Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-19 / 66-67. szám
1962. augusztus 19. nógrádi népújság GAZDÁLKODJUNK JOBBAN A BERUHÁZÁSI MILLIÓKKAL nagyszerű dóiig az, hogy megyénk évről évre újabb létesítményekkel gazdagodik. Népi államunk súlyos milliókat költ arra, hogy szerte a megyében új lakóházak épüljenek, otthont biztosítson a kultúrának, szálloda, kórház épüljön a megye székhelyén, korszerűen felszerelt iskolákban tanuljanak a falvak és városok gyermekei. Különösképpen ebben az esztendőben érezhető, hogy megyénk az állami és pártvezetés részéről az erkölcsi elismerő! mellett, egyre nagyobb anyagi elismerésben is részesül. Ebben az évben a rendelkezésre álló beruházási összeg 66,4 millióval, míg a fejlesztésre álló összeg' 155,2 millió forinttal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. De vajon az év eddig eltelt szakaszában jól kufár- kodtunk-e a gazdaság által rendelkezésünkre bocsátott pénzzel, beruházási tevékenységünk megfelelt-e a célnak? Egyöntetű igennel aligha válaszolhatnánk, hiszen a beruházás számadatai azt bizonyítják, hogy lemaradás jelentkezik a beruházási mozgalomban, nem használtuk fel azt az összeget, amelyet a népgazdaság megyénk fejlesztésére biztosított. Megállapíthatjuk, hogy a beruházás üteme nem felelt meg a várakozásnak, s ahhoz, hogy az egész évre biztosított beruházási összeget az év végén felhasználjuk számtalan intézkedés végrehajtására van szükség. Az év első felében csúfján 43 százalékban használtuk fel az építésre biztosított összeget. A megyei tanács beruházási tevékenysége is mélyen a megyei átlag alatt van, tervét •mindössze 32,5 százalékra teljesítette. Jónak mondható a : Szénbányászati Tröszt beruházási tevékenysége, ahol a fél év alatt elérték az 50 százalékot. Különösen jó a tervteljesítés az építés terén, ahol 55 százalékot értek el az első fél évben. Nem megnyugtató a Salgótarjáni Acélárugyár beruházási tevékenysége. A terv teljesítés 32 százalékos, jóval a megyei átlag alatt van. Alacsony színvonalú, 23,5 százalékos a Rom- hányi Cserépkályhagyár beruházási tervteljesítése, ahol az építési szerződést a beruházó és kivitelező közötti vitás kérdések miatt csak júliusban kötötték meg. Ennél a beruházásnál problémát okoz a kivitelező vállalat lassú munkája és a gépi berendezések szállításának késői határideje is. örömmel állapítható meg az a nagyszerű előrehaladás, amelyet a - lakóházak építésénél tapasztalunk. Az állami lakásépítkezések tervteljesítése féléves szinten meghaladja az 55 százalékot. Jó ütemben halad a salgótarjáni kórház építése, ahol az egész évre biztosított beruházási összegből 6 hónap alatt több mint 52 százalékot használtak fel. Az eredmények ellenére — összességében mintegy 16 millió forinttal használtunk fel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában —, néhány ’ olyan következtetést kell levonnunk, amely még ma is fékező tényként jelentkezik beruházási tevékenységünkben. Mint korábban, ebben az évben is egyik legnagyobb problémát a tervdokumentációk hiánya okozta. Különösen nehéz volt a helyzet a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű esetében. E kivitelezés teljes ideje alatt akadozott a tervellátás. Nem megnyugtató a bányai beruházások tervellátottsága sem, legtöbb esetben az építés megkezdésekor, vagy az építkezés közben kapja a bánya a kivitelezéshez szükséges ■ terveket. Gátolta első félévi beruházási tevékenységünket az a tény is, hogy számtalan építkezésen nem érvényesült az úgynevezett koncentráltság. Különösen tapasztalható volt ez a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél: egyszerre több helyen kezdett beruházási tevékenységet. Ezért a beruházások kivitelezési időtartama is túl hosszú. Csökkentette a koncentráltságot az is, hogy az Építőipari Vállalat erőinek szétforgácsoltsága a fél év során tovább növekedett. Régi tapasztalat, hogy a beruházó, illetve a kivitelező között megkötött szocialista szerződések is jelentős mértékben segítik elsősorban a határidőik betartását. Az első fél év tapasztalata azt bizonyítja, hogy számtalan vállalat — beruházó és kivitelező — nem élt ezzel a lehetőséggel, nem kötöttek egy-egy létesítmény építéséhez szocialista szerződést. Mindezideig csak a megyei tanács tervosztálya és a Szénbányászati Tröszt kötött ilyen szerződést az Építőipari Vállalattal. A megyei tanács a Pécskő utcai felső lakótelepekre, a szálloda és a kultúrház építkezéseire, a bánya pedig a mi- zserfai legényszálló, a szűr- doki lámpakamra, a Duclos VII-es akna, Gyulatáró és a tröszt székház építkezéseire kötötte meg a szocialista szerződést. Mindez azonban korántsem elegendő. Az a tapasztalat, hogy a szocialista szerződések megkötése mellett igen nagy a huzavona például a jogi szerződések megkötése körül is. A beruházó és kivitelező sok esetben ellenfeleknek tartja egymást. A viták során nem látják a közös célt, nem keresik egymás között a kapcsolatot a jogi szerződések megkötése előtt. Kivárják a kifogásolási határidőket, s a részproblémák vitáját többszöri levélváltással, aktacserével intézik el. Ebből a szemléletből fakad aztán az, hogy nem törekednek a szocialista szerződések megkötésére sem a beruházó, sem a kivitelezők nem látják a szocialista szerződések lendítő erejét és erkölcsi jelentőségét. Több beruházónál a kényelmesség és a nemtörődömség érvényesül beruházási mozgalmunk első féléves tevékenységében. A megyei tanács tervosztálya például elaludt, kényelmes volt a tanácsi beruházásokra vonatkozó szocialista szerződések megkötésénél. A Romhányi Cserépkály- hagyámál a beruházó az Építőipari Vállalatra várt, hogy az majd elkészíti a szerződést, ahelyett, hogy kezdeményező tárgyalásokat indítottak volna már az év elején, amikor jónéhány területen a szerződés megkötésének objektív feltételei szinte biztosítottak voltak. Gátolta a szocialista szerződések megkötését az is, hogy néhány vezető téves nézetet vallott és vall még ma is e tekintetben. Azt mondják, hogyha kiharcolták a jogi szerződésekben a megfelelő határidőket, akkor semmi értelme sincs a szocialista szerződések megkötésének, hiszen a beruházás végrehajtása úgymond jogilag biztosítottnak latszik. Érdemes ügyeimet fordítani a termelőszövetkezeti beruházásoknál meglévő lazaságokra is. A megye termelőszövetkezetei részére ebben az évben 39,9 millió forintot biztosítottak építkezési célra. Ebből az összegből 254 léte- sétményt kell az év végére befejezni. A beruházások féléves műszaki készültségi foka azonban- csak 42 százalékos, míg a pénzügyi megvalósítás, a hitelkeret felhasználása alig éri el a 26 százalékot. A megépítendő 254 létesítményből 67 kivitelezését még nem kezdték meg, de a megkezdett létesítmények készültségi foka is igen alacsony. A tsz-beiruházások alacsony színvonalú teljesítése több okra vezethető vissza. Nem volt elég alapos előtervezés a járási tanácsoknál. Gyakran változtatták a létesítménykijelöléseket. Nem volt megfelelő az építkezések műszaki, gazdasági előkészítése sem. A Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda áz előkészítés során általánosságban végezte feladatait, nem emelte ki azokat a termelőszövetkezeteket, ahol a feltételelek az építés beindulásához már biztosítva voltak. Gátolta a beruházási tevékenységet, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői az építkezéseket harmadrangú feladatnak tekintik, a vállalt , munkát több esetben nem végzik el. nem adnak segédmunkást, a vállalt anyagszállításokat és fuvarokat nem biztosítják. Mindehhez hozzájárult a rossz anyagellátás, s mind mind csökkentette az építkezés ütemét, a beruházás határidőre történő megvalósítását. Alig 4 hónap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a népgazdaság’ által biztosított beruházási összeget felhasználjuk, hogy újabb létesítményekkel gazdagodjon megyénk. Eszerint minden lehetőséget ki kell használni ahhoz, hogy megvalósítsuk beruházási feladatainkat. A kulturáltabb közlekedésért Hasznosságuknál fogva igen népszerűek a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában azok a vizsgálatok, amelyek nagy tömegek közvetlen a. érdekét, a fejlődést gyorsítják, általában a termelőmunka körülményeinek a javítását segítik. Üdvözlendő, hogy legutóbbi elnökségi ülésükön a több hónapos vizsgálat alapján készített jelentésükben a megye kulturáltabb közlekedésének, az utazóközönség igénye kielégítésének lehetőségeiről, módjáról tárgyaltak. A MÁV ér, az AKÜV helyi vezetőin kívül főhatóságaik képviselőit, az Utasellátó Vállalat vezetőjét, rendőri és egészségügyi szervek megbízottait is meghívták a tanácskozásra. Á jelentésben rögzített megállapítások sokoldalúig mutatták be megyénk közlekedési helyzetét és alapos vita kiindulópontját képezték. A legutóbbi 2—3 esztendőben megnőttek a közlekedési lehetőségek, a közlekedési vállalatok komoly erőfeszítéseket tettek a dolgozók kul- túrálitabb szállításának megteremtéséért. Mindössze három község van még a megyében, amely nincs közvetlen vasúti vagy autóbuszforgalomba bekapcsolva. Idén ősztől azonban ezek is autóbusz-összeköttetéshez jutnak. A közlekedést lebonyolító dolgozók és a közönség kapcsolata javult, ebben az emberek egymás iránti megértése, közelsége jut kifejezésre. Ä kényelmes és egészségügyi követelményeknek megfelelő utazásért azonban még a jelenlegi körülmények között is sok tennivaló van. A vasútállomások váróhelyiségeiben — főként Salgótarjánban — sokszor nincs pihenési lehetőség, éppen az utazni szándékozók részére, mert megfelelő ellenőrzés hiányában különösen a késő esti és éjszakai órákban a nem utazók foglalják el a helyeket. Ezek . között nem kis számmal vannak ittas emberek is, akik hangoskodással, bótrányokozással a pihenni vágyó utazókat zavarják. De a várótermek tisztasága, berendezése és világítása is majdnem minden állomáson hiányos. A salgótarjáni Tanácsköztársaság téri állomás várótermében elhelyezett utasellátó üzlet kocsma jellegénél fogva abból a helyiségből teljeMiategy 2600 társadalmi munkást tüntetnek ki az alkotmány ünnepi tanácsüléseken Augusztus 19—20-án a községi tanácsok zöme ünnepi tanácsülést tart. Első ízben ez alkalommal kerül sor a községfejlesztési társadalmi munkában legjobb eredményi TŰZ: EGYSZERRE HÁROM KÖZSÉGBEN Mozgalmas napjuk volt kedden a balassagyarmati tűzoltóknak. A környék három falujában kellett sürgősen segítséget adniok. szinte egyszerre. Patak község belterületén szállastakarmány (szénakazal) gyulladt ki, s a tűztől 4-5 méterre lécből és deszkából épülő dohánypajták voltak ugyancsak szálas terménnyel megrakva. A tűz továbbterjedését a helyi önkéntes tűzoltók gyors beavatkozása akadályozta meg. A tüzet valószínűié" gyermekek idézték elő. Kálló és Morgós-puszta közötti határban kombájn által összehúzott mintegy 20 mázsa szalma gyulladt ki. A lazán összerakott petrencéket nem tudták megmenteni, de a tűz továbbterjedését meggátolták. A tüzet egy arra elhaladó traktor okozta. íierencsény és Kutasó közötti részen az országúitól 200- 300 méterre kigyulladt az erdő. Leégett mintegy 25 hold legelő avar, 800 négyszögöl lomb. A tűz továbbterjedésének meggátlására kivonultak a honvédség és a belügyi szer- ■vek tagjai, valamint a környékbeli falvak lakói, mint- erv 300-an. A tűz keletkezése egyelőre ismeretlen. Sajnos legtöbb helven a tűzesetek és tűzkárok hanyagságból, könnyelműségből, a tűzrendészed szabályok be nem tartásából adódnak. így válik a tűz martalékává többnapos, hetes, vagy hónapos munkánk gyümölcse... elért dolgozók kitüntetésére. A megye legtöbb községében, így Somoskőújfalun, Pásztón. Mátraszelén, Nád- újfalun, Romhányban, Nőtincsen, Ságújfalun, valamint Salgótarjánban is sor kerül a községfejlesztési munkákban kiváló eredményt elért társadalmi munkások megju- talmazására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága idevonatkozó határozata szerint aranyéremmel jutalmazzák az 1500 forint értéket meghaladó közhasznú munkát végző társadalmi munkást. Ezüst érmet 1200, bronzérmet 800, oklevelet pedig 400 forintot meghaladó értékű társadalmi munkáért adnak a tanácsok. Az ünnepi tanácsüléseken 140 arany, 180 ezüst, 270 bronzérmet, ezenkívül 7 40 oklevelet adnak a munkában legjobb teljesítményt elért dolgozóknak. Salgótarjánban ezenkívül külön jutalomban is részesítik a legjobb társadalmi munkásokat. Itt csak oklevelet 1200 dolgozónak adnak majd. sen kiszorulnak a vonalra várakozók. De nem kevésbé rosszabb a helyzet Balassagyarmaton és Pásztón sem, ahol az éjszakai vonattal érkező piaci árusok a váróteremben alszanak, reggelre teleszemetelik a helyiséget, A salgótarjáni állomás mellékhelyiségei — amely egyéb híján városi nyilvános WC is egyben — elhanyagolt, piszkos, bűznek és fertőző legyek tömegeinek tanyája. Di- ósjenőn, Nagybátonyban hasonló állapotok vannak, Ipolyvecén nincs is az állomásnak mellékhelyisége. Több helyen nincs ivóvíz az állomáson. Az utazási jegyek kiadásával is sok a baj. Salgótarjánban a kora reggeli gyors és személyvonatokhoz egy pénztár árusít jegyeket. Ez a szervezetlenség a közönség tumultusát idézi elő s azt, hogy gyakran maradnak le utasok a vonatról, vagy pedig jegy nélkül kénytelenek ■ felszállni. Szurdokpüspöki megállóhelyen és Tar állomáson a forgalmista szolgáltatja ki a "vasúti jegyet és így egyéb elfoglaltsága miatt gyakran maradnak jegy nélkül az utasok. Súlyosbítja a helyzetet Szurdokpüspökiben az is, hogy a jegykiadás nem váróteremben, hanem a szabad ég alatt történik. Kifogás alá esik, hogy Salgótarjánból reggel fél nyolc és délután fél négy között nem indul vonat Budapest irányába. Az egyik gyorsvonatpár Salgótarján—Hatvan útszakaszon. személyvonata sebességgel közlekedik, ennek ellenére gyorsvonati díjszabást alkalmaznak. A reggeli gyorsvonat indulásához és az esti érkezéséhez nincs csatlakozó autóbusz- járat biztosítva a környékbeli utasok részére. De a menetrend-szerkesztés hiánya az is, hogy a Magyarnándorba 17,55 órakor érkező vonat előtt hat perccel indul az az autóbusz Herenesónybe, az Aszódról Galgagutára 15.37- kor érkező vonattól Bercelre nincs csatlakozás. Pásztón piaci és üdülőváltó napokon az autóbuszok nem várják be a vanattal érkező valamennyi tovább utazni szándékozó utast, hanem amikor a kocsi megtelik kiindulnak és nem gondoskodnak, mentesítő járatról. A Salgótarján—Budapest útszakaszon közlekedő gyorsvonat utasellátó szolgálata egyáltalán nem megfelelő. Szükséges lenne ezen a vonaton egy büfés kocsira és mozgó árusításra. Előfordult, hogy az eladó még gyermekek részére sem szolgáltatott ki üdítő ' italt, addig, amíg a bor és sör- készlete ki nem fogyott. Az árusítás fülkéből, szűk folyosón történik és mozgóárusítás egyáltalán nincs. Mindezek a hiányosságok megszüntethetők, mert szervezéssel, intézkedésekkel, a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásával lehet változtatni a jelenlegi. állapotokon. A Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén részt vevő felelős megbízottak vitájából is ezt a következtetést lehet levonni. A MÁV, az AKÖV és az Utasellátó Vállalat hathatós és koordinált intézkedései az utazó emberek kényelmét, egészséges és kultúrált körülményeit biztosítják, s remélhetőleg rövidesen biztosítják is. A Népi Ellenőrzési Bizottság pedig, hivatásának megfelelően ezzel a vizsgálattal ismét jó szolgálatot tett a dolgozó tömegeknek. ^VX - WWWV X X ■ ' X' X- X . XV XV xwxxxxwxvcxwxwxi Készítik az előregyártóit elemeket az új kórháznál A salgótarjáni kórház építkezésénél az elmúlt napokban már megkezdték az elemek előregyártását. A helyszűke és a határidő megtartása nagyfokú szervezettséget kíván az építőktől, hogy időben és jó minőségben készítsék el a kisebb-nagyobb előregyártott épületelemeket. Bognár Károly és Murányi Tibor ácsok, a sablonokat készítik. Kéri Vencel, Galó Zoltán és Berki Károly már az elemek kiöntésén dolgozik.
