Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-06 / 45. szám

2 NÓGRÁDINEPOJBA» 1962. június 6. A pártcsoportok növekvő szerepéről Egészségügyi kérdésekről tanácskozóit a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A z alapszervezetek ered- " ményes munkájában jelentős helyet foglalnak el a jól működő pártcsoportok. Komoly jelentőséggel birnak az alapszervezet életében, mert közvetlenül ott élnek és működnek, ahol a termelési tervek sorsa eldől: a dol­gozó tömegek között. A párt­csoportok ereje az emberek­kel és az eseményekkel való közvetlen kapcsolatban rej­lik. Nagy lehetőségük van, hogy késedelem nélkül kez­deményezzenek, azonnal rea­gáljanak a problémákra, a partcsoportok munkája nagy­mértékben meghatározza a tagság tájékozottságát, ugyan­akkor elsősorban ők ismerik és formálják a dolgozók vé­leményeit. Gyárunkban 50 megválasz­tott pártcsoportvezető műkö­dik. Az utóbbi években nagy gondot fordítottunk arra, hogy politikailag, szakmailag fej­lett elvtársak kerüljenek eb­be a tisztségbe. Jelenleg pél­dául 14 pártcsoportvezető műszaki, nyolc pedig techni­kumban, egyetemen, illetve kü­lönböző állami oktatásban ta­nul. öt pártcsoportvezető ren­delkezik pártiskolával, s sike­rült azt is elérni, hogy a korábbi évektől eltérően most már magasabb pártoktatási formában képezzék magukat. Ezt különösen azért fontos hangsúlyozni, mert a párt­csoportok alkotó kommunista kollektívája hivatott minde­nekelőtt arra, hogy őszinte, párthű, bátor párttagokat ne­veljen. Az utóbbi években más intézkedéseket is tettünk a pártcsoportok erejének, haté­konyságának növelése érdeké­ben. A pártcsoporthálózatot műszakonként szerveztük meg. biztosítottuk, hogy a vezető a pártcsoport tagjaival egy műszakban, egy munkaterü­leten dolgozzon. Csökkentet­tük az egy-egy vezetőhöz be­osztott párttagok számát is. örvendetes, hogy a korábbi háromról már hétre növeke­dett a női pártcsoportvezetők aránya. Sikerült elérni azt is, hogy a pártcsoportok az utóbbi két évben rendszere­sebben foglalkoznak a párt­építéssel, javaslatokat tesznek tagjelölt felvételre. Azonban a pártcsortok még nem gon­doskodnak az új tagjelölt ne­veléséről, a vele való rend­szeres foglalkozásról megfe­ledkeznek. Néhány pártcsoport kivéte­lével sikerült leküzdeni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a pártcsoport munkája a tag­ságidíj rendezésére, a külön­böző rendezvényekre való mozgósításra korlátozódott. Arra törekedtünk, hogy a pártcsoportok minél nagyobb részt vállaljanak a termelés pártirányításából. Politikai te­vékenységüket elsősorban a termelés, a gazdasági fel­adatok felé irányítottuk. Pár­tunk VII. kongresszusa által megszabott feladatok — a ter­melékenység, a minőség, a műszaki fejlődés, a tervek teljesítése — végrehajtásában nagy szerep hárul a párt­csoportokra és azok vezetői­re. Az alapszervezetek veze­tőségei ma már több fontos kérdésben kikérik a pártcso­portvezető véleményét. Azon­ban a gazdasági vezetőknek csak egy része — sajnos ki­sebb része — támaszkodik a pártcsoportokra. Pedig a hi­degüzem és a TMK üzem példája igazolja, hogy meny­nyire fontos ez. Több párt­csoportnál azonban még a végrehajtó bizottságnak és az alapszervezeti vezetőségnek is arra kell törekedniök, hogy a pártcsoportok megtanulják a termelés pártirányításának módszereit, gyakorlatát Több kedvező példa iga­zolja, hogy a pártcsoportok egyre jobban sajátítják el ezt a hivatásukat. Nagy szere­pük volt és van például a szocialista brigádok mozgal­mában és a szocialista mű­hely címért indított verseny­ben. A központi lakatosmű­helyben a pártcsoport kezde­ményezésére határozták el, a szocialista műhely cím elnye­rését. A mintaműhely szo­cialista brigádja nemcsak a megalakulásban, hanem a mindennapi feladatok elvég­zésében is komoly segítséget kap a pártcsoporttól. Nap­jainkban már 21 pártcsoport­vezető dolgozik szocialista vagy szocialista címért küzdő brigádban. A vezetők túlnyo­mó többsége a rendszeresen összehívott csoportértekezlete­ken alaposan és elemzően fog­lalkozik a minőség javítá­sára kibontakozott kezdemé­nyezés helyzetével, feladatai­val. Különösen kitűnik ebben Varga István elvtárs, a hideg­üzemi pártcsoport vezetője. A pártcsoportok szerepé­” nek, jelentőségének és tekintélyének növelése hozzá­járult a párt tömegkapcsola­tának erősítéséhez is. A párt­csoportok együttműködnek a területükön dolgozó tömeg­szervezeti csoportokkal, aktí­vákkal, támaszkodnak a tö­megszervezetek tagjaira, igénylik azok munkáját. Egyes helyeken már elértük, hogy a párton kívüliek bátran fordul­nak a pártcsoportvezetőkhöz. Különösen a szakszervezeti bi­zalmiak választása óta rend­szeresebb a kapcsolat a párt­ós a szakszervezet két tiszt­ségviselője között. Ebben az évben már sikerült elérni, hogy amikor termelési kér­déseket tárgyal az alapszer­vezet, előtte közös megbeszé­lést tartanak a pártcsoport­vezetők és a szakszervezeti bizalmiak számára. Erre azért is nagy szükség van, mert a szakszervezeti bizalmiak 70 százaléka pártonkívüli, több­ségük újonnan lett megvá­lasztva és még sok segítsé­get igényelnek politikai és gyakorlati kérdésekben. Külö­nösen arra kell törekednünk, hogy a szakszervezeti bizal­mi is betöltse elsőrendű fel­adatát: a pártonkívüli dol­gozók nevelését. A pártcsoportok munkájá­nak fejlesztésében gyárunk pártbizottsága sok segítséget kapott a városi párt végre- ható bizottságtól. Eddig két alkalommal tűzte napirend­jére pártcsoportjaink működé­sét. Az itt hozott határoza­tokban megjelölt feladatok végrehajtása biztosítja, hogy pártcsoportjaink a dolgozók nevelésében, a termelés to­vábbi fellendítésében, a párt tömegkapcsolatának erősíté­sében még jobban betöltsék szerepüket és hivatásukat. Molnár István a ZIM salgótarjáni gyáregys. párttitkára A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság többek között meg­tárgyalta annak a vizsgálat­nak az eredményét, amelyet az egészségügyi intézmények állományon kívüli bérének alakulásáról készített. A vizs­gálat tárgya volt hogy az állományon kívüli bérek ter­hére történő foglalkoztatás­nál megtartják-e a vonatkozó rendeletek előírásait. A bi­zottság javasolta, hogy a bejegyzett munkaidő le­töltését, a kiesett munka­idő számát és nemét min­den havi elszámolás előtt bocsássák a bérelszámolás Kristóf József karancsaljai és Farkas Pál balassagyar­mati lakosoknak, a párt régi harcosainak 70. születésnap­juk alkalmából a forradalmi munkásmozgalomban kifejtett tevékenységük elismerése­ként az MSZMP Központi Bizottsága javaslatára a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munkáért érdem­érmet adományozta. A kitün­tetéseket június 2-án, a me­gyei pártbizottságon Alics János elvtárs, a pártbizottság titkára adta át. Kristóf elvtárs negyvennégy esztendeig volt bányász és a párt áldozatkész harcosaként élete nagyobb részében az el­A napokban megkezdődtek az ipari tanulók vizsgái me­gyénkben. Az idén még to­vább nőtt a szakvizsgázó ipa­ri tanulók száma, s a három évvel ezelőtti alig háromszáz­zal szemben most közel hat­száz fiatal ad számot a me­gye állami és helyiiparában három éven át szerzett tanul­mányi eredményeiről. A ba­lassagyarmati iparitanuló-is- kola főként a tanácsi és he­lyiipar szakmunkás-utánpót­lását biztosítja. Ennek hatás­körében közel kétszáz har­madéves tanuló tesz szakvizs­gát, s ezek nagy része a la­kosság közvetlen szolgálatát ellátó helyiiparban helyez­rendelkezésére az osztály- vezető főorvos láttamozá- sávaL A bérszámfejtés ezen ívek alapján történjen. Foglalkozott a bizottság az iskolafogászattal is. Megálla­pította, hogy ezen a területen is van ugyan előrehaladás, azonban az orvos feladata, hogy az iskolafogászat elvég­zését az iskola-naplóban rög­zítse. Minden elszámolási idő­szak végén a munkában el­töltött időt, az iskolaigazgató által való igazolást, be kell küldeni a járási tanács egész­ségügyi osztályára. Az osztály­nyomó rendszer üldöztetésé­nek volt kitéve. A Tanácsköz­társaság leverése után kül­földre emigrált és hosszú éve­ket töltött el cseh, belga, francia bányákban, a hitleri Németország lágereiben. Farkas elvtárs földmunkás­ként Kanadában dolgozott több mint egy évtizeden át, majd résztvett a spanyol nép fasizmus elleni hősi harcá­ban is. Idős kora ellenére ma is munkásőr és önkéntes rendőr, szeretettel neveli, ok­tatja a fiatalokat és őrzi a nép vagyonát. Magas kitüntetésükhöz mi is jó egészséget és békés, nyugodt öregkort kívánunk. kedik majd el. A most vizs­gázó fiatalok közül például negyvenen az asztalos, ötve- nen az építőipari szakmát vá­lasztották, húsz fodrász, ci­pész és szabó is szakvizs­gázott. Az állami ipar jövő szak­embereit a Munkaügyi Mi­nisztérium Salgótarjáni Tan­intézetében és a város gyá­raiban, üzemeiben vizsgáztat­ják. Salgótarjánban kétszáz- kilencven fiatal ipari tanuló szakvizsgázik. Most vizsgázik a száznál több nagybátonyi vájártanuló is. Az idén mint­egy harminc szakmában öt- százkilencven ipari tanuló szakvizsgázik megyénkben. engedély után történjék a számfejtés. Ugyanez vonatkoz­zon az iskolafogászattal kap­csolatos útiköltség elszámolá­sára is. A mellék és a másodál­lásra vonatkozó munka* szerződéseket minden eset­ben meg kell kötni, még akkor is, ha a mellék- foglalkozásra, vagy a má­sodállásra a főfoglalkoa- tató intézmény ad enge* délyt. Az engedélyezést minden eset­ben meg kell szerezni, erről az értesítéseket a főállás! munkahelyekre meg kell kül­deni, s ezeket a munkaköny­vön is keresztül kell vezetni. A körzeti orvosok rendelési idejére vonatkozólag javasol­ja a bizottság, hogy a járási tanácsok egész­ségügyi osztályain, a köz­ségi tanácsokkal karöltve rendezzék a körzeti orvo­sok rendelési idejét. A járási egészségügyi oszttk lyokon vezessenek összevont nyilvántartást, amelyből bár­mikor megállapítható legyen, hogy melyik orvosnak, hol éa mikor lehet rendelést tarta­ni. Az orvosok rendelési Ide­jét (mettől meddig) szemlél­tető helyen ki kell függesz­teni. SZERZŐDÉS TSZ-BE KÉSZÜLŐ TANULÓ FIATALOKKAL A Hazafias Népfront szer­vezésében a termelőszövetke­zetek szakmunkás utánpót­lása érdekében megkezdődött a nagyüzemi gazdaságok és a még iskolában tanuló fiatalok közötti szerződés megkötése. Eddig a Balassagyarmati járásban 12 fiatal kötött szer­ződést a termelőszövetkezeti gazdaságokkal, a szécsényi Já­rásban 28, a tarjám járás­ban 13, a rétsági járásban pe­dig 15 fiatal jelentkezett me- zőgazadsági szakiskolába tör­ténő továbbtanulásra. A szerződések értelmében ■ tejkezelő, sertés-, szarvas- marha-, juh tény észtő, nö­vénytermesztő, gyümölcster­mesztő, halász és méhész szakiskolába jelentkező fia­talok ingyenes munkaruhát, órabért, kosztpénzt, és a tsz- ben töltött munkájuk után az ' első évben fél, aztán pedig fokozatosan több munkaegy­ség jóváírást kapnak.---------------------------------------­A vasárnap délelőtti VIT-műszakon négyszázhúsz mázsa szöget csomagoltak A SALGÓTARJANI ACÉLÁRUGYÁR IFJÚMUNKÁSAI--------- 4%^%» A párt régi harcosainak kitüntetése Csaknem hatszáz ipari tanuló szak vizsgázik megyénkben Iparmedencénk gyáraiban és üzemeiben az idén tizenöt ifjúsági exportbrigád alakult azzal a céllal, hogy a gazda­ságos termelés és a szállítási határidők követelményeinek betartásával a szocialista munka ifjú brigádja címet megszerezzék. A medence KISZ szervezetei és ifjúsági brigádjai különösen a salgó­tarjáni Acélárugyár szegverő és csomagoló üzeme fiataljai­nak munkáját kísérik figye­lemmel, aikik nemrég az iparmedencé­ben elsőként nyerték el a büszke ,.ifjúsági üzem” címet. A szegcsomagoló híres ex­portbrigádja most is nagy­szerű eredményekkel dolgo­zik. Nemrég tíz nap alatt eleget tett egy nyugatnémet kereskedelmi cég soron kívül érkezett szegexport megren­delésének, s eközben a na­ponkénti eredeti tervét is tel­jesítette a brigád. A huszon­hat fiatal Lipták József ti­zennyolc éves ifjúmunkás bri­gádvezetővel az élén a VIT alap támogatására vasárnap HELYREIGAZÍTÁS Lapunk június 2.-1 számába a 2. odalon a nyomda hibájából sajnálatos clmhiba került. A ;,Nagyszerű munkasiker a párt VIII. kongresszusa tiszteletére” fejeim alatt a főcím helyesen így hangzik: „Hét hónappal a határ­idő előtt elkészült akatalini függőakna mélyítése”. délelőttre ifjúsági VIT-mű- szakot kezdeményezett azzal, hogy a vasárnapi műszakke­resetüket felajánlják a VIT alapra, a magyar küldöttség költségeinek fedezésére. Az önkéntes VIT-műszakra a brigád huszonhat tagja mel­lé ugyanannyi kisegítő ifjú­munkást vártak csak az ün­nepi műszak kezdeményezői. A gyár tizenkét üzemi KISZ alapszervezetéből azonban összesen hetvenötén jelentek meg a reggeles műszakkezdés előtt. Bazsó Gábornak a szeg­csomagoló ugyancsak fiatal művezetőjének a csomagoló­üzem valamennyi osztályozó berendezését üzemeltetnie kellett, hogy a fiatalok mind részt vehessenek a munkában. A különben teljes munkaszü­neti napon csak az ifjúsági üzem dolgozott, s néhány perccel tizennégy óra előtt 420 mázsa szeg csomagolását jelentették a fiatalok: Tol­mácsa Zoltán, Ragó Erzsébet, Novák Éva, Molnár Sándor és a többiek. Ezzel mintegy kétezerötszáz fo­rint befizetését biztosítot­ták a maguk részéről a VIT műszakon résztvevő fiatalok. A sikeres VIT műszakon dol­gozó ifjúmunkásokat meglá­togatták a gyár vezetői is. Szalai Gáspár a gyár nagy­üzemi pártbizottságának titká­ra a gyár idősebb kommu­nista munkásainak őszinte el­ismerését tolmácsolta a fia­taloknak. A szénbányászat jobb munkájához minden feltétel biztosított A termelés bővítése és kü­lönösen a munka termelé­kenységének emelése a leg­fontosabb a szocializmus győ­zelméhez. Ez az alapja né­pünk gazdasági és kulturális színvonala további emelésé­nek. A termelékenység to­vábbi növelése igen fontos helyet kapott trösztünk 1962. évi szakmai tervében is. A külfejtés nélküli, tehát a mélyművelési termelési tervünk 1962. évben a múlt évben elért szinttel azonos. Ha van is egyes üzemek ter­vében változás, ez nem olyan nagymérvű, hogy lényegesen befolyásolná egy-egy üzem feladatát. Inkább arról lehet beszélni, hogy egy-egy kime­rülő üzem termelését más üzemeknek kellett átvenni. Termelés tekintetében a mélyművelésben nincs is lé­nyeges eltérés, annál fonto­sabb a célkitűzés a termelé­kenységben, hiszen ebben az évben 1053 tonnás műszakon­kénti teljesítményt kell elér­ni, ami az összüzemi teljesít­mény 2,6 százalékos emelke­désének felel meg. Ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy az évek során egy-egy aránylag magas tel­jesítménnyel dolgozó bá­nyánk kimerül, illetve visz- szafejlődik — így Északi tá­ró, Pálhegy II. Pálhegv III. Ferenc II — akkor nyilván­valóvá válik, hogy ezeknek a jobb teljesítményű aknák­nak a termelését egy rosszabb teljesítményű, kedvezőtle­nebb körülmények között dol­gozó aknából kell pótolni. Ez végső eredményben azt von­ja maga után, hogy az össz­üzemi teljesítményt átlagosan mintegy 5 százalékkal kell emelni, változatlan körülmé­nyek között■ Ennek alapján megindult az üzemekben a munka, hogy az első negyedéves cél­kitűzéseket valóra váltsuk. Sajnos, ez nem sikerült tel­jesen úgy, ahogyan ezt vár­tuk és mind a termelésben, mind a termelékenységben elmaradtunk a tervszámok mögött. A Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt első negyed­éves termelési tervét a mély­művelésnél 97,2 százalékra teljesítette, azaz 16 811 tonná­val maradt el a tervezett mögött. Miután összüzemi tervünk teljesítése elsősorban a mélyművelési termeléstől függ, egy-két szóval ennek indokolására is ki kell tér­nünk. Üzemeink közül 1962 első negyedévében nem teljesítet­te tervét a tiribesi, a mén- kesi, a kisterenyei, a mizser- fai és a zagyvái bányaüzem. A mizserfai és a tiribesi üzemnél jelentkező elemi csapás 1— amely előre nem volt látható ■—, bár közremű­ködött az első negyedéves lemaradásban, teljesen ennek a számlájára nem írjuk és nem is írhatjuk azokat az eredményromlásokat, ame­lyek első negyedéves mun­kánkban jelentkeztek. Hi­szen a nehézségeken úgy le­hetett volna elsősorban úrrá lenni, hogyha azok az üze­mek, melyeknél ilyen jelle­gű akadályok nem álltak fenn, jobb és szervezettebb munkával segítették volna a lemaradókat és az eredmé­nyek megjavítását. Tröszti szinten az összüzemi teljesít­mény tervétől 2 kilogrammal maradtunk el. Bár ez nem nevezhető súlyosnak, mégis szükséges vele foglalkoznunk. A lemaradás okai között különösen az első negyedéves betegműszak kedvezőtlen ala­kulását kell megemlíteni. A márciusi influenzajárvány miatt ugyanis a tervezett 68 000 betegműszakkal szem­ben 83 000 műszak, azaz 15 000-rel több esett ki a ter­melésből. Ha üzemek szerint vizsgál­juk az összüzemi teljesítmény alakulását, akkor meg kell állapítanunk, hogy voltak olyan üzemek, amelyek ezen a téren is egész jé munkát végeztek. A legjobb ered­ményt Kányás érte el 106,2, majd Mátranovák 105,1, Ka­zár 102,6, Nagybátony 102 4» Róna 101,8 százalékos terv- teljesítéssel. Elmaradt a ter­vétől Mizserfa 94,4, Tiribe* 96,4, Ménkes 95,9 százalékos teljesítéssel. Ha ezeket az eredményeket végig tekintjük, akkor lát­hatjuk, hogy nemcsak a már említett esetek és nemcsak a betegműszakok növekedése* hanem más meglevő hibák is hátrányosan befolyásolták összüzemi teljesítményünk alakulását. Elsősorban a pro­duktív, improduktív műszak­arány. Ez a szám azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre állő műszakszámból mennyi az, ami termelőmunkát és meny­nyi az, amelyik úgynevezett kisegítő munkát végez (fenn­tartás, szállítás stb.). Ezt minden üzem részére terv írja elő, de ennek ellenére mégsem jelentkezik az az eredmény, amit joggal vár­hatnánk el. Vonatkozik ez különösen arra az időszakra* amikor a beteglétszám meg­növekedése miatt kevesebb műszakszám állott rendelke­zésre a telepítéseknél- Sok üzemnél, bár a termelő mun­kahelyek csak hiányosan vol­tak telepítve, az ezeket ki­szolgáló nem termelő műsza­kokat mégis biztosították. Ezt a müszakgazdálkodást mindenképpen elítéljük, t ennek kijavítására üzemein­ket rászorítjuk. Kétségtelenül fejlődés mu­tatkozik munkánkban, hiszen áprilisi mélyművelési tervün­ket 100,4 százalékra teljesí­tettük, az összüzemi teljesít­ménynél pedig áprilisban lfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom