Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-30 / 52. szám

0 2 nógrádi népújság 1962. június 30. Népi ellenőrzési bizottságok a termelőszövetkezetekért Figyelemre méltó, hasznos vizsgálatot végeztek népi el­lenőrzési szerveink a termelő- szövetkezetek munkaszervezé­se és gépesítésének elősegíté­se érdekében. Az eredményt bizottsági üléseken, közösen a a tsz elnökökkel tárgyalták meg. Éppen ennek tulajdo­nítható, hogy igen hasznos javaslatok születtek és a ja­vaslatok nyomán megindult a feltárt hiányosságok kija­vítása. A herencsényi termelő- szövetkezetben, valamint a hollókői termelőszövetkezet­ben már intézkedéseket tet­tek, hogy a tapasztalatok nyo­mán kijavítsák a munkákat. Többek között kialakították a munkacsapatokat, amelyek eddig nem voltak. Heren- csényben ma már 12 női, és 4 férfi munkacsapat dolgozik, a munkacsapatok között a gépeiket is megfelelően elosz­tották, azonkívül újabb gépek beszerzésére tettek intézke­dést. A mohorai Kossuth Ter­melőszövetkezet vezetősége munkaprogramot dolgozott ki és tavasszal már az ebben meghatározottak szerint vé­gezték a munkát. De az útmutatás alapján a kapásterületeket is fel­osztották és bevezették a prémiumrendszert. Például, ha a cukorrépa ka­pálását a termelőszövetkezeti tag jó minőségben elvégzi, 32 kilogramm prémiumcukrot kap a megadott terület után. Más terményeknél a termés­hozamok növelését célozta az az intézkedés, hogy ha a tsz-tag által művelt földön a terve­zettnél magasabb a termés a többlettermény 50 százaléka a tsz-tagot illeti meg. Ezek az intézkedések máris komoly hatást váltottak ki a munka­végzést illetően, főleg a női tsz-tagok körében. Szívesen vesznek részt a munkában és igyekeznek azt minél ered­ményesebben elvégezni. A népi ellenőrzési szervek munkája hozzájárult ahhoz is, hogy a feltárt észrevételek nyomán javult a vezetőség munkája. A rimóci Uj Élet Termelőszövetkezetben a veze­tőség a feladatköröket elhatá­Megjelent a Béke legújabb A júniusi szám vezércik­kében F, R. Kozlov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára és elnökségének tagja elemzi az SZKP népi jelle­gét. „A békeszerető szocia­lista diplomácia a nemzetkö­zi politika porondján” cím­mel Adam Rapacki, a Len­gyel Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere írt cikket, „A népek harca a nemzeti függetlenségért és a leszerelés problémája” cí­men közöl cikket a folyóirat Abdelkader El-Uhrani tollá­ból. „Izrael problémái, har­cunk és perspektívánk” című írásában Samuel Mikunisz az Izraeli Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára kifejti, hogy Izrael mai kor­mánya a béke, a nemzeti füg­getlenség és a semlegesség po­litikájának útja helyett mi­lyen útra vezeti az országot, és ismerteti a kommunista pártnak az izraeli-arab kon­és Szocializmus szama fliktus felszámolására vonat­kozó programját. Jan Auerhan csehszlovák közgazdász, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia Közgaz­dasági Intézetének tudomá­nyos munkatársa „Az auto­matizálás és az ember” című tanulmányában a témával kapcsolatban vizsgálja* hogy hasznos-e vagy káros a mun­kaidőmegtakarítás? Minden esetben fokozza-e a munká­sok szakképzettségét az auto­matizálás? „A kommunista és munkás­pártok életéből” című rovat a hcndurasi kommunisták ak­tuális feladataival, a Pana­mai Népi Párt hazafias ál­láspontjával, a Ceyloni Kom­munista Párt, és az plasz kom­munisták felvilágosító mun­kájával foglalkozik. Tájékoztatást közöl a fo­lyóirat az angol filmgyártás jelenegi helyzetéről és né­hány rövidebb írással bepil­lantást nyújt a thaiföldi, a haiti, a portugál nép szabad­ságharcába és szenvedéseibe. rolta és megosztotta a tagok között. Ezzel növekedett a veze­tőségi tagok felelősségér­zete. De több termelőszövetkezet­ben hasonló módon alakítot­ták ki a munkát. Azóta a vezetőségi gyűléseket, közgyű­léseket rendszeresen megtart­ják, az ott elhangzottakat jegyzőkönyvbe rögzítik, rend­szeresen megtartják a brigád­vezetők eligazítását, ahol út­mutatásokat adnak a munkák jobb minőségben és időben történő elvégzéséhez. A vizsgálat óta megnöve­kedett a falusi népi el­lenőrzési csoportok, a tsz-ek irányában kifejtett tevékenysége is. Ugyanis megbizatást kaptak, hogy a tsz-ek gépesítési és munkaszervezési helyzetét kí­sérjék figyelemmel, s segítse­nek a hibáik kijavításánál. A falusi népi ellenőrzési cso­portok azóta is rendszeresen küldik a jelzéseket az illeté­kes járási népi ellenőrzési bizottságokhoz, javaslatokat tesznek és intézkedéseket kémek. Segítséget adott ez a vizsgálat a járási mezőgazda­sági osztályoknak is, mert felhívta a figyelmet a tsz-ek balesetvédelmi és tűzvédelmi helyzetére. Már azóta több oktatást tartottak a baleset- védelmi és tűzvédelmi fel­adatok ellátására. Intézkedések történtek a gépek elhelyezésére is. A legolcsóbb, legcélszerűbb csővázas gépszíj építéseket tervezik, amellyel megóvják a gépeket az idő előtti romlás­tól. Rendezlek a Bjlassagyarmalon Az elmúlt napokban ren­dezték Balassagyarmat város közlekedését. A főútvonalakon gyalogos átkelőhelyeket jelöl­tek ki. Áthelyezték az utó­buszmegállót is. Az új meg­álló a városi tanács épülete mögött van, ahol a későbbiek során egy korszerű várócsar­nok építésére is sor kerül. A város főutcájának forgal­masabb pontain megtiltották a járművek parkírozását, hogy biztonságosabbá tegyék a köz­lekedést. A rendezés első tapaszta­latai kedvezőek. Az illetéke­sek felhívják a járművek ve­zetőit és a gyalogosokat, hogy á jövőben még fokozottab­ban tartsák meg az előírt közlekedési szabályokat. Csongrádon szerepel a Balassagyarmati Kórus Vasárnap Csongrádon ren­dezik meg a hagyományos Tisza menti kórusok találko­zóját. A kórus-hangversenyre meg­hívták a balassagyarmati ve­gyes kórus résztvevőit is sze­replésre. Az elutazást izgatott készülődés előzte meg, leg­szebb számaik felújításával, új számok betanulásával in­dultak a hangversenyre gyarmatiak. Vasárnapi szereplésükhöz a megye hangversenyszerető kö­zönsége nevében sikereket kí­vánunk. Tanácskozott a brigád A napokban Homokterenyén beszélgetésre gyűlt össze a szocialista címért küzdő ter­melőszövetkezeti nőorigád. A tanácskozásra meghívták a helyi vezetőket és a megyei nőtanács képviselőit is. Értékelték eddigi munká­jukat. Nemcsak kapásnövé­nyeiket ápolták meg gondo­san, példát mutatnak emberi fejlődésükben, művelődért;’- ben is. Á déli ebédidőben rendszeresen szaklapokból felolvasásokat tartanak. Együtt járnak színházba, mo­ziba s tervbe vették egy tár­sas kirándulás szervezését is, ahová a többi munkacsapat asszonyait is meghívták. Jó kapcsolatot tartanak a terme­lőszövetkezet másik szocialista címért küzdő brigádjával is. Kölcsönösen kisegítik egy­mást, ha munkájuk úgy kí­vánja. !* v O »I* 4* •> •;* v v •;*.;.»;»*;• .*•.;»•;*»;. V *1* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* *1* %• 4* *1* *!" 4* •:* *> v »:• .** »> *> •; NÓGRÁDI HÉTKÖZNAPOK Felnőttek as iskolapadban A statisztika szerint az si­mult oktatási évben meg­közelítően 5 ezer felnőtt irat­kozott be esti és levelező ok­tatásra: a VI. ältaldnößtöl kezdve a legmagasabb képe­sítést nyújtó iskolákig. Hogy mennyien vizsgáztak; még nem teljesen ismeretes. Kik éle­tük derekán, mások már őszü­lő fejjel ültek be az iskola­padba, hogy a fiatal gene­rációval együtt izgulva a vizs­gán, számot adjanak egész évi tanulmányi előmenetelükről. Pedig mennyivel könnyebb szórakozni, sörözni, elütni a délutánt egy-egy ultipartival, esetleg a ház körüli kiskert­ben dolgozgatni. Ök mégis újra elővették a könyvet, a tollat, a vonalzót. Ismerked­tek teljesen új tudományok­kal, felelevenedett a mesz- sziség homályából egy-egy ré­gen hallott, vagy félig-med- dig megtanult tétel. Sok-sok késő estébe nyúló, kitartó bir­kózás volt az év közbeni ta­nulás a matematikával, a föld­rajzzal, a nyelvtannal és más tantárgyakkal. S míg lépés- röl-lépésre hódították a tu­domány várát, el kellett fc- gadtatniok a családdal is, hogy a tanulás kötelesség és hosszú órákat, napokat, éve­ket köt le a családi körben töltött időből. Akik meré­szen nekivágtak az ismereiek bővítése nehéz útjának, azt vallották, hogy „az időseb­bek sem. hagyhatják abba”, mint más esetben a reggeli tornái. Megküzdöttek a fel­nőtt tanulók iránt egyre nö­vekvő igényekkel, talán né­ha túlzott követelményekkel. De mindenért kárpótolt a nagyszerű érzés, amikor a család felnőtt tagjai együtt vitték haza a bizonyítványt a gyermekekkel és eldöntöt­ték, hogy az év közben fo­lyó tanulási versenyben ki lett a „győztes”. A mind erőteljesebben ki­bontakozó igény a tanulás, a művelődés iránt életünk nagy-nagy erénye. Egészen biztos, hogy szükség lenne még több felnőtt diákra, hi­szen sok-sok munkás, szövet­kezeti parasztember annak idején nem gondolhatott arra, hogy tanuljon, legalábbis az általános iskola VIII. osztá­lyát elvégezze. Azok, akik az utóbbi években százával és ezrével ültek le az iskolapad­ba előrehaladott koruk elle­nére — úttörőknek számí­tanak és bizonyos, hogy az évek haladásával mind töb­ben követik majd példájukat. Követik is, hiszen egyre gond­talanabb az élet, nagyobbak a lehetőségek, a gyorsütemű technikai fejlődés pedig egye­nesen megköveteli a tanulást. És ahogyan erősödnek a szo­cialista brigádok is, úgy lesz mind több becsülete a tanu­lásnak, a művelődésnek, úgy növekednek az igények a kultúra magasabb csúcsainak eléréséért. Nincs kidolgozott, legalább nagyjából körvona­lazott program, módszer e bri­gádok művelődési vállalásai­nak teljesítésére. A legtöbb­ször saját elhatározásból, sok­sok nehézséget leküzdve lép­nek előre a kulturális fej­lődésben. Mennyivel egysze­rűbb, megszokottabb vállalni és teljesíteni termelési felada­tokat és mennyivel nehezebb a szocialista brigádokban is egyes brigádtagokat iskolára küldeni, segíteni, ellenőrizni tanulásukat, megszervezni a kulturált szórakozást, meg­szerettetni a könyvet, a szín­házat. De bármilyen nehéz, mégis nagyot léptünk előre. A legutóbbi hetekben ille­tékes szervek megvizsgálták a párt Központi Bizottságá­nak a munkásosztály hely­zetéről szóló határozata vég­rehajtását. Jó négy esztendő telt el e határozat megjele­nése óta. A munkáslakta vi­dékeken a korábbi éveket messze meghaladó ütemben épültek művelődési intéz­mények. Lapújtőn, Szelén, Ka- rancsságon, Nádújfaluban, Nagybátonyban és Kistere- nyén a tanulás, a kultúra ta­lált otthonra új épületekben. Iskolák, óvodák épültek, fej­lődtek. A salgótarjáni járás­ban egy év alatt 15 ezer kö­tettel növekedett az egyesí­tett tanácsi és szakszervezeti könyvtárak állománya. Két év alatt pedig 2 ezerrel emel­kedett a mozik ülőhelyeinek száma. A munkáslakta tele­püléseken egyedül a Déryné Színház 153 előadást tartott az elmúlt évben. A salgó­tarjáni járásban közel 178 ez­ren vettek részt a művelő­dési otthonok különböző ren­dezvényein. Ez több, mintha a járás minden lakosa há­romszor látogatott volna meg egy-egy előadást, műsoros es­tét egy év alatt. A tanuló, művelődő mun­kások állandóan növekvő igé­nyét, fejlődő szépérzékét jel­zik ezek a számok. Benne van ebben a rövid statiszti­kában, hogy államunk mil­liókat költ az iparvidékek kulturális fejlesztésére, hogy egyre jobban élnek ezekkel a lehetőségekkel a munká­sok. Akik pedig az elmúlt napokban az általános iskola VIII. osztályáról, vagy a kö­zépiskolai érettségiről szóló bizonyítványt kézhez kapták — azok nem állnak m.eg. Megnövekedett érdeklődésük, kiszélesedett látókörük, ma­gasabb szívonalú kulturális igényük űzi, hajtja, hogy újabb ismereteket szerezzenek. Rendszeres kölcsönzői lesz­nek a könyvtárnak, hűséges látogatói a színházi előadások­nak, a mozi, a televízió min­dennapos nézőivé válnak. így gyarapodik évről évre a mun­kásakadémiák, a különböző tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások látogatóinak sza­ma, velük is növekszik a kiművelt emberfők sokasága. Példájuk és hatásuk mini a vízbe dobott kő, úgy gyűrüd- zik tovább, hogy évek tel­tével mind magasabb színvo­nalra emelkedjen a munkások képzettsége, öntudata, általá­nos és műszaki ismerete. Néhány hónap múlva új ok­tatási év indul. Minden bi­zonnyal, még többen lesznek | családapák és családanyák, akik újra beülnek az iskola­padba, még többen lesznek, akik szakítanak a tudás fá­járól. így él a munkás fe­lelősségével és kötelességével, vezető szerepével. így fognak élni mind többen és többen. „Huiladék anyag46 — az asztalitokban Szép is, ízléses is, az ára is egészen elfogadható, sőt hulladékanyagból készülne... Igen, készülne, ha a hónapok óta tartó huzavona végre megszűnne. A Balassagyarmati Bútor­gyárban évről évre nagyobb mennyiségű hulladék halmo­zódik fel a kombinált szek­rények gyártása közben. A gyár vezetői úgy gondolták: egyszerű, magától érthető do­log — ha már a megyében annyi szó esik a helyi és hul­ladékanyagok hasznosításáról —, hogy ebből a nemes tö­rekvésből ők se maradjanak ki. Hamarosan megszületett a javaslat: ezekből a hulla­dékanyagokból készítsenek úgynevezett kisszekrényeket, amelynek mérete 1x0,75x0,45 méter és amelyek a modern szoba dísze mellett jól hasz­nosíthatók könyvek, hangle­mezek elhelyezésére. A kez­deti biztatáson felbuzdulva számítást, költségvetést ké­szítettek és május 17-i dátum­mal elküldték a megyei ta­nács ipari osztályára, enge­délyezés céljából. Csatolták hozzá a budapesti Bútorérté­kesítő Vállalattói érkezett le­vél . másolatát is, amely a második félévre 500 darab ilyen szekrény megrendelésé­ről szól. A számításokban ki­mutatták, hogy a kisszekré- nyek gyártása kifizetődik, a megrendelés pedig igazolta, hogy keresett cikk készítését tervezik. Az esethez még hozzátartozik, hogy az ipari tanulók már sikeresen több ilyen szekrényt készítettek, vizsgadarabokként. Az sem lényegtelen, hogy egyetlen fil­lér beruházás sem kell az új gyártmány termeléséhez. Az engedé'yezés mégis hó­napok óta húzód k. Igaz, hogy a Bútorgyárnak magánosoktól fát ke'lene vásárolnia, abból furnérlemezt készíttetni. Ép­pen ez a huzavona csomó­pontja. Pedig a gyárnak sok esetben kínálják megvételre a fát, találtak már termelő­szövetkezetet is, amely elké­szítené a furnérlemezeket. A Bútorértékesítő Vállalat rövidesen várja az első szál­lítmányokat. A termelőszövet­kezetben várják a feldolgo­zandó fát. A felszabadult ipari tanulók egy része a munkaal- ka'mat várja, az egész Bútor­gyárban pedig a helyeslő vá­laszt, az engedélyt a megyei tanács ipari osztályától. Reméljük, rövidesen meg­kapják és gondosan elkészített kérelmük nem lesz tovább „hulladékanyag” — az asztal­fiókban! CSAK HARAG NE LEGYEN BELŐLE! Ez aztán a haladás! Nem házhoz szállítja a gázpalac- kifizető, nem csináljuk. No, kokat. de akkor miért kezdték el? Hurrá, éljen az AKÖV! Ter- Miért kellett olyan nagy vezgettek, méregettek az em- csinnadrattát csinálni? Ez az berek — igaz, egy kicsit érem egyik oldala. A másik hosszan —. mert addig gon­ddal már az ésszerűség és az dolkodtak, tervezgettek, míg ésszerűtlenség összecsapását az AKÖV teherforgalmi osz- mutatja, de sajnos, ez»- eset- tálya megunta és kimondta: ben az ésszerűtlenség győzött, gázpalackokat nem szállítunk! No, de térjünk a tárgyra. Nekünk ez nem kifizető. Az AKÖV egyik intézkedésé- Tessék, most .vessen ma­rói van szó. Nevezetesen a gára minden gázzal fűtő era- butángázpalackok házhoz bér. Cipekedhetnek tovább, szállításáról. Az AKÖV-nek nem kifizető Ugye az tudvalévő, ma már a szállítás, sokan fűtenek butángázzal. Bocsánat, mélyen tisztelt Az még tudvalévőbb, hogy teherforgalmi osztály, de hát ezeket a palackokat bizonyos akkor miért hirdették meg? idő után cserélni kell, a ke- Miért nem tették egy kissé reskedelem által kijelölt he- szervezettebbé a palackok át- lyen. Mivel Salgótarján ilyen vételét, átadástá? Talán ak- behemót hosszúra sikerült, kor tudnák az emberek, mit bizony van olyan ember, aki- kéne cselekedjenek. Nem nek két kilométeren át is ci- akarjuk haragjukat magunk- pelni kell a palackot, ha fű- ra zúdítani, de úgy gondol- teni akar. És mivel akar, juk, ez esetben gördüléke- tessék csak megnézni, milyen nyebben indult volna a dolog, keserű arccal, verejtékezve Mert azért ha hirtelenében viszi. Ki a vállán, ki a ke- nem is kifizetődő, az embe­rében, ki valamilyen szekér- reknek hasznos volna és szi­ke-alkalmatosságon. Bárho- vesen is vennék. És azért gyan is, de vinni kell. Egy ez is szempont, nem? ... De megkönnyebbült sóhajtás sza- nagyon kérjük, ne vegyék e kadt fel a gázosok ajkáról, néhány megjegyzést rossz amikor öles hirdetés adta tud- néven, mert attól félünk, ha­tud, hogy az AKÖV megsza- ragjukban a helyijáratot is badítja a szenvedőket és leállítják. megfelelő ellenérték fejében — B — Együnk-e vaddisznóhúst állatorvosi vizsgálat nélkül? Az utóbbi két évben a me­gyében elterjedt sertéspestis szokatlan módon jelentkezett: vaddisznók terjesztik. Jel­lemző, hogy az ilyen beteg­ségben beteg vadsertés élet­módjától eltérően nappal is előjön búvóhelyéről, rogya­dozva mozog, fejét lógatja, „gondolkozik”, nyílt mezőn is huzamosan elfekszik, vagy ül, nem menekül el a feléje kö­zelítő embertől, állattól, így könnyűszerrel közelről ártal­matlanná tehető, vagy elpusz­títható. A leírtak szerint lőttek le egy vadsertést egyik közsé­günkben (Rimóc) és húsát széjjel osztották. Akik a hús­ból vittek és a hús mosóvizét a saját sertéseiknek eleségé- hez öntötték, az 5—6. napon sertéseiken szabályosan je­lentkezett a pestis, éspedig egyszerre 14 udvarban, vagy húsz darabon. Eddig el is hullott csaknem mind a húsz, mert a beteg, vagy fertőzött sertéseket gyógyítani nem le­het. Ennek a járványnak pontos ismerete alapján a megyében még két olyan előző eset vált ismeretessé, amidőn beteg és széjjelosztott vadsertés húsa sertéspestisjárvány kiinduló­pontja lett és okozott tetemes kiesést a sertésállományokban. A megyei tanács széles körben felhívta a lakosság figyelmét a veszélyre, me­lyet a vadsertések húsának ellenőrzés nélküli fogyasztása okoz, a vadásztársaságok is kellő tájékoztatást kaptak. Mindezek az intézkedések nem elegendők, mert a lakos­ság meggyőződése és ébersége szükséges ahhoz, hogy újabb esetek ne ismétlődjenek meg. A beteg állatok bejelentése, fogyasztásra szánt vadak hú­sának vizsgálata kötelező. A vadsertés húsának állatorvosi vizsgálata egy másik, ember­re is fertőző betegség: a trichinellosis miatt is kötelező, így a hús vizsgálatával több­fajta járványos betegség fel­lépését és elterjedését lehet megelőzni. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom