyik legszorgalmasabb tagja a cséplőcsapatnak. szuperszelektív vegyszerek is, amelyeknek alkalmazásával, nagymérvű munkaerőmegtakarítást érhetnek el a gazdaságok. Jelentősen fejlődik ez idő alátt az állattenyésztés is. Ez a fejlesztés elsősorban a hozamok növelésére vonatkozik az állatállomány csekélyebb számszerű, de jelentősebb minőségi változtatása mellett Jövőre például az állami gazdaságok a szántóterület minden 100 holdja után 40 kilogramm marhahúst, 71 kilogramm sertéshúst, 26 500 liter tejet adnak a népgazdaságnak. Mindennek megvalósítása érdekében azonban elsősorban nagyon fontos az állattenyésztés alapvető feltételét, a szükséges takarmánymennyiséget megtermelni. Ehhez viszont az kell. hogy gazdaságaink már jövőre 24 mázsára növeljék a lucernaszéna, 18 mázsára a kukorica, 145 mázsára a silókukorica holdankénti termésátlagát. Ezekkel az átlagtermésekkel elegendő szálas és szemestakarmányt termelhetnek az állami gazdaságok, az állattenyésztési feladatok megoldásához. A termelési célkitűzéseket viszont csak abban az esetben tudják maradéktalanul végrehajtani gazdaságaink, ha következetesen alkalmazzák az állattenyésztésben is az új módszereket, a zootechnikai eljárásokat. Ilyen például a szabadtartásos nevelés, valamint az állattartás fokozott gépesítése. Ennek érdekében már a következő évben tesznek intézkedéseket. Egyre nagyobb területen alkalmazzák a takarmánynövények termesztésénél is a szuperszelektív vegyszereket. Az eddigi tapasztalatok — amelyeket többek között a kisterenyei, a pásztói gazdaságokban szereztek — azt bizonyítják, hogy jól bevált a kukorica Hunga- zinnal való kezelése. Jók a termésátlagok és jelentős munkaerőt szabadít fel. Éppen ezért a vegyszer alkalmazását kiterjesztik a silókukorica termesztésére is. Állami gazdaságaink jelenlegi műszaki és technikai színvonala, szakemberellátottsága Önmagában is lehetőséget ad ezeknek a tervfeladatoknak a végrehajtására. Viszont csak a lehetőségek önmagukban nem elegendők, mert például hiába jó a termelőmunSZURKE HÉTKÖZNAP hőseivel, dolgos emberekkel ismerkedtem meg Ságujfalun. Egyszerű, dolgos emberek él nek itt, a mindennapi munka hősei, akik az életnek nemcsak a „követel” oldalát látják, hétköznapi tettekkel tesznek hitet amellett, hogy egyre inkább érzik: az Uj ihlettel jól választottak. A falu dolgozói 1959-’oen határozták el, hogy a közös utat választják. Tudták, hogy az út, amelyen elindultak, akadályokkal tarkított. De azt is tudták, hogy ezeket az akadályokat le lehet küzdeni,- s szebb, emberibb lesz az életük. Az 1961-es gazdasági évben már több mint 30 forint jutott egy munkaegységre. Az 1962-es évre már 46 forintot ütemeztek be munkaegysegenként. Jogosan mondják a tagok: ma gazdagabbak vagyunk, mint tegnap voltunk és holnap gazdagabbak leszünk, mint ma vagyunk! A tanácstitkár kisér a szövetkezeti irodába, de senkit sem találtunk. Érthető. Most a nyári munkák „finisében” mindenki kint dolgozik a mezőn. — Menjünk a csáp lögéphez, — javasolom a titkárnak. Az úton mar mesz- sziről halljuk az erőgép ka gépesítettsége, ha ennek ellenére még mindig magasak a termelési költségek. Nos, éppen ezért fontos, hogy gazdaságaink jobban kihasználják a technikai színvonal nyújtotta lehetőségeket. Talán harmadrangú kérdésnek tűnik de az előrehaladás megköveteli, hogy a szállítások színvonalát is a technikai fejlettség színvonalára emeljék valamennyi gazdaságban, mert ellenkező esetben súlyos kiadások növelik az önköltséget. Az állami gazdaságok jövő évi célkitűzései, az elkövetkező évekre vonatkozó elképzelései, reálisak, teljesíthetők. A feladatok megvalósítását nagyon elősegíti az is, hogy lényegében már befejezték a termelés szakosítását. Ennek értelmében elhatározták, hogy az egyes állami gazdaságokban mit termelnek, mit állítanak elő. Ennélfogva nem aprozódik. szét a termelés, hanem elsősorban a főtermék előállítására fordíthatják az erőket. így például a Pásztói Állami Gazdaságban hizlalással, Kisterenyén és Szirákon sertéshizlalással foglalkoznak. Mindezek azonban csak az objektív lehetőségek, adottságok. A tervekből nem maradhat ki az a legnagyobb szubjektív tényező sem, amely hatalmas húzóerejével növeli az eredményeket, ez pedig a mezőgazdasági munkaverseny, amelynek már eddig is nagyszerű eredményei vannak. Az állami gazdaságok vezetői eddig is számítottak a dolgozók véleményére, munkalendületére, igényelték a munkások segítségét. Azonban a jövőben ezzel gondosabban, lelkiismeretesebben kell foglalkozni, s tegyük hozzá, sokkal következetesebben, szervezettebben is. Az állami gazdaságokban már kialakult egy mezőgazda- sági törzsgárda is, amelyre bátran támaszkodhatnak e kérdésben is a gazdaságok vezetői. Nagyok a feladatok, s ezek az erők jó összpontosítását, a meglévő tartalékok feltárását igényelik. Mert csak így lesz egyre eredményesebb az állami gazdaságok termelő- munkája. NÓGRÁDI TÁ1AK (Foto: Tamaska) Ma adjak út a jutalmakat az elmúlt évben legjobb eredményeket elért termelőszövetkezeteknek Az 1961-es gazdasági évben a minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács által meghirdetett országos versenyhez megyénkből 23 termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását. A megyei mező- gazdasági osztály, valamint a termelőszövetkezeti tanács me ■ gyei irodája, az elmúlt évi gazdálkodási eredményeket figyelembe véve, az első és a második kategóriából, hat termelőszövetkezetet terjesztett fel a minisztertanácshoz, értékelésre. Ezek a termelőszövetkezetek az országos versenyben az ország legerősebb szövetkezetei mellett helyezést ugyan nem értek el, de eredményes munkájuk .jutalmául a minisztertanács titkársága 35 ezer forintot biztosított e termelőszövetkezetek jutalmazására. Ennek megfelelően az első kategóriában versenyző ságújfalui Uj Élet, az oklevél mellett 2 ezer, a bor- sosberényi Haladás Termelőszövetkezet 5 ezer, a rétsági Búzakalász Termelőszövetkezet pedig 2 ezer forint értékű ajándéktárgyban részesül. A második kategóriában a szécsényi II. Rákóczi, a pataki Kossuth és a palotás! Május 1. termelőszövetkezetek versenyeztek, az elmúlt évi eredmények alapján tíz, nyolc, illetve háromezer forint értékű jutalomtárgyat kapnak. A jutalmak átadására — televízió, zenegép, mosógép, és egyéb, a termelőszövetkezeti fiatalok szórakozását elősegítő eszközök — augusztus 20-án ünnepélyesen kerül sor. SZAKMAI TANÁCSADÓ A nyári istállótrágyázásról Hétköznapi tettek egyenletes zúgását, s kisvártatva feltűnnek a kazal tetején szorgoskodó emberek is. Mint az éhes bálna az áldozatát, úgy nyeli a cséplőgép egymás után a kévéket. Egyre kisebb és kisebb lesz a búzakazal, megtelnek a zsákok, acélos búzával. A gép örül ddlgozó munkások naplói leégett fekete bőrén patakzik az izzadság, de arcukon az elégedettség mosolya ül. Elégedettek az idei terméssel. Átlagosan egy holdról 16 mázsa búzát csépeltek el. Itt ismerkedtem meg Dénes Andrással, a komoly, nyílt tekintetű, 32 éves gépkezelővel. Dénes András feleségével együtt dolgozik d szövetkezetben, s igen szorgalmasak. \ Ketten 100 hold búzát vágtak le a nyáron. ‘Példájuk nem egyedülálló. Számtalan hozzájuk hasonló család él' Ságujfalun. Ilyenek Siket Józsefék is. Siket lózsef feleségével együtt 1959 óta tagja az Uj Életnek. Ekkor a szó legszorosabb értelmében egy uj 'let kezdődött számukra. Még csak 38 éves. de élettapasztalata van bőven. Mikor találkoztam vele, csak ebédelni szaladt be. Az utolsó falatot már nem is az asztalnál nyelte le. Sietni kellett, sürgette az idő. — Hát akkor beszélgessünk egypár percet — mondta végül is. Aztán elkezdte. Panaszkodott-e, vagy mostani életét dicsérte, nem tudom, de kitárult előttem egy ember élete. — Apámnak 11 hold földje volt. Gyermekkoromban ezer. dolgoztam. Hatan voltunk testvérek. Később apám szétosztotta a földet a gyerekek között. Könnyen kiszámíthatja, hogy mennyit kaptam és elgondolni is sok. hogy mennyi gondom és problémám volt, 1959-ben léptem az Üj Életbe . . . — És itt megtalálta a számítását? Egypár másodpercig gondolkodik és aztán válaszol — röviden, de határozottan. — Igen. — Aztán, mintha nem is ' nekem mondaná, gondolatai valahol messze kalandoznak. — Szeretem a gépet és o mezőgazdasági munkát, ebben nőttem fel, szívesen csinálom. Üj élet, új utak! — Felsóhajt. — Mennyivel könnyebb géppel dolgozni, mint kézi erővel. A nyári istállótrágyázást a nagy tápanyagellátást igénylő kukorica, repce, mák, napraforgó, gyök- és gumósnövények hálálják meg legjobban. Ha a szervestrágyaellátás nem megfelelő, s a nagy területű kukoricavetések alá a megfelelő mennyiségű műtrágyát is adunk, az eddig szokásos szervestrágya normák felére is csökkenthetők. Annak érdekében téve mindezt, hogy a kukorica minél nagyobb területen szervestrágyázott talajba kerüljön. Abban a gazdaságban, ahol kalászos után kénytelenek újra kalászost vetni, ilyen meggondolásokból a nyári időszakokban 80—100 mázsa istállótrágya indokolt. így az erős szalmájú intenzív búzafajták termesztésénél nem kell attól tartani, hogy a gabona megdől. Az őszi vetések alá általában érett istállótrágyát juttaMegérkezik közben a felesége is. ő tudja csak igazan, mit jelent a gép. A nyáron ő volt férjének munkatársa. Hajnalban együtt keltek, s mint régen, együtt indultak a munkába. Csak most férjére nem a kasza, reá vedig nem a. sarló várt. A kasza es a sarló helyett az erőgép és az ara tógép várt rájuk. — Könnyebb a gépen ülni és azt irányítani, mint egész nap hajlongni és a markot szedni — mondja Siketné egu kis büszkeséggel. A Siket házaspár a nyáron 176 hold gabonát vágott le. BÜCSÜZÁS UTÁN Gáspár Lajossal, a term,előszövetke- ze.t párttitkárával beszélgettem. Végtelenül szerény ember, munkakedve kifogyhatatlan. Megmutatja nekem a határ egy részét, ami a száraz, mostoha időjárás ellenére is szép. — Hogy mozgósítják az embereket a munkára? — kérdezem. — Nem kell ezeket mozgósítani! A felkelő nap sugarai már kint találják az embereket a határban. Mert sok Dó nes András és Siket József van már nálunk, akik nagyon becsületesen, lelkiismeretesen dolgoznak itt a sajátjukban. Szenográdi Ferenc tunk. Az időpontot úgy kell megválasztani, hogy áz istállótrágya bomlási folyamatai a vetés idején végbemenjenek. Tavaszi vetések alá a nyári istállótrágyázáskor friss istállótrágyát is felhasználhatunk, amit a kötött talajon 15—18, lazább, könnypbb talajon pedig 18—20 centiméterre célszerű alászántani. A nyári istáliótrágyázásnál rendkívül fontos a különböző munkafolyamatok gyors egymásutánisága, mert a tarlón kupacokban, vagy szétterítve heverő istállótrágya a bosszú, meleg nyári napokon érté- ! kének 30 százalékát is képes | elveszíteni, lényeges követelmény, hogy a talajt gyűrűshengerrel tömörítsük, kedvezőbb körülmények között megy így végbe az istálló- trágya bomlása. Barlai Gábor Hagy érdeklődés, megnövekedett igények a bölcsödéi férőhelyek iránt Megyénkben jelenleg 12 állandó és három idényjelleggel működő bölcsödében gondoskodnak a dolgozó szülők három éven aluli gyermekeinek elhelyezéséről. A tizenkét bölcsödében több mint 400 gyermek elhelyezését sikerült megoldani. A balassagyarmati új és régi bölcsődék kihasználtsága már eléri a 100 százalékot. Salgótarján három bölcsődéjében 110 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. Szé- csényben, Nagybátonyban ugyancsak nagy az érdeklődés. az igény a bölcsödéi férőhelyek iránt. Kisterenyén, Jobbágyiban és Diósjenőn a termelőszövetkezeti tagok még nem szerették meg eléggé a bölcsődei ellátást. Jobbágyiban olykor csak a 70 százalékot éri el a kihasználtság. Egyre nő viszont az érdeklődés az idénvbölcsödék létesítése iránt. Az idén már három helyen, Nagyorosziban, Bujákon és Somoskőújfaluban alakítottak idénybölcsödét, jövőre azonban az érdeklődések figyelembe vételével még több helyen beindítják az idényjellegű gyermekmegőrzőket.
