Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)
1962-07-07 / 54. szám
62. július 7. NÓGRÁDI NEpOJSAG HUMOR % ARATAS ELŐTTI GEPSZEMLE A dal ünnepére- Ezek a gépesített egységek és az ott a tartalék (Fülöp György rajza) BÁTOR BIRÄLAT Több mint félmillió kg hulladékot gyűitöttek az úttörők Az elmúlt tanévben 42 748 kilogramm papírt, 449 789 kilogramm vasat és 29 992 kilogramm textilfélét gyűjtöttek össze a lelkes úttörő pajtások. Jelentős eredményeket értek el a fiatalok a megye fásításáért kezdeményezett mozgalomban is. Csak az elmúlt esztendőben 129 099 fát ültettek el az iskolák úttörői. A dal barátai találkoznak " ma este a Salgótarjáni Bányász Művelődési Ottlion- ban. öt kórus dalosai s egy szimfonikus zenekar muzsikusai, — több, mint háromszázan — köszöntik egymást s azokat, akik szíves hallgatói a kórusművészet mostanihoz hasonló reprezentatív ünnepének. A dal az emberi érzés egyik legősibb megnyilatkozása. Az érzelmek kifejezésének dallamba ötvözött módja, éppen ezért a legtöbbünk által beszélt és értett világnyelv. Beszélték ezt a nyelvet a magyar munkásdalosok az elmúlt kor felhős és viharos évtizedeiben is. Értették. érezték egymást általa mindig — bárhol szólaltak meg. A dal virágnyelve forradalmakat ösztökélt a történelmek útjain, dróttalan árammá lett, fénylő sugárzássá népek kapcsolatában, válságokon átívelő szivárvány az emberi lélekben. Munkásdalosnak lenni valaha politikai helytállás vállalása volt egyben: tömeg- szervezet, agitátora lett, aki a munkáskórus soraiba állt. A dolgozó ember ügyeinek, bajainak, jogainak szólója, akár a páva felszállását hirdette az ezeréves félfeudális Magyarorfezágban, akár a „Vörös Csepelt” zúgta. így lett természetszerűen kétes elem az úri rend szemében a munkásdalos, de azért lelt szövetségesekre is határokon messze túl, mert a népek dalai a határok minden vigyázói ellenére századokon át ölelkeznek ma is. A szellemi vámhivatalok őrei — Bartók Béla és Kodály Zoltán életmunkássága bizonyítja — nem tudtak utat állni a rokon lelkek- ből, testvér sóhajokból, örömökből eredő dalok be- és elszivárgásának szerb, román, csehszlovák, sem más határokon. S ma, amikor már teljes szabadsággal áramolhatnak szerte, dallamaiban megszínesedett kórusok hallathatják nálunk is az emberi építő mindennapok győzelmét, örömét. Változott világunkban más lett a munkáskórusok rendeltetése is. Teljesedő életünkben nem kísértenek nyomasztó gondok, mind több az öröm és ennek az örömnek hangot adni feladatunk a dalok sokszínűségében, hogy életkedvünk tükrét tárjuk azok elé, akik velünk örülnek. Fejlődő kulturális életünkben ma már valóság Kodály húsz év előtt még va- lősulhatatlannak tűnő eszméje, hogy a dal, zene ismeretét az ábécével együtt és azonos fontossággal vegyék birtokba gyermekeink. Ma már általános műveltségünk fokmérője az is, hogy zeneértő generációk nőnek fel lassan, olyan élvezői a dallamnak, akik magasrendü igénnyel ülnek a hallgatók soraiban. Ez a növekvő igényesség komoly feladatokat ró a magukat hallató kórusra is. Elengedhetetlen, hogy a kórusművészet művelőit is ne igyekezzenek tehát értékeiket úgy fejleszteni, hogy tudásuk színe-javát adhassák. A dal mai ünnepén olyan kórusok mutatkoznak meg Salgótarjánban, amelyek eddigi munkásságukkal rászolgáltak becsülésünkre. S zíves iszóval köszöntjük a pécsi bányászok nagymúltú kórusát, a Balassagyarmati KTSZ énekkarát, a Salgótarjáni Acélárugyár férfikarát és szimfonikus zenekarát, a BM Nógrád Megyei Főkapitányságának vegyeskarát, a Salgótarjáni Pedagógus Énekkart, a Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon dalegyüttesét, s köszönti ük mindazokat, akik a dal ünnepének gyönyörködő, meghallgató részesei lesznek. (b. t.) 7 A vasat as színjátszórendezd A színpad előtt tisztiruhás vasutas áll és szuggesztiv hangon magyaráz. Színjátszókat rendez a Somoskőújfalui járási művelődési otthonban. Akik hallgatnak rá, azok is nagy obbára vasúti dolgozók. A rendező: Mocsári Ferenc állomásfőnök. Hogyan Ieít a felelősségteljes munka mellett ennek a szép feladatnak a munkása? — ezt kérdeztük tőle. — Mindig szerettem a könyveket, s valahogy minden olvasmányommal úgy vagyok, hogy egyszeriben élő cselekménnyé válnak előttem a sorok, a szavakon túl is működni kezd a fantáziám. Magával a színjátszással tulajdonképpen hadifogságban kerültem közelebbi kapcsolatba, ahol egymás szórakoztatására játszottunk. Ott mindenki játszott és rendezett. Az antifasiszta mozgalom segítségével bemutattuk például magyarul talán elsőként Szi- monov: Az orosz kérdés című drámáját. Ettől az időtől nem tudtam elszakadni a színpadtól, s hazakerülve bekapcsolódtam a színjátszó mozgalomba. Lassan rendezgetni kezdtem Somoson, amolyam botcsinálta rendező lettem, de éreztem, hogy az ösztönösség a növekedő igények és feladatok mellett nem elég. Ha már belekóstoltam a munkába, akkor tudjam is, mit, miért csinálok, csináltatok szereplőimmel, ezért beiratkoztam a színrendezűt akadémia levelező tagozatára, s a kétéves iskolát jó eredménnyel elvégeztem. — Tud-e időt szakítani a feladathoz hivatali dolga mellett? — Nem mondom, hogy könnyű, de szervezés kérdése. Vasútnál pedig megtanulja az ember, hogy másodpercre tudjon gazdálkodni az idővel. Nálam, úgy érzem, a rendezésnek, a színjátszókkal való foglalkozásnak a család sem érzi hátrányát. A nagyfiam, amellett, hogy kitünően végezte az ötödik általánost, élénken érdeklődik a színjáték iránt s feleségemnél szintén a hivatással jár, hogy foglalkozzék a kulturális dolgokkal. Mint pedagógus éppen most kapott miniszteri elismerést. Nálunk, Somoskőújfalui vasutasok körében régi és szép hagyományai vannak a színjátszásnak, rendező elődöm is vasutas volt. — S mit rendez most az állomásfőnök?.. — A Mélyek a gyökerek című drámát olvasgatom — immár ötödjére. A darab témája, erős drámaisága rendkívül megkapott, s az őszi hónapokban ezt szeretném bemutatóra tűzni. Hirtelen órájára néz, figyelmeztetve jelez: — Vigyázzon, mert indul a vonat Tarjánba... (barna) Javul a balesetelhárítási munka a rétsági járás term elősző vetkezeteiben Az elmúlt év második felében két halálos és 34 három napon túl gyógyuló baleset történt a rétsági járás termelőszövetkezeteiben. Az év eleje óta azonban javuló tendenciát mutat a balesetelhárítási munka a járás termelőszövetkezeteiben. Min. den tsz-ből részt vett a biztonsági megbízott a részükre rendezett oktatáson, és mindegyikük vizsgát is tett. Javult az ellenőrző munka, megszaporodtak a biztonsági szem. lék. tani. Az a tény, hogy a a .,Lobby”-ja (a nagytőkés legfőbb kubai termék átvé- érdekcsoportok egy-egy befotele. tehát a nemzeti jőve- lyásos tömörülését nevezik így) delem oroszlánrésze a Wall érdeke azt kívánta, hogy az Street kényétöl-kedvétől füg- amerikai kormány a lobby gött, jobban alárendelte az répacukrát magas áron ímországot Washingtonnak, mint portálja. Ebbpl az követkea megszállás Damokles kard- zett, hogy az is a lobby érját esztendők során Havan- deke volt, fizessen Washingna feje fölött tartó Platt- ton aránylag magas árat a törvény. kubai nádcukorért. Ha ugyan Az amerikaiak ezen a tó- is a kubai cukrot Amerika ren sem voltak szentimentá- olcsóbban kapja meg, akkor lisak. A cukor vámtarifája olcsóbban is lehet a fogyasz.,gumiból” volt — a mono- toknak adni, ha viszont a fo, , , , „ , , póliumok pillanatnyi szükség- gyasztó olcsóbban kapja meg Az amerikai uralom leg- Már 1903-ban, tehát a nyűt menyekkel más országok ipa- letei szerint változott. Ha a a kubai cukrot, az amerikai 'szemléltetőbb példája, az élet amerikai uralom időszakában ra nem tudott versenyezni, kereskedelmi szeizmográf, a répások lobbyja __ tönkrem inden más területén messze megszületett az első ameri- tehát — mint említettük —, Wab street nem jelzett ’cu- megy túl, a cukorfront volt. S hadd kai—kubai szerződés, amely szinte minden iparcikk ame- korSzükségletet, a nagytőke Kuba sokmillió dollárt vesztegyük hozzá: Washington szerint az Egyesült Államok rikai volt Kubában. Számos könnyen odahatott, hogy ug- tett amiatt, hogy nem tudéppen ezen a fronton igyeke- úgynevezett preferenciáid, riporter példának említi Ba- rásszerűen felemelték a vám- ta megtartani Marti, a nagy zett a legnagyobb ködöt fej- vagyis kivételezett arfolya- lista egyik kedvenc szórako- tarifát, ilyenkor azután „a forradalmár szellemi örökséieszteni. Nem véletlen, hogy mon vásárolja meg a kubai zóhelyét, a Havanna elővá- világpiacinál magasabb ár” el- gét, amely szerint jaj annak az a forradalom győzelme után cukrot. A kivételezett annyit rosában levő Bar Llovento lenére szépen elrothadhatott országnak, amely nem az egész Fiedel Castro annyi hosszú te- jelent, nogy a Washington nevű gyönyörű villanegyedet. a kubai cukortermelés óriási világgal kereskedik, hanem ievíziós beszédet szánt, kife- által fizetendő ár mindig ma- A kínos pontossággal mért hányada gazdasági élete csak egy orjezetten ennek a jellegzete- gasabb lesz, mint a Wash- kubista gyepalakzatok és Pál- szá kényének-kedvének van sen kolonialista csalárdság- ington által világpiacinak el- mák között amerikai volt a A répAS-LOBBY kiszolgáltatva Egy adat a sok nak a leleplezésére. fogadott ár. Az egész szituá- gyönyörű, emeletes villapalo- közül: 1914 és 1918 között, teBatista uralma idején ció olyan volt, gondoljunk ták első téglájától kezdve az Az állandó bizonytalanság hát az első világháború éveiugyanis a tanítóknak minden csak arra, hogy a preferen- ablaküvegen át a kilincsig 0]yan felháborodást szült, hogy ben Kuba 7,4 millió tonna kis kubai fejébe bele kellett ciális szerződéssel egy időben minden. Amerikai volt a mo- Washington kénytelen volt cukrot exportált Amerikába. sulykolniok, hogy: 1. Ameri- erőszakolták bele a kubai al- dern yacht-kikötő, Batistának mas formát kitalálni. Ez volt Háborús időkről lévén szó, terjed felszabadította Kubát a kotmányba a Wasingtonnak és barátainak házi flottája. az úgynevezett kvóta. Az mészetes, hogy a cukor ára, spanyol elnyomás alól. 2. Az- intervenciós jogot biztosított Amerikaiak rendezték be az Egyesült Államok igéretett mint minden élelmiszeré, feléid is buzgón és önzetlenül Platt-féle módosítást is ultramodern. vize színét hogy egy bizonyos cu- szökött. Az az ár tehát, ami segíti ezt az országot. Még- hogy minden feltételt a jen- gombnyomásra változtató kormennyiségre minden esz- egyébként amerikai értelme- hozzá elsősorban úgy, hogy kik diktálhattak. Mi a titka strandot, a tekepályát, az agár- fendőben igényt tart. Az ame- zésben a világpiaci felett volt. Kuba főtermékét magas áron annak, hogy mégis látszólag verseny-stadion elektromos mezőgazdasági minisz- most a világpiaci alá sűlymegveszi és cserébe „olcsón” Kubára nézve ilyen előnyös apparátusát. Szinte szimboli- térium gondosan vigyázott lyedt. Washington azonban amerikai árukkal árasztja el szerződés született? kus,„Fu .,e,nci° , arra, hogy a kvóta meg- görcsösen ragaszkodott a staa szigetet. Nos, mi volt az A titok nyitja többek kö- az o külön vikkendtelepehez állapításánál azoknak az esz- bil árhoz”, az eredmény: Kuba igazság? zött a vámtételekben van. Az vezető es kétoldalt villákkal tendőknek az átlagát vegye több mint 600 millió dollárt amerikai kormány Kuba cuk- szegélyezett aszfaltutat híva- aiapuk amelyekben az ame- nyer, ha a háború alatt más„PREFERENCIÁLIS” ra számára mintegy húsz talosan is Fifth Avenuenek rjkaj cukorfelvétel minimális nak adhatja el a cukrát. SZERZŐDÉS százalék vámkedvezményt nevezte el... volt. Ugyanez volt a helyzet a mávolt szíves engedélyezni. A Kuba viszont az amerikai Ami az átvett kubai cukor sodik világháború során. Ak- Kubának valóban főtermé- dolognak ezt a részét tanítót- árudömpingért csak cukor- aránylag magas árát illeti, kor az ország fontonként 1,8 ke a cukor, jellemző, hogy ták az iskolában, naponta ral tudott fizetni, ezért is erről is volna néhány sza- —3 centért volt kénytelen 1957-ben az államkincstár publikálták a sajtóban. An- „hála” Washingtonnak, amely vünk. adni a cukrot az Egyesült Alösszjövedelme 810 millió volt, nál kevésbé az érem másik a madridi udvar örökségét Számos amerikai monopóli- lamoknak, pedig az egész viebből 600 a cukorból szárma- oldalát, vagyis azt, hogy az folytatva egyoldalúságra kár- um foglalkozott cukorterme- lág mintegy hat centet fizott. És az is jellemző, hogy amerikai kereskedelem Ku- hoztatta a kubai gazdasági léssel Hawaiiban, Puerto-Rico- zetett volna érte. a második mezőgazdasági bútól közel 40 százalékos struktúrát. A további logikai ban, valamint a Közel-Kelefőterméknek számító kávé vámengedményt kapott. Ami láncszem: Kuba kénytelen ten. Ezek elsősorban répa- \ FÖLDBIRTOKOK FELE részaránya már csak 45 mii- azután következett, természe- volt egész cukortermését az cukrot termeltek. No már Nos, ezeknek az adatok- lió dollár. tes volt. Ilyen vámkedvez- amerikai partok felé irányi- most: ezeknek a „répásoknak” nak a fényében mintha már Vili. rész. Fifth Avenue - Havannában nem is lenne olyan prefe- renciális, vagyis „kivételezett’1 a kubai cukorért fizetett amerikai ár. S befejezésül ehhez még két dolgot vegyünk hozzá. Az egyik az, hogy Kuba három évtized alatt 2 762 millió dollár vámot fizetett Amerikának. Ugyanaz a hatalmas Amerika a kicsi Kubának 2 083 millió dollár vámot fizetett a Kubát elárasztó rengeteg amerikai áru behozatali engedélyéért. A mérleg: a jelzett idő során a kubai törpe 700 millió dollárral fizette túl az óriást Uncle Sam által a kubai kasz- szába befizetett összeget. A másik dolog pedig — és az egyik legfontosabb —, hogy eddig az olvasónak úgy tűnhet, a pénz, amit Amerikától a cukorért Kuba kapott, legalább tisztán kubai zsebekbe vándorolt. Óriási tévedés. A legjobb, a leghatalmasabb kubai cukomádültetvé- nyek ugyanis — egyszerűen az amerikai monopóliumok tulajdonában voltak. A száraz számok ezúttal nagyon is ékes- szólóak. Nézzük meg, menynyi föld volt a Kubában érdekelt legnagyobb amerikai cukormonopóliumok birtokában: Menati Sugar Company: 75 803 hektár, Verdientes Ca- magüey Sugar Company: 103 259, a hírhedt United Fruit Company: 111 189, West Indies Company: 101,608, The Cuba Company: 66 248, Central So- ledad: 11 622, Cuban American Company: 139 386, Punta Alegra Company: 45136, Caban Atlantié Sugar Company: 240 630, Franciso Sugar Company: 69 459. Az 1958-as adatok szerint az amerikai cégek, az összes földbirtokok csaknem felét vallhatták a saját tulajdonuknak. (Következik: Batista ellenpólusa.) J
