Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-11 / 55. szám

962. július 11. nógrádi népújság 7 Tartsuk meg az aratás tűzrendészet! szabályait Igen sok tűzeset kerülhető el i kalászosok tűz elleni megóvá- lát célzó tűzrendészet! szabályok H'tartásával, amelyeknek az ara­tásra vonatkozó részét a követ­kezőkben ismertetjük és kérjük ízek megtartását. Az aratásra Ukalmassá vált kalászosokra leg­nagyobb tűzveszélyt a vasúti mozdonyokból kipattanó szikra jelenti, ezért szükséges, hogy a vasút mentén húzódó kalászos földterületek a viaszéréstől kez­dődően rendszeresen ellenőrizve legyenek. Az aratást minden eset­ben a földterület vasút felé eső részén kell elkezdeni és ezzel egyidejűleg a tarlót fel kell ge­reblyézni. A Kereszteket a vasúttól leg­alább 6« méter távolságon, aszta- got 100 méter távolságon túl sza­bad csak összerakni. A vasút és a kereszt-csoportok között a vas­úti töltéstől 8-10 méter távolság­ban - a földterület teljes széles­ségében összefüggő — legalább 4 barázda széles védőszántást kell létesíteni. Amennyiben a leara­tott földterületen az aratástól számított három napon belül talajművelést nem kívánnak vé­gezni, úgy a kereszteket védő­szántással kell körülhatárolni. Vasútállomások közelében kalá­szosokat asztagba rakni csak az állomás ki- és bejárati váltójától számított 200 méter távolságon túl lehet. Gépi aratás esetén az arató- cséplőgép és az aratógépet von­tató erőgép kipufogóját megfe­lelő, szikrát át nem eresztő szik­rafogó berendezéssel kell ellátni. Izzófejes erőgépnek az aratási munkálatokba való bevonásával rendkívüli tűzveszélyt idézünk elő, ezért ezek használata tilos. A vasút mentén az arató-cséplőgép üzemelését úgy kell irányítani, hogy a kombájnszalma-csomók a vasúti sínektől legalább 40 mé­ter távolságon túl kerüljenek. Kombájnszalma összehúzására izzófejes erőgépet igénybevenni tilos, ezért ezen munkát csak Univerzál erőgépekkel eszközöl­jük. Különös gondot kell fordítani a felügyelet nélküli gabonatáblák közelében tartózkodó gyermekek játékára a tűzesetek megelőzése érdekében, majd óvatosan kell eljárni az aratás időszakában a határban végzett tűzveszéllyel járó munkafolyamatok alkalmával is. Kerülni kell az indokolatlan tűz­rakásokat, s azt csak a legszük­ségesebb esetben, gabonatábláktól számított 100 méteres távolságon túl, állandó felügyelet mellett vé­gezzük. Gabonatáblák közelében, tarlón dohányozni tilos, s általá­ban az egész nyári mezőgazdasági munkálatok időszaka alatt foko­zott mértékben kell gondot for­dítani a gyufa- és cigarettavégek tökéletes kioltására. Az aratással és általában a nyári mezőgazdasági munkálatok­kal kapcsolatos részletes tájékoz­tatást az állami és községi tűz­oltóság az érdekeltek részére megadja. Nógrád megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság. Kevés a játszótér Salgótarjánban A salgótarjáni volt vásártér negyvennégyes bérházát kül­sejében is tatarozzák csinosít­ják a napokban. A munkálatok elvégzéséhez szükséges építő és renováló anyagokat már a helyszínre szállították, és meg is kezd­ték a vásártér egyik legré­gibb épületének szépítését. Az építőanyagok azonban ket­tős célt is szolgálnak, az első percektől nagy hajrával, hur­rázással vették birtokukba a környék gyermeklakói. A só­der és homokhegyek képzelet­beli kincsesbányáikká léptek elő, kik álagutakat vájtak, mások ostromlandó várakat láttak az odahordott építési anyagokban. E tény is csak azt igazolja, kevés a játszótér, játszópark Salgótarján központi városré­szében, a gyermekek játékos kedve, mozgásszabadsága nem nyer még megfelelő kielégü­lést. A szülők, hozzátartozók, tár­sadalmi munkafelajánlásában minden bizonnyal nem lesz hiány, de a jövő évi község­fejlesztési tervkészítésnél a felnövő nemzedék színvonal­beli igényére is gondolni kell. Hetvenezer forint kárt okozott a felügyelet nélkül hagyott gyermekek eldobott gyufája Vasárnap kirándulásra in­dult Balassagyarmaton a Pa- lóczai család, Palóczai Barna, Baross utca 50. szám alatti lakos, az apa, az anya és 13 éves István nevű gyermekük. Velük tartott a fiú hasonló korú barátja is. A kirándulásról a délutáni órákban hazafelé tartva a két fiú lemaradt a felnőttektől és a Palócföld Tsz Nyírjes-pusz- tai dohánypajtájába mentek be. Ott maguk készítette csi- buk pipájukba dohánytörme­léket tömtek azzal a szán­dékkal, hogy titokban rágyúj­tanak. A Palóczai fiú kezében az első szál gyufa a légáram­lattól elaludt, a második szál­lal sikerült rágyújtania, majd a még égő gyufát eldobta. A közelben lévő szalma és száraz dohányhulladék ab­ban a pillanatban lángra ka­pott, a két gyermek rémüle­tében elaszaladt a színhelyről. A deszkafalú, nád tetőzetű pajta rövid idő alatt lángok­ban égett s mire hatékony oltásra került volna a sor, a tűz martalékává vált. A termelőszövetkezetnek okozott kár értéke 70 000 fo­rint. IX. rész Batista ellenpólusa Bastistáról azt mondottuk, a történelmi helyzet szülte. Ezt kell mondanunk arról a férfiúról is, aki minden te­kintetben a diktátor ellenpó­lusának bizonyult és akinek oroszlánrésze volt abban, hogy végül megdöntötték a XX. század egyik leggyűlöl­tebb zsarnokának hatalmát- Dr. Fidel Castrot is a tör­ténelmi szituáció szülte, az a helyzet, hogy a nyílt bru­talitássá, szüntelen vandaliz­mussá fajult rendszer egy­szerűen elviselhetetlenné vált az egész kubai nemzet szá­mára. Mielőtt röviden ismer­tetnénk. korunk egyik leg­népszerűbb emberének élet­útját, szeretném megmagya­rázni, mit értettem azon, hogy Castro szinte minden tekintetben Batista ellenpólu­sa volt. Már testiekben is. A törpe, pocakos diktátorral szemben Castro lenyűgöző megjelenésű, széles vállú, kisportc-lt óriás. Batista a korrupció. a nepotizmus megtestesítője, Castro a tisz­ta ideáloké, a közéleti fedd­hetetlenségé. Batista száz szá­zalékig cinikus, mindent egyéni érdekeinek rendel alá, Castro soha egy pillanatig nem habozott, hogy kockára tegye életét azért, amiben hisz. A kubai forradalom vezére jómódú ültetvényes család gyermekeként 1926-ban szüle­tett Santiago de Cuba közelé­ben. A mindennel ellátott, ké­nyeztetett gyermeket nem ront­ja le az, hogy minden olyan olajozottan gördül körülötte. A legnagyobb jólét közepette is van szeme ahhoz, hogy’ meglássa a campesinek, a parasztok hihetetlen szegény­ségét. Havannában egyetemi tanul­mányai alatt megtehette vol­na, amit társai, a kiválasz­tott osztályok gazdag gyerme­kei: a szép szál intelligens, tehetséges fiatalember bele­vethette volna magát mind­azokba a könyű örömökbe, amelyeket ez a turisztikára felépített kulissza-város a hozzá hasonlóknak nyújtha­tott. De Castro a léghűtéses hotelcsodák tövében megtud­ta, mert meg akarta látni a viskókban meghúzódó éhsé­get és a viskók falát feszítő elkeseredést, A fiatal jogász fáradhatat­lanul edzi szellemét és testét. Tanul és ha ideje megenge­di, alpinista, nyaktörő csú­csokra tör, az egyetem egyik legjobb kosárlabdázója és el­képesztő távolságokat képes egyenletes, tempós karcsapá­sokkal végigúszni. Mind fi­zikai, mind lelkierejére jó példa a ma már történelem­mé vált Nipo-öbölbeli ka­land. ÚSZÁS CÁPÁK KÖZÖTT A Casíróhoz hasonló láng­lelkű, de politikai realitáso­kat még nem eléggé ismerő Ids diákcsoport elhatározta: mozgalmat szervez a domini­kai zsarnok, Batista politikai ikertestvére, Rafael Leonidas Trujillo Molina tábornok uralma ellen. Castro diákok­ból álló kis egysége lelkesen gyülekezik a tengerparton, amikor hirtelen lecsap rájuk az akkori elnök rendőrsége. Az expedíció céljaira tobor­zott kis lélekveSztőket a rend­őrök azonnal lefoglalják. A diákok többsége — mit tehet­ne mást — lehajtott fejjel, szomorúan veszi tudomásul az elkerülhetetlent, a letar­tóztatást. De Fidel Castrot nem ilyen fából faragták. Egy merész ugrással a cá- pafalkáiról nevezetes tenger- szoros, a Dominika és Kuba között húzódó Nipo-öböl va- lószínűtlenül kék vizébe veti magát — néhány legbátrabb társa követi — és mintegy öt kilométeres úszással meg­menekül az őrizetbevételtől. Bűnös provokáció, a világközvélemény megsértése A Béke- és Leszerelési-világkongresszus küldöttei az amerikai magaslégköri nukleáris robbantásról Azon a napon, amikor minden nép képviselői össze­gyűltek a moszkvai Leszere­lési- és Béke-világkongresszu­son, az amerikaiak felrobban­tottak a világűrben egy hid­rogénbombát és ezzel bűnös provokációt követtek el, — mondotta a TASZSZ tudósító­jának Antoine Tabet (Liba­non). Tabet hansgúlyozta, hogy valahányszor a nemzetközi kapcsolatokban bizonyos eny­hülés észlelhető, az amerikai szoldateszka provokációkat követ el. Azt hiszem — mondotta Tabet —, hogy a világkong­resszus el fogja ítélni a Pen­tagonnak ezeket a bűnös cse­lekedeteit. „Az amerikai hidrogénbom­ba felrobbantása — jelentette ki Mumuni Abdu szenegáli közéleti személyiség — meg­sértése a világ közvélemé­nyének.” — Remélem, hogy ez a rob­bantás határozott cselekede­tekre ösztönzi majd az angol népet — fűzte hozzá Elliott. — Az amerikai militaristák bűntette kihívás kongresszu­sunk ellen, a Föld békesze­rető népeit képviselő emberek gyűlése ellen — mondotta A. Succino, az argentin kül­döttség egyik vezetője. Az amerikai vezetők a bé­kéről beszélnek, de a háború­ra készülnek. Az argentin küldött véleménye szerint a magaslégköri robbantás „min­den szempontból igazolatlan és csak a háborús gyújtoga­tok érdekeit szolgálja. Felada­tunk: erősíteni az akcióegy­séget az ilyenfajta cselekede­tek elleni harcban”. „Meghökkentett bennünket a magaslégköri robantás híre — jelentette ki Vivekananda Mukkerdzsi, a Dzsugantar című ismert indiai lap szer­kesztője. Ez a robbantás — kihívás kongresszusunkhoz. Ennek ellenére, azt hiszem, az egész világon egyesülni fog­nak a békeharcosok, folytatják majd a küzdelmet a kísérle­tek megszüntetéséért és el fogják érni a leszerelés reális programjának megvalósítását. „Elítéljük az amerikai há­borús gyújtogatok újabb provokációját” — jelentette ki Nuri Abdurrazzak, a nem­zetközi diákszövetség képvise­lője. Ez a kísérlet újabb lánc­szem a genfi leszerelési érte­kezlet aláaknázására irányuló provokációk láncolatában. A nemzetközi diákszövetség annak idején elítélte a kará­csony-szigeti amerikai nuk­leáris kísérleteket. Természe­tesen mi ezt az újabb kísér­letet is elítéljük, mert veszé­lyezteti a békét, a békés tu­domány fejlődését, a Föld minden emberének, köztük a jövendő űrhajósok egészségét. Mumuni Abdu felháboro­dással mutatott rá, hogy a robbantást azon a napon haj­tották végre, amikor meg­nyílt az a kongresszus, ame­lyen összegyűltek a békéért harcoló népek képviselői. „A hidrogénbomba felrobbantása a világűrben — mondotta a szenegáli békeharcosok képvi­selője — ismét csak azt bi­zonyítja, hogy a békeszerető népeknek egyesíteniök kell erőfeszítéseiket a borzalmas következményekkel járó nuk­leáris háború elkerülése ér­dekében.” „Az amerikai atom­őrültek magas légköri atom­robbantása rendkívül veszé­lyes dolog az emberiségre. Véleményem szerint kongresz- szusunknak be kell jelentenie határozott tiltakozását az amerikai hatóságok ilyenfajta cselekedetei ellen” — jelen­tette ki Harold Elliot, az an­gol szakszervezetek képvise­lője a kongresszuson. HAT SHILLING ( Az Aktuell című nyugatné- j met revansiszta lap, amely- , nek szélsőséges hidegháborús i hangja közismert, amint mon- i dani szokás, „minden kom- í mentár nélkül” közölte a kö­rvetkező hírt: „Lord Bertrand ! Rusellt, a nukleáris háború i ellenfelét, az angol Labóur , Party kizárta soraiból. E népszerűtlen eljárás igazolá­sára a pártvezetőség megál­lapította, hogy lord Russel 6 shilling tagdíjjal van hátra­lékban, s ezért automatikusan nem tekinthető már a Labour Party tagjának.” A régebbi farizeusok még 30 ezüsttel intézték el afférjaikat, a modernek olcsóbban adják: nekik 6 shilling is elég. Eh­hez a tényhez azután való­ban — nem kell kommentár. SZElNT ember William Hull angol tiszteletes úr igazán buzgó hittérítő. Az volt például a leghőbb kíván­sága, hogy a milliók meggyil­kolása miatt halálraítélt és ki­végzett Adolf Eichmannt — elkárhozása előtt — az igaz hit útjára vezesse. E cél­ból több alkalommal és hosz- szan elbeszélgetett a gálád tö­meggyilkossal. Adolf Eich- mann azonban semmiképpen nem akart az igaz útra térni, igaz, ideje sem volt rá. El­pusztult, mielőtt William Hull angol tiszteletes úr elérte vol­na a célját. Node, hogy a pompás anyag mégse vesz- szen kárba, a derék brit pap most nagy summa dollár el­lenében az USA-ban kiadja könyvét. Beszélgetéseim Eich- mannal címmel. No lám, nem rossz üzlet a térítés. kavics Ahogy múlik az idő, Cas- troban mind tudatosabbá vá­lik, hogy életcélja: a forrada­lom. Szónokol Panamában, lelkesít venezuelai gyűlése­ken, két súlyos öklét jól hasz­nálja egy columbiai fasiszta suhanctámadás visszaverésére Bogotában és így tovább ... ... Közben tanulmányait sem hanyagolja el, a minden vizsgáját kitüntetéssel letett fiatalember felveheti a dok­tor előnevet. Éjjel-nappal lá­zasan töpreng azon, mit te­hetne népéért. Lehetőségei korlátozottak. Először a leg­kézenfekvőbben kezdi. In­gyen vállal el olyan ügyeket, amelyekben szegénysorsú em­bereket ér valami igazságta­lanság. A nyomornegyedek­ben futótűzként terjed a hír, hogy van egy magas fiatal Senor Doktor, aki térítés nél­kül vállalja az ügyvédi mun­kát. ha meg tudják győzni a képviselt ügy igazságáról. Te­hetsége, társadalmi származá­sa minden kaput megnyitna előtte, korlátlan karrier vár­hatna rá az Amerika rabszí­jára fűzött Kubában is. De Cástro már kijelölte a maga útját és döngő léptekkel el­indul rajta. JÚLIUS 26 IGAZ LEGENDÁJA Elkeseredése és felháboro­dása nem ismer határt, ami­kor 1952. március 12-én, a Castro által is annyira várt általános választások előtt néhány nappal Fulgencio Ba­tista, az egykori őrmester ka­tonacsizmákkal tiporíatja szét az alkotmányt és kezébe vesz minden hatalmat Kubá­ban. A keserűség első hónap­jaiban Castroban még erő­sebb a jogász, mint a forra­dalmár. Beadványt készít, el­juttatja a legfelsőbb bíróság­hoz és brilliáns módon össze­állított pontokban mutatja ki: Fulgencio Batista uralma alkotmányellenes, törvényte­len, tehát sürgősen megszün­tetendő. Az akció egyetlen eredménye természetesen az, hogy a diktatúra megszilár­duló apparátusa félreérthetet­lenül tudtára adja a fiatal ügyvédnek: jó lesz vigyázni! Costro megérti, hogy a törvénytelenség uralma nem egyeztethető össze a legális utak keresésével és élete új szakaszba lép. A rá jellemző precizitással egy időre félre­teszi a jogot és éjt nappallá téve bújja — a haditudo­mányt, a haditörténelmet. Nem a divatos katonai köz­írók, hanem csak a forradal­már hadvezérek munkái ér­deklik. Már ekkor megérti, hogy a kubai ellenállás egész öröksége és a jelen vala­mennyi körülménye csak egyetlen hadviselési módszert tesz lehetővé az elkövetkező forradalom számára: a geril­laháborút. De akkor még úgy képzeli, elég összegyűjteni néhány mindenre elszánt fia­tal partizánt, rést ütni várat­lanul, villámgyors akcióval a rezsim falán és azután össze­omlik az magától is. Ez a gondolat szülte a ku­bai történelem akkor siker­telenségében is egyik legra­gyogóbb dátumát: 1953. július 26-át. Erről a napról nevez­ték el Fidel Castro felszaba­dító mozgalmát „július 26” mozgalmának. Mi történt azon a napon? Elkezdődött egy gondosan kitervelt akció végrehajtása. A dátum nem volt véletlen, Castroék nagyon is figyelem­be vették, hogy a hétfői nap előtt 72 órát szinte megsza­kítás nélkül tombolt a Latin- Amerikában mindenütt duhaj mértéktelenséggel megtartott karnevál. Utána — a három­napos vidám őrjöngés termé­szetes reakciójaként — moz­dulatlan fásultság nehezedik a városok életére. így volt ez Batista Kubájának egyik legjobban megerősített kato­nai objektumában, a már említett santiagói Moncada laktanyában is. Ezen a nagy italozás utá­ni pilledt napon gépkocsisor kanyarodott az erőd felé. Vagy száz fiatalember szállt ki a kocsikból, valamennyi a Batista-féle hadsereg egyen­ruháját viselte. Egyikük oda­lépett az álmosan pislogó őr­höz és a megbeszélt terv ér­telmében valami odavetett, el- morgott mondat közepette tar­tott az erőd belseje felé. Az őr gyanút fogott és a le­vegőbe lőtt. Percekkel később a palota előtti téren, fede­zék nélkül kétségbeesetten küzdő maroknyi csoportra a többszörös túlerő összpontosí­tott géppuskatüze zúdult. A diákok többsége oda­veszett. Batista olyan üldö­zési hadjáratba kezdett még aznap, hogy módszerei mel­lett még a korábbiak is el­törpültek. Egy chicagói lap munkatársa, Bronan erről így írt: „Santiagoban hitleri mód­szerekkel dühöngött a terror. Azt mondják, minden elesett katonáért tíz személynek kell meghalnia. Batista tisztjei a parancsot vad lelkesedéssel hajtják végre és még ezt az arányt is messze túllé­pik.” A menekülésben levő Cast­ro körül is bezárul a gyű­rű és 1953. szeptember 21-én a katonai egységek által kö­rülvett santiagói bíróságon megkezdődik dr. Fidel Castro pere. (Következik: Boldog újévet, győzelem!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom