Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-25 / 59. szám

1962. július 25. NOORADI NfPÜJSAS 5 Hat vagon gabona — egy nap alatt (Tudósítónktól.) Az Érsekvadkerti Gépállo­más körzetében mintegy 11 400 katasztrális holdról kell levágni a gabonát a gépállo­más gépeinek. A munkát 54 aratógép és kombájn végzi. Ilymódon a kalászosok há­romnegyed részét géppel arat­ják a gépállomás körzetében. Eddig mintegy 4000 holdról vágták le a gabonát Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezetben a gépállomás három legjobb kombájnosa: Kiss Simon Sándor, Halaj Sándor és Krizsán István dol­gozik. Munkájukkal igen jól haladnak. Az elmúlt héten volt olyan nap, hogy a három kombájnnal 50 holdról 7 va­gon gabonát csépeltek el. Ülést tart a MEDOSZ Soron következő ülését tartja a MEDOSZ megyei bizottsága holnapután, péntek délelőtt Balassagyarmaton. Az ülés napirendjén szerepel a Cser­háti Állami Erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának vezető és irányító munkája, az üzemi társadalmi biztosí­tási tanácsok munkája, vala­mint a téli szakszervezeti po­litikai oktatás megszervezése. Msgkétszerezlék állalallományukat, kétszerié tölik kést adnak a megye állami gazdaságai Az MSZMP VII. kongresz­szusának a mezőgazdasági fej­lesztésről, s ezen belül az ál­lami gazdaságok árutermelé­sének növeléséről szóló hatá­rozata után területi adottsá­gainak megfelelően az ed­digieknél sokkal nagyobb sze­repet kapott az állattenyész­tés a nógrádi állami gazda­ságokban. A megye állami gazdaságainak a hústermelés­ből származó 1960. évi ösz- szesen ötven milliós értékesí­tési árbevétele idén már kö­zel hetven millióra emelkedik, a növénytermesztésből terve­zett. összesen harminchét mil­lió forinttal szemben 1960-ban a megye állami gazdaságai összesen ezerszáz­harminc tonna húst értékesí­tettek a kül- és belföldi pia­cainkon, s ebből mindössze kétszáztíz tonna volt a ser­téshús. Az idén kétezerkétszázöt­ven tonna hús értékesí­tését tervezték az állami gazdaságok, a sertéshús mennyiségét ezen belül ki- lencszáznyolcvan tonnára növelik. A tervszámokat azonban szin­te valamennyi nógrádi álla­mi gazdaságban túlteljesítik, mint ahogy az első, csaknem hét hónapi áruértékesítés tényszámai mutatják. A Ma- gyarnándori Állami Gazda­ságban például a két évvel ezelőtti hétszázas sertésállo­mányt ezerkétszázra növelték mostanáig, s az 1960-as 320 hízott sertéssel szemben, idén 430 sertést hizlalnak a köz­élelmezés részére. Mindemel­lett ebben a gazdaságban két­száz mázsa baromfit adtak idén a kereskedelemnek, s már eddig elszállítottak közel Hová tűnt a szalonna? A közelmúltban az a hír tér- 12 jelentette az egényét összesen j Jedt el, hogy sok falusi üzletben 134 mázsa szalonnára. Időközben tojást, ( Qem lehet kapni az ilyenkor azonban a megyei húsipari válla­lat a szállítás kezdetén megta* Borsót csépelnek Anglia részére az Újmajori Tangazdaságban A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem új máj őri tangaz­dasági kerületében idén is nagy területeken termesztet­tek fajtiszta minőségi borsó­vetőmagvakat. Összesen A szarvasmarhaállomány gümőkórmentesítéséről A gümőkórt nemcsak a be­teg emberek, hanem ebben a betegségben szenvedő háziál­latok, elsősorban a beteg te­hén is terjeszti. Ezért vesze­delmes tehát a gümőkóros tehén nyers tejének és az eb­ből készült tejtermékek fo­gyasztása. E veszedelmes be­tegség terjedésének megaka­dályozása érdekében, a tbc el­elleni küzdelem megyei bi­zottságának Bovin albizott­sága célul tűzte ki, hogy se­gítséget nyújt: a nagyüzemi gazdaságokban, háztáji gazda­ságokban és egyéni termelők­nél szervezett, időszakonkén­ti vizsgálatokkal fertőzéstől mentes tehénállományt állít­sanak ki. Ez igen komoly munkát kí­ván az állatorvosi kartól. Az Idei év végéig minden járás­ban egy. de esetleg több ter­melőszövetkezet tehénállomá­nya is fertőzőmentessé válik. A most folyó felmérések alapján már megállapítható, hogy a balassagyarmati, a pásztói és rétségi járásban egy, a salgótarjáni járásban három, a szécsényi járásban pedig négy termelőszövetke­zet tehenészete lesz gümőkór- mentes. Természetesen ez a kiváló munka tovább folyik, s mind több és több terme­lőszövetkezet ' tehénállománya válik majd gümőkórmentessé. Emellett a háztáji gazdasá­gokban és az egyébb terme­lőknél található szarvasmar­ha-állományt is átvizsgálják. A földművelésügyi miniszté­rium legújabb rendelete sze­rint, ugyanis csak gümőkór- tól mentes tehenek tejét le­het szabadpiacon forgalomba hozni, s ezt a termelőknek megfelelőképpen igazolniuk kell. A munka eredménye­képp az év végén egyre több falusi ház kapuján látható majd a tábla, hogy a szarvasmarha gümőkórmen- tes. Az így mentesített állo­mányt aztán évenként kétszer átvizsgálják az állategészség­ügyi szervek, hogy ellenőriz­zék, nem lépett-e fel időköz­ben újabb fertőzés. Aratás után azonnal takarítsuk be a kombájnszalmát Az aratás, behordás, cséplés megszervezése és végrehajtása mellett gondolni kell a kombájn- szalma gyors lehúzására és ka­zalba rakására. A szalma betaka­rítása az idén nem kisebb jelen­tőségű, mint maga az aratás szervezése. A szalma betakarítása az idén nem szabad, hogy elmaradjon, vagy késedelmet szenvedjen, mert a takarmányozáshoz és almozás- hoz minden szál szalmára szük­ség lesz. A tavaszi árpa szalmája, ha gondosan került betakarításra, sok helyen takarmányt pótol és az átteleltetésnél nagy segítséget adhat. Minden termelőszövetkezet a kombájnolás után nyomban végezze el a szalma betakarítását és kazalba rakását. Ez évben fo­kozott gondot fordítsunk a szalmakazlak gondos és szakszerű összerakására. Az őszi rossz idők beállta előtt a kazlakat ellenőriz­zük és a szükséghez képes iga­zítsuk meg. Gyakran láthatók hanyagul összerakott, lapos, szal­mával kellően be nem takart pelyva és törek kazlak, sőt sok­szor még a szénakazlakról is hiányzik a szalmaborítás. A szalmalehúzás azért is fontos, hogy a felszabadult tarlón azon­nal megindulhasson a talajmun­ka, a disztállerezés, illetve a tarló­vetés. Az idei takarmányszűkös­nek ígérkező esztendőben a ta­karmánykészletek növelésére nagy jelentősége lesz a tarlóvetések­nek. A takarmánykészletek növe­lésére még mindig vannak bizo­nyos lehetőségek. A kombájn után nyomban mun­kába állított szántógép jó mi­nőségű talajmunkát végez, mert a friss tarló beveszi az ekét és a jó munkához szükséges talaj- nedvesség ekkor még rendelke­zésre áll. Ha a szántással elké­sünk. csonttá száradt, kőkemény talajon a gépek sem tudnak jó munkát végezni. A kombájnszalmával való taka­rékos gazdálkodást az elmondot­takon kívül még szükségessé teszi a trágyatermelés is. Ugyanis az almozásra rendelkezésre álló szalma mennyisége döntő hatású a termelhető trágya mennyiségé­re. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, amelyekben sok alom­szalma áll rendelkezésre és bő­ven almoznak, sok trágya készül. Nagyon jól tudjuk, hogy ered­ményes gazdálkodás trágyaterme­lés és trágyázás nélkül el sem képzelhető. Mindent egybevetve: egy-egy gabonatábla betakarítása csak ak­kor mondható befejezettnek, ha arról a kombájnszalma letakarí- tása is megtörtént. Barlai Gábor mintegy háromezer holdra elegendő vetőborsó aratás­cséplése kezdődött meg most Ujmajorban. A borsó termesz­tésre kitűnően alkalmas ta­laj, hőmérsékleti és páratar­talmú adottságokkal rendel­kező tangazdasági területeken termelt vetőborsó a hazai kö­zös gazdaságok jövő évi vető­magszükségletét fedezi majd, de jelentős mennyiséget kül­denek exportra is. Anglia például Ujmajorban termelte­ti meg évek óta a következő évi vetőmagszükségletének jelentős részét. A párás éghajlatú szigetor­szágban megterem ugyan a borsó, de a jövő évi vető­magnak megfelelő teljes éré­sét csak ritkán éri el a kü­lönleges angol borsó-fajta is. Utóbbi években a legújabb borsó vetőmagtörzsek kiala­kítására is az Ujmajori Tan­gazdaság szakembereit kérik fel az angol mezőgazdasági intézmények. Idén is nyolc angol bor­sófajta termelésével fog­lalkoztak Ujmajorban. Az összesen száz holdon ter­melt angol borsó aratá­sát—cséplését most kezd­ték meg az Ujmajori Tangazdaságban. Fülöp József, a gazdaság kí­sérleti telepének kutatója el­mondotta, hogy az idei rend­kívül száraz tavasz ellenére is 12—14 mázsa közötti átlag termést takarítanak be az an­gol borsótáblákról holdan­ként, s több mint ezerkétszáz mázsa vetőborsót küldenek a szigetországba. A borsó hagyományos kézi­aratása, nyüvése mellett, rendrerakó aratógéppel is dolgoznak a borsótáblákon. A rendre rakott borsót egy­két napos száradás után kom­bájn csépeli ki. Ezután tisz­togatják, válogatják, majd a fajtaminősítés után fémzá­rolva küldik a borsót az an­gol megrendelők és a hazai magtermeltető vállalat részé­re is. kétszázhatvanezer annyit, amennyit az egész év-1 igen szükséges Immár hagyó ma re terveztek értékesítésre a J ayos aratószalonnát. Az illetékes gadta a szalonna-igény kleléglté- Nógrád megyei állami gazda- \ szervek azonnal ellenőrizték a hír sét. Azonban Itt csupán íélreér- ságokból. ? valódiságát és kiderült, hogy Jó- tésröl volt szó. A megyei tanács Marhahízlalással különös- 5 néhány községben bizony megíe- kere kedelmi és képpen a Pásztói Állami Gaz- 5 ledkeztek a nyári daság foglalkozik. Ebből a) látás biztosításáról, gazdaságból két évvel ezelőtt. mindössze 360 hízottmarhát £ Feltehetné bárkl a kérdést’ értékesítettek, az idén 900>hogy talán “,ncs szalonna? Nos> marhát hizlalnak a pásztói <az ínyeket bőségesen ki tud­gazdaságban, összesen mint-^_uk .elés,tel11- De akkor miért egy 520—530 tonna súlyban, ami csaknem eléri a megye £ az Élelmiszeripari Összes állami gazdaságainak \ rlum és a Belkereskedelmi Mi- egy üzletben többfajtát is kell 1960 egész évi Összes húsér- ? nisztérium 9M/8-1962 számú közös tárolni, tőkésítését. S rendelkezése kimondja, hogy a Még gyorsabb a hústerme- 5 kereskedelmi szerveknek május rint jónéhány üzletvezető hanyag' lés fejlődésének Üteme a Nóg- 5 2n-ig kellett volna közölni a sza- Ságot követett el, mert nem ren- rádkövesdi Állami Gazdaság-\lonnaieényt az iparral. Junius 20- delték meg a szalonnát. Persze ex ban. Itt két évvel ezelőtt még ? •£ pedig szerződést kellett volna kissé nem foglalkoztak sertéste-S kötni a szállitás ütemezésére, nyésztéssel. Idén már több g AZ utasítás az év elején, tehát őrizték-e folyamatosan a falusi mint háromszázhetven tonna \ Időben történt. Kiderült azonban, boltok felkészülését?? A történ- hízott sertést értékesítenek. ? hogy június 12-én, 23 nappal az tek után aligha hiszi el az em- Lényegében azonos szinten s első határidő után - a megye 52 béri maradt a vágómarhahús tér- g földművesszövetkezete közül csak meiés, de ugyanakkor ipari osztálya szalonnáéi- Intézkedése nyomán a húsipar azonnal megkezdte a szalonna szállítását. Igen ám, de sok hely­ről rendelés sem érkezett. A vizs­gálat során kiderült, hogy töb­bek között Orhalomban, Hugya- gon, Maconkán, Nádújfaluban nem lehetett kapni szalonnát, Mlnlszté- holott a rendelkezések szerint A mészöv tájékoztatása sze­kurta-furcsa védekezés. Vajon a MÉSZÖV részéről ellen­több mint kétszeresére nőtt a baromfihús értéke­sítés. Húsz tonna helyett negyvenkét tonna barom­fihúst termelnek, Hol van a diósjenői kút? illetve értékesítenek idén 5 N ógrádkö vesden. Nógrád megye állami gaz-1 dasagai az elmúlt két év« Kútba esett a terv — leg- tégla, a cement is, csak éppen alábbis egyelőre — hogy Di- más kéizült belőle, nem az, ósjenőn, az Uj Barázda Tér- ami rendeltetése volt. melőszövetkezetnek nagyüze- Fölösleges, amolyan tyúk­mi kutat készít a Víz- és tojás, vita lenne, ha most azt Csatornamű Vállalat. Pedig kezdenénk bogozni, ki volt a már a szükséges anyagot hibás? A vállalat, vagy a ter­nagyszilárdságú téglát, ce- melőszövetkezet? A kútra is, alatt lényegében megkétsze- e mentet — is kiszállította a meg a keverőházra is szük­rezték állatállományukat, s azí váUalaU s hogy akkor nyom- sége van a termelőszövetke­idén már kétszerié több húst? ban nem láttak munkához, a zetnek, csak éppen arra értékesítenek az 1960. évinél. S késlekedést most már szán- nincs szüksége, hogy meg­Természetesen tovább nőtt ^ijdk-bánják a vállalat vezetői, bontsa a rendet, a fegyelmet, termelőszövetkezeteket ellátásaiért most már hiába kezde- olyan anyaghoz nyúljon, ami törzsállattenyésztő szerepük? a munkát, eltűnt a kút egyelőre még nem az 6 tu- is. Fajta-tiszta tenyészállatotSépítéséhez kiszállított tégla, lajdonát képezi! is sokkal többet adnak idén a) sőt a cementnek is tetemes Valószínű, azóta elgondol­nógrádi állami gazdaságok a S híja van. Azóta azért felépült kodtak ezen a termelőszövet- termeloszövetkezeteknek, mint?a termelőszövetkezetben a kezet vezetői is, s nem késik két évvel ezelőtt. Tenyészsül-S sertéstelepen egy keverőház, a felelősségrevonás azzal dőt háromszor, tenyészüszőt? ,. niósienőn is ér- szemben, aki ezt az intézke­négyszer többet nevelnek ^ mivelhogy Diósjenón is déjt Q(Jía ki> no meg a tégla értékesítenek az ország közös ? vény es az az elv. az anyag sem> h(ygy fl terv _ a kút/ gazdaságai részére, mints nem vész el, hanem időköz- ami kútba esett - mielőbb amennyit 1960-ban adtakgben átalakul. Tehát megvan a megvalósuljon\ piacra. A növényvédelem és a belterületi árugyümölcstermelés IVapjainkban a házi és a 1' háztáji kert gyümölcs­termelésének jelentősége nem csökken, hanem fokozódik. Friss gyümölccsel látja el a családot, s kiegyenlítettebbé teszi a helyi fogyasztást. A következő években a nagy­üzemi és a belterületi gyü­mölcsösöknek kell ellátniuk a megye lakosságának egyre növekvő gyümölcsfogyasztási igényeit. Ezen a téren még igen sok a tennivaló! A belterületi gyümölcsöskertek nagy ré­sze távolról sem elégíti ki a szakszerűség követelményeit. A több mint 12 ezer hold kerti gyümölcsös növényvé­delme súlyosan elhanyagolt. Ezért kevés árut ad a fo­gyasztópiacnak és fertőzési góca a nagyüzemi gyümölcsö­söknek. A múlt évi hivata­los felmérések szerint a kár­tevők 1—1,5 millió forint jö­Folyik a rendrearatás a kisbágyoni határban. Az időjárás kedvező, s így egy-két nap múlva jöhetnek a kombájnok, hogy elcsépeljék a renden heverő gabonát. vedelemkiesést okoztak a me- . ellen hatásos, hanem az em- gye gyümölcsöseiben. A kár bérré és a hasznos állatokra leginkább a kerti gyümölcsö- I is súlyos méreg. A többi nő­sök tulajdonosait sújtotta. Ez évben hasonló károkra szá­míthatunk. Kivezető út: minden olyan tőlünk függő tényező meg­szüntetése, amely a belterüle­ti gyümölcstermelés bizton­ságát veszélyezteti. Melyek ezek? Gyümölcsöskertek tu­lajdonosainak hozzá nem ér­tése. Ez a hibák forrása. Nem ismerik a védekezési módokat, a vegyszereket, az ezzel kapcsolatos óvórendsza­bályokat. Találkoztunk olyan gyümölcsös tulajdonossal, aki puszta kézzel keverte a mészkénlét. Láttunk olyan gyümölcsfákat, amelyeknek lombozatát, termését leper­zselte a túl tömény permetlé. Kellő ismeret hiányában, szabadjára végzik pusztító munkájukat a különböző ro­var és gombakártevők, első­sorban a pajzstetvek, levél- tetvek, a lisztharmat és a monilia. Mire a szüretre ke­rülne a sor, alig marad gyü­mölcs a fán. Cegíteni kell a gyümölcsö­^ sök gazdáit a legalapve­tőbb növényvédelmi módsze­rek elsajátításában. Tartson ismeretterjesztő előadásokat a TIT. a növényvédő állomás, a pásztói, magyarnándori, kis- terenyei szaktanácsadó gazda­ságok, a szakoktatási intézmé­nyek szakapparátusai gyakor­lati bemutatókon ismertessék meg a leghatásosabb növény­védőszerek elkészítését, fel- használását, s az ide vonatko­zó óvórendszabályokat. Az utóbbi ismerete, alkalmazá­sa nagyon fontos! Sokan nem tudják, hogy növényvédőszer­ként még ma is több olyan anyag kerül felhasználásra, amely nemcsak a kártevők vényvédőszer sem teljesen ár­talmatlan az emberre nézve* mert bizonyos fokú rosszullé- tet azok is okozhatnak. Az ismeretterjesztő munká­hoz nagy segítséget nyújt­hatnak a községi könyvtárak és filmszínházak. Az utóbbiak tűzzék műsorra a növényvé­delmi szakfilmek vetítését. Az eredményes növényvé­delem fontos feltétele a jó gép és vegyszerellátottság. Sajnos egyik cikkféleségből sincs nagy választék. Kevés a kisgép, s a védőfelszerelés is. A porozó és permetezőgépek drágák. A gépek megvásárlá­sa csak akkor kifizető, ha a kerttulajdonosok közösen ve­szik meg. Helyes lenne, ha a városi és községi tanácsok támogatnák ezt a mozgalmat. A korábbi években a földmű­vesszövetkezetek permetező brigádokat szerveztek s ker­tenként végezték a védeke­zést. Ez évben is hasznos len­ne felújítani ezt a módszert Az ismeretterjesztés kibőví­tése mellett, következetes mó­don kell érvényt szerezni a növényvédelemmel kapcsola­tos törvényerejű rendeletek­nek. Ez a munka a községi tanácsokra tárul. IVagy és fontos feladat, 1 hogy belterületi gyümöl­csöseink növényvédelmét megoldjuk, hiszen olyan mi­nőségű és annyi gyümölcsöt kell termelnünk, mely a me­gye lakosságának optimális ellátottságát biztosítja, az év minden szakában. Ezt az áru­gyümölcs mennyiséget pedig a nagyüzemi és a belterületi gyümölcsösökben kell meg­termelni. Lantos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom