Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-08 / 63. szám

2 NÓGRÁDI NCpOJSAG 1962. augusztus 8. Az Ember diadalának egyéves évfordulóján TBC és rákbetegség elleni intérkedések, véradó napik, egtszségígyi felvilágosító munka a Vóriiskíieszt programjában 1961. augusztus 6-án, egy esztendővel ezelőtt ismerte meg a világ a kozmikus kor­szak második hősének nevét. Annak a nevét, aki az emlé­kezetes április 12. után má­sodiknak hatolt be a világűr­be. S ez is, akárcsak az első, szovjet ember volt: German Föld-Hold távolság kétszere­sének megfelelő 700 ezer ki­lométeres utat mindössze 25 óra néhány perc alatt tette meg. S ez alatt a 25 óra és néhány perc alatt a becsületes emberek világszerte örülhet­Hétfőn Saigon tartotta meg titkári értekezletét a salgó­tarjáni Városi Vöröskereszt Szervezet. Itt az elmúlt fél év munkáját és a soron következő feladatokat határozták meg Bemard Rezsőné városi tit­kár beszámolója alapján. Megállapították, hogy javult 1962 első felében a vöröske­reszt közegészségügyért és egészségvédelemért kifejtett munkája. Ehhez a 3400 vörös­keresztes tag jelentős mérték­ben járult hozzá. Különösen az üzemegészségügyi munká­ban történt lényeges változás. Az acélárugyári és üveggyári üzemi vöröskereszt szerveze­tek szép eredményeket ér­tek el a balesetelhárítás­ban, a dolgozók egészség- ügyi felvilágosításában és még egy sor egyéb, a dol­gozók egészségvédelmét szolgáló tevékenységben. Az Üveggyárban különösen a háziegészségügyi hálózat ki­építése mutat követésre mél­tó eredményeket. Jelenleg 12 háziegészségőr foglalkozik az üzem beteg dolgozóival, törő­dik a betegek problémáival. Az Acélárugyárban az ok­tatási munkában született szép eredmény ahol is harminc asz- szonyt sikerült tanfolyamon való részvételre megnyerni. De azóta is fokozatosan nő a lányok, asszonyok száma az oktatásban. A betegségek megelőzésében kifejtett munkával ugyancsak szép sikereket értek el a vá­ros vöröskeresztes aktívái. A tbc. és rákszűrésekre történő szervezés, valamint az alko­holizmus elleni küzdelemben kifejtett tevékenység pozitív vonás a Vöröskereszt egész első féléves munkájában. Az első fél évben két alka­lommal rendeztek Salgótar­jánban ingyenes véradási na­pot. A tervek szerint az év során még négy helyen szerve­zik meg az önkéntes vér­adók napját. A vöröskeresztes szervezetek munkája is benne szerepel majd az októberben a városi párt-végrehajtóbizottság elé kerülő jelentésben, amelyben a város egészségügyi helyze­tét tárgyalják meg. Az egész­ségügy önkéntes vöröskeresz­tes társadalmi munkásainak nem lesz miért szégyenkezni- ök, hiszen sokat tettek már eddig is s tesznek a jövőben is a város dolgozói egészség- védelméért,a közegészségügyi feladatok teljesítéséért. Az egészségügyi munka színvo­nalának fejlődését jelzi az oktatási évre tervezett prog­ram is. Eszerint üzemegész­ségügyi, közegészségügyi és házegészségőri tanfolyamot, egészségügyi alapfokú kép­zést, elsősegélynyújtó tanfo­lyamot, anyák iskoláját, házi- betegápoló tanfolyamot és az iskolai vöröskeresztes aktívák tanfolyamát iktatták be jövő évi oktatási programjukba. Beszélgetések a békéről a szántóföldeken A Moszkvában megtartott béke-világkongresszus óta folyamatosan szervezik a bé­ketalálkozókat és beszélgeté­seket a megyei Nőtanács ve­zetői is. Rendszeresen 30 aktíva jár ki az aratókhoz, a cséplők­höz s a növényápolási mun­kákat végző asszonyokhoz, hogy a békéről, s a békét elő­segítő feladatokról beszélges­senek. Szécsénkén az aratók­kal, Héhalomban a cséplőgép­nél, Pásztón a kertészetben tartottak békebeszélgetéseket a Nőtanács aktívái. Eddig mintegy 250-300 termelőszö­vetkezeti dolgozó nővel foly­tattak eszmecserét a béke és szocializmus kérdéseiről. tek a szovjet tudomány újabb Sztyepanovics Tyitov őrnagy. í győzelmének. Tyitov feleségével Az ünnepélyes fogadtatás egyik lelkes pillanatképe Milyen építési kölcsönt igényelhetünk ? Az utóbbi időben többen ér­deklődtek a különböző építé­si kölcsönök formáiról és igény­lésének lehetőségeiről. Az OTP Nógrád megyei fiókja tájékoztatja a háztulajdonoso­kat, hogy az összes járási fi­ókjainál még ez évi és jövő évi befejezésre kölcsönkérel­meket átvesznek az alábbi kölcsön formákra és feltételek­kel: HELYREÁLLÍTÁSI (TATABOZASI) KÖLCSÖN Igénybe vehető az elavult szer­kezetek külső-belső vakolására, nyílászáró szerkezetek (ajtók, ab­lakok) cseréjére, elavult padlóza­tok felújítására, (esetleg új pad­lózat készítésére). E kölcsünfor- ma keretében lehetőség van csa­tornák (ereszek), vízvezetékek és berendezési tárgyak (mosdókagy­ló, fürdőkád, fürdőkályha stb.) cseréjére, ha azok elavultak. Az engedélyezhető kölcsön felső hatá­ra: 45 000 forint. A hitel visszafize­tésének ideje legfeljebb 15 év. A szokásos bankköltségen kívül az évi kamat 2 százalék. Az építési hatóságok által előirt tatarozásra (sortatarozásra) is igénybe vehe­tő. toldalekepitkezesi KÖLCSÖN Igénybe vehető minden olyan esetben, mikor legalább (köz­vetlen, vagy közvetve) egy szo­baszaporulat van. Toldalék­építkezést készíthetnek azok is, akik nem tulajdonosai az épü­letnek, de fel vagy lemenő­ági rokonai az épület tulaj­donosának. önálló t épületrész (legalább egy szoba, konyha, kamra) építése esetén a maximálisan engedélyezhető kölcsön 50-70 000 forint, a községekben általában leg­feljebb 50 000 forint. Olyan toldaléképítkezés esetén, mi­kor önálló lakás nem kelet­kezik, csak a meglévőt bőví­tik (pl. l szoba: fürdőszoba, vagy egy szoba, előszoba épí­tése) úgy minden esetben leg­feljebb 40 000 forint kölcsön engedélyezhető. A toldaléképítkezés költség- vetése magában foglalhatja a régi épületrész tatarozását, valamint új fürdőszoba építé­se esetén a berendezési tár­gyak (mosdókagyló, fürdőkád stb.) értékét is. A visszafizeté­si idő legfeljebb 25 év. A szokásos bankköltségen kí­vül az évi kamat 2 százalék. ÜJ CSALÁDI HAZAK ÉPÍTÉSÉ Ebben a kölcsönformában az engedélyezhető maximális kölcsön városokban (Salgótarján, Balassa­gyarmat) és ipari településeken (összesen 27 községben) 70 000 fo­rint, egyéb községekben legfeljebb 50 000 forint. CSOPORTOS CSALÁDI HÁZ építésé Csoportos építkezésnek szá­mít, ha egy szőkébb körzeten belül legalább 6 darab ugyan­olyan típusú épület készül. A területileg engedélyezhető maximális kölcsönnél 10 000 forinttal több kölcsön engedé­lyezhető. Hyen csoportos építkezés szervezése megyénk területén (Salgótarján, Pásztó: Kisterenye, Balassagyarmat) folyamatban van. TARSASHAZ építésé Ebben a kölcsönformában la­kásonként legfeljebb 120 000 forint engedélyezhető. Ilyen építkezés szervezése jelenleg Salgótarjánban és SZÍcsényben folyik. Az összes építkezési kölcsönfor- mára — ha az egyéb feltételek­nek megfelel — minden bérből és fiztésből élő dolgozó igényjogo­sult. Részletesebb felvilágosítás bármelyik OTP fióknál beszerez­hető. Dr. Molnár József — Dér Ferenc: A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme Népi demokratikus orszá­gunkban a bűnözés tenden­ciája állandó csökkenést mu­tat A csökkenő irányáét tör­vényszerű a szocializmus épí­tésének viszonyai között. A szocialista társadalom építése nemcsak új gazdasági alapok lerakását jelenti, hanem óriási kulturális-nevelő program megvalósítását is, melynek során kiformálódik a szocia­lista ember típusa. A szocia­lista társadalom eme hatal­mas kulturális átalakító tevé­kenységében — átformálód­nak az emberek, anyagi, tár­sadalmi, kulturális helyzetük állandóan emelkedik és ez a felfogó emelkedés végül is odahat, hogy a bűnözés maj­dan megszűnik; a mindent átfogó humanizmus, az embe­rek magas öntudata kizárja annak lehetőségét, hogy a tár­sadalom bármely tagja a kö­zösség s egymás kárára, hátrá­nyára kövessen el káros cse­lekményeket. Á kapitalista országokban a bűnözés évrőUévre növek­szik. A nálunk megmutatkozó csökkenő tendenciát az aláb­bi adatokkal támasztjuk alá. A jogerősen elítélt fiatalko­rúak j száma százezer fiatal­korú lakosra számítva 1939- ben 733 volt. Az elmúlt évben viszont már csak 391. A ya- gyon elleni bűntettek száma — ha az 1938-as adatokat százszázalóknak vesszük — 1960-ban már ötven százalék­ra csökkent. Ugyanebben az évben 24 százalékkal kevesebb embert ítéltek el a bíróságok bűncselekmények miatt, mint 1938-ban. A fokozatos csökke­nés kétségbevonhatatlan. A bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb területe a társadalmi tulajdon védelme. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények is csökke­nést mutatnak. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalatai szerint a nagymérvű károkat okozó bűncselekmények egy részét igen körmönfontan hajtják végre és gyakran igen nehéz leleplezni a bűnösöket. Ebből következik, hogy a felderítés módszereit illetékes szerveink tovább javítják, tovább töké­letesítik. Az elkövetett bűn- cselekmény — nem marad büntetés nélkül. Ha a dolgozó nép s a dol­gozó nép alkotta törvények szigorúan óvják a társadalmi tulajdont — teszik ezt azért, mert a sajátjukat védik. A sajátjukat, amelyeket a dolgo­A bevezető után szükséges, hogy röyid történeti áttekin­tést adjunk a társadalmi tu­lajdon kialakulásáról. Az állam és a tulajdon fo­galmai, azoknak egymással való szoros kapcsolata, az ál­lam kialakulásának időszaka óta fennáll. Ázt is mondhat­nánk, az állam és a tulajdon fogalmai a cél és eszköz vi­szonylatában álltak egymással. Amikor az ősközösségi társa­dalom helyén — amely a ter­melő erők primitív fokára tá­maszkodott — megjelent a zó nép két keze munkájával, sokszor erőfeszítésekkel te­remtett meg. Ezért emeli ki a törvény az úgynevezett köz­törvényi bűncselekmények kö­zül a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekménye­ket, ezért bünteti szigorúbban az ilyen cselekményeket. En­nek az az oka, hogy a társa­dalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények fokozottabban ve­szélyesek a társadalomra, job­ban sértik a dolgozó nép össz- érdekeit Az országgyűlés által elfogadott Büntetőtörvény­könyv is szigorúbb büntetést helyez kilátásba a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben. Ez a törvény is ab­ból az elvből indul ki, hogy a társadalmi tulajdont meg­károsító egyén veszedelme­sebb tolvaj mindenki másnál, mert a közösséget károsítja meg. rabszolga társadalom, amely­nek alapját egyik embernek a másik által való kizsákmá- nyolhatósága vetette meg, fel­merült a megszerzett magán- tulajdon minden mástól váló megvédésének igéhye. Ez a cél, amely az első tulajdonos osztály, a rabszolgatartók osz- tálynáak érdekeit fejezne ki, szükségessé tette a tulajdon- jogi védelem reális feltételei­nek megteremtését. így jött létre az állam, amelynek szü­letése pillanatától kezdve leg­fontosabb feladata volt a ma­gántulajdonosi osztály érde­keinek biztosítása, a magán- tulajdon védelme. Változtak a társadalmi for­mációk, ennek megfelelően az állam típusai is, — az állam alapvető feladata azonban csak némiképpen módosult. A rabszolgatartók vagyona he­lyett a feudális nagybirtokos osztály tulajdona lett a hű­béri állam védelmének tár­gya. Az állam ezt a feladatát híven látta el az egyes törté­nelmi korokban. A módszerek természetesen változtak. Amíg az ókori államok a primitív népek vallásos fantáziáját és a kegyetlen testi büntetéseket a korszellem adta lehetőségek­nek megfelelően vegyesen al­kalmazták, addig a modem tőkés államok a vagyon elleni bűncselekményeknek a bünte­tőtörvényekben történő gon­dos, precíz kirrtunkálásával — és megfelelő elrettentő bünte­tésekkel védik a tőkés tulaj­dont. A burzsoá államok és a burzsoá jogok nemcsak vé­dik a kizsákmányolok tulajdo­nát, hanem egyben gondos­kodnak a kizsákmányolás szabadságáról és így a tőkés tulajdon növelésének széles­körű lehetőségeiről. A tőkés tulajdonon épül fel a kapita­lista állam minden „demok­ráciája” és „szabadsága”, amely, ha a zavaró, jelensé­gektől megtisztítjuk, uigy áll előttünk — mint a tőkés tu­lajdon szabad felhasználása a tőkés' számára, amelyet az ál­lam minden erejével, í£y a törvény erejével is biztosit. A tőkés tulajdonon épült fel a kapitalizmus világrend- szere, amely a maga sokrétű és bonyolult állami-társadalmi formációival, szövevényeivel a magántulajdon mindenhatósá­gát, szentségét és megváltoz- hatatlanságát volt hivatva hirdetni és védelmezni. Alapvető fordulatot a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hozott. A világ egyha- todán megszüntette a tőkés tulajdont és az azon alapuló rend örökkévalóságába ve­tett hitet, a gyakorlatban bi­zonyította be az új társada­lom felépítésének reális lehe­tőségét Formailag az új szocialista állam' számára is az első perc­től kezdve — az új típusú szocialista tulajdon létrehozá­sa és annak védelme jelentet­te a fő feladatot. A lényeges különbség azonban a véde­lem tárgyában —• a burzsoá és a szocialista tulajdon kö­zött — volt található. Amíg a tőkés tulajdon alapja a dolgozók kizsákmá­nyolása volt, a szocialista tu­lajdon a volt kizsákmányolok kisajátításán és a kizsákmá­nyolás viszonyai alól felsza­badult dolgozók szabad terme­lési viszonyain alapul. Amíg a tőkés tulajdon vé­delme az osztályok közötti el­lentét fenntartását, sőt, azok elmélyülését szolgálja — a társadalmi tulajdon védelme a szocialista társadalom építé­sének szolgálatában áll. A Szovjetunióban létrejött társadalmi tulajdon típusa és az ezen felépülő új társadal­mi rend — felszabadulásuk után — döntő jelentőségű ha­tást gyakorolt egy sor közép­es délkelet-európai, valamint ázsiai * országra, ezek között a mi társadalmi rendünk fejlő­désére is. Hazánkban a felszabadulást követően, dolgozó népünk ha­talma elsősorban a tulajdon­viszonyok megváltoztatásában jutott élesen kifejeződésre. Államunk 1946-ban törvény­ben mondta ki a szénbányák államosítását és ezzel a hazai tőkés tulajdon egyik igen jelentős volumene került át a köz tulajdonába. Az államosí­tások 1947-ben tovább foly­tatódtak: államosították a ban­kokat, 1948-ban az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételét rendelte el a törvény, ugyanez évben mondták ki a Volt királyi család alapítvá­nyainak államosítását is. Ez időszakban az államosí­tásokról szóló jogszabályokon kívül egyre több olyan intéz­kedés jelent meg, amelyek mindinkább állami ellenőrzés alá vonták a vállalatokat, üzemeket. Azok az intézkedé­sek, amelyek a magánvállal­kozások állami ellenőrzésbe vételét célozták, visszatükrö­zik a népi demokratikus ál­lam fejlődésének egy-egy je­lentős állomását; minden egyes intézkedés alapját ké­pezte a szocializmus felé ha­ladó történelmi fejlődésnek. A gazdasági alap ilyen vál­tozása éreztette hatását a tár­sadalmi életben is. A rekaeiós, visszahúzó erők azonnal ész­revették a társadalmi tulaj­donnak a szocialista állam lé­tével összefüggő fontosságát és támadást indítottak a tár­sadalmi tulajdon ellen. Erre az időszakra emlékeztetnek a korabeli kisebb s nagyobb, úgynevezett szabotázs-perek. Annak is kétségtelen hatása volt, hogy az állampolgárok — akikben többé-kevésbbé mély gyökeret vert a magán- tulajdon ösztöne — nem tud­ták kellően becsülni és a sa­játjukkal egyenértékűen véde­ni a nép tulajdonát, a köztu­lajdont. Ebben az időben komoly nehézséget jelentett a bírósá­gok számára, hogy mintegy hetven éve fennálló törvénye­ket kellett alkalmazni a meg­változott viszonyokra. Egyre inkább felmerült a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmé­ről hatásosan gondoskodó új jogszabályok megalkotásának szükségessége. (Folytatjuk) A’társadalmi tulajdon kialakításának történeti áttekintése

Next

/
Oldalképek
Tartalom