Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-19 / 66-67. szám

1962. augusztus 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Az első fél évi eredmények alapján a kongresszusi verseny újabb sikeréért A Forradalmi Munkás­" Paraszt Kormány és a Szakszervezetek Országos Ta Dácsának Elnöksége, figye­lembe véve, hogy az elmúlt években a munkavenseny tartalmában és módszerében lényeges fejlődésen ment át, szükségesnek látta, hogy ha­tározatba foglalja a gazdasá­gi, műszaki vezetők, a szak- szervezetek feladatait. Me­gyénkben, a határozat szel­lemében, a szocialista brigá­dok országos tanácskozásá­nak felhívására a párt VIII. kongresszusának tiszteletére széles körű kezdeményezés bontakozott ki. Ezek a kez­deményezések az adott üzem éves terveivel összhangban, főképpen a gazdaságos ter­melésre, az anyaggal, energi­ával való takarékosságra, a termelékenység emelésére, a gyártmányok előállítási költ­ségeinek csökkentésére, az exporttervek teljesítésére, valamint a minőség javításá­ra irányultak. Megyénk dolgozóinak ösz- szes vállalása meghaladja a 110 millió forintot. Még biz­tatóbb az a jelenség, hogy az iparágak többsége az év első felére eső vállalást nem­csak teljesítette, hanem túl is teljesítette. Az eredményes munkát tükrözi az a tény, hogy az első fél évben a mi­nisztériumi iparban 10,2 szá­zalékkal, az állami helyiipar­ban 15,7 százalékkal termel­tek többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Kima­gasló eredményt értünk el a párt Központi Bizottsága irányelveinek végrehajtásá­ban, amely kimondja, hogy országosan a termelés emel­kedését legalább 75 százalék­ban a termelékenységből kell biztosítani. Megyénkben a többtermelés 93 százalékát a termelékenység emeléséből értük el. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az éves mun- kaverseny-vállalások rend­szere jól bevált. Azonban még mindg tapasztalható egyes üzemekben az óvatos­ság, mert az év 6—7 hónapja alatt teljesítették, vagy közel állnak a vállalások teljesíté­séhez. Vannak olyan üzemek is. amelyekben nem mérték fel a helyi adottságokat, vagy üzemszervezési hibák miatt a törvényes tervet sem tudták teljesíteni, így az éves vállalásból semmit sem ad­tak. Javasoljuk, hogy azok­ban az üzemekben, amelyek­ben óvatos vállalásokat tet­tek, egészítsék azt ki reális pótvállalásokkal. S ott, ahol az első féléves tervet sem teljesítették, forduljanak na­gyobb bizalommal a dolgo­zókhoz, tárgyalják meg a problémát közösen és kérjék segítségüket, javaslataikat az eredményesebb munkához. A versenymozgalom alap­** ja jelenleg is az egyé­ni verseny, mégis azt tapasz­taljuk, hogy indokolatlanul háttérbe szorul a brigádver­senyek mellett. Gátolja az egyéni verseny fejlődését az is, hogy nem értékelik külön, egy-egy brigádon, belül, kik dolgoznak a legjobban. Nem tapasztalható fejlődés a pá- rosverlseny területén sem. A gazdasági mozgalmi vezetők csak a brigádversenyeket szorgalmazzák. A jövőben szükséges, hogy ezen a hely­zeten változtassunk úgy, hogy a brigádversennyel való foglalkozás mellett a külön­böző értekezleteken, termelé­si tanácskozásokon értékeljek az egyéni versenyzők ered­ményeit is. A jelen időszakban a ver­senylendületet meggyorsítot­ta. a szocialista brigádmozga­lom kialakulása és fejlődése. A megyénkben dolgozó több mint 2 ezer munkabrigád kö­zül jelenleg 171 érte el a szo­cialista címet 2 ezer taggal, és további 783 brigád küzd 7978 taggal a szocialista cím­ért. Nagyon jó példáit talál­juk a brigádoknál a szocia­lista együttélésnek, az elv­társi segítségadásnak. A tiri- besi bányaüzemnél hanga Gyula szocialista brigádveze­tő személyes példamutatással neveli az ifjú vájárokat, se­gítségadásának eredménye, hogy a brigádban résztvevő fiatalok közül többen jó szakmunkások, csapatvezetők lettek. Az Acélárugyárban a Gagarin-brigád egy notóriu­san mulasztó fiatal munkást vett fel brigádjába és a kol­lektíva erejével nevelte. A Kisterenyei Állami Gazda­ságban Kollár Ferenc tehe­nész szocialista brigádjában a megalakuláskor jó néhány tag iszákos életmódot folyta­tott, nem egy közülük a fe­jőseknél még a tejet is el­lopta. A velük való hosszabb foglalkozás után sikerült el­érni, hogy korábbi életmód­jukat megváltoztassák. Azért, hogy a brigádmoz­galom egészséges ütemben fejlődjön és megfelelőképpen megerősödjön, egyelőre nem kívánatos, különösen a mi­nisztériumi iparhoz tartozó üzemekben a számszeruség további fokozása. Ez nem vonatkozik a helyiiparra, a kereskedelemre és a mező- gazdaságra, ahol még nem bontakozott ki kellőképpen a mozgalom. A feladat jelenleg az, hogy a már megalakult brigádokat hatékonyabban segítsük, megerősítsük, hogy azok munkája, életmódja, minden vonatkozásban meg­felelő legyen. A számszerű fejlődést egyes helyeken nem kisérte a megfelelő poltikai felvilágosító munka. Az a helyes, ha ott alakul új szo­cialista címért küzdő brigád, ahol a feltételek is biztosít­va vannak. A patronálási munka sem halad megfelelő­en. Sokkal több segítséget kell adnunk a brigádtagok­nak, mint ezt megelőzően tették. Javasoljuk, hogy a műszaki középkáderek — ak­nászok, művezetők — lépje­nek be a brigádokba, és mint brigádtagok segítsék a kol­lektívát minden vonatkozás­ban a vállalt feladatok telje­sítésében. Még mindig nem megfele­lő a szocialista brigádokon belül a kritikai légkör. A brigád tagjai nem mutatnak rá egymás hibájára, sok eset­ben takargatják azt. Az is előfordul, hogy egyes helye­ken túl magas követelménye-' két állítanak eléjük, melyet már előre látható, hogy nem tudnak teljesíteni. Az év elején egyes bánya­üzemeknél és a vasiparban is kezdeményezés indult a szocialista akna, illetve mű­hely cím elnyerésére. Ezeket a kezdeményezéseket nagyon helyeseljük, azonban nem helyeseljük azt, hogy olyan műhelyek, illetve aknák, amelyekben szocialista bri­gád nem dolgozik, ilyen célt tűztek maguk elé. A következő időszakban a legfontosabb fela­dat, hogy a szakszervezeti bizottságok, a megyei bizott­ságok és az SZMT még haté­konyabban, intenzívebben se­gítsék. rendszeresebben érté­keljék a kongresszusi mun­kaversenyt, a szocialista bri­gádmozgalmat. Ne adjon okot az elbizakodásra az el­ső félévben elért jó ered­mény. Az év hátralévő idő­szakában a szervező, segítő és irányító munkát tovább kell fokozni, közösen a poli­tikai, gazdasági és műszaki vezetőkkel, a közös célért, a közös ügyért és még bátrab­ban kell támaszkodni a dol­gozók segítésére, javaslatai­ra. SÁNDOR ISTVÁN mb. SZMT vezető titkár Gyűlik a gabona Naponta nyolcszor, tízszer fordulnak meg a héhalmi Üj Élet Termelőszövetkezet szál­lítói a Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat palo- tási Pajta-pusztai magtá­rában. Minden alkalommal 40-50 mázsa gabonát adnak A szezonvégi kiárusítás eredménye az Állami Áruházban Tegnap befejeződött a nyár­végi kiárusítás az Állami Áruházban. Két héten ke­resztül az áruház dolgozó­inak megfeszített munkájára volt szükség, hogy a vásár­lóközönség hatalmas érdek­lődését kielégítse. A tapasztalatok szerint a kiárúsítás "slágere*' ezúttal is a divatáru volt. A férfiak az úgynevezett Kánikula inget, a nők nylon fehérneműt vá­sároltak a legtöbbet. Kapós volt a nyári mosóruha, pa­mut és nylon méteráru, női és férfi szandál. Ezekből a cikkekből általában a korábbi forgalom két-háromszorosát bonyolították le a kiárusítás idején. A sikert bizonyítja, hogy a tavalyi kiárusítás 710 ezer forintos bevételével szemben az idén körülbelül 1 millió 9 százezer forint a bevétel. át a terményforgalmi válla­latnak. Kozárdon kigyullad a fény Az Áramszolgáltató Válla­lat salgótarjáni üzletigazgató­ságának dolgozói a kongresz- szusi verseny keretében arra tettek Ígéretet, hogy augusz­tus 20"ig befejezik Kozárd község villamosítását. A vil­lanyszerelők állták szavukat: határidőre elkészítették a 2,5 kilométer hosszúságú nagy- feszültségű és 2,8 kilométer­nyi kisfeszültségű vezetéket. Ezzel egyidőben egy transzfor­mátorállomást is felszerel­tek. Az összes munkálatok ér­téke megközelíti a 630 ezer forintot. Jelenleg több mint 60 családi házban gyullad majd ki a villany, összesen pedig 150 fogyasztóhoz veze­tik el a villamosenergiát. Kozárd után még néhány község van hátra és rövide­sen befejeződik Nógrád megye villamosítása. Kimagasló sikerek a palackgyártó gépeken Most két éve két szovjet é egy lengyel automata palack­gyártó gépet helyeztek üzem­be a Salgótarjáni Üveggyár­ban. Az új gépek gyökeresen megváltoztatták a zöldpalack- gyártó hutacsarnok munká­sainak helyzetét. A szovjet és a lengyel zöldpalackgyár- tó automatagépek emberi be­avatkozás nélkül, készre gyártják a sörös, boros és pezsgős palackokat. Az egy­más mellett dolgozó szovjet automaták együttesen hat­vanezer, a lengyel automata­gép huszonhétezer és még a régebbi technikát kéDviselő Owens, úgynevezett tízkaru A jövő kályhája A Salgótarjáni Tűzhelygyár Igazgatósága a közelmultbar pályázatot hirdetett új vona­lú, korszerű tulajdonságokkal rendelkező kályha megterve­zésére. A többi között kikö­tötték, hogy az új típusnak kétaknásnak kell lenie, kü­lönösebb kezelés nélkül biz­tosítania kell 5-6 órás fűtést. A pályázatra 12 típus terve érkezett be, valamennyi a konvektoros fűtési elv alap­ján működik, mely biztosítja a szoba vagy helyiség levegő­mozgását is, tüzelő kihaszná­i fii t lási hatásfokuk általában felette van a 75 százaléknak. Hogy melyik kályha ter­vét értékelik a legmagasabb­ra, szakemberekből álló bí­ráló bizottság dönti el. A leg­jobb konstrukciókat pénzju­talomban részesítik. A vállalat központjának döntése értelmében az új kályhatipusnak még az idei fűtési idényben piacra kell kerülnie. Képünkön a pályázatra be­küldött egyik kályhatipus, a „Szonett5’. automatagép huszonötezer pa­lackot gyárt naponta. Az ösz- szesen száztizenkétezres na­ponkénti tervüket az év min­den eddig eltelt hónapjában túlteljesítették az automati­kus berendezések. Júliusban például háromszázhatvanezer forint értékű zöldpalackot gyártottak terven felül. A sör és a konzervipar, továbbá az állami pincegazdaságok soron kívüli igényeinek kie­légítésére augusztus első két hetében is naponta nyolc- tizezer zöldpalackkal tetézik meg terveiket az automata­gének. A palackgyártás automati­zálásának nagy jelentőségét kü_ lönösen az utóbbi hetek „for­ró - égövi” időjárásában érté­kelik nagyra az üveggyár dol­gozói. A hutacsarnok, de kü­lönösen az üvegolvasztó ke­mencék körül több ventillá­tor és elszívóberendezés mű­ködtetése ellenére is 55-60 fokos az átlagos hőmérséklet. Ebben a hőségben azonban a palackgyártó automaták mellett összegen kilencen: gé­pészek, segédgépészek dolgoz­nak műszakonként egy főgé­pész irányítása mellett. A négy műszakos termelésben tehát 36 ember dolgozik csu­pán az automaták melleit s ezek is távolabbról figyelhetik a műszereket és az automa­tikus berendezések műkö­dését. ÉLENJÁRÓ KOMBÁJNVEZETŐK, CSÉ PLŐGÉPKEZELŐK A gabonabetakarítási ver­senyben néhány kombájnve- zető, cséplőgépkezelő igen jó eredményeket ért el. Egymillió devizaforint megtakarítása után Váraljai Lászlónak, a Sal­gótarjáni Acélárugyár főtech­nikusának vezetésével, most két éve nagy jelentőségű újí­tást dolgozott ki az egyik mű­szaki csoport. Az újítók arra vállalkoztak, hogy a huzalmű kemencéiben lévő levegő-elő- melegítő berendezések eddig külföldről vásárolt hőálló csö­veit, hazai anyagból készí­tett csövekkel helyettesítsék, s ezzel jelentős importmeg­P1' ....‘fáshoz segítsék néngaz­d aságunkat. Elgondolásuk tel­jes sikerrel járt. A gyár vas­öntödéjében nagyobb meny- nyiségü sziliciummal ötvözött hőálló vascsövet állítottak elő. A saját gyártmányú vas­csövek vastagabbak mint a külföldi, s így a levegő elő­melegítő berendezések hatás­foka jelentősen növekedett. Az importcsöveket általá­ban öt-hat hónaponként kel­lett cserélni, a hazai csövek hét, sőt nyolc hónapig állták ellen az oxidálódásnak. A huzalmű két kemencéje csaknem két éven át üzemelt a hazai csövekkel, s ez idő alatt egymillió devizaforint megtakarítást hozott népgaz­daságunknak. Most egy ke­mence két előmelegítő be­rendezése üzemel szilícium vascsövekkel. Az utóbbi na­pokban ugyanis a gyár mér­nökei, technikusai kongresz- szusi munkaversenyének eredményeként újabb, az ed­diginél még tökéletesebb ha­zai anyagból készült csövek előállítási kísérletei kezdőd­tek meg az Acélárugyárban. Különlegesen ötvözött és ed­zett, úgynevezett alitált acél­csövek gyártásával kísérletez­nek, s ezek élettartalma már valószínűleg eléri majd a 10- 12 hónapot, pontosan kétsze­resét a külföldről vásárolt csövek élettartamának. A kombáj nosok közül az el­ső helyen a szécsényi Badacsonyi László áll, több mint 66 vagonos teljesítményével. A második a pásztói Sidi Károly, mig a harmadik helyen az érsekvadkerti Krizsán István áll. Sidi Károly teljesítménye 43 vagon, Krizsán Istváné pedig 42 vagon gabona. A cséplőgépkezelők közül a legjobbnak Istenes Zoltán, Táborszki András és Radics János bizonyult eddig. Iste­nes Zoltán a pásztói gépállo­más dolgozója, s Ecsegen a Béke Termelőszövetkezetben több mint 40 vagon gabonát csépeltek el eddig. Táborszki András és Radics János az Erdőkürti Gépállomás dolgo­zói, s mindkettőjük teljesít­ménye megközelíti a 30 va­gont. Vess Sándor századik újítása Most tíz éve, 1952 nyarán tervezte meg és készítette el első újítását Vass Sándor bá­nyalakatos, a szorospataki szénbányák bányavágataiban. A nagyteljesítményű kom­presszorok által a bánya mé­lyébe nyomott páratartalmú levegőből lecsapódott vizet gyűjtötte össze a csővezeték alsó oldalához épített apró tartályokba. így a víz nem jutott tovább a sűrített leve­gővel üzemeltetett bányagé­pek motorjaiba, s ezáltal sok üzemzavarnak elejét vette az újító. Az újító-mozgalomban el­töltött tízéves munkásságát most századik újításával ün­nepli Vass Sándor. A kiváló újítónak már az év elején az volt az elhatározása, hogy a párt Vili. kongresszusának köszöntésére, még ebben az évben elkészíti századik újí­tását. A most már ötvenegy éves bányalakatos a legna­gyobb körültekintéssel, pre­cízen elkészítve adja be újí­tási javaslatait. Az újítók zömétől eltérően■ először el­készíti, majd egy-két hónapos üzemi próbának veti alá je­lentősebb újításait, s eközben az első elgondolásait üzemme­net közben tovább tökéletesí­ti és az eredményes üzemi kísérlet alapján nyújtja be az üzemvezetőségnek a már üzembiztos és gazdasági vagy munkavédelmi szempontból eredményes újítását. így tör­tént a most elfogadott és a szorospataki bányában már al­kalmazott újításával a végte­len kötelű szállítópályák te­relőkorongja csapágyainak módosításával is. Ezzel az újí­tásával a szorospataki bá­nyában harmincötezer forint megtakarítás jelentkezik éven­te. ötletes újításával több hónappal is meghosszabbítot­ta a terelőkorong csapágyai­nak élettartamát, s a csap­ágy meghibásodása miatti üzemzavart is felére csökken­tette. Vass Sándor eddig benyúj­tott és elfogadott újításainak összes gazdasági eredménye megközelíti az évenkénti egy­millió forintot. Az állandóan gondolkodva és megfontol­tan dolgozó bányalakatost többször jutalmazták pénzzel, különböző ajándékokkal is, az újítási verseny egy-egy fél­éves szakaszában elért ered­ményeiért. Most egy hete 1800 forintos tranzisztoros táskarádiót kapott a tröszt vezetőitől a kongresszusi munkaverseny első hét hó­napjában elért eredményes újítótevékenységéért, s jelen­leg Hévízen pihen a nagysze­rű újító. Nagy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom