Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-23 / 50. szám

)62. június 23. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Búcsú az iskolától Ballagás után írta szépen >galmazott levelét Schuch- lann Zsuzsa balassagyarmati yolcadik osztályos tanuló, dézünk néhány gondolatot íveiéből: — Most érezzük csak iga- án, hogy valami visszavon- iatatlanul végétért. Nyolc év- íel ezelőtt izgatottan, a hat- ■ves kisgyermek kíváncsisá­gával és dobogó szívvel lép­ünk be ide, ebbe az iskolába, ró nevelőink» a gyermek szí- ?ét megértő szeretettel, játsz­ma vezettek rá arra az útra, ímely idővel a tudás kincseit gyarapította bennünk. Az el­ső bizonytalan kis vonalak, szépen fogalmazott dolgozá­sokká alakultak, az első be­szélgetések színvonalas iro­dalmi és történelmi órákká fejlődtek. Az újjainfcon kez­dő számolástól az algebrai műveletek és egyenletek megoldásához jutottunk el. Ismerjük a természet növény- és állatvilágát. Az emberiség életét átformáló fizika és ké­mia csodáiba is belelátunk és megismerjük alaptételeit. Hálatelt szívvel fordulunk Szerkesztőségi üzenetek: Kiss István, Mohora: Nyol­cadik osztályt végzett kislá­nya gyors- és gépíró iskolába történő beiratását simán meg­oldhatja, amennyiben a kis­lány most végzett, mert ak­kor az iskola intézi. Ha ré­gebben végzett, személyesen kell jelentkeznie Salgótarján­ban, a Közgazdasági Techni­kumban. Gordos Péter, Nagybátony: A megyei kórház sebészorvo- sainák küldött jókívánságait továbbítottuk. A sebészorvo­sak valóban becsülettel és ál­dozatkészen végzik hivatásu­kat Mező Sándor, Salgótarján: Az orvosi körzet áthelyezésé­vel kapcsolatos panaszukban nem tudunk segíteni, csak azt a választ adhatjuk, amit a városi tanács egészségügyi osztálya már megadott. Az átcsoportosítást a város fejlő­désével felmerült problémák tették szükségessé. nevelőink felé és nagy szere­tettel köszönjük azt a nagy kincset és gazdagságot, amit senki sem vehet el tőlünk. Nevelőink szeme őrködött fe­lettünk és mi tudatában va­gyunk annak, hogy jót akar­tak akkor is, amikor végső szükségben büntettek. Isko­lánk elismert arról, hogy nem enged senkit üres tarisznyá­val, hogy mindenkit ráesz­méltet a tudás nagy erejére, munkára késztet és nevel. Fáj a szívünk, hogy most minket vet ki az idő hulláma kedves iskolánk küszöbén. De raj­tunk a sor. Fájó szívvel bú­csúzunk áldozatkész nevelőink­től és ittmaradó iskolatár­sainktól. Schuchman Zsuzsa Balassagyarmat Nyugdíjba ment a tanító néni Sok-sok egykori tanítvány és szülő nevében írom le­velem — kezdi kedves so­rait Csőke Béláné ludány- halászi védőnő. Több mint egy fél életen át fáradozott Bódi Ilona tanítónő, a ludány- halászi ifjúság nevelésével. Egész pályáján fáradhatatla­nul dolgozott, hogy tanítvá­nyait a társadalom hasznos tagjaivá, értékes emberekké nevelje. — Gazdag tudásának fé­nyével és mélyen érző szí­vének egész melegével ápolta a kis emberpalánták százait — folytatódik a levél — meg­ismertette őket mindazzal, ami az életben jó, igaz, és szép, amiért élni érdemes. Szeré­nyen, önzetlenül, a nevelői hivatástudattól mélyen áthat­va végezte munkáját. Tevé­kenységének legfőbb jutalmát. a nevelői hivatás örömeiben kereste, és találta meg. Most nevelői pályája végén jogos büszkeséggel és megelégedés­sel töltheti el annak a tu­data, hogy sok évi fárado­zása, a feláldozott sok-sok energia nem volt hiábavaló. Két generáció nőtt fel a keze alatt. Sokan ott élnek és dol­goznak ma is környezetében, mint a megváltozott falu meg­becsült dolgozói és vezetői, mások kikerültek a falu kö­zösségéből. — Mi, volt tanítványai és tanítványainak szülei — fe­jezi be levelét Csőke Béláné — mindig őszinte szeretettel gondolunk Bódi tanító nénire, s kívánunk neki jó pihenést nyugalomba vonulása alkal­mából. A volt tanítványok nevében: Csőke Béláné Apróhirdetések Eladó szabadkézből egy hasz­nált gyászkocsi. Érdeklődni Csóhánynál, Pásztó, K2apka-köz 7. alatt. (341) olcsón, hívásra házhoz megyek. Ferge, Nemti, Kossuth u. 33. (363) Eladó ház, azonnal beköltözhető. Salgótarján, Csizmadia Sándor u. 33. (360) FIAT 500-as olcsón gótarján, Rákóczi u. eladó. Sal- 320. Deák. (361) üvegtetők, lépcsőfeljárók hely­színi méretfelvétellel megrendel­hetők: Ferge, Nemti, Kossuth u. 33. (362) Autó, motorkerékpár fényezés, műanyag javítás gyorsan, jól és Eladó családi ház, egy szoba, konyha, előszoba, kamra, pince és 200 négyszögöl gyümölcsössel 85 000 Ft-ért. Somoskőújfalu, Tán­csics u. 5. (364) Eladó Balassagyarmaton, Baross Gábor u. 18. sz. ház 2 utcai szo­bával, konyhával, kamrával, 300 négyszögöles telekkel 50 000 Ft-ért. Felvilágosítás a Hirdetőben. (308) Kovács és kerítés-készítő ta­nulót felveszek. Salgótarján, Ré­giposta u. 26. (310) TOLMÁCS AZ ÉLEM A megye gépállomásai ed­dig mintegy 4000 katasztrális holdon végezték el a növény- ápolást. Jól dolgoznak a Tol­mács! Gépállomás traktorosai, akik 1100 holdon végezték el azt a munkát. De hasonló jó eredményről adhatnak szá­mot a berceli, az erdőkürti és az érsekvadkerti gépállo­más dolgozói is. Elnökségi üléseket tart a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront-bizott­ságai és elnökségei a közeli napokban ülésen beszélik meg a legfontosabb nyárra vonat­kozó tennivalókat. A salgótarjáni bányatelepen, Somlyó-bányatelepen és Bag- lyasalján az első félévi munka értékelését és a következő fél­évi munkaterv megvitatását tűzik napirendjükre. Balassa­gyarmaton a járási elnökségi ülésen a növényápolási mun­kák állását értékelik a nép­frontvezetők. A 26-án Salgótarjánban megrendezett megyei elnök­ségi ülésen pedig az orszá­gos tanács márciusi határo­zata szellemében végzett tes­tületi és mozgalmi munka eredményeit vitatják meg a rétsági járásra vonatkozóan. 1941. június 22. tanulságai Huszonegy éve, hogy a fa­siszta Németország megtámad­ta a Szovjetuniót, hogy kirob­bantották a történelem legvé­resebb és legádázabb háború­ját. Nem volt még rabló, aki olyan biztos lőtt volna a dol­gában, mint a német imperia­lizmus. Néhány hétre, néhány hónapra becsülték a hitleri stratégák a háború tartamát. Diadalmámorukban, elvakult- ságukban nem is gondoltak arra, hogy a biztosnak hitt győzelemből még súlyos ku­darc is lehet, a világtörténe­lem legdicstelenebb, legcsúfo­sabb veresége. Pedig az lett belőle. Az első és legfőbb tanulság, amelyet a német hadak vere­ségéből, a szovjet nép győzel­méből a történelem levont: a szocializmus legyőzhetetlensé­ge. A hidegháború bajnokai de szívesen elfelejtetnék ezt a tanulságot! Hiszen ha ilyen roppant kedvezőtlen körülmé­nyek között is bebizonyoso­dott, hogy a szocializmus erői lebírhatatlanok, hogyan hites­sék el ma, hogy egy új, egy harmadik világháború az ö győzelmükkel kecsegtet? A másik tanulság, ami rá­döbbentette az emberiséget arra is, hogy a háború meg­akadályozásáért harcolni kell, hogy bűn, megengedhetetlen bűn tétlenül szemlélni az im­perializmus mesterkedéseit. hogy elejét kell venni min­den olyan törekvésnek, amely lángra lobbanthatja egy újabb háború tüzét. v És még van egy igen figye­lemre méltó a múlt világhá­ború tanulságai közüli. az, hogy az imperializmus szüli a háborút, hogy a háború ellen harcolni annyit jelent, mint az imperializmus ellen harcol- , ni. A Szovjetunió elleni há­borút a világimperializmus „legdühödtebb és legbitangabb osztaga” viselte, de a sok tíz­millió áldozat az imperializ­mus egészét vádolja. Az amerikai, angol és fran­cia segítséggel újra talpraállt német imperializmus valami­féle vérszerződésre akarja bír­ni a nyugati világot a „kom­munista veszedelem” ellen. 4 Szovjetunió, a szocialista tá­bor mindennél előbbre való érdeke a béke, a két rendszer békés egymás mellett élése. Programunk a teljes és álta­lános leszerelés, a pusztító fegyverek megsemmisítése, a háború árnyékának elűzése •— egyszer s mindenkorra. Évszázadunk . legelvetemül­tebb békebontó vállalkozása, a Szovjetunió megtámadása arra figyelmeztet bennünket és minden embert, aki békében akar élni ezen a földön, hogy le kell fogni az imperializmus kezét, hogy még szorosabbra kell vonni a szálakat, ame­lyek a békeszerető népeket összefűzi fc. Nyári napok - nyári •• •• •• | oromok Férfi Agárd tropikál öltöny 780,-Ft-tól Férfi vászon nadrág 130,- _ 170.-Ft-ig Férfi ingkabát 130,- — 170,-Ft-ig Férfi short nadrág 75,- — 108,-Ft-ig Kapható: állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban 365. IV. Az első áldozat A kül- és belföldi meg­bízók helyesen látták a be- következendőt. Az akkori el­nök, a morfinista Carlos Pric nem volt nekik elég ke­ménykezű. A megvetett em­beri roncs megbuktatásának örültek a tömegek is, ame­lyekben — mint mondottuk — még éltek bizonyos rokon­szenves emlékek Fulgencio Batista iránt. Az, hogy Ba­tista államcsínye a fegyverek érvével történt, senkit nem lepett meg különösebben, hi­szen az megfelelt az általá­nos latin-amerikai gyakorlat­nak. A Kubai Köztársaság új elnöke tehát gálába vágta magát, kilépett fényűző ha­vannai rezidenciájának bal­konjára, az összesereglett ez­rek előtt magassarkú cipő­ben patetikusan megcsókolta széken ülő feleségét. Az elnök úr még várt né­hány hónapot, hogy jobban kiépítse hatalmát, aztán hoz­zálátott, hogy teljesítse meg­bízói parancsát. 1953 első napjaiban Ful­gencio Batista már nyíltan is magára ölti a hóhér mezét. Baloldali diákok egy csoport­ja egy reakciós professzor te­vékenysége miatt sztrájkkal tiltakozik és felvonul. Az el­nök az akkor még meglepett rendőrfőnöknek kiadja a pa­rancsot: sortűz, figyelmezte­tés nélkül. Különös játéka a történelemnek, hogy azt a diákot, akit az első halálos golyó ér: Ruben Batistának hívják. Természetesen csak véletlen névrokonság, de egy biztos, Fulgencio Batista ép­pen egy névrokonának meg­ölésével nyitja meg rémural­mának nyomasztó korszakát, gyilkosságainak hosszú soro­zatát. A chivatók uralma Először is óriási intenzitás­sal kiépül a jól fizetett be­súgók, az úgynevezett chiva­tók rendszere. „Munkájuk” nyomán megtelnek a börtö­nök, koncentrációs táborok lé­tesültek. A hírhedt santiagói Moncada erődben olyan be­tonbunkerek létesültek az ud­varon, amelyek kőburkolatát átforrósította a kegyetlenül tűző nap és kibírhatatlan volt bennük a hőség. Ezekben az ablaktalan, szűk lyukakban 24 órát kellett vigyázban áll­mok a politikai foglyoknak, szemükbe szüntelenül reflek­tor vakító fénye szúrt. így kezdődött egy tipus-kihallga- tás a Moncada laktanyában. Az 1961 nyarán Kubában járt magyar szakszervezeti küldöttségnek bemutatták a Szaktanács nemzetközi titká­rát, Ódon Alvarez de la Cam- pát. A régi munkásmozgalmi harcosnak mindkét karját le­vágták a tábornok pribékjei. A delegációnak feltűnt, hogy az egyik nagyüzem portása furcsán elváltozott hangon üd­vözli őket. Aztán felvilágo­sították őket: a Batista-le- gények kasztrálták a szeren­csétlent. Ez a módszer egyéb­ként rendkívül gyakori volt, Claude Julien francia újság­író megfogalmazásával „szin­te kormányzati forma lett a tábornok Kubájában.” Egy letartóztatott ellenzéki csoport egyik tagjához, Haydée Santamária orvosnőhöz a szo­kásos vigyázz-állásos kihall­gatás nyitánya után elegáns fehérkesztyűs őrmester lépett be. Nyájasan érdeklődött tár­sai hollétéről. Miután a lány megtagadta a ”' mester eiuint, kis íaö múlva — most már nem fehér, ha­nem vértől vörös kesztyűben — visszatért és közölte: „Mi­vel nem válaszolt, kinyomtam a testvére balszemét." Mivel Santiago mindig az ellenállás egyik legnagyobb központja volt, a város sze­nátora és egyben a helyi új­ság, a Libériád (Szabadság!) tulajdonosa engedélyt kapott Batistától, hog> elrettentésül közölje lapjában a megcson­kított és kivégzett demokra­ták fényképeit. Ebben a cso­dálatos újságban még a le­velezési rovat is a besúgók, a chivatók szolgálatában ál­lott. Egy levél a sok közül: „Manóié Alfaro, a casimi- roi harisnyagyár alkalmazott­ja 30 pár magasszárú haris­nyát küldött Castro híveinek. Ezt az embert azonnal agyon kell lőni.” Jaques Lanzmann neves francia újságírónak volt Ha­vannában egy ismert rajzoló­művész barátja. Amikor Lanz­mann felkereste őt Kubában, a művész éppen’ falfehér arc­cal csomagolt. Mindent fel­rúgva, mindent hátrahagyva készült az ország elhagyásá­ra. A rajzoló, aki soha nem foglalkozott politikával, azt mondta vendégének: „Nem is annyira a halál­tól félek, hanem attól, amit előtte csinálnak. Kitépik az ember körmeit, barátom! Ki­szúrják a szemét, barátom, és a legborzasztóbb az, hogy ki­herélik az embert. Nézze itt a szomszéd házat (karjával előre mutat), tegnapelőtt meg­rohanták Ventúra rendőrei. Ventura a kínzás szakembere. Uram isten, mit kellett vé­gighallgatnom. (Fejét lehajt­va, kezébe temeti, hajában turkál!) Iszonyú vo!‘. Nincs is erro —ú. '■ rz. ^asszo­nyom jia, egy 18 éves gye­rek ezt kiáltozta: „Nem. nem. por favor, kérem, csináljanak akármit, csak azt ki ne vág­ják!” A hóhérok egy másik ked­velt módszere még a római patríciusok agyában fogant. A politikai foglyokat vadálla­tok elé vetették. Nem vélet­len, hogy Santiago egyik, a SIM-neki vagyis a bizton­sági szolgálatnak, „dolgozó” tigrisét a partizánok fényes nappal lőtték le. , A terror az élet minden területére kiterjedt. Eljutott a legeldugottabb iskolába is. Egy faluban a helyi rendőrfőnök óra közben bejött az egyik tanterembe és megkérdezte: „miből van bőven Kubában?” A gyerekek a cukor és a do­hány mellett azt is kiáltoz­ták: — Munkanélküliekből! A tanító örökre repült. .. Ezek után érthető, milyen feneketlen gyűlölettel vette körül a nép a pribékeket. Egy csendőr még Batista első ha­talomra jutása idején kegyet- lenkedett szülőfalujában. Ál­dozatainak hozzátartozói meg­mondták neki: bosszút állnak. Félelmében felköltözött a fő­városba. Ez 1933-ban történt. Huszonnégy esztendeig nem ment haza. 1957-ben honvá­gya támadt. Úgy gondolta, ami volt, régen volt, elavult dolog. Egy napig volt oda­haza. Másnap ezt a cédulát ta­lálta a rendőrség a holttes­tén: „Az igazság néha ké­sik. de mindig megérkezik.” Golyóálló Cadillac A legnagyobb hangú hó­hérok nevét szerte Latin-Ame- rikában ismerték és gyűlöl­ték. Közülük is kiemelkedett Esteban Ventúra, a már emlí­tett havannai rendőrparancs­nok, az egyik leghirhedtebb kínzómester, Pilar Garcia, a rendőrség országos főnöke, Chaviane tábornok, a san­tiagói katonai biztonsági szol­gálat (SÍM) parancsnoka, Ugalde Carillo, a SÍM or­szágos főnöke, valamint Cas- tague kapitány, a kommu­nistaellenes elhárító szolgálat (mert ilyen is volt külön!) vezére. Az élet minden területén szadista rendőrügynökök vet­ték át a hatalmat. A Ba­tista által „kézbe vett” szak- szervezetek korlátlan ura pél­dául egy Eusebe Muyal nevű pribék volt. Az a kevés új­ságíró, aki bejuthatott hozzá hatalmának tetőpontján, el­mondotta: irodája hihetetlen fényűzéssel készült, fala kü­lönleges eljárással rózsaszínű­re volt pácolva és fényez­ve. Amikor az egyik riporter megkérdezte, mi a titka an­nak, hogy ezen a luxus­falon mindenütt apró dudo- rodások pillanthatok meg, Muyal úr büszkén, derűsen közölte: a fal ugyanis pán­céllemezekkel van bélelve és a halványrózsaszín festék alól a szegecsek feje domborodik ki. Ha Huyal elhagyta az iro­dát, hat testőr kísérte fel­húzott géppisztollyal a kapu előtt álló és Detroitban meg­rendelésre készült, golyóálló ablakokkal ellátott, belül pán­céllemezekkel bélelt Cadillac- ig. A kocsi hátsó ablakának üvegében gumival szegélyezett és belülről ugyancsak golyó­álló üveggel elfedhető nyílás volt. Rendeltetése: szükség esetén ki lehetett dugni és az esetleges üldözőre irányozni a géppisztoly csövét. Mindebből az is kiderül, hogy amiként lenni szokott, a hóhérok — egy egész jobb sorsra érdemes népet hosszú esztendőkön át és szüntelenül rettegésben tartottak — ma­guk is szüntelenül rettegtek e nép jogos haragjától. (Következik: „Amerika egyik legnagyobb gengsztere")

Next

/
Oldalképek
Tartalom