Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-21 / 58. szám

1962. július 21. NÖGRÄDI NÍPOJSAG 3 Nesze semmi, fogd meg jól... ilnrtltlélÉ»benisiele.tfc*i. fejlődött a takarékossági mozgalom Történt még 1961-ben, hogy tottak, de többet nem készí- 5 a Balassagyarmati Húsipari tenek, mert nincs megrende- § Vállalat a műszaki fejlesztő- lés (!?) § Az elmúlt fél évben több si alapból 228 ezer■ forintért . érdekesebb hogv a Bu-Smint 25 milMÓ forinttal nö- generatoros fustolo-fozo szék- “ * Ser^sv áéóhíd^ tavaly ffvekedett megyénkben a la­renyt rendelt a gyón Kisal- p füstölő-főző $ kosság takarékbetétállománya, földi Gépgyártól, hogy jobb enertjvj Ezzel a takarékbetétek osz­lathassák el a boltokat. Tel- tek-múltak a hónapok, mígnem a gépgyár elküldte a füstölőszekrényt. Ám a be­rendezés legfontosabb része, a generátor nem érkezett meg. A Húsipari Vállalat vezetői Több mint 3800 vál­generátort ugyan már legyár- bizony így bántak el. —, hogy jobb minőségű készítményekkel Kelőbb'^nban ki-§«®fge meghaladja a 116 mii­derült: a beszerzési keret ki-ff*1? forintot o'3 merült, s így ezeket a bérén-^ takarékbetétkönyvet dezéseket a vidéki vágóhidak§tattak az említett idosza között osztották el. így hát§ “Ón. “a zet viszont már fütyült a ge-5lS' A. o csonos e„i o a - kopogtattak az Clelmiszeripa- nerátorra. A balassagyarma- í rekpenztarban több mint 1100 i taggal emelkedett a létszám n Minisztériumban, az Elel- tiak most allnak, mert a 220 |és az összes tagság ma már miszeripari Kutató Intézetben, ezer forintot érő berendezést § meghaladja a 15 ezret. Ennek a győri Kisalföldi Gépgyár- egy 50 ezer forint értékű ge- ff megfelelően növekedett az ban, de a győriek azt mond- nerátor hiányában nem tudják ffegy tagra eső átlagbetét is. ják: ők nem gyártanak ge- üzemeltetni. Az Élelmiszer- r Fokozott érdeklődés nyíl- neratort, az egesz munkát a ipari Minisztériumban alig- ? rékbetétkönyvek iránt. Je- kísérleti intézettel kooperálva hanem az a közmondás járja: 2 lenleg 1094 darab ilyen betét­vállalták el, a Kutató Inté- nesze semmi, fogd meg jól?^könyvet tartanak nyílván me­zeiben azt válaszolták: hét Mert a balassagyarmatiakkal 5 gyénkben. A betétek összege S pedig meghaladja a 8,8 mil- c lió forintot. | A takarékossági mozgalom ]\/forr 1 rl016bton 3 fejlődésének érdekes adata, lltCJCur/t, . . § hogy az elmúlt iskolai évben ff közel 3 millió forint értékű Váróteremnek csak erős jó- Természetesen ezek csak3 takarékbélyeget vásároltak a indulattal lehet nevezni. Sok- amolyan első látásra szerzett), tanulók. kai inkább hasonlít azokhoz benyomások. Mert ha tüzete-f a régi világból maradt „lebu- sebben megvizsváljúk a főté-g A korábbi évekhez hason- jokhoz?’, amelyekből már or- ri vasútállomás egész állapo-§ loan most is nyilvántartják a szágszerte csak itt-ott találni, tát, nem valami szíveimelegi-K takarékossági mozgalomban „Szerencsére” Salgótarjánban tő képet kapunk. Az új szál-e élenjáró községeket. Ezek kö- még van ebből a lassacskán loda, kultúrház, irodaház, a3 zé tartozik Felsőtold, Sóshar- kivesző „hagyományból”, sajtószékház t környezetébe^ tyán, Mihálygerge, Nőtincs és Méghozzá nem is akárhol: a úgy fog majd illeni ez az ódi-K Mátranovák. A takarékos köz- város központjában, a főtéri vatú, forgalmi szempontból is 2 ségek száma összesen 44. vasútállomáson, ahol a többi már elavult épület, mint egyj Ezekben a községekben majd- között külföldiek is átutaznak, rendezett virágoskertbe a sze- § nem minden család rendelke­Mos, itt !«,«<«MX, tó. de jgjgggy?? fii log azomal xxmbetürt. Az Az alábbi kettőn ma, «o«-§e„r kSz(M m0“g. egyik az előbb említett „va- nal lehet es szükséges is segi- ff __________________ röterem”, amelyben az Utas- teni: a ^váróterem” és a lyu-zl ellátó Vállalat működteti kas tető problémája sürgetik egyik üzemegységét. Kultúrá- az illetékeseket. Az utóbbi,§ latlanság, piszok, félhomály, eQV korszerű állomásépülete A Szovjetúnióban ezen a amolyan régi, kültelki kocs- létesítése pedig megkívánja, ínéven új preparátumot hoztak mai hanaulat és léckor A z?,0V ? vár°s és a vasút ille-}forgalomba, amely, ha a ve­’ tekesei már most megkezd-§tőmagot előzőleg kezelik vele, másik: ha az utas egy kicsit jék a felmérést, a tervefcffmegvédi a pillangós növénye­peches, akkor esőzés idején kialakítását - 1---------ji-.-.jJi,.* a- -----------_ l.uí_a a nyakába csurog a víz a pe- érdekében! FITOBAKTEROMICIN korszerűsítést két és a gyapotot a baktériá- Síis betegségektől. A fitobak­Még idejében szólunk! §teromicin egyszersmind növe- § kedésserkentő is. A Bányagépgyárban elkészült az első nagyteljesítményű szállítószalag 12 milliós túlteljesítés az év végéig Nevezetes eseményhez ér­keztek az elmúlt napokban a Salgótarjáni Bányagépgyár­ban : háromhónapos munka után elkészült az első úgyne­vezett mammut-szállítószalag. A szalag szélessége 1200 mil­liméter, szállítási távolsága pedig 500 méter, szükség esetén azonban ennél nagyobb is lehet. Az új szállítószalag prototípusa tanulmányként szolgál, hogy az ez évben el­készülő további két berende­zést már fejlettebb eljárások­kal, korszerű technológiával állíthassák elő. Ugyanakkor tapasztalatokat gyűjtenek, hogy az elkövetkezendő évek­ben még nagyobb teljesítmé­nyű szállítóberendezéseket ké­szíthessenek. Az új gyártmány megalkotása egybe esett azzal, hogy a gyár dolgozói első fél­! évi tervüket minden vonatko­zásban jól teljesítették. Az új szállítószalag elkészí­tésével egy időben megkezdték az ez évre igényelt terven fe­lüli 8 ezer darab bányabeli süveggerenda gyártását is. Az első 200 darab új gyártmány már ebben a hónapban el­hagyja a Bányagépgyárat: ez­zel több mint 12 millió fo­rinttal túlteljesítik majd éves tervelőirányzatukat. A gyár vezetői és dolgozói ezekben a napokban azt vizsgálják, hogy az eredeti éves tervet milyen módon fejezhetnék be a VIII. pártkongresszus meg­nyitásáig az év hátralevő ré­szében pedig már terven fe­lül termelnek. A megnöveke­dett feladatok jobb megoldása érdekében a párt- és szak­szervezeti taggyűlés javaslatá­ra komplexbrigádot hoznak létre, amelynek feladata lesz a termelés jobb megszervezé­se, a dolgozók tájékoztatása, javaslataik hasznosítása. Találkozás a parasztság békekövetével N em túlzás, ha azt állítjuk, hogy megyénk békehar­cosainak figyelme ezekben a napokban őrhalom községn összpontosul. De tegyük hoz­zá: a nagy aratási munka kö­zepette a parasztságé is. Pa­lotáson jártunk, ahol már csépelik a keményre érett búzát és a 14 mázsás holdan­ként! termés nagy örömet hozott de amikor a szives marasztalás elől azzal tér­tünk ki, hogy sietünk Őrha­lomba, az egyik nagy, derék fogatos tsz-tag érdeklődéssel kérdezte: — Ismerik-e azt a Moszk­vában járt Bállá Istvánt? Ha beszélnek vele, mondják meg neki. tiszteltetjük. így kapja az üzeneteket. Amikor leszállt a buszról községe határában, már ott közrefogták. Mindenki egy­szerre akart tőle hallani min­dent. De jönnek hozzá bará­tai, munkatársai, jó ismerősei és kérdezgetik, faggatják. Most még kavarognak ben­ne az élmények. Innen is onnan is kiragad egyet-egyet. Emlékezik Aleszandr Juónra, Nagy Péterre, a két román küldöttre, akikkel új barátsá­got kötött. Gejgor Bélára és Lévai Lilire, a Szovjetunió­ban élő két magyarra, akik lefordították számára az ide­gen nyelveket. Emlékezik in­diai hercegre, aki három fe­leségével érkezett Moszkvába, a szenvedélyesen vitázó feke- tebőrűekre, a háború gyűlö­letétől izzó japánokra. Aztán a gondolatok nagy forgata­gából kiköt annál a napnál, amikor a szovjet miniszter- elnököt, Hruscsov elvtársat hallotta beszélni. Az ő szava­ival válaszolt. — Leszerelés, béke kell, ez korunk parancsoló követelése. a ak nehezen tudjuk kira­gadni az érdeklődők kö­réből. Meghúzódunk vele a Hazafias Népfront irodájában beszélgetni, s azon vesszük magunkat észre, mi is úgy vagyunk. mint a többiek: mindent egyszerre szeretnénk tudni. — Sem időt, sem fáradsá­got nem sajnálok, hogy el­mondhassam a moszkvai le­szerelési és béke-világkong­resszus üzenetét. — Én lát­tam és beszéltem azokkal a japánokkal, akik átélték a hirosimai nagy pusztítást. Beszéltem franciákkal, néme­tekkel, tudósokkal, művészek­kel és egyszerű, magamfajta dolgozókkal, akik azért jöt­tek Moszkvába, hogy keres­sék az utat a békéhez. Akik átérzik és tudják milyen pusztulás várna az emberi­ségre, ha elborítaná a földet egy újabb háború. Bállá István a gazdasági és társadalmi bizottság tagja volt Ott, abban a bizottság­ban teljes valóságában kimu­tatták egy harmadik világhá­ború minden szörnyűségét. Magyarok, angolok, ameri­kaiak, afrikaiak, ázsiaiak, a csendes-óceáni szigetvilág la­kói, egyszóval a föld minden népének. küldöttei számoltak, hogy földünk minden egyes lakosára átlagban már eddig több mint 80 tonna robbanó­anyagot tároltak. — Szenvedélyes volt a vi­ta, de abban mindannyian egyetértettünk: nem enged­jük, hogy még egyszer felrob­banjon ez a gyilkos eszköz. Az embereknek élni kell. Egy megtépett fényképet vett ki a belső zsebéből, amelyről fiatalember moso­lyog. — A barátom. Egy szilánk ölte meg a háború idején. Ti­zennyolc éves volt. Nem sza­bad engednünk, hogy fiatal életek így múljanak el. Ott a bizottságban megállapod­tunk, számunkra egyetlen út lehetséges: a leszerelés. Büsz­ke vagyok, hogy a magyar küdöttség tagja lehettem. Doktor Bognár József, Hajdú Gyula professzor az egész kongresszus elismerését vív­ták ki azzal a számítással, amelyben kimutatták: a le­szerelés az emberiség jólétét idézi elő. M ikor erről beszél, ki­egyensúlyozottabbak sza­vai. Látszik, hogy részese en­nek a munkáljak és nem csupán az érzések irányítják mondanivalóját, hanem a té­nyek, amelyek drámaian iga­zak. — Nagy a felelősségünk. A háború minden borzalmát meg kell ismertetni az embe­rekkel. Beszéltem nyugati küldöttekkel, akik saját költ­ségükön utaztak Moszkvába. Felkészültek arra is, ha visz- szamenek hazájukba, nagy megpróbáltatás vár: rájuk. Felelősségre vonhatják őket De mindezt vállalták és el­jöttek. Népeikért jöttek, aki­ket ma még azzal vezetnek otthonaikban téves útra, hogy a teljes leszerelés munkanél­küliséget okoz. — Mi azt mondjuk erre: „A szocialista országokban a leszerelés nem okoz semmifé­le komoly gazdasági problé­mát. A feladat csupán az, hogy meg kell változtatni a gazdaságfejlesztési terveket. A tartalékokat a védelmi te­rületről át kell irányítani a szociális és társadalmi célo­kat szolgáló területekre. Ami a kapitalista országokat il­leti? ‘Helyes intézkedésekkel náluk is megvalósítható a teljes leszerelés anélkül, hogy az munkanélküliség, vagy depresszió formájában bármiféle negatív következ­ményekkel járna.” — Szép, felejthetetlen az élményem. Minden olyan káprázatos volt. A vendéglá­tó moszkvaiak igaz testvér­ként fogadtak. De maga ez a bizalom kötelez, hogy min­den ember értelmébe palán- táljuk: leszerelni, hogy béke legyen. Ezután már terveiről be­szélget, az aratásról, amely a béke méltó kifejezője. És arról, hogy legfőbb vágya el­sőnek falujában elmondani, milyen magasan szárnyal a világon a béke szimfóniája, így mondja: — Láttam egy megrázó ja­pán filmet. Egy asszonyról szólt, aki elhagyott szigeten élt, s rettentő küzdelmet foly­tatott az életért. De szembe­nézett minden rázúduló baj­jal az életért. Szimbólummá vált ez a film, hogy az em­beri erő le tud küzdeni min­dent, ami ellene fordul. Az ember állította elő a pusztí­tó eszközöket is és ő tudja megsemmisíteni is. ('"Vyai m n tisztán, őszintén mondja, hogy nem lehet kételkedni, lesz-e ereje meg­győzni erről az embereket. BOBÁL GYULA Befejezéshez közeleg Salgótarján első KiSZ-lakótelepének építése Az első családok beköltöztek új otthonaikba A salgótarjáni gyárak és üzemek kiszistáinak kezdemé­nyezésére a múlt év tava­szán határozta el Salgótarján város KISZ-bizottsága egy nagyobb szabású KlSZ-lakás- építési akció megszervezését. A határozat ismertetése nyo­Bizalmat, jó hírnevet szerezni... Beszélgetés a Gelka-kirendeltség vezetőjével Képünkön: a mammut szállítószalag, amely rövidesen ecsédi külfejtésű bányában lép üzembe. az — 14-21... — Tessék, itt a Gelka szer- tíz!... Igen kérem, reggel ar­ra megy a kocsink, behozzuk a készüléket... Viszontlátásra! Szinte egymást követik az ilyen és ehhez hasonló be­szélgetések a Gelka szerviz salgótarjáni kirendeltségének irodájában. Mások szemé­lyesen hozzák el a hibás, el­romlott készülékeket. A most már fél éve működő ki- rendeltség a „domboldalon”, az Építőipari Vállalat szállá­sával szemben kapott helyet, egy új ház üzlethelyiségében. A sűrű ügyfélforgalom kö­zepette kapunk választ kér­déseinkre, • Pataki elvtárstól, a szerviz új vezetőjétől. — Jelenleg a rádió, a TV és hangerősítő, lemezjátszó, magnetofon-készülékek ga­ranciális és készpénzes ja­vítását látjuk el... Működé­sünk kiterjed majdnem az egész salgótarjáni járásra és a szécsényi járás egyes közsé­geire, szeptember 1-től pedig Nagybátony és Maconka la­kosságának javítási igényeit is mi látjuk el... Szó került arról is, hogy az elmúlt félévben nem sok jó hírnevet szerzett magának a Gelka itteni kirendeltsége. Néhány hónap alatt 46 mű­szerész fordult meg a szerviz­nél, egyesek pedig nem ép­pen kifogástalanul végezték munkájukat, sok panasz hangzott el rájuk... — Jelenleg hét műszerész dolgozik nálunk, többségük­ben salgótarjániak. Kollektí­vánk azt a célt tűzte maga elé, hogy visszaszerezze a la­kosság bizalmát, megerősít­sük a kirendeltség hírnevét — mondja Pataki elvtárs. A gyors, pontos, megbízha­tó javítás mellett, tervezik szolgáltatási tevékenységük bővítését is. A többi között, például szeretnék elérni, hogy a javítások 80 százalé­kát a helyszínen végezzék el. Hét községben már megálla­podást kötöttek egy-egy bolt vezetőjével, hogy a lakosság itt jelentse be javítási igé­nyét a rendszeresen kiutazó műszerészek számára. Az év további részében ezt a mód­szert fejlesztik, céljuk az, hogy a legnagyobb települé­seken minél előbb bevezes­sék az eddig jól bevált be­jelentő rendszert. A javítási idő lerövidítése, a határidők pontos megtartása, a jó minő­ségű munka, az alacsony ja­vítási díjak nemcsak a la­kosság igényeinek jobb kielé­gítését célozzák, hanem egy­ben fellépést jelentenek a kontárkodás ellen ts. — Ma még nem tudjuk tel­jesen kielégíteni a jelentkező igényeket... Most havonta 5—600 darab készülék javítá­sát végezzük el, jobb mun­kaszervezéssel szeptemberig elérjük az ezer darabot... Azonban a háztartási gépek javítását még nem tudjuk vállalni... Nincs elegendő helyiségünk... Központunk egy megfelelő helyiség fel­építésének anyagi fedezetét biztosítja, csak arra lenne szükség, hogy a tanács bele­foglalja a városrendezési tervbe... — hangzik a tájékoz­tatás. A salgótarjáni iparmeden­ce több ezer rádió. TV készü­lék és háztartási gép tulaj­donosa remélhetőleg a jövő­ben kevesebbet fog bosszant kodni, több lesz az elismerés, mert a Gelka kirendeltség fontos szolgáltatási feladatot betöltő kis kollektívája mind eredményesebben, közmegelé­gedésre látja majd el hivatá­sát... mán hamarosan népszerűvé lett Salgótarjánban a KISZ- lakótelep építésének terve. Mintegy száz fiatal kiszista házaspár jelentette be kisla­kásépítési szándékát, s az el­ső negyvenhárom telket nem sokkal később felajánlotta a városi tanács a KlSZ-bizott- ságnak. Salgótarján első negyvenhárom kertes csa­ládi házból álló KlSZ-lakóte- lepe a város északi peremén a műút mentén épül. A lakó­telep családi házainak építése máris befejezéshez közeleg. Az Acélárugyár, a Tűzhely­gyár, az Üveggyár és más üzemek, intézmények fiataljai szebbnél szebb családi házakat építettek. Az állami támoga­tással épült, kertes családi há­zak 1 és 2 szobás összkomfor­tosak. Több lakóház alá pin­ce és autógarázs is épült. A délutánonként százötven-két­száz főnyi társadalmi mun­kás: barát, ismerős és hozzá­tartozó segítségével éj)ült la­kótelep első családi házai már elkészültek, sőt az első iker­lakásos épület tulajdonosai: Fekete Andor és Dahor Béla be is költöztek új otthonukba. Augusztusban csaknem telje­sen benépesül a KlSZ-lakó- telep, amelynek közművesí­tésén most dolgoznak a szak­emberek és társadalmi mun­kások. Salgótarján első KISZ- lakótelepének sikeres felépí­tése nyomán máris újabb je­lentkezőket jegyeznek fel a városi KISZ-bizottságon az építkezők névsorába. Rövide­sen újabb lakótelep ház­helyeinek kijelölésére kerül sor a Bányagépgyár szom­szédságában. Itt egyemeletes négylakásos épületeket emel­nek majd a saját otthonukat alapozó fiatal házaspárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom