Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-04 / 53. szám

6 nógrádi népújság 1962. július 4 Ha mm lenne jogász a férje... HETE TÖBB azzal a kígyóhosszúságnyii'a nyúlt üggyel, amely az OFO- TÉRT Vállalat igazgatója, So­mogyi Béla és 27-es számú salgótarjáni boltjuk volt ve­zetője: dr. Danis Antalné kö­zött a személyeskedésig el- sekélyesült viszálykodás miatt folyik. A boltvezető közben már saját kérésére áthelye­zéssel a Magyar Vasötvözet- gyárhoz került, annak labo­ratóriumában dolgozik felet­teseinek megelégedésére, de a hajsza nem szűnt meg el­lene. A mindenhatónak vélt kéz ide is utána nyúlik, s új környezetében is be akarja feketíteni. A budapesti köz­pontban kerestem Somogyi Bélát, akivel külföldi tartóz­kodása miatt nem tudtam be­szélni, helyette a boltosztály vezetője, Kolosi Miksa tájé­koztatott az ügyről. Az ő megjegyzése volt az, hogy ,,ha nem lenne jogász a bolt­vezető férje, nem fajultak volna idáig a dolgok”. Az ese­mények menetéből s a jelen­legi helyzetből ez a vélemény csak azt fejezheti ki, hogy a személyes bosszú könnyeb­ben érvényesülhetett volna s Danisné — belenyugodva az erősebbel folytatott védelmi harc kilátástalanságába —már régen elhallgatott volna. Ugyancsak ez alkalommal mondotta megkönnyebbülten a boltosztály vezetője, hogy „kü­lönben már nem is annyi­ra érdekes, hiszen megkaptuk a Vasötvözetgyár kikérő le­velét s átengedjük nekik a boltvezetőt.” MI IS VEZETETT tehát odáig, hogy egy tizenegy év óta különösebben nem kifo­gásolt vezetőt, aki ez alatt a szükséges speciális szakmai képesítést is megszerezte, ilyen felsóhajtással máról holnap­ra eleresszenek a szakember- hiánnyal küszködő kereskede­foglalkozom elmulasztása miatt. Holott éppen ő volt az, aki időben és többször is sürgős intéz­kedést kért a vállalat igaz­gatójától. Természetesen ezt a döntést is megfellebbezte s kérésének megfelelően azt a járási Egyeztető Bizottság hatálytalanította is. A boltvezető, miután az üzletben a helyzet a meg­károsító személy elleni eny­he fegyelmi határozat után sem változott lényegesen, a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz közérdekű bejelentést tett. A népi ellenőrök alapos vizsgá­lat után megállapították az igazgató mulasztását az ügy elodázása miatt, ami aztán most már egyenesen a bolt­vezető ellen irányította a vállalatvezetőség további in­tézkedéseit. Már egyáltalán nem tetszett, hogy Danisné „a férje révén” minden mes­terséges vádat vissza tud ver­ni s ezzel borsot tör az ugyanakkor felületesen intéz­kedő felettesei orra alá. Ezért feltételezett bűncselekmény el­követése miatt rendőrségi fel­jelentést tettek ellene, amely­ben a nyomozást az illetékes szervek megszüntették. 1962 elején a vállalat igazgatója en­nek az eljárásnak a foly­tatását kezdeményezte, amely­nek során a több hónapos nyo­mozást is bűncselekmény hiá­nyában szüntették meg.' Köz­ben azonban sokakat kihall­gattak a bolt vásárlói közül, akiknek feltételezése alapján elterjedt a városban, hogy Da­nisné valami nagy visszaélést követhetett el. Elképzelhető, hogy milyen erkölcsi hatást váltott ki mindez a mun­káját becsületesen végző asz- szonyból. EZ ÉV március 14-én or­szágos boltvezetői értekezlet­re hívták Budapestre Danis­nál Az akkor ott hosszas be­ügy összes iratait azzal küld­ték meg, hogy ott fegyelmi eljárást indítsanak Danisné ellen egy nyomozás során fel­fedett 57 forintos értékű áru bélyegzésének elmulasztása miatt, de még erről sem álla­pítható meg, hogy ez a „csa­lás” a négy bolti alkalmazott közül kit terhel. ...VAJON MI LENNE már Danisnéval, ha valóban nem jogász a férje? S vajon ennél a vállalatnál hogy védekeznek a személyi bosszú ellen 1962- ben is azok a dolgozók, akik nem ismerik alaposan a jog­szabályokat, amelyek védel­met nyújtanak az igazságtala­nul meghurcoltaknak? Kondorosi János Ankét az aprómagtermesztés, a magkártevők elleni védekezés kérdéseiről Aprómagtermesztési ankétot rendez pénteken délelőtt Szé- csémyben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, ösz- szehívják mindazoknak a termelőszövetkezeteknek az Visszaélt a megbízatásával, eljárást indítanak ellene A lakosság köréből több jelzés érkezett a salgótarjáni járási tanácshoz arra vonat­kozólag, hogy Dorogházán a községi tanács államigazga­tási munkájában valami nincs rendben. Kifogásolták, hogy Bakos Galambos Emil, a tanács VB titkára megen­gedhetetlen magatartást ta­núsít. Ennek alapján indítot­tak vizsgálatot, amely kide­rítette, hogy a tanácstitkár­nak nem csupán a magatartá­sa kifogásolható, hanem más is. Visszaél jogával. A ta- tanács bélyegzőjét arra hasz­nálta, hogy saját építkezésé­hez építési anyagokat szerez­zen be. Most végzik a pénzügyi vizsgálatokat. A nácstitkárt elbocsájtották eljárást indítanak ellene. ta­Tűzvédelmi ellenőrzésen aratás előtt Óvjuk a gabonát a „vörös kakastól" lemből? Mi az, ami csak i legség után megjelent bolt- éppen hogy szóban is ki nem vezetővel közölték, hogy a vál mondatja: „hála istennek, hogy megszabadultunk tőle.” Két éve, 1960-ban megala­pozatlanul kártérítésre köte­lezte a vállalat a 27-es salgó­tarjáni OFOTÉRT bolt veze­tőjét. Ezt a határozatot fel­lebbezés során a Területi Egyeztető Bizottság hatály­talanította. Félév múltán újabb kártérítési határozatot hoz­tak, amit szintén nem támasz­tott alá megfelelő előzetes vizsgálat, s ezért magasabb fokon immár a megyei bí­róság is helyben hagyta az egyeztető bizottsági, illetve a járásbírósági elutasító döntést. Danisné munkájában tehát több hivatalos szerv vizsgá­lata sem talált olyan hiá­nyosságot, ami miatt elmarasz­talhatták volna. VISZONT a múlt év ele­jén a boltvezető és a hivata­los központi ellenőr is meg­állapították, hogy a bolt mű­helyében alkalmazott dolgozó több esetben eltulajdonított szemüveglencséket abból a célból, hogy azokat az ál­tala okozott selejt pótlására használja fel. Megjegyzendő, hogy a bolti árukért az ösz- szes alkalmazottak közül egye dűl ez a műhelyi dolgozó nem tartozott leltári felelősséggel. Danisné, mint felelős vezető jelentette az esetet a vállalat igazgatójának, s kérte a fe­gyelmi vizsgálatot a társa­dalmi tulajdon további káro sításának megakadályozása ér­dekében. A jelentések újabb esetekben megismétlődtek, de azokat érthetelen módon hó­napokig elfektették. Közben azonban a boltvezető már a vállalat felügyeleti szervéhez is tett ez ügyben bejelentést. Ennek hatására végül tavaly június végén megtörtént a vállalatnál a fegyelmi vizs­gálat. De nem a tettenért al­kalmazottal szemben csupán, hanem a többi alkalmazott és a boltvezető ellen is. Két­ségtelenül felderíthető volt a társadalmi tulajdon megsér­tésének egyéni cselekménye, mégis szóbeli feddésben ré­szesítették Danisnét is, mint felelős vezetőt az ellenőrzés A gabonabetakarítás — a mezőgazdaság nagy kampány- munkája — előtt fokozottab­ban kerül előtérbe a tűzren- dészeti, tűzvédelmi szabályok, előírások megtartása, illetve megtartásuk fokozottabb el­lenőrzése. A korábbi évek ta­pasztalataiból tudjuk, hogy a szabályok megtartásának el­mulasztása, a gondatlanság milyen veszélyeket rejt ma­gában, nagy mennyiségű gabona, takarmány válhat a „vörös kakas” martalékává. Ezekben a napokban a me­gyei, járási tűzrendészeti szervek szemléket, ellenőrzé­seket tartanak megyeszerte. Tapasztalataikból ismertetünk néhányat, hasznosításra ajánl­va a jó módszereket, a szabá­lyos eljárásokat és okulásnak szánva, ahol a korábbi tűz­esetekből még az idén sem tanultak. PÁSZTÖN az állami gazdaságban több mint ezer holdnyi gabona vár betakarításra. A gazdaság vezetői már jó előre összehív­ták az összes műszaki beosz­tású dolgozókat, ismertették a tűzvédelmi feladatokat, majd ismételten ellenőrizték azok végrehajtását. A gépszí­nekben, a betakarításban résztvevő gépeken minden szükséges intézkedést megtet­ték. Elegendő mennyiségű kézi tűzoltókészülék, tűzcsa­pok és más szükséges felsze­relések állnak a gazdaság dolgozóinak rendelkezésére. A G—35-ös traktorokat is el­látták szabályos szikrafogó­val, az egyik gépen felülre helyezik a kipufogót, az izzó­fejnél védőkosarat alkalmaz­nak. Az indulás előtt pedig kü- lön-külön a földekre kivonu­ló dolgozók előtt még egyszer ismertetik a tűzvédelmi elő­írásokat és megtartásuk fon­tosságát. A Pásztói Állami Gazdaságban gondosan és szabályszerűen készültek fel a gabonabetakarításra tűzvédel­mi szempontból. Nemcsak a vezetők és dolgozók felelős­ségérzetét mutatja az, hanem azt is, hogy tanultak a két lalat igazgatójának intézkedő sere még aznap fegyelmi vizs­galatot folytatnak le ellene az elműt évi leltározásnál ta­pasztalt állítólagos szabályta­lanságok miatt. Danisné til­takozott ez ellen a kész hely­zet eié állítás ellen, hivatko­zott betegségére és kérte a fegyelmi tárgyalás előtt az alapos vizsgálatot. Ennek el- enere az országos értekez­leten jelen levők hallatára nangosbeszélőn bemondták. „Danis Antalné, a salgó­tarjáni 27-es bolt vezetője ér­tekezlet után fegyelmi tárgya­láson jelenjen meg”. Kitűnő módszer egy ártatlan ember erkölcsi tönkretételéhez! A fegyelmit megtartották, ismét eredménytelenül és Somogyi Béla igazgató március 31-én írásban közölte Danisnéval az eljárás megszüntetését. Mert már akkor készen volt az újabb, most már jobban megalapozott és súlyosabb vád, az hogy a boltvezető a fegyelmi tárgyalásról kijövet rá várakozó férjének a folyo­són sírva becsületsértő kije­lentéseket tett az igazgatóra (aki nem is tartózkodott az, __—, ___=„ _______ é pületben) és általában a ve- í évvel ezelőtti esetekből, ami- zetőkre. Ezt a fegyelmi bi­zottság tagjai által állítólag hallott megjegyzést nyilatko­zat formájában írásba fog­lalták, s pár nap múlva Rejtő Gusztávné személyzeti vezető és Berecz Károly köz­ponti dolgozó alá akarta Sal­gótarjánban íratni dr. Danis An tahiéval. EKKOR ROBBANT KI ez az igazságtalan hajsza egy idegösszeroppanásban, amikor Danisné kórházba szállítását jó magam is láttam, s ami­kor feljegyeztem magamnak ezt az ügyet. Rejtőné és tár­sa akkor rögtön autóba szállt és visszament Budapestre. Somogyi Béla igazgató bíró­sági feljelentést tett Danisné ellen becsületsértés miatt s a békéltető tárgyaláson azt mondta, hogy volt alkalma­zottjának börtönnel való megbüntetését kéri. Most új munkahelyére, az sok értetlensége is sok gon­dot okoz. Már a múlt évben is tapasztaltak az ellenőrző tűzrendészeti szervek sza­bálytalanságot. Ezért az idén még nagyobb gondot szüksé­ges fordítani a felvilágosító munkára, hogy minden trak­toros megértse: bár a szikra­fogó hátráltatja a gép telje­sítményét, de alkalmazása je­lentős tűzkároktól mentheti meg a gépállomást és a ter­melőszövetkezeteket. .. A termelőszövetkezetben pedig már az első szénakaz­lak összerakásával szembetű­nő szabálytalanságot követtek el. A főút mentén elhelyezett kazlakról mindenki észreve­heti, hogy némelyikük nem a kötelező 4 méterre, de 2,5 méterre is alig van egymás­tól. Bizonyára elkerülték volna ezt a hibát, ha időben és helyesen elkészítik a ka- zalozási tervet! HONT KÖZSÉGBEN már a szabálytalanságok egész sorával találkoztak az ellenőrző szervek. A vízhor­dó laj't például napok óla kint vesztegel az épülő kui- túrház mellett — víz nélkül! Pedig több ízben figyelmez­tették már a község vezetőit, hogy használat után azonnal vigyék vissza, feltöltve, a szertárba. A figyelő szolgálat nincs még megszervezve, a szertárban is elég nagy a pi­szok, rendetlenség. A községi végrehajtó bizottság három hete számoltatta be a tűzoltó- parancsnokot, az ülést még sem követte intézkedés. Sze­mélyi problémák, értetlenség, torzsalkodás gátolja egy erős községi tűzoltóság kialakulá­sát. A községiek látják hasz­nát, ha minél előbb végét vetik ennek az áldatlan álla­potnak és következetesen rendet teremtenek. Ez a néhány tapasztalat is igazolja, hogy bőven van ten­nivaló gazdaságokban és köz­ségekben egyaránt jövő évi kenyerünk, a gabonabetakarí­tás tűzvédelmének biztosítása érdekében. elnökeit, vagy agronómusaít, amelyek aprómagtermesztésse] foglalkoznak, vagy szeretné­nek foglalkozni. Az ankéton részt vesz Hu- szián László a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem ad­junktusa, aki előadást tart a magkártevők ellen folyó vé­dekezés jelentőségéről. A me­gyei tapasztalatokról, a ter­melőszövetkezetek aprómag­termesztési munkájáról Árvái Zoltán a Mezőmag Vállalát vezetője ad tájékoztatót. A magkártevők elleni védeke­zés alakulásáról, a védekezés költséghatásairól Kiss Mik­lós a megyei Növényvédő Ál­lomás főagronómusa és Uhíár László növényvédelmi fel­ügyelő tart előadást. A referátumok után gya­korlati bemutatót rendeznek a helybeli II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben, ahol bemutatják a kártevők elleni védekezés módszereit. Tragikus kimenetelű szerencsétlenség Tragikus kimenetelű szeren­csétlenség áldozata lett Bagó Tibor 25 éves szécsényi lakos. Bagó a szécsényi termelőszö­vetkezet egyik zetorjának ve­zetője volt. Követ szállított a közeli kőbányából. Szécsény és Nagylóc között az úgyne­vezett Kerek-dombnál egy hirtelen lejtőn ereszkedett lefelé és' amikor vontatója felgyorsult, hirtelen behúzta a féket, s pótkocsival együtt felborult. A borulás követ­keztében hátgerinctörést szen­vedett, s a helyszínen meg­halt. Felesége és egy gyerme­ke mellett az egész község gyászolja a szerencsétlenül járt traktorost. Újszerű bemutatók a Mezőgazdasági Kiállításon Szocialista országok, nyugati kiállítók a résztvevők között kor egymásután háromszor tört rájuk a tűz... SZÉCSÉNYBEN már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A gépállomáson tar­tott tűzrendészeti szemle al­kalmával — bár az előírások nagy többségét megtartják — azt kellett megállapítani, hogy a 36 darab cséplőgéphez eddig biztosított tűzrendészeti felszerelés nem elegendő. Sok még a pótolni való, szá­mos intézkedés megtétele még hátra van. Aztán jogos panaszuk is van a gépállomás vezetőinek. Nagyszámú G-35- ös traktor vesz majd részt a gabonabetakarításban. ame­lyeket kivétel nélkül el kell látni szikrafogóval, sőt tar­talékot is kell biztosítani eb­ből a fontos tűzvédelmi fel­szerelésből. De törekvésüket egyáltalán nem segíti elő, hogy az AGROKER szikrafo­gót csak kipufogócsővel együtt árusít. Egyes traktoro­Az idei Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár lesz az első, amely az új, a nagy­üzemi mezőgazdaságot mutat­ja be. Ez a kiállítás minden eddiginél gazdagabb tartalmú­nak, nagyobb szabásúnak ígérkezik. Ez érthető is, hi­szen 1959 — a legutóbbi ki­állítás óta alapvető változás ment végbe mezőgazdasá­gunkban. Az idei kiállításnak elsősorban az a feladata, hogy a közös gazdaságok megszilár­dulásához, jövedelmezőbb gazdálkodásához adjon szem­léltető, az érdeklődést felkel­tő módon korszerű ismerete­ket. A megnövekedett feladat teljesítése érdekében 20 ezer négyzetméterrel megnövelték a kiállítás területét, felújítot­ták és modernizálták a régi pavilonokat. Ezenkívül 5000 négyzetméter alapterülettel új bemutatócsamokokat is építettek. A külső kép nap- ról-napra szépül. A legtöbb pavilon, épület már készen áll. A modernebb külső mö­gött minden mezőgazdasági szakember, dolgozó megtalál­ja az érdeklődési körének megfelelő tartalmat is. S ez nemcsak azért lehetséges, mert az idén is — hasonlóan a megelőző évekhez — az or­szág legjobb gazdaságai be mutatják kiváló eredményei­ket, hanem azért is, mert a kiállítás valóságos országos tapasztalatcsere, szaktanács- adás lesz. Mi bizonyítja ezt? A kiállítás időtartama alatt — szeptember 1-től 23-ig — rendeznek kemizálási és gép­bemutatót. A kemizálási be­mutatón megismerhetik a lá­togatók a szocialista orszá­gok eredményeit és tapaszta­latait a vegyszeres gyomirtás, növényvédelem, a műtrágyá­zás, a takarmánykiegészító- szerek gyártása, valamint a műanyag-berendezések hasz­nálata terén. A gépbemutatót pedig tízféle szakágazatban rendezik meg. Külön kell szólni egy külö­nösen újszerű témáról, az üzemszervezési bemutatóról. Ezen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tapaszta­latai alapján a múlt évben sikerrel alkalmazott legújabb üzemszervezési eljárásokat és módszereket mutatjuk be. De nem lesznek kisebb jelentősé­gűek az állattenyésztési és növénytermesztési bemutatón sem. A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár erősen nemzetközi jellegű lesz, hi­szen a szocialista országok nagyobb számban vesznek részt az idei kiállításon, mint korábban. Meghívást kaptak a nyugati országok. velünk kapcsolatban álló legjelentő­sebb cégei is. Az érdeklődés már eddig is igen élénk. — Pádár — mv.ó.\őv.v.v;«w;«w;;i

Next

/
Oldalképek
Tartalom