Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-14 / 56. szám

1962. július 14. nógrádi népújság 7 EMBERISÉG VIGYÁZZ! Amióta imperializmus lé­tezik és gaztetteket követ el, talán még sohasem viharzott fel ellene oly elemi erejű világfelháborodás, mint 1962. július 9-én. E napon a jen­ki Pentagon atomkalandor tábornokai több száz kilomé­ter magasságban felrobban­tottak egy hidrogénbombát, amelynek pusztító ereje egy­millió t hagyományos robbanó­anyag erejének felel meg. A robbanást követően súlyos zavarok léptek fel a rádió­zásban és még 1200 kilomé­ter távolságban is narancs- sárgára festődött az ég. Fel­mérhetetlen gazságról van szó. Világméretű merénylet történt az egész emberiség testi épsége ellen. Akadtak jenki katonai vezetők, akik vállalni merészelték több el­jövendő generáció elkorcso- Sulásának ódiumát. És tették mindezt azon a napon, amidőn a földkerek­ség minden országából, az Egyesült Államokból is jó­akaraté emberek gyűltek egybe Moszkvában, hogy megbeszéljék a világbéke megvalósításának módját. A jenki Pentagon azonban nem akar békét. A Johnston-szi- get felett végrehajtott nuk­leáris robbantással a béke­világkongresszus képébe akart vágni. Azt akarta ki­fejezni: ti csak beszéljetek, mi cselekszünk, mi hábo­rúra készülünk; mi igenis elszántuk magunkat arra, hogy pénzeszsákjaink újabb felduzzasztása érdekében ki­irtjuk az emberiség felét! Cinikusabb, undorítóbb pro­vokációi bajos elképzelni en­nél. A leszerelést akarták megtorpedózni. A békés együttélés igényét szándékoz­tak nevetségessé tenni. A biztonságos űrrepülést és a békés haladás tudományos kutatómunkáját kívánták megakadályozni. Megsértet­ték, sőt meggyalázták az ' egész emberiség legszentebb ideáját: a békevágyat, a né­pek testvéri egyetértését, a fegyvemélküli világ óhaját. De az ellenhatás nem ma­radt el. Mint ahogyan a tűz­hányó lávája tör ki a vég­telen és visszatarthatatlan belső erők parancsára, úgy robbant ki az emberiség ha­ragja. Magasabbra röppent a tiltakozás és felháborodás lángja, mint amilyen magas­ban a jenki hidrogénbomba villant. A bűnös merényletet a világ minden zugában szik­rázó gyűlölettel fogadták az emberek. Emlékezetes törté­nelmi tény: e tettével a jenki imperializmus végképpen és visszavonhatatlanul leleple­ződött! És tény az is, hogy bár a béke-világkongresszust akarta arculcsapni, öklével a saját képébe vágott, önma­gát köpte szembe! A moszkvai kongresszuson két amerikai: Mr. Dale Pan­tius professzor és Mrs. Ju­dith Cook pirulva, szégyen­kezve, a szavakat alig talál­va ítélte el a Pentagon gaz tettét. Mi lesz a válasz? Az emberiség életakarata keres­ni fogja minden békeerőnek még szervezetteb, még sür­gősebb tömörítését. Most ar­ra van szükség, hogy min­den tisztességes ember, bár­hol él is a földön, fogjon össze. A közvélemény erejét kell felsorakoztatni az em­beriség hóhérai ellen. A köz­vélemény ereje pedig oly nagy, hogy százmillió tonna TNT erejét is felülmúlhat­ja. Végül is, ha van bizonyí­ték arra, hogy szükséges volt a moszkvai békekongresszus egybehívása, akkor ez a jenki provokáció beszédes bi­zonyíték, A világbéke nagy veszélyben forog, cselekedni kell! Emberiség vigyázz! Választmányi ülés az egészségügyi szakszervezetnél Az orvos egészségügyi szak- szervezet Nógrád megyei vá­lasztmánya csütörtökön ülést tartott Salgótarjánban, a szak- szervezetek megyei székházán. A tanácskozáson megállapí­tották Fazekas Vilmának az orvosok és középkáderek szakképzéséről szóló vitain­dító előadása után, hogy még sok a tennivaló a szakmai továbbképzést illetően. Bár az utóbbi hat hétben a védőnők és a vezető ápolónők jó része továbbképzésen vett részt, a jövőben tovább kell fokozni a középkáderek szakmai, po­litikai képzését. A választmányi ülésen meg­határozták az egészségügyi szakszervezeti vezetőség má­sodik fél évre szóló munkater­vét is. Továbbképzésen vettek részt az általános iskolai igazgatók Tanácskozás a pásztói gépállomáson A pásztói gépállomás kör­zetéhez tartozó termelőszö­vetkezetek elnökei, agronó- musai és ellenőrző bizottsá­gi elnökei találkoztak ked­den Pásztón a gépállomáson. Ezen a tanácskozáson még egyszer alaposan megvitat­ták a gépállomás vezetői ál­tal készített részletes aratási- cséplési menetiránytervet. A gépállomás főagronómusa is­mertette minden termelőszö­vetkezeti vezetővel, hogy mi­lyen és mennyi gép kerül hozzájuk. Megvitatták a gép­átcsoportosítást is, amelyet a gabonafélék érésének meg­felelően hajtanak végre. A pásztói gépállomáshoz tartozó 18 termelőszövetke­zetben a terület csaknem 85 százalékát aratják géppel az idén. A munkák jelentős gé­pesítése fokozottabb szerve­zettséget és együttműködést követel a termelőszövetkeze­tektől is. A termelőszövetke­zeti vezetők megígérték, hogy a terveknek megfelelően irá­nyítják a szövetkezeti tag­ság munkáját is. Pályázat a munkás-életmód és hagyományok feljegyzésére Igen érdekes pályázatot írt ki a Legújabbkori Történeti Múzeum az 1962. évre ,.Mun­kás-életmód és hagyományok” címmel. A pályázaton hivatá­sos történészek kivételével mindenki részt vehet egyéni, vagy közösség által készített olyan munkákkal, amelyek eddig nem jelentek meg nyomtatásban. A pályázat főbb témakörei: egyes üzemek, politikai pár­tok, szakmai szervezetek, tár­sadalmi egyesületek, mozgal­mak saját kutatások alapján megírt története, egyes mun­kásrétegek, szakmák, munkás- agrárproletár családok élet­módja, személyes élmények a munkásmozgalomban, ellen­állási mozgalomban, háborús eseményekben, képviselővá­lasztási harcokban, helyi po­litikai életben való részvétel idejéből. A feltételek szerint a vá­lasztott téma feldolgozásában kerülni kell a szépirodalmi törekvéseket, a tények átköl- tését, ahelyett az események hű rögzítését, nevek, helysé­gek és egyéb adatok pontos megjelölését kell szem előtt tartani, helyszíni gyűjtés ese­tén fel kell tüntetni az adat- szolgáltató személyi adatait. Levéltári és egyéb írásos do­kumentumok felhasználásakor fel kell tüntetni az idézett irat levéltári jelzését, a for­rásmunkák, dokumentumok lelőhelyét. A pályaművek az utóbbi 100 év eseményeivel foglalkozhatnak. A pályázat határideje december 31., a pályamunkák a múzeum cí­mére, — Budapest, V. József Nádor tér 7 — küldhetők. A legjobb pályaműveket 5 ezer forintos nagydíjjal, to­vábbá 3, 2 és 1 ezer forintos díjjal és kisebb pénzösszegek­kel, könyvekkel jutalmazzák. Mit látunk a mozik nyári műsorán? Salgótarjánban e héten rendezték meg a Nógrád me­gyei általános iskolák igaz­gatóinak egyhetes tovább­képzését. A tanfolyamon az iskolai nevelőmunka továbbfejleszté­sének kérdéseivel, a pedagó­gusok szakmai és politikai továbbképzését, s egyéb, a jö­vő tanév beindításával kap­csolatos feladattal foglalkoz­tak az iskolák vezetői. A tanfolyamot ma ünnepé­lyes keretek között befejezték. A nyár többnyire a rep- rizek évadja a filmszínhá­zakban. Ilyenkor pótolhatjuk régibb mulasztásainkat^ s megújrázhatjuk legszebb él­ményeinket. Persze, emellett az sem közömbös, milyen friss művészi eseményeket tartogat számunkra a nyár. A kérdéssel kapcsolatosan a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalattól a következő vá­laszt kaptuk: — A reprizek mellett a hó­nap hátralevő részében, va­lamint augusztusban és szep­temberben jónéhány olyan külföldi és magyar filmcse­mege kerül közönség elé. amely joggal tarthat számot érkedlődésre. A most futó film, a Ferrara hosszú éjsza­kája után Balassagyarmaton játsszuk először július 19- től a Szombat esti tánc című lengyel alkotást. Salgótarján­ban új nyugatnémet film- vígjátékot mutatunk be Ki- sértetkastély címmel. Ne fo­gadj el édességet idegentől a címe annak a különleges témájú angol produkciónak, amely ugyancsak a balassa­gyarmati mozi műsorán sze­repel július 26-tól, először a megyében. A vígjátékok ked­velői a salgótarjáni kertmozi­ban is jól szórakozhatnak. Itt július 26-tól a Szerelmi X. rész. Boldog újévet, győzelem! Castro rokonszenves, kris­tálytiszta egyénisége a per során világszerte a maximális elismerést váltotta ki. Ez a fiatalember komolyan vette életfogytiglani eljegyzését a forradalom eszméivel. Kép­zeljük el, amint halálos el­lensége kezében, a halál kü­szöbén egy ifjú óriás a bírák fölé magasodik és minden jegyzet nélkül többórás reto­rikai remekművet vág ki. „ ... Befejezve védőbeszéde­met, nem kérem a vádlott szabadlábra helyezését, mint ilyenkor szokás. Ez alig is lenne elképzelhető, hiszen önök társaimat a Pinares-szi- get gyalázatos börtöneibe ve­tették. Ha egy országnak bű­nöző és tolvaj az elnöke, ért­hető, hogy ott a tisztességes emberek börtönben, vagy a sírban vannak.” ... A Pinares-sziget pokla, hónapokig tartó sötét magán­zárkák, kínzás, bántalmazás, lelki és fizikai terror — ez volt Fidel Castro sorsa esz­tendőkön át. Közben a bör­tönfalakon túl olyan megmoz­dulás söpört végig Kubában — és nemcsak Kubában —, amit Batista egyszerűen nem tudott elfojtani. Mikor már a diktátort az őrjöngésig ide­gesítette a reá nehezedő bel­ső és külső nyomás, megbí­zottak útján megcsillantotta az elgyötört Castronak aján­latát: írjon alá nyilatkozatot, amely szerint lemond politi­kai tevékenységéről — és sza­bad lesz. Mozgalma kudarca, az átélt szenvedések emberi­leg megmagyarázták volna, ha Fidel fejet hajt. A zsar­nok iránti gyűlölet, az a hit, hogy Batista nem érdemli meg, hogy „szabályos” eszkö­zökkel harcoljanak ellene, megmagyarázta volna, ha Castro taktikai okokból alá­írja a nyilatkozatot — azután elfelejti. De ennek az ember­nek az egyénisége sokkal egyenesebb volt annál, sem­hogy hazudni tudjon akár en­nek az embernek is —, aki­ben a hazugság megtestesülé­sét látta. És Fidel Castro sínylődött tovább. A nyomás végül erő­sebb lett, mint a rezsim ellen­állása, Batista fogcsikorgatva kihirdette az amnesztiát. Ami ezután történt, közis­mert. Castro a börtönévek után új, nagy felismeréssel lett gazdagabb. Megértette, hogy a sikeres forradalomban tömegekre van szükség Mexi­kóba utazott, néhány hívével fantasztikus nehézségek köze­pette egy ócska bárkán, a le­gendás Granmán átkelt Ku­bába. A kis csoport maradvá­nya, nyolcvankét emberből mintegy húsz állandóan har­colva bevetette magát a Sierra Maestra dzsungeljeibe és eltűnt az üldözők szeme elől. Megkezdődött 17 kezdet­leges puskával felfegyverzett húsz fiatalember harca egy állig felfegyverzett, léglöké- ses repülőgépekkel és modern tankokkal operáló elnyomó hadsereg ellen. Radio Rebelde De csak a látszat volt ilyen reménytelen. Ez a terv már a politikai realitásra épült. Amikor elterjedt a híre, hogy a jól ismert Fidel a Sierrá- ban kitűzte az ellenállás zász­laját, szivárogtak, később özönlöttek a cukomádvágók, a parasztok, a munkások, sőt később a katonák is. De nem­csak ezek: a társadalom szin­te valamennyi rétegéből. E sorok írója a bécsi VIT-en találkozott a Havannai Nem­zeti Színház egyik ismert, fiatal színészével, aki elmon­dotta, az ország legjobb szí­nésznője, az ünnepelt sztár lezárta lakását, áramvonalas luxus-gépkocsijába ült és az elkényeztetett színpadi csillag megindult a Sierra dzsungel- jei felé. Nem sokkal később a Radio Rebelde, a Forra­dalom Rádiója — leadója az őserdőben épített fészerben volt — hallgatói jól ismert, kellemesen bársonyos női hangot hallottak — igen, ez a színésznő lett Castro rádió­jának bemondónője. A fiatal színész, aki ezt elmondta, magáról nem beszélt. Róla mások mondták el. hogy 6 is otthagyta a világot jelentő deszkákat, a világot jelentő szabadságért. Izmosodott, szüntelenül gyarapodott a szakállasok se­rege. A felkelők két okból növesztettek szakállt: 1. hogy megismerjék egymást a harc­ban, mert rendszerint Batista egyenruhában jártak és 2. a szakáll védelmet nyújtott az egyik legszömyűbb trópusi csapás, a szúnyogok ellen is. Mint süllyedő hajóról ... Szinte szimbolikus, hogy a gyűlölt rezsim bukása az esztendő fordulójának éjsza­káján következett be. A sza-' kállasok, akik 17 puskával és húsz emberrel kezdtek hozzá a Sierrában a hatalom átvé­teléhez, nem csoda, hanem a tények felismerése alapján győztek. Hadseregük azért gyarapodhatott lavinaszerűen, mert az egész kubai nemzet egységessé vált a vérben tob­zódó zsarnokság gyűlöleté­ben. A lavina több szempontból jó hasonlat. Hiszen az történt, mint a természetben: a magas hegyekben hatalmas erő gyűlt össze és azután ellenállhatat­lanul lezúdult a síkságra, el­söpörve útjából minden gátat. Mert ezt tette ez a szakál­las sereg. ... 1959. január 1. Szilvesz­ter hajnala. A havannai Co­lumbia repülőtéren négymo­toros Constellation repülőgép állt. Motorjai már zúgtak. A gép feljárójánál a hajnali hű­vösségben is verejtékező rend­kívül elegáns, izgatott urak vitatkoztak a gép személyze­tével. Mikor egyikük egy pi­lótát megpróbált erőszakkal félretolni, csendőrök jelentek meg és tisztjük parancsára hamuszürke arccal visszaszo­rították az elegáns tülekedő- ket. Arcszínüket csak részben magyarázza a rezsim bukásá­tól való félelem. A másik ok a helyzet volt. Akiket kard­lappal és puskatussal vissza kellett szorítani, azok két-há- rom nappal ezelőtt még uraik és parancsolóik voltak, élet és halál felett dönthettek, Fulgencio Batista miniszterei és tábornokai. Valamennyiük kezében bő­rönd volt és valamennyi bő­rönd zsúfolva élelmiszerek­kel, készpénzkötegekkel, rész­vényekkel. Történelmi pilla­natfelvétel egy százezerszer elátkozott hajó süllyedéséről és a menekülő patkányokról. Miért nem engedték a csendőrök a gépre Batista leg­közelebbi környezetét? Mert magát a tábornokot várták. Először csodálatos bundában, aránylag súlyos csomaggal a kezében Marta Fernandez Miranda, a diktá­tor nagyon szép és nagyon cinikus második felesége tűnt fel a repülőtér bejáratában. Nyomában a sokkal alacso­nyabb, mellette törpének tű­nő, szaporázott léptekkel ti­pegő Batista. A házaspár után állig fel­fegyverzett és súlyos bőrön­döket cipelő személyi testőrök ültek be a gépbe. Ládák, lá­dák, ládák. A diktátor csomagjai már az utastér jó részét is ellep­ték. Alig néhány tülekedőnek jutott hely a jókora gépen. Ezért nem engedték felszállni Batista előtt a miniszter és tábornok urakat. Batista bu­kása órájában is, cinkosaihoz is olyannak bizonyult, mint hatalma tetőpontjában az egész nemzethez volt. ... A géppisztolyos testőr hátralépett, az ajtó becsapó­dott. A kerekek megindultak. A kora hajnali napfényben ezüstösen csillant a gép teste. A Constellation orra Fulgen­cio Batista megbízóinak föld­je, az Amerikai Egyesült Ál­lamok felé fordult és eltűnt á felhőtlen kékségben. Lenn, a havannai repülőté­ren pedig a dühtől és félelem­től üvöltő főcinkosok kiáltá­sát új, erősödő hang nyomta el: a szabadság újesztendejére ébredt diadalmas nép öröm­mámora. (Vége.) levelezés című román újdon­ságot láthatják. — Augusztus hónapban két új magyar film kerül be­mutatásra a salgótarjáni és balassagyarmati mozikban. Az egyiket — Várkonyi Zoltán újszerű rendezési kísérleté­nek eredményét — Utolsó va­csora, a másikat Legenda a vonaton címmel tekinthetjük meg. Balassagyarmaton és Kisterenyén A kétéltű ember című szovjet alkotás tarthat számot érdeklődésre s szin­tén Gyarmaton lesz a bemu­tatója az öt nap, öt éjjel című NDK—szovjet koopro- dukciós filmnek, amelynek érdekes, izgalmas meséje a világhírű drezdai képtár kö­rül bonyolódik. Az augusztusi bemutatóren­den salgótarjáni premierje lesz a Carmen Johnes című filmalkotásnak, amely a vi­lághírű opera prózai válto­zata. Ezt a Ma éjjel meg­hal egy város című film kö­veti, majd augusztus 23-tól vetíti a tarjáni mozi a Láza­dás című új argentin fil­met. Izgalmas, fantasztikus nyugatnémet film lesz az Aki átmegy a falon című al­kotás is, amely a mozik szep­temberi műsorát vezeti be. Az ősznyitó hónapban vetí­tik először a filmszínházak a Banditák című filmet, a Viharok bolygója című fan­tasztikus, utópisztikus szov­jet alkotást és A nagy mér­kőzés című filmet. A szov­jet díjnyertes film, az Egy év kilenc napja szintén a szeptemberi műsort gazda­gítja, s érdeklődésre számít­hat az angalok Túl fiatal a szerelemre, s a csehszlovákok Eltűnt egy asszony c új alko­tása. A franciák a Francia nő és a szerelem című film­mel szerepelnek a nemzet­közi vetélkedésben, amely­ben egy másik díjnyertes szovjet film, az Amikor a fák még nagyok voltak cí­mű is vetítésre vár. A nyu­gatnémet produkció után az alkotói felfogások összeveté­sére ad alkalmat a Feltá­madás szovjet változata. A szovjet filmek sorában be­mutatásra kerül a Mai lá­nyok című új produkció, kü­lönlegesen érdekesnek ígér­kezik a Halál a cukorszige­ten című csehszlovák és A pokol szolgálatában című NDK film. A szeptemberben megren­dezésre kerülő magyar film- napok keretében két új mű­vet vetítenek a megyei mo­zik. Az egyik a Pirosbetűs hétköznapok, amelyet a cseh­szlovákokkal készítettünk kö­zös produkcióban, a másik pedig a tragikusan elhunyt, kiváló írónk, Sarkadi Imre poszthumusz drámája, az El­veszett paradicsom filmvál­tozata lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom