Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-23 / 50. szám
2 NOSRAD!NlPCfBA« 1962. június 23. Kellemes napot töltöttem Salgótarjánban Kelet-német újságírónő látogatása városunkban "Z AZ ALACSONY, barna, finoman őszülő, diszkrét egyszerűséggel öltözött nő, aki a minap Salgótarjánban leszált a délelőtti gyorsról, alig harminc esztendős korára bejárta a népi demokráciák országait, volt Franciaországban, Casablancában, fotografált olyan nagy, keletberlini lapok számára, mint a Welt Jugend, vagy a Film- spiegel. Éva Salzer itt, Salgótarjánban is mindent látni és tudni akart. Magyarországi útja során azért jött most körünkbe, hogy egyetlen esten vendége legyen a Déryné Színháznak, ismerkedjék a sajátos színház körülményeivel, munkájával. De mire a társulat országjáró Ikarusza kora délután kikötött a baglyasi színészotthon előtt, Éva Salzer már sok másegyebet is tapasztalt. Ezekről a frissgyűjtésű élményekről folyt a szó a délutáni társalgáson is. S a vendég benyomásai kellemesek lehettek, mert arra a kérdésre: hogyan tetszik neki a város, a következő volt a válasz: — Ha én egy városban fel- ásott., elkerített területekkel találkozómig az mindig jól- esően, kellemesen érint. Salgótarjánban, ahogy most láthattam, rendkívül nagy munkatempó. építő élet van. Imponáló az új szálloda alapozási készülete és másfelé is az volt az érzésem, hogy hatalmas fejlődés előtt álló városban járok. Örömmel hallottam azt is, hogy a megyének saját újságja van. Nálunk a megyei sajtó meglehetősen ritkaság, a vidéket a központi újság látja el tájékoztatással, pedig bizonyosra veszem, hogy az ilyen megyei lap, mint az önök Nógrádi Népújságja is, rendkívül hasznos szolgálatokat tehet a politikai, társadalmi, művészeti életben és számos fiatal, jóképességű irodalmárt karolhat fel és indíthat el fejlődésében. Néhány órás ittlétem alatt hallottam már ennek a tájnak nagyszerű irodalmi múltjáról és mai fiatal irodalmáról, amely a Palócföld antológia körül csoportosul. — Hogyan látja a Déryné Színház munkájának jelentőségét? — hangzik a kíváncsi kérdés több felőlről is Éva Salzer felé. — Az ilyen utazó színház nálunk teljesen ismeretlen. Ahogy ervnek a színháztípusnak a művészei dolgoznak, élnek, számomra rendkívül szimpatikus és elhatároztam, hogy a látottakról beszámolót írok. A RLPORTERNÖ egyébként rendkívül sokoldalú érdeklődésű. Az újságírómunka mellett aktívan foglalkozik az irodalommal, darabjait játssza a keletnémet televízió, s mint szereplő, pantomim-együttesben is részt vesz. Fő hivatásának az újságírást vallja. Szinte állandóan úton van s magyarországi útja után messzibb tájra készül: Kubába indul. Az idő lassan késő délutánra jár, a társalgás most már a Szuha felé kapaszkodó buszban folytatódik. A berlini helyzet, s a berlini művészeti élet érdekli a kocsi utasait. Éva Salzer készségesen magyaráz: — A zónahatárok lezárása előtt rengeteg nyugatnémet artista, színész, rendező járt át a keleti városba dolgozni. Remekül kerestek, vásároltak és üzleteltek. A zónahatár lezárásával ezeknek a BEFEJEZÓDTEK A VIZSGÁK AZ ESTI EGYETEMEN E hét elején fejeződtek be az éy végi vizsgák a Marxistaleninista Esti Egyetemen. Az elmúlt egy hét alatt több mint 200 hallgató vizsgázott a filozófia, a politikai gazdaságtan, és a munkásmozgalom története tantárgyakból. A mostani vizsgák jelentőségét aláhúzza, hogy ebből az alkalomból fejezték be hároméves tanulmányaikat az esti egyetem 1959-ben kezdett hallgatói. A szeptember 1-én meginduló új évfolyam iránt máris nagy az érdeklődés. Az egyetem vezetősége felhívja a jelentkezettek figyelmét, hogy Gyermekotthon lesz Erdőtarcsán Erdőtarcsa községben felszabadult egy volt óvodai helyiség. A helyiséget most iskoláskorú gyermekotthonná alakítják át. Az átalakítással kapcsolatos tennivalókat a Hazafias Népfront-bizottság végzi. Elkészítik az átalakítással járó előméreti költség- vetéseket. Napirenden a pék munkája Vasárnap Cereden ülést tartott a községi tanács. Az ülésen a tanácstagság dicséretben részesítette a pékség vezetőjét és alkalmazottait, ugyanis az elmúlt hetekben szinte gyökeres változás történt a kenyér minőségében. A ceredi lakosság nagy problémája, és sok hónap óta húzódó panasza oldódott meg ezzel.' A tanács külön dicséretben részesítette Váradi Miklós péket, aki pár hetes működése alatt megjavította az addig rossz kenyér minőségét. akiknél ez szükséges, a felvételi kérelemhez küldjék meg az okmányokat is, minthogy ezek nélkül a kérelem elbírálása nem történhet meg. művészeknek egy része úgy döntött, hogy Nyugat-Be'rlinben marad. Ez egy ideig bizonyos zavart okozott Kelet-BerLin színházi életében, de végül rájöttek, hogy senki nem nélkülözhetetlen, az élet megy tovább. Az addig nélkülözhetetlennek hittek helyébe fiatalokat állítottak, s majd megtanulják azok is, amit az elődök tudtak. Hogy így kellett történnie mindennek, ahogyan történt, azt Kelet-Német- ország létérdeke kívánta. Észreveszi, hogy valaki enyhén őszülő haját nézi. Halványan elmosolyodik és tőle szokatlan szűkszavúsággal csak ennyit mond: — Az elmúlt háború az én családomat is meglehetősen megtépázta... AUTÓ NAGY zökkenéssel áll meg a félezer lakosú bányászközségben. Éva Salzer már újból elemében van. Mindent megörökít: * a lányok, asszonyok népviseletét, az öreg házak jellegzetességét, a modem vonalú művelődési otthont, a színpadot, a nézők figyelő arcát. S előadás után így foglalja össze benyomásait: — Az volt a legizgalmasabb élményem, hogy egy mértéktartó és érzésem szerint minden nagy kritikával fogadó közönség, hogyan melegszik fel a színpad mondanivalóira. Éreztem, hogy a mai témára is magas hőfokú kapcsolat született közönség és színpad között. Nálunk kevés a falusi kultúrotthon, népművelésünk, ismeretterjesztésünk sokban más felépítésű, itt az tetszett, hogy a falusi művelődési otthon a modernséget, a szellemi haladást képviseli. Hazafelé tartva már csendesebb a szó. Elfáradt a vendég és fáradtak a vendéglátók is. Éva Salzer maga mellé teszi fényképező szerszámát, másik kedves, elmaradhatatlan utitársához fordul: gitár hangja pendül, dalok csendülnek halkan, spanyolul, franciául, angolul — és egy ici-picit magyarul. Éva Salzer, a világjáró így pihen. (b. t.) Qlyárl ncmközi frtthanakat nyitnak A nyári mezőgazdasági munkák idejére a megyei tanács művelődési osztálya felméréseket végzett arra vonatkozólag, hogy melyik községben lenne szükség idényóvoda, vagy napközi otthon beindítására. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy szükség lesz a balassagyarmati járásban Dimitrov-pusz- tán, Cserháthalápon, Terény- ben, Szandaváralján, Csitáron, Ipolyszögön és Ipolyvecén. A pásztói járásban Pásztó, Kálló, Csécse, Egyházasdengeleg, a rétsági járásban Kétbodony, Nőtincs, Keszeg, Nógrádsáp, a salgótarjáni járásban Ka- rancsberény, Mátracserpuszta, Sóshartyán és Mátramind- szent, a szécsényi járásban Endrefalva, Ipolytamóc, Lit- ke, Magyargéc, Nógrádsipek, Pilíny, Rimóc, Szécsényfel- falu és Varsány községekben megszervezik a nyári napközi otthonokat. Ápolónők lettek A salgótarjáni ápolónőképző iskolában már lezajlott a bensőséges hangulatú tanévzáró, ahol harminc végzős ápolónő- jelöltet avattak a nemes hivatás hűséges szolgálójává. A harminc végzős ápolónőből ti- zenketten maradnak a megyében, a többiek az ország más részében helyezkednek el. Régóta vajúdó problémája megyénknek, hogy rosszul állunk az egészségügyi középkáder utánpótlással, a megyei fiatalok máshová jelentkeznek, és nem szívesen jönnek vissza a vizsgák után sem az itt felkínált állásokba. A jövő tanévre még alig történtek megyei származású fiatalok köréből jelentkezések, pedig az egészségügyi középkáder hiány miatt az előnyben vészesülő érettségizetteken kívül elfogadják a nyolc általánost végzett 17—32 év közötti lányok, fiatalasszonyok jelentkezését is. Képünk a most végzett ápolónők csoportját mutatja be a hűségeskü letétele után. Társadalmi bizottság alakult az alkoholizmus elleni küzdelem megszervezésére Országos tanácskozás és javaslat alapján szerdán Salgótarjánban is megalakult a nagymértékű szeszfogyasztás elleni küzdelem lebonyolításával megbízott társadalmi bizottság. A bizottságba a Vöröskereszt vezetője, a megyei főorvos és ideggyógyász főorvos irányításával bevonták az orvosokat, a tömegszervezetek, a rendőrség és vendéglátóipar képviselőit. A bizottság elhatározta. mindenekelőtt a megelőzés és a felvilágosítás eszközeivel veszik fel a küzdelmet a betegségként elkönyvelt alkoholizmus ellen. A társadalmi bizottság elsősorban a nagymértékben fogyasztó alkoholisták meggyó- gyítását, e feladat megszervezését szabta meg egyik legfontosabb teendőjének. Ennek érdekében ' Salgótarjánban úgynevezett kijózanító állomást létesítenek, ahol a legsúlyosabb eseteket, a köz- veszélyes részegeket gyógyítják, kezelik. Emellett Balassagyarmaton az ideg-elme osztály mellett működő alkoholelvonókúrát is megszervezik, ahol az önként jelentkező alkoholista betegeket és a bíróság által ide küldött egyéneket veszik kezelés alá. A szivárvány £>lyan csend van az is- kolaudvaron, mintha sosem zajongtak volna benne gyerekek. Még a nyárfalevelek sem rezdülnek. Mindenre ráülepedett a fullasztó meleg. Ebben a csendben el sem hihető, hogy az utóbbi évek egyik legérdekesebb iskolai eseménye zajlott itt le, amelyet olyan hangzavar kísért, hogy a nevelőknek minden igyekeztükre szükség volt: elhallgattassák, mert már a falu is felfigyelt rá. Attól tartottak, botrány kerekedik. A hetedik osztály tantermében kezdődött, a szünetben az udvaron folytatódott. A szivárványon vesztek össze, de annyira, hogy egyikük- másikuk már birokra is ment, úgy kellett őket széjjelszedni. A gyerekek közötti nézet- eltérést az robbantotta ki, hogy fizikaórán a tanár egy fecskendő segítségével bemutatta, hogyan keletkezik a szivárvány, miközben magyarázta: „A szivárvány egyszerű fizikai jelenség. Ha a napsütésben eső esik és az esőcseppekre a napsugár megfelelő szögből rásüt, szivárványnak kell lenni”. A bemutató nagyon jól sikerült, a gyerekek is élvezték. Már úgy látszott, mindenki jól megértette a természetnek ezt az egyszerű fizikai jelenségét, amikor az egyik kislány lángra- gyúlt arccal felállt. — Tanár úr kérem, ez nem így van! Hirtelen olyan csend lett a tanteremben, mintha megmeredtek volna a gyerekék. Mindenki a lányra nézett. Most már kiszaladt a vér az arcából és remegett a hangja. — Az úgy van, hogy Noé áldozatot mutatott be Istennek, hogy megmenekült. Isten megígérte, hogy nem lesz többé vízözön, ennek emlékére rendelte a szivárványt. Ezután állva maradt és tekintetét nem tudta levenni a tanárról. A gyerekek most már a tanárt nézték, várták a választ. A feszült csend érzékeltette, hogy valaminek történnie kell. A tanár is jól tudta, hogy ebben a pillanatban mi megy végbe a gyerekekben. Újból felvette a kísérleti eszközeit s rámosoly- gott a lányra. — Ez nem igaz, kislányom. Aki téged erre tanított, az nem mondott igazat — s újra bemutatta az előbbi kísérletet. A kislány nézte tágranyílt, nagy szemeivel a tanár munkáját, s egyre bizonytalanabbá vált. Megint elpirosodott, s már megmoccant, hogy leüljön, amikor a hátsó padban valamelyik gyerek belenevetett a csendbe. A kislány mintha pofozni akarna, odafordult: — Igen, a tisztelendő úr mondta! Erre olyan általános lár- “ ma keletkezett, mintha Szét akarnák feszíteni a falakat. így kiabáltak: „Akkor ne hallgass rá!” „Miért ne hallgasson? ... „Hát nem látod, nácon egy kissámlin kuporgott és olvasó csörgött a kezében. A tanító előtt fel szoktak állni a faluban, de az hogy becsapják!...” öregasszony csak ült, és nézte Már mindenki kiabált, csak gyanakvón a tanítót, a kislány ült rémülten, mint — Veronika itthon van? — aki tüzet okozott s most nem kérdezte az igazgató, miköz- tudja eloltani. A tanár nem ben halkan egy köszöntést is folytatta az órát, szünetet mormolt. rendelt. De kint az udvaron — Kinn van az anyjával folytatódott a vita. Már a kapálni — kurta volt a vá- többi osztályosok is bekapcso- jasz azt jelentette, fölösleges lódtak, csak az alsótagozato- minden más kérdés, sak húzódtak meg riadtan az ___... __„ Aztán, míg bandukoltunk a ' határban, szavakra váltódott A kislányt nagyon megrázta az igazgató gondolata, az eset. Kizökkent a tanulási — Az eset után elmentem egyensúlyából és már az esz- hozzájuk, veszekedtem, hogy tendő hátralévő részében sem megrontják a gyereket. Az tudott magára találni. Az csak öregasszony rám támadt, és rontotta helyzetét, hogy voltak istentelennek nevezett. Még a gyerekek, akik gúnyolták, gyerekeiből is kiűzi a józan több barátnője elfordult tőle, gondolatot Fellármázta az magára maradt, s egyre rom- egész utcát, megszégyentelení- lott a tanulmányi eredménye, tett. Pedig nagy szeretet van Hiába volt a tanárok közös benne az unokája iránt, de erőfeszítése, ebben az észtén- hamis ez a szeretet. Nem dőben már nem tudták életre tudja megérteni, hogy abban kelteni. Év végére kettessel a világban, amelybe a gyerek végzett. lép, már nem élhetnek valMindezt a napokban az is- lási béklyóban az emberek, kola igazgatója mondta el az így mondta, mint aki magá- elnéptelenedett tanteremben. nak is magyaráza az igaz- Innen indultunk el, hogy ságot. Beszéd közben hirtelen felkeressük a kislányt. Az megállt és a földekre muta- igazgató még ma sem tudja tott. eltitkolni, hogy marcangolja a — ott vannak, a háztáji- lelkiismeret. Útközben is egy- ban. re bizonygatta: Az asszony kezében sűrűn — Nagyon jó tanuló volt. villant a kapa. Egy bozótos, De ez a kettősség megöli a vizes árok elválasztotta őt a gyereket — aztán mintha másik +?blától, ahol pirosru- önönmagát nyugtatná: — hás kislány hajladozott. Az Amikor az idő engedi, felke- igazgatót jól eltakarta a dús- resem. levelű bokor. Már indulni fagyon néptelen most a akart feléjük, amikor a kis- falu. Mindenki a ha- lány átkiáltott az anyjához: tárban van. Nem is volt ott- — Anya! Édesanya! Víz hon, csak a nagyanyja. A tor-van? A megyében 4000 megrögzött alkoholistát tartanaik számon. A felsorolt feladatok megszervezése mellett a társadalmi bizottság közreműködik abban is, hogy megszűnjenek a mértéktelen ivásra alkalmat adó feltételek. így például javaslatot terjeszt a felsőbb szervekhez annak érdekében, hogy anyagilag is érdekeltté tegyék a kereskedelmi dolgozókat az üdítő ital fogyasztásában, necsak a szeszesital után kapjanak prémiumot. Felvilágosító munkával felveszik a harcot a régi szokások, az alkoholnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos tévhitek ellen is. Az asszony kiegyenesedett már az első szóra, mint aki minden idegszálával össze van kötve a gyerekkel. — Van! — kiáltott vissza. A kislány szaladt feléje, de a vizesároknál megtorpant. — Nem tudok átmenni! — segítségkérés volt a kiáltásában. Az anya ledobta a kapát és sietett eléje, miközben tö- rölgette homlokát. Ahogy közeledett, úgy simultak el fáradt vonásai. Utat tört a gazban a lányhoz, felkapaszkodott eléje, és nehogy a csalán megmarja a kislányt, felnya- lábolta és átcipelte az ő oldalára. Mielőtt letette, belecsókolt arcába és nevetve indultak a vizeskanna felé. Mire odaértek, már az igazgató is ott volt. Az asszony zavartan nézte az igazgatót, a kislány pedig megbújt az anyja mögött. — Erre jártam — mormolta az igazgató —, Veronika néni mondta, hogy itt vannak. Az asszony felkapta te- ** kintetét. — Az anyám miatt ne haragudjon, igazgató úr — mondta, miközben simogatta a lánya gesztenyebama, dús haját. Az igazgató megértette, szemrehányás ez a bizonyítványért. — Szeretném, ha bíznának bennem — mondta. — Az ő jövőjéről van szó — és magához vonta a kislányt. Az asszony elmosolyodott, öntött a gyereknek vizet, maga is ivott. Aztán megkínálta az igazgatót is. Bobál Gyula